Zalai Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 47. szám________ Ara: 80 filér 1970. február 25., szerda Péter János külügyminiszter Belgiumba érkezett Ma kezdődnek a hivatalos tárgyalások Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására kedden délben hivatalos látogatásra Belgiumba utazott. Útjára elkísérte a Külügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Michel Servais, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI). Brüsszel (MTI): Péter János külügyminiszter kedden délután ötnapos hivatalos látogatásraBrüsszelbe érkezett. A magyar külügyminisztert és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga kül-ügyminiszter, E. Indekeu, a Belga Királyság budapesti nagykövete, valamint a belga külügyminisztérium számos magasrangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László, brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosztottai, mondotta, hogy éppen annak az országnak a külügyminisztere érkezett meg, amelynek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtartásáról szóló felhívást. Emlékeztetett arra, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a Harmel belga külügyminiszter 1967. évi budapesti látogatásáról kiadott közös közlemény is felvetette egy európai biztonsági értekezlet megtartásának a gondolatát. ★ A belga parlament belga— magyar csoportja kedden este a Carlton szállóban vacsorát adott Péter János külügyminiszter és kísérete tiszteletére. A két külügyminiszter ma délelőtt kezdi megbeszéléseit a külügyminisztérium épületében. A belga külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete A belga külügyminisztérium szóvivője kedden délelőtt tartott szokásos heti sajtóértekezletén elsősorban Péter János hivatalos belgiumi látogatásával foglalkozott A szóvivő hangsúlyozta, hogy a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, elsősorban az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tartják a tanácskozás fő témájának. Rámutatott arra, hogy a NATO decemberi brüsszeli miniszteri tanácsülése óta Péter János az első miniszter, aki a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyikéből látogat el a belga fővárosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják . Kékkemén Moszkvába érkezett Moszkva (MTI) Urho Kekkonen finn elnök kedden a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására nemhivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A baráti ország államfője február 26-ig tartózkodik a szovjet fővárosban. A seremetyevói repülőtéren a vendéget Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek fogadták --------------------------------------------------- 1 Gromiko Berlinben tárgyal Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására kedden hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett A. A. Gromko szovjet külügyminiszter. • A szovjet vendéget a Berlin—schönefeldi repülőtéren D. Winter, az NDK külügyminisztere, P. A. Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete és más személyiségek fogadták. Gromiko kedden délután Falinnak, a szovjet külügyminisztérium kollégiuma tagjának és Abraszimov berlini szovjet nagykövet kíséretében látogatást tett Otto Winsernél, az NDK külügyminiszterénél. A találkozón sor került a két külügyminiszter közötti első véleménycserére a két felet érdeklő kérdésekben. A látogatás után Gromiko megkoszorúzta Berlin—Treptow-ban a Szovjet Hősök emlékművét . Gromikot fogadta Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Ribicsics Londonban London (MTI): Mitja Ribicsics, jugoszláv miniszterelnök kedden a Brit Gyáriparosok Szövesége (CBS) ebédjén vett részt és tájékozódott az angol—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről A miniszterelnök ezután ellátogatott az alsóházba Este pedig Harold Wilson vendége volt a Downing Street 10-ben. Földmunka a leendő Centrum áruház helyén Megkezdődött Zalaegerszegen a Centrum áruház építésének földmunkája. • Az Állami Építőipari Vállalat szállítási brigádja 4500—5000 köbméter föld kitermelését végzi. (Kiss Ferenc felvétele) Nasszer:Tito találkozó Asszuánban • Arafat sajtóértekezlete Asszuán (MTI): Nasszer, az EAK elnöke hétfőn este díszvacsorát adott Tito jugoszláv elnök és felesége tiszteletére. Tito, aki hétfőn délelőtt érkezett Szudánból Egyiptomba, délután megkezdte tárgyalásait az egyiptomi államfővel. A díszvacsorán Nasszer pohárköszöntőt mondott, melyben hangsúlyozta, hogy Egyiptom elfogadja Izrael kihívását és kész vállalni annak a harcnak a következményeit, amelyre az országot eredményeinek védelmében rákényszerítik. Az egyiptomi elnök ismételten rámutatott, hogy kormánya a megegyezés alapvető feltételének tekinti az izraeliek által megszállt arab területek kiürítését és a Palesztinai arabok jogainak biztosítását. E két követelés megfelel az ENSZ határozatainak — mondotta. Tito jugoszláv elnök válaszában elítélte Izrael brutális és erőszakos fellépését és hangsúlyozta, hogy az egyre súlyosbodó közel-keleti helyzet nemcsak a térség népeit, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. „Sürgős megoldásra van szükség, mert minden nap késedelem csak fokozza a veszélyt” — mondotta. A két államfő kedden folytatta megbeszéléseit. Tito elnök tájékoztatta Nasszert afrikai körútjártak tapasztalatairól, valamint arról a megbeszélésről, amelyet Rogers amerikai hadügyminiszterrel Addisz Abebában folytatott. Kairó (MTI): Egyiptomi vadászbombázók kedden reggel támadást intéztek az izraeli csapatok Sinai-félszigeten kiépített állásai ellen a Szuezicsatorna központi szektorában. Ezt az egyiptomi fegyveres erők szóvivője közölte. A szóvivő hozzáfűzte, hogy az egyiptomi Imrei repülőgépek bombázták az izraelitit(Folytatás a 2. oldalon.) STARTRA KÉSZEN Super-Zetorok, Utasok, UE—28-asok és számos munkagép sorakozik a pókaszepetki termelőszövetkezet gépműhelyének környékén. Többségük mintha most jött volna ki a gyárból, olyan tiszták, ápoltak. Pedig nagy részük régi már, egyiket-másikat ki is kellett volna már cserélni. De ha egyszer mindenre nem futja a pénzből, meg kell elégedni ezekkel a masinákkal is. A termelőszövetkezet ügyes szerelői gondoskodtak róla, hogy minél előbb startra készen álljanak a gépek. — Nem kis munkavolt — jegyzi meg Böröndi György, gépcsoportvezető. — Erőgépeink közül 33 már akár holnap munkába állhat, s ezek közül 12-nél motorcserés főjavítást végeztünk. Még három traktor főjavítása van hátra — mutat a szerelőcsarnokban levő gépekre, amelyeken most dolgoznak a szerelők. — Ezek a legöregebb gépek, úgy volt, hogy kicseréljük őket, aztán mégis úgy döntött a vezetőség, hogy tartaléknak még jók lesznek. Az erőgópiekenkívül 3 tehergépkocsit, 1°0 munkagépet és számos pótkocsit javítottunk meg a télen. — Ennyi gép főjavításának, téli karbantartásának elvégzése valóban nem lehetett kis munka. De vajon a gyorsaság nem ment-e a minőség rovására? Nem kis nehézséget jelentene a szövetkezetnek, ha a munkák kezdetén derülne ki, hogy felületesen vizsgálták át a gépeket. — Erről szó sem lehet — mondja a gépcsoportvezető. — Kitűnő szerelőgárdánk van, az ő munkájukban még nerre csalódtunk. Most, az új műhelyben feltételeink is jobbak, mint korábban. Természetesen előfordulhat, azért egy-egy hiba de az még az új gépeknél is megesik. Nem félek a tavasztól és a nyártól Tavaly sem volt különösebb hiba, abban bízom, hogy most is jól vizsgáznak kint a földeken a gépek. A pókaszépetki termelőszövetkezetben már évek óta nagy gondot fordítanak a téli gépjavításra. Az erőgépek koruktól függően 2—3 évenként nagyjavításra kerülnek s ilyenkor a szerelők a lepesebb alkatrészeket is gondosan átvizsgálják, a köpök- lírát kicserélik. Ezzel előzik meg, illetve csökkentik minimálisra az üzem közbeni hibalehetőséget. — Ebben az évben tovább kívánunk lépni, s rendszeressé tesszük a megelőző karbantartást — mondja Böröndi György — Minden erőgépünknek 10—15 naponként be kell jönnie a műhelybe tunkra. Ilyenkor az erőgép biztonsági és egyéb berendezéseit ellenőrizzük, lecseréljük az olajat, egyszóval megkapja a gép a szükséges ápolást . Mi lesz akkor, ha a traktoros — aki normára dolgozik —, nem akarja ezzel, az ő Utal a esetleg feleslegesnekélt karbantartással idejét elfecsérelni”, s ezért nem je■nik meg? — Ez nem fordulhat ,iö. Js-ik egy példát említek Az UE—21-as gépekhez 600 lier gázolajjegyet adunk ki. Amint az elfogyott, csak 'ban az eseben kap a traktoros újabb 600 litert, ha *mka jelen'kezik és ennek *eg.énzét mi igazoljuk \ yndseres szerviz így nem f áradhat el, s ezzel reméli cég erőgépeink élettartamát tovább tudjuk növelii. VERSENYT, DE MILYET? Gazdaságirányításunk mai rendszerének fontos vonása, hogy teret enged a vállalatok versenyének, illetve versenyre ösztönzi, készteti őket. Szocialista alapokon álló népgazdaságunkban természetesen csak olyan versenynek van létjogosultsága, amely hozzájárul a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez, a minőség, az ellátás javításához, a választék bővítéséhez. Ebbőlaz alapelvből fakad a monopóliumok megítélése is. Az ipar számos területén célszerű a termelés koncentrációjának, szakosításának, tömegszerűségének előnyeit érvényesítő nagyvállalatok működése. A mi körülményeink között elkerülhetetlen, hogy jónéhány nagyvállalat, különösen az alapanyaggyártó ágazatokban monopolhelyzetbe jusson. Ez viszont könnyen vezet elkényelmesedéshez, a műszaki fejlesztés elhanyagolásához, árfelhajtó törekvésekhez, a vevők kiszolgáltatottságához. Ezért nem ad az állam hatósági jogkört a vállalatoknak, s ezért igyekszik közgazdasági szabályozókkal, ellenőrzéssel és különféle versenyformák támogatásával is kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni az említett veszélyeket. Még nem állíthatjuk, hogy ezen a téren túljutottunk a feladat nehezén. Másképpen jelentkeznek a versennyel összefüggő problémák és tennivalók a feldolgozó iparban. Itt a szükségletek egyedibb jellege, a rugalmasság, a gyártmányok gyors cserélődése és más okok miatt a közepes, sőt esetenként a kis vállalatok is előnyösebben működhetnek, mint a nagyok. Hasonló a helyzet a különféle szolgáltatások terén is. Ebben a gazdasági körben tehát teljesen indokolatlan, sőt káros volna monopolhelyzetű vállalatok létrehozása, illetve fenntartása. A verseny kibontakozása a legutóbbi két év folyamán biztató, de még mindig csak kezdetinek tekinthető eredményeket hozott mind a feldolgozó iparban, mind szolgáltatások fejlesztésében. Különösen a szövetkezetek — mégpedig a tsz-ek, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek egyaránt —, hoztak új színt, pezsgést ebbe a versenybe. Ennek kedvező hatása viszonylag rövid idő alatt érezhetővé vált, annak ellenére hogy bár elvileg tisztázott és elfogadott, gyakorlatilag még van valósoa mentelj-csen az állami vállalatok és a különgn. IT3 3 Viirjonv r*-t-o.101 valóban azonosak lesznek, akkor még erőteljesebben megmutatkoznak előnyei nemcsak a fogyasztók, hanem az egész népgazdaság szempontjából. Sajátosságai folytán megkülönböztetett figyelmet érdemel a kereskedelmi verseny. Ha állami vállalatok egymással, szövetkezetek állami vállalatokkal és egymással versengenek az ellátás javításában, annak feltétlenül hasznát látjuk. Sőt, a magánkereskedelem is számottevően hozzájárul bizonyos kereskedelmi ágazatok munkájának tökéletesítéséhez. Sajnos, vannak olyan tapasztalatok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a monopolhelyzethez régebben hozzászokott vállalatok mindenáron ellenzik a versenyt. Szembetűnő ez például némely élelmiszeripari vállalat, illetve tröszt és felvásárló vállalat magatartásában. A termelőszövetkezeti törvény, s néhány más jogszabály lehetővé tette a tsz-ek tevékenységi körének bővítését. Az utóbbi években el is kezdődött a folyamat, amelynek eredményeként különféle tartósító üzemeket létesítenek, üzleteket nyitnak termelőszövetkezetek. Jöttek létre beszerzési, értékesítési, feldolgozásra alakult szövetkezeti társulások is. Az eddigi eredmények azonban még lehangolóan szerények. Hogy nem izmosabbak, ennek egyik oka az érintett — gazdaságilag már régebben megerősített, sokkal jobban felszerelt — vállalatok ellenállása, az egészséges fejlődést akadályozó fellépése. Nem lehet másnak minősíteni például azt, hogy ha valahol egy tsz vagy fogyasztási szövetkezet pékséget és kenyérboltot nyit, akkor a sütőipar csakazért is csinál ugyanott egy másikat. Ahelyett, hogy a valóban rászoruló helyeken gondoskodna a kenyérellátás megjavításáról. Előfordultak hasonló jelenségek a zöldség-gyümölcs felvásárlás és a konzervipar területén, de még a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek között is. Semmi értelme sincs annak és megengedhetetlen hogy szűk vállalati érdekek vélt védelmében bárki is akadályozza a helyesen értelmezett verseny kibontakozását. Mint ahogyan ártalmas a társadalomra az is, ha verseny címén valójában éppen azoknak az erőknek a gyengítésére törekszenek, amelyek előbbre vihetik a termelést, a szükségletek kielégítését. G. P.