Zalai Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
2 A közös piaci országok terve a közel-keleti válság megoldására Bonn (MTI): A közös piaci országok külügyminiszterei csütörtöki müncheni értekezletükön elhatározták, hogy tervet dolgoznak ki a közel-keleti válság megoldására. Ez a nyugat-európai terv főleg Schumann francia külügyminiszter elgondolásán alapszik. A terv a közel-keleti helyzet öt problémáját érinti: 1. Jeruzsálem státuszát; 2. a Palesztinai menekültek jövőjét; 3. a Jarring-misszió újbóli megkezdését; 4. a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Akabaiöbölben; 5. demilarizati zónák létesítését Izrael és az EAK között. A hat külügyminiszter december 2-án egyeztetni akarja tervét Angliával. A részletesen kidolgozott terv végül még egyszer a külügyminiszterek elé kerülne a „hatok” legközelebbi konferenciáján. Huligántámadás a washingtoni TASZSZ iroda ellen Washington (TASZSZ). Pénteken reggel cionista suhancok hatoltak be a TASZSZ washingtoni irodájába. Szovjetellenes jelszavakat kiáltoztak, lehetetlenné akarták tenni az iroda munkáját, fel akarták forgatni berendezését. A támadást előre kitervelték, erre mutat, hogy a huligántámadáskor nagy csoport újságíró és fotoriporter gyűlt össze a TASZSZ iroda közelében. A történtekről azonnal értesítették a washingtoni rendőrséget, de egy órába tellett amíg sikerült eltávolítani a fékevesztett suhancokat. Mint ismeretes, nem először történt, hogy cionista huligánok igyekeztek megzavarni az amerikai szovjet intézmények normális munkáját. Ennek ellenére az amerikai hatóságok mind a mai napig nem tették meg a szükséges intézkedéseket azért, hogy ezek az ellenséges támadások ne ismétlődhessenek meg. Provokáció a KNDK ellen Phenjan (MTI): Amerikai részről újabb fegyveres provokációt hajtottak végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Phenjani rádió közlése szerint amerikai fegyveresek november 19-én behatoltak a remilitarizált övezetbe, tüzet nyitottak a Koreai Néphadsereg állásaira. A Koreai Néphadsereg katonái viszonozták a tüzet és elűzték a betolakodókat. New York (MTI): Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja csütörtökön este New York ból Stockholmba utazott. Jarring hamarosan visszatér a szovjet fővárosba, hogy átvegye Svédország moszkvai nagykövetségének vezetését. A felügyelete alatt folytatandó közvetett béketárgyalások felújításának kilátásairól nem volt hajlandó nyilatkozni; távollétének időtartamára vonatkozólag közölte az újságírókkal, hogy az „a fejleményektől függ”. Brandt és Bartel nyilatkozata a varsói szerződésről Bonn (MTI): Willy Brandtkancellár pénteken délután rádió- és televízió beszédben méltatta a Varsóban parafált lengyel—nyugatnémet szerződés jelentőségét. A Varsói Szerződés — hangoztatta — lezárja az európai történelem egy sötét fejezetét és új fejezetet nyit. A kancellár leérte az áttelepülteket, hogy„ ne merüljenek keserűségbe, hanem pillantsanak a jövőbe. Sokat jelent, hogy a családoknak most reményük van családtagjaikkal egyesülni”. „Azért vagyok a szerződés mellett — folytatta a kancellár —, mert lerakja egy békés jövő alapjait. A nyugatnémetektől senki sem kéri most, hogy „áldozatot hozzanak. Ezt már régen, meg kellett hozni, Hitler bűncselekményeinek következtében”. Nyilatkozott a CDU nevében Barrel is. „Nagyon messzemenő, fájdalmas és következményekkel járó határozatok” foglaltaknak a szerződésben — mondotta. — Mint a moszkvai szerződésnél — fűzte hozzá — „itt sem ismerhetők fel ellenszolgáltatások”. Bartel megismételte, hogy frakciója szerdán kezdi meg a lengyel—nyugatnémet szerződés megvitatását. Az áttelepültek szövetségének elnöksége ellenállásra szólította fel tagjait a szerződéssel szemben. A szabad demokrata párt viszont hangoztatta: a szerződés szakítást jelent az illúziók politikájával, amelyet az NSZK túl sokáig folytatott. Az USA kereskedelmi hadüzenetet küldött tengerentúli partnereinek Washington (MTI). Az amerikai törvényhozás kereskedelmi hadüzenetet küldött az USA tengerentúli partnereinek: csütörtökön este a képviselőház 215:165 arányban új kereskedelmi törvényt szavazott meg, amely — ha a szenátus is elfogadja — nagyfokú importkorlátozásokhoz vezethet. Az új kereskedelmi törvény egyebek között kvótákat állapít meg egy sor behozatali termékre, így például a cipőre és a nem pamutból készült textíliára. A jelenleg meglévő olajbehozatali kvótákat törvénnyé rögzíti — ezzel megakadályozza az elnököt abban, hogy a kvótarendszer helyett vámtarifa-rendszert hozzon létre. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi Nixonnak, hogy más importcikkekre is kvótarendszert léptessen életbe. Az új kereskedelmi törvény adókedvezményeket biztosít az amerikai exportőröknek, s egyéb előnyökben is részese azokat a belföldi iparágakat, amelyeknek egyes import-kategóriák károkat okoztak. A protekcionista törvényjavaslat még nagy vihart támaszthat a szenátusban. Korábban Nixon is célzott rá, hogy jóllehet a textilbehozatali korlátozásokat — amelyeknek nyilvánvalóan japán-ellenes élük van — támogatja, esetleg vétót emel az új törvényjavaslat ellen. A kereskedelmi törvényjavaslat ellenzői arra hivatkoznak, hogy az új védővám- és kvótarendszer, láncreakcióként, megtorló kereskedelmi intézkedéseket provokál ki az Egyesült Államokkal szemben egész sor tőkés országban. Hendrik Houthakker, Nixon egyik gazdasági tanácsadója, nyilatkozatot juttatott el a képviselőházhoz. Ebben kinyilvánította: „Mindazok, akik abban bizakodnak, hogy nem kerül sor megtorló intézkedésekre, csak illúziókban ringatják magukat. Nyugat-Európában például máris fontolóra vették, hogy megadóztatják az amerikai szójabab-exportot.” Houthakker szerint az új törvény közvetve az amerikai mezőgazdaság exportérdekeit is veszélyezteti. Bombarobbanások Lisszabonban sült Államok nagykövetségének közelében lévő amerikai kulturális központban robbant fel. A másik a biztonsági rend őrség egyik kiképzőközpontjában, a harmadik pedig a kikötőben pusztított. A hajnali négy órakor, szinte hajszálra egyszerre végrehajtott merényletek közül az egyik — a kiképzőpontbeli — egy ember halálát okozta. Négy embert az a pokolgép sebesített meg, amely az amerikai kulturális központban robbant. A harmadik bombát a lisszaboni kikötői vasútállomás és a rakpart közé telepítették. Itt horgonyoz a Niassa nevű portugál gőzös, amely rendszeres forgalmat bonyolít le Lisszabon és az Afrika déli részén lévő portugál gyarmatok között. A környékbeliek elmondták, hogy a robbanás után géppuskasorozat ropogását hallották. Lisszabon (Reuter): Három pokolgépes merénylet történt pénteken hajnalban a portugál fővárosban. Az egyik bomba Lisszabon szívében, az Egye SALAI HÍRLAP NDK-delegáció utazik Romániába Bukarest. (MTI). Bukarestben pénteken bejelentették hogy december elején Walter Ulbricht és Willi Stoph vezetésével NDK párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos baráti látogatásra Romániába. A látogatás során aláírják a Román Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. (MTI). Elfogták Weilt Nyugat-Berlin (DPA). Nyugat-Berlinben pénteken délután elfogták Ekkehard Weilt, a szovjet hősi emlékmű egyik őrének merénylőjét, aki csütörtökön — miközben kihallgatásra vezették — megszökött. Az NSZK jegyzékváltása az USA, Anglia és Franciaország között Bonn (MTI). Az NSZK kormánya november 19-én azonos szövegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához. A jegyzékben Bonn ismerteti az előző nap parafáit lengyel—nyugatnémet szerződés szövegét és közli: a lengyel és a nyugatnémet kormány tárgyalásai során az NSZK kormánya kifejtette, hogy a Varsói Szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom jogait, miként azok az ismert szerződésekből és egyezményekből adódnak, az NSZK kormánya azt is tudtul adta a lengyel kormánynak, hogy csak az NSZK nevében beszélhet. A három nyugati nagyhatalom válaszjegyzékei tudomásul veszik Bonn közlését és kijelentik: jóváhagyólag tudomásul veszik a lengyel— nyugatnémet szerződés parafálását. Osztják azt a véleményt, hogy a szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom szerződésekbenés egyezményekben lefektetett jogait és felelősségét. 1970. november 31. Szerződés a Lengyel Népköztársaság és az NSZK kapcsolatai rendezésének alapjairól Varsó (MTI): Pénteken délután Varsóban és Boonnban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság november 18-án parafáit államközi szerződésének szövegét. Szerződés a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezésének alapjairól. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, — figyelembe véve, hogy a második világháború befejezése óta, amelynek első áldozata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést hozott Európa népeire, több mint 25 év telt el. — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amelynek biztosítani kell békés jöőjét, — attól az óhajtól vezérelve, hogy egymás között megteremtsék a békés egymás mellett élés, valamint a normális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait, — az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve, — felismerve, hogy a határok sérthetetlensége, valamint az összes európai ország jelenlegi határok közötti területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása a béke döntő feltétele, a következőkben állapodtak meg: I. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a meglévő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami értekezlet határozatainak IX. fejezetében közvetlenül Swhnoujscie (Swinemünde)-től nyugatra a Balti-tengertől kiindulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) mentén Csehszlovákia határáig állapították meg, a Lengyel Népköztársaság nyugati államhatárát képezi. 2) Megerősítik fennálló határaik sérthetetlenségét, most és a jövőben is kölcsönös kötelezettséget vállalnak egymás területi integritásának feltétlen tiszteletben tartására. 3) Kijelentik, hogy egymással szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jövőben sem fognak semmilyen területi követeléseket támasztani. II. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymáshoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biztonsága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek fogják vezérelni. 2) Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályának 1. és 2. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag békés eszközökkel fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától. III. CIKKELY: 1) A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. 2) Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudományos-műszaki, kulturális stb. együttműködésük kibővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. IV. CIKKELY: E szerződés nem érinti a két fél által korábban megkötött, vagy rájuk vonatkozó két vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket. V. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésének napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban ...... ................ napján készült két, eredeti példányban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A Lengyel Nép- A Német Szó-. köztársaság vetségi Köznévé- : , társaság nevében: ben: ★ A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegyzékek szövegét. Mint ismeretes, az egyezményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. A Novoje Vremja Kína külpolitikai tevékenységéről Moszkva (MTI): A Novoje Vremja szovjet külpolitikai hetilap legújabb száma két teljes oldalon elemzi a kínai külpolitikai tevékenységet. Mint a cikk rámutat: a kínai nép igazi barátai hon óhatják, hogy Kína visszatérjen a nemzetközi porondra és hozzájáruljon a népek békéjéhez és biztonságához, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyéhez. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz az államközi kapcsolatok normalizálására és a nagy kínai néppel való barátsága fejlesztésére. A Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok normalizálása — idézi a hetilap Leonyid Brezsnyev kazahsztáni beszédét — megfelel a két ország, a szocialista világrendszer, a forradalmi, felszabadító mozgalom és az egyetemes béke érdekeinek. A Szovjetunió — húzza alá a Novoje Vremja — ebből az álláspontból kiindulva tekint a Pekingben jelenleg is folyó szovjet—kínai tárgyalásokra. A Szovjetunió síkra szállt és síkra száll Kína ENSZ-jogainak érvényesítéséért. Ezt a politikát a proletár internacionalizmus és a béke erősítésére irányuló törekvés diktálja. A továbbiakban a szovjet hetilap cikke azt a kérdést boncolgatja, hogy a Nyugat irányító kér miért erőlteti jelenleg a kínai vezetőséghez való közeledést. A cikk ebben a vonatkozásban fontos szempontnak ítéli meg, hogy még bizonyos amerikai társaságok is be akarnak törni a kínai piacra. Mindenesetre Washington számára a pekingi irányú hídépítés nem valami könnyű. A szovjet hetilap ennek kapcsán két körülményre hívja fel a figyelmet: 1. az amerikai imperializmus elleni jelszóval fellépő kínai kormány jobb szereti nem fitogtatni az Egyesült Államokhoz való kapcsolatait. 2. A Nixon-kormány a konzervatív amerikaiak ellenállásától tartva a Kínával való kapcsolatok fejlesztése terén az elsőséget egyelőre átengedi szövetségeseinek. Ezzel összefüggésben a Novoje Vremja utal arra, hogy a Kínával kapcsolatos új ,,elismerési hullám” éppen a NATO országokból indul ki. A NATO tömb 15 országából 7 már elismerte a KNK-t. Ez a szám a jövőben csak gyarapodni fog. A folyamattal kapcsolatban a szovjet cikk felhívja a figyelmet arra, hogy míg Kína és a szocialista országok kapcsolatainak javulása a béke szolgálatában áll, addig az imperialista körök Peking nyugati világbeli térhódításával össze- függésben olyan terveket szőnek, amelyeknek semmi közük a békéhez és a nemzetközi együttműködéshez. A szovjet lap emlékeztet a Fehér Ház hivatalos képviselőjének az amerikai újságírók New Orleans-i tanácskozásán elhangzott kijelentésére, amely szerint a „Szovjetunió és a kommunista Kína közötti feszültség” a szocialista közösséget „Keletről fenyegető veszély” bizonyos ,,lehetőségeket nyújt" az amerikai politika számára. Ezt követően a szovjet ciki rámutat: kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a KNK vezetői és a kínai sajtóorgánumok jobb szeretnék hallgatással elsiklani a Nyugaton terjesztett gyanúsítgatások felett, sőt mi több, a Renmin Ribao a Kanadával folyó kapcsolatok helyreállításának szentelt cikkében szükségesnek vélte megismételni azt a pekingi propaganda verziót, amely szerint: „a két szuperhatalom egyike más országok bel- és külpolitikájának ellenőrzésére törekszik, amivel a lap értésre adja a jelenlegi kínai külpolitikai vonalvezetés irányát. A nemzetközi közvéleménynek— hangsúlyozza befejezésül a Novoje Vremja — mindezt figyelembe kell vennie, amikor értékeli a KNK és a nyugati országok között mutatkozó közeledést.