Zalai Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

2 A közös piaci országok terve a közel-keleti válság megoldására Bonn (MTI): A közös piaci országok külügyminiszterei csütörtöki müncheni értekez­letükön elhatározták, hogy ter­vet dolgoznak ki a közel-keleti válság megoldására. Ez a nyu­gat-európai terv főleg Schu­mann francia külügyminiszter elgondolásán alapszik. A terv a közel-keleti helyzet öt prob­lémáját érinti: 1. Jeruzsálem státuszát; 2. a Palesztinai menekültek jövőjét; 3. a Jarring-misszió újbóli megkezdését; 4. a szabad hajózást a Szue­­zi-csatornán és az Akabai­­öbölben; 5. demil­arizati zónák léte­sítését Izrael és az EAK kö­zött. A hat külügyminiszter de­cember 2-án egyeztetni ak­arja tervét Angliával. A részletesen kidolgozott terv végül még egyszer a külügyminiszterek elé kerülne a „hatok” legköze­lebbi konferenciáján. Huligántámadás a washingtoni TA­SZSZ iroda ellen Washington­ (TASZSZ). Pén­teken reggel cionista suhancok hatoltak be a TASZSZ wa­shingtoni irodájába. Szovjet­ellenes jelszavakat kiáltoztak, lehetetlenné akarták tenni az iroda munkáját, fel akarták forgatni berendezését. A támadást előre kitervel­ték, erre mutat, hogy a huli­gántámadáskor nagy csoport újságíró és fotoriporter gyűlt össze a TASZSZ iroda köze­lében. A történtekről azonnal érte­sítették a washingtoni rend­őrséget, de egy órába tellett amíg sikerült eltávolítani a fé­kevesztett suhancokat. Mint ismeretes, nem először történt, hogy cionista huligá­nok igyekeztek megzavarni az amerikai szovjet intézmények normális munkáját. Ennek el­lenére az amerikai hatóságok mind a mai napig nem tették meg a szükséges intézkedése­ket azért, hogy ezek az ellen­séges támadások ne ismétlőd­hessenek meg. Provokáció a KNDK ellen Phenjan (MTI): Amerikai részről újabb fegyveres pro­vokációt hajtottak végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Phenjani rádió közlése sze­rint amerikai fegyveresek november 19-én behatoltak a r­emilitarizált övezetbe, tüzet nyitottak a Koreai Néphadse­reg állásaira. A Koreai Nép­hadsereg katonái viszonozták a tüzet és elűzték a betolako­dókat. New York (MTI): Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja csütörtökön este New York­ ból Stockholmba utazott. Jarring hamarosan visszatér a szovjet fővárosba, hogy átvegye Svédország moszkvai nagykövetségének vezetését. A felügyelete alatt folytatandó közvetett béketár­gyalások felújításának kilátá­sairól nem volt hajlandó nyi­latkozni; távollétének időtar­tamára vonatkozólag közölte az újságírókkal, hogy az „a fejleményektől függ”. Brandt és Bartel nyilatkozata a varsói szerződésről Bonn (MTI): Willy Brandt­­kancellár pénteken délután rádió- és televízió beszédben méltatta a Varsóban parafált lengyel—nyugatnémet szerző­dés jelentőségét. A Varsói Szerződés — hangoztatta — lezárja az európai történelem egy sötét fejezetét és új feje­zetet nyit. A kancellár leérte az áttele­­pülteket, hogy„ ne merüljenek keserűségbe, hanem pillantsa­nak a jövőbe. Sokat jelent, hogy a családoknak most re­ményük van családtagjaikkal egyesülni”. „Azért vagyok a szerződés mellett — folytatta a kancel­lár —, mert lerakja egy békés jövő alapjait. A nyugatnéme­tektől senki sem kéri most, hogy „áldozatot hozzanak. Ezt már régen, meg kellett hozni, Hitler bűncselekményeinek következtében”. Nyilatkozott a CDU nevé­ben Barrel is. „Nagyon mes­­­szemenő, fájdalmas és követ­kezményekkel járó határoza­tok” foglaltaknak a szerző­désben — mondotta. — Mint a moszkvai szerződésnél — fűzte hozzá — „itt sem is­merhetők fel ellenszolgáltatá­sok”. Bartel megismételte, hogy frakciója szerdán kezdi meg a lengyel—nyugatnémet szerződés megvitatását. Az áttelepültek szövetségé­nek elnöksége ellenállásra szólította fel tagjait a szerző­déssel szemben. A szabad demokrata párt viszont hangoztatta: a szerző­dés szakítást jelent az illúziók politikájával, amelyet az NSZK túl sokáig folytatott. Az USA kereskedelmi hadüzenetet küldött tengerentúli partnereinek Washington (MTI). Az ame­rikai törvényhozás kereske­delmi hadüzenetet küldött az USA tengerentúli partnerei­nek: csütörtökön este a kép­viselőház 215:165 arányban új kereskedelmi törvényt szava­zott meg, amely — ha a sze­nátus is elfogadja — nagyfokú importkorlátozásokhoz vezet­het. Az új kereskedelmi törvény egyebek között kvótákat álla­pít meg egy sor behozatali ter­mékre, így például a cipőre és a nem pamutból készült textí­liára. A jelenleg meglévő olaj­­behozatali kvótákat törvénnyé rögzíti — ezzel megakadályoz­za az elnököt abban, hogy a kvótarendszer helyett vámtari­fa-rendszert hozzon létre. Ugyanakkor a törvény lehető­vé teszi Nixonnak, hogy más importcikkekre is kvótarend­szert léptessen életbe. Az új kereskedelmi törvény adókedvezményeket biztosít az amerikai exportőröknek, s egyéb előnyökben is részese­ azokat a belföldi iparágakat, amelyeknek egyes import-ka­tegóriák károkat okoztak. A protekcionista törvényja­vaslat még nagy vihart tá­maszthat a szenátusban. Ko­rábban Nixon is célzott rá, hogy jóllehet a textilbehozatali korlátozásokat — amelyeknek nyilvánvalóan japán-ellenes élük van — támogatja, esetleg vétót emel az új törvényja­vaslat ellen. A kereskedelmi törvényja­vaslat ellenzői arra hivatkoz­nak, hogy az új védővám- és kvótarendszer, láncreakció­ként, megtorló kereskedelmi intézkedéseket provokál ki az Egyesült Államokkal szemben egész sor tőkés országban. Hendrik Houthakker, Nixon egyik gazdasági tanácsadója, nyilatkozatot juttatott el a képviselőházhoz. Ebben kinyil­vánította: „Mindazok, akik ab­ban bizakodnak, hogy nem ke­rül sor megtorló intézkedések­re, csak illúziókban ringatják magukat. Nyugat-Európában például máris fontolóra vették, hogy megadóztatják az ame­rikai szójabab-exportot.” Houthakker szerint az új tör­vény közvetve­­ az amerikai mezőgazdaság exportérdekeit is veszélyezteti. Bombarobbanások Lisszabonban sült Államok nagykövetségé­nek közelében lévő amerikai kulturális központban robbant­ fel. A másik a biztonsági rend­­­ őrség egyik kiképzőközpontjá­­­­ban, a harmadik pedig a ki­kötőben pusztított. A hajnali négy órakor, szinte hajszálra egyszerre végrehaj­tott merényletek közül az egyik — a kiképzőpontbeli — egy ember halálát okozta. Négy embert az a pokolgép se­­besített meg, amely az ameri­kai kulturális központban rob­bant. A harmadik bombát a lissza­boni kikötői vasútállomás és a rakpart közé telepítették. Itt horgonyoz a Niassa nevű por­tugál gőzös, amely rendszeres forgalmat bonyolít le Lissza­bon és az Afrika déli részén lévő portugál gyarmatok kö­zött. A környékbeliek elmond­ták, hogy a robbanás után gép­puskasorozat ropogását hal­lották. Lisszabon (Reuter): Három pokolgépes merénylet történt pénteken hajnalban a portugál fővárosban. Az egyik bomba Lisszabon szívében, az Egye­ SALAI HÍRLAP NDK-delegáció utazik Romániába Bukarest. (MTI). Bukarest­ben pénteken bejelentették hogy december elején Walter Ulbricht és Willi Stoph veze­tésével NDK párt- és kor­mányküldöttség érkezik hiva­talos baráti látogatásra Romá­niába. A látogatás során alá­írják a Román Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kö­zötti új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződést. (MTI). Elfogták Weilt Nyugat-Berlin­ (DPA). Nyu­­gat-Berlinben pénteken dél­után elfogták Ekkehard Weilt, a szovjet hősi emlékmű egyik őrének merénylőjét, aki csü­törtökön — miközben kihall­gatásra vezették — megszö­kött. Az NSZK jegyzékváltása az USA, Anglia és Franciaország között Bonn (MTI). Az NSZK kor­mánya november 19-én azo­nos szövegű jegyzéket jutta­tott el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányához. A jegy­zékben Bonn ismerteti az elő­ző nap parafáit lengyel—nyu­gatnémet szerződés szövegét és közli: a lengyel és a nyu­gatnémet kormány tárgyalá­sai során az NSZK kormánya kifejtette, hogy a Varsói Szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom jogait, miként azok­ az ismert szerződésekből és egyezmé­nyekből adódnak, az NSZK kormánya azt is tudtul adta a lengyel kormánynak, hogy csak az NSZK nevében be­szélhet. A három nyugati nagyhata­lom válaszjegyzékei tudomá­sul veszik Bonn közlését és kijelentik: jóváhagyólag tu­domásul veszik a lengyel— nyugatnémet szerződés para­­fálását. Osztják azt a véle­ményt, hogy a szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom szerződésekben­­és egyezményekben lefekte­tett jogait és felelősségét. 1970. november 31. Szerződés a Lengyel Népköztársaság és az NSZK kapcsolatai rendezésének alapjairól Varsó (MTI): Pénteken dél­után Varsóban és Boonnban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság november 18-án parafáit államközi szerződésé­nek szövegét. Szerződés a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezésének alapjairól. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság, — figyelembe véve, hogy a második világháború befeje­zése óta, amelynek első áldo­zata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést hozott Európa népeire, több mint 25 év telt el. — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amely­nek biztosítani kell békés jö­­­őjét, — attól az óhajtól vezérelve, hogy egymás között megte­remtsék a békés egymás mel­lett élés, valamint a normális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait, — az európai béke és biz­tonság megszilárdítására töre­kedve, — felismerve, hogy a hatá­rok sérthetetlensége, valamint az összes európai ország jelen­legi határok közötti területi integritásának és szuverenitá­sának tiszteletben tartása a béke döntő feltétele, a követ­kezőkben állapodtak meg: I. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a meglévő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami értekezlet határozatainak IX. fejezetében közvetlenül Swh­noujscie (Swinemünde)-től nyugatra a Balti-tengertől ki­indulva, s innen az Odera fo­lyó mentén a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) folyótorko­latig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) mentén Csehszlovákia határáig állapí­tották meg, a Lengyel Nép­­köztársaság nyugati államha­tárát képezi. 2) Megerősítik fennálló ha­táraik sérthetetlenségét, most és a jövőben is kölcsönös kö­telezettséget vállalnak egymás területi integritásának feltét­len tiszteletben tartására. 3) Kijelentik, hogy egymás­sal szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jövő­ben sem fognak semmilyen te­rületi követeléseket támasz­tani. II. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársa­ságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymás­hoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biztonsága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefek­tetett célok és elvek fogják ve­zérelni. 2) Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályának 1. és 2. cik­kelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag bé­kés eszközökkel fogják meg­oldani. Az európai és nemzet­közi biztonságot érintő kérdé­sekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak al­kalmazásától. III. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. 2) Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudo­mányos-műszaki, kulturális stb. együttműködésük kibőví­tése megfelel kölcsönös érde­keiknek. IV. CIKKELY: E szerződés nem érinti a két fél által korábban megkötött, vagy rájuk vonatkozó két vagy többoldalú nemzetközi szerző­déseket. V. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésé­nek napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a je­len szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban ...... ................ napján készült két, eredeti példányban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A Lengyel Nép- A Német Szó-. köztársaság vetségi Köz­névé- : , társaság nevé­ben: ben: ★ A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegy­zékek szövegét. Mint ismeretes, az egyez­ményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. A Novo­je Vremja Kína külpolitikai tevékenységéről Moszkva (MTI): A Novoje Vremja szovjet külpolitikai hetilap legújabb száma két tel­jes oldalon elemzi a kínai kül­politikai tevékenységet. Mint a cikk rámutat: a kí­nai nép igazi barátai hon óhatják, hogy Kína visszatér­jen a nemzetközi porondra és hozzájáruljon a népek béké­jéhez és biztonságához, a nem­zeti függetlenség és a társa­dalmi haladás ügyéhez. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz az államközi kapcsolatok normalizálására és a nagy kí­nai néppel való barátsága fej­lesztésére. A Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok nor­malizálása — idézi a hetilap Leonyid Brezsnyev kazahsztá­ni beszédét — megfelel a két ország, a szocialista világrend­­szer, a forradalmi, felszabadító mozgalom és az egyetemes bé­ke érdekeinek. A Szovjetunió — húzza alá a Novoje Vremja — ebből az álláspontból kiindulva tekint a Pekingben jelenleg is folyó szovjet—kínai tárgyalásokra. A Szovjetunió síkra szállt és síkra száll Kína ENSZ-jogai­­nak érvényesítéséért. Ezt a po­litikát a proletár internacio­nalizmus és a béke erősítésére irányuló törekvés diktálja. A továbbiakban a szovjet hetilap cikke azt a kérdést boncolgatja, hogy a Nyugat irányító kér miért erőlteti­ jelenleg a kínai vezetőséghez való közeledést. A cikk ebben a vonatkozásban fontos szem­pontnak ítéli meg, hogy még bizonyos amerikai társaságok is be akarnak törni a kínai piacra. Mindenesetre Washington számára a pekingi irányú híd­építés nem valami könnyű. A szovjet hetilap ennek kapcsán két körülményre hívja fel a fi­gyelmet: 1. az amerikai impe­rializmus elleni jelszóval fel­lépő kínai kormány jobb sze­reti nem fitogtatni az Egye­sült Államokhoz való kapcso­latait. 2. A Nixon-kormány a konzervatív amerikaiak ellen­állásától tartva a Kínával való kapcsolatok fejlesztése terén az elsőséget egyelőre átengedi szövetségeseinek. Ezzel összefüggésben a No­voje Vremja utal arra, hogy a Kínával kapcsolatos új ,,elis­merési hullám” éppen a NATO országokból indul ki. A NATO tömb 15 országából 7 már el­ismerte a KNK-t. Ez a szám a jövőben csak­ gyarapodni fog. A folyamattal kapcsolatban a szovjet cikk felhívja a figyel­met arra, hogy míg Kína és a szocialista országok kapcso­latainak javulása a béke szol­gálatában áll, addig az impe­rialista körök Peking nyugati világbeli térhódításával össze-­­ függésben olyan terveket sző­nek, amelyeknek semmi közük a békéhez és a nemzetközi együttműködéshez. A szovjet lap emlékeztet a Fehér Ház hivatalos képviselőjének az amerikai újságírók New Or­­leans-i tanácskozásán elhang­zott kijelentésére, amely sze­rint a „Szovjetunió és a kom­munista Kína közötti feszült­ség” a szocialista közösséget „Keletről fenyegető veszély” bizonyos ,,lehetőségeket nyújt" az amerikai politika számára. Ezt követően a szovjet ciki­ rámutat: kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a KNK ve­zetői és a kínai sajtóorgánu­mok jobb szeretnék hallgatás­­­sal elsiklani a Nyugaton ter­jesztett gyanúsítgatások felett, sőt mi több, a Renmin Ribao a Kanadával folyó kapcsolatok helyreállításának szentelt cik­kében szükségesnek vélte meg­ismételni azt a pekingi propa­­ganda verziót, amely szerint: „a két szuperhatalom egyike más országok bel- és külpoliti­kájának ellenőrzésére törek­szik, amivel a lap értésre adja a jelenlegi kínai külpolitikai vonalvezetés irányát. A nemzetközi közvélemény­nek— hangsúlyozza befejezé­sül a Novoje Vremja — mind­ezt figyelembe kell vennie, amikor értékeli a KNK és a nyugati országok között mu­tatkozó közeledést.

Next