Zalai Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
2 Tiszta lappal ilyenkor, félidőben a mezőgazdasági munkákról szóló tudósítások már nem kerülnek a lapok első oldalára, s a beszélgetésekben sem terelődik a szó a mezőre, hiszen ott most a hó, a tél az úr. Egy — részben már télen végzett — mezei munka miatt azonban érdemes még egy kis figyelmet fordítani a határra, illetve az onnan érkező hírre Az történt ugyanis, hogy ami ezideig még egyetlen alkalommal sem sikerült a megye mezőgazdaságában, a zalai üzemek ezúttal maradéktalanul elvégezték az őszi mélyszántást. Kétségtelen, hogy az időjárás sokat segített a gazdaságoknak, hiszen kevés megszakítással tulajdonképpen karácsonyig lehetett szántani, az is bizonyos azonban, hogy az üzemek nagy felelősségtudattal szervezték meg a munkát. Erre utal az is, hogy először vált széleskörűvé egymás erőgépeinek igénybevétele Akik korábban végeztek átadták traktoraikat, s akiknek szükségük volt rá, igénybe is vették azokat, felmérve, hogy a kölcsön visszafizetése sokkal kisebb összeg, mintha elmarad a mélyszántás, s ezáltal egyrészt szinte „bebiztosított” a jövő évi alacsonyabb termés, másrészt pedig tavasszal elhúzódik a munka Egyébként éppen az utóbbi esehetőség elkerülése miatt a következő időszakot maradéktalanul ki kell használni az erő- és munkagépek javítására, nehogy tavasszal emiatt vesszen el a réven, amit őszszel megnyertek a vámon... A téli szünidő alatt is vidám élet folyik a napközis általán»« iskolákban. A kisdiákok játékkal, tanulással, televíziózással töltik a szabadidejüket. Képünkön a zalaegerszegi Landorhegyi általános iskola pajtásainak egy csoportjáték közben (Kiss Ferenc felvétele) Napirenden Nagykanizsa IV. ötéves terve 398 millió 758 ezer forint a fejlesztési alap és 354 millió 733 ezer forint a költségvetés Ülést tartott a városi tanács Első alkalommal tartott ülést az új tanácsházban a nagykanizsai városi tanács. A vb. elnökének a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolója után interpellációk következtek, majd Nagykanizsa 1971—75-ös középtávú pénzügyi és az 1971 évi részletes költségvetési és fejlesztési tervet vitatta meg. Nagykanizsa fejlesztési alapja a IV. ötéves terv időszakában 398 millió 758 ezer forint Az ötéves költségvetés pedig 354 millió 733 ezer forint. A fejlesztési alapból 1971 folyamán 58 millió 301 ezer, míg a költségvetésből 63 millió 456 ezer forintot kívánnak felhasználni. A városi tanács határozott, hogy a IV. ötéves terv időszakában is kiemelten kell kezelni a lakásépítéseket, lakáskarbantartásokat Erre a célra a fejlesztési tervben és költségvetésben 327 millió forintot irányoznak elő. A jelenlegi körülményekre alapozva a városban az elkövetkező öt esztendő folyamán mintegy 3000 lakás felépítésével számolnak. A 3000 lakásból 1000 állami és szövetkezeti, 1000 OTP, 500 koordinációs és vállalati, 500 pedig magán alapon épül. Jelenleg a városban 100 lakásra 114 család jut. A IV. ötéves terv végére ez az arány 108— 106-ra csökken. Növelik a lakások alapterületét, az eddigi átlagosan 48-ról 53 négyzetméternyire. A lakások 8—10 százaléka 3, 80 százaléka 2, míg a többi másfél szobás lesz A lakások 38 százalékát középmagas épületekben kívánják megépíteni. Az építendő lakások fele az új városrészben, mintegy húszáz az északi városrészben, négyszáz pedig a város központjában épül. Korszerűsítik a Lenin utat és az Eötvös teret. A IV. ötéves terv idején végrehajtják az új városrész egységes rendezését, lebontják a régi földszintes házakat a Rózsa és az Attila utcában. A lakásépítésekkel párhuzamosan 100 személyes óvoda, 60 személyes bölcsőde, 16 tantermes általános iskola, két felnőtt és egy gyermek körzeti orvosi rendelő és közös beruházásokkal összesen 1500 négyzetméternyi alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmények építését tervezik. Szerepel még a város IV. ötéves tervében egy 400 adagom napközis konyha, két fiókkönyvtár, ifjúsági pinceklub, s ifjúsági park építése. Ebben az időszakban építik fel a korszerű városi művelődési házat. A tanács határozott, hogy minden lehetőséget fel kell kutatni a tisztasági fürdő és fedett uszoda építésére, szorgalmazni kell, hogy az építkezés a IV. ötéves terv idején megkezdődhessék, s ha csak egy mód van rá, befejezést is nyerjen. A IV. ötéves terv fejlesztési alapjának és költségvetésének új vonása, hogy a szükséges összegek nagy részét a helyi bevételekből kell biztosítani. A vállalati befizetésekből átengedett bevételek aránya a korábbi 11,3-ről 84,4 százalékra emelkedik. Az állami támogatás viszont az 1970. évi 73,3 százalékról 1971-ben már 4,0 százalékra csökken....A nagykanizsai városi tanács a fejlesztési és költségvetési tervet alaposan megvitatta, majd határozattá emelte. Ezután a nagykanizsai ifjúság helyzetéről Petikó Antal vb elnökhelyettes tájékoztatta a tanácsot. A továbbiakban a városi tanács rendeletet alkotott a személygépkocsi garázsok építéséről, használatáról, megvitatta és jóváhagyta a városi tanács és a végrehajtó bizottság 1971. évi első féléves munkatervét és második féléves munkanpgramiát. SALAI HÍRLAP Akár a hajdani gróf kisasszonyok... Egyik fiára bízza a szerfán lógó disznó további bontását, aztán a tor ismerős szagával teli konyhán át egy szobába invitál, öles termetű, jó kedélyt és töprengést egyesítő arcú ember a házigazda, Steinhardt László, akiről nehéz elhinni, hogy már a 62. évét tapossa. De így van, kollégái tudósítottak, hogy 42 év pedagógusi szolgálat után most megy nyugdíjba, mint a miklósfai általános iskola járásszerte köztiszteletben álló igazgatója. S azután egy másik bizonyosság: felfedezem a húszéves, délceg fiatalembert azon a kissé megfakult fényképen, ami a bajai tanítóképző egykori, 1928—29-es végzős évfolyamának növendékeit ábrázolja. Mosolyogva pillant fel. ' *— Rég volt. Nem jöttem azonnal haza, 39-ig Sármelléken tanítóskodtam, mert azokban az időkben minden diplomás, de még a falusi tanító is örülhetett, ha álláshoz jutott. Amikor aztán hazatértem — mert miklósfai vagyok, apám is itt, meg a szomszédos Bagótén tanítóskodott — zűrzavaros esztendők következtek, évente behívtak, majd magam is megjártam a Don kanyar poklát. Mindezt már egy emlékeit szomorkásan tűnődve tallózó ember mondja. — Hogy miként maradtam meg? Talán a hivatás segített ehhez. Tiszta lelkiismerettel jöhettem haza — földet osztani, szövetkezetet szervezni, újmódi iskolát építeni. Az ifjúság örömei mellett falatnyi jó emlékem sincs abból a letűnt világból. Ebben a faluban, de a környéken, Zákánytól Miháldig mindenfelé egy IS ezer holdas, Bárczay kegyelmes, a MÉP országos „vezérhelyettese” volt az úr, gyűlölt még a neve is az idősebbek előtt, az iskolában pedig a felekezeti irányítás maradisága terpeszkedett. Gondolhatja, micsoda kedvvel szabdaltuk szét földosztóként ezt a birodalmat! Ismét oldódnak arcvonásai. — Engem is megtisztelt egy hold földdel a falu, igaz, fizetséget ekkor még nem kaphattunk mást. Politika, az újért folytatott harc töltötte ki napjaink nagyobbik felét. Csodálkozik, hogy nem iskolai emlékekről beszélek? Egy tanító sohasem ragadhat a katedrához, s ha ma jelszó az értelmiség társadalmi aktivitása, abban az időben ez méginkább így volt. Járásszerte dolgoztunk az iskolák államosításáért, az első szövetkezetek célja pedig nem csupán a termelés, az áruellátás stabilizálása volt, hanem a helyi vezetők kinevelését is várta a közös úttól a párt. Úgy jellemezhetném ezeket az érteket, hogy tanulva tanítottunk, mert az első zalaiakkal együtt magam is elvégeztem a pécsi pedagógiai főiskolát. Tűnődve gyűjti össze mindazt, ami e négy évtized mérlegébe kerül. Az általános iskola megszervezése Miklósfán már 1945-ben — akkor még Somogyszentmiklósnak hívták a falut —, állami szakfelügyelet a középkori elmaradottságú felekezeti helyett, 1948-tól teljesen osztott oktatás, majd a szakrendszerű munka kialakítása és tucatnyi más mérföldkő példázza e munkás évek értékét. — Mindez alighanem már csak azoknak beszédes, akik maguk is végigcsinálták ezt a 25 évet, de a kezdetektől — állítja. — A legtöbb ember nálunk azon méri le a változást, hogy ma már a szülők nem tartják otthon „hízibéresnek” a gyereket, sőt, ők sürgetik a legjobban, hogy tanuljon, szerezzen szakmát. Valamikor innét csak az került városi iskolába a szegénysorról, akit a papok taníttattak a papnak. Ma csak egy-két kislány marad otthon, ugyanis a közeli hűtőházban szakma nélkül is havi kétezret kereshetnek. Jómagam is szüntelen összehasonlítok: akár a hajdani grófkisasszonyok, olyan jólöltözöttek kisiskolásaink. Felforrósodik a hangja. — Volt tanítványaim között pedig akad egyetemi tanár, orvos, nevelő, jogász, mérnök — és tábornyi megbecsült szakmunkás. A tantestületben három volt diákommal dolgoztam, sőt a környékről is kevés olyan iskolát sorolhatnék, ahol ma ne volna egy-egy örökösöm e szép hivatás folytatásában. Talán egyszerű boldogságnak tartja, de az élet legnagyobb ajándékának érzem, hogy tehettem egy keveset a világ jobbításáért, s hogy becsületes emberek százainak oszthattam szét tudásomat, tapasztalataimat. — S ezután, a pihenés éveiben? — Pihenés, hová gondol, szabad percem sem lesz — izgatott örömmel, láthatóan tervekkel, energiával telve búcsúzik. Van egy kis szőlőm a Szentgyörgyvári-hegyen, meg aztán a fejekben is szeretnék tovább ..kapálgatni”. Valaha volt egri országos hírű neni együttesünk, ezt szeretném feltámasztani Szkics László tanártársam segítségével. S ha az if'úszó megtanulná szén régi táncainkat, továbbá a gitár m "11"l n cMeravangatést is és en-i kór,tfra ic ‘"te erejükből, akkor talán már valóban úgy érezném, rákenhetek. T. A. Ahol sok pénz elúszik Vizsgálták a népi ellenőrök az anyag- és alkatrészbeszerzést s a nagy értékű erő- és munkagépek megóvását is. Ennek során megálapították, hogy a folyamatos anyag- és alkatrészhiány gyakran gátolja 1971 január . Van javulás de... Ismételt vagyonvédelmi vizsgálat a tsz-ekben A Zala megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt év második felében vagyonvédelmi vizsgálatot folytatott a megye több termelőszövetkezetében. A közelmúltban ismét ellátogattak a népi ellenőrök a gazdaságokba, összesen 29 tszbe, amelyek közül 16-ban tavaly is jártak. Szilárdabb bizonylati fegyelem A vagyonvédelem szerteágazó követelményei közül az egyik legjelentősebb a bizonylati fegyelem betartása. A népi ellenőrök ezen a területen szinte mindenütt javulással találkoztak. Hasonló tapasztalatokat szereztek a termelőszövetkezeti pénztárakkal kapcsolatban is. Más kérdés, hogy a pénztárak elhelyezése sokhelyütt még mindig nem felel meg a követelményeknek, a készpénz elhelyezése, illetve őrzése pedig meglehetősen naiv módon történik. Rádón például a pénzt tartalmazó vaskazettát egy nem zárható asztalfiókban tartják, Muraszemenyén pedig a páncélszekrénynek csak a folyosón jutott hely... Előrelépés történt az utalványozásnál is, lényegesen csökkent az előzetes utalványozást mellőző gazdasági cselekmények száma. Az utalványozási jog gyakorlásánál azonban végletek is tapasztalhatók. Egyes helyeken csak az elnök gyakorolja ezt a jogot, másutt viszont olyannyira kiterjesztették, hogy az már nem biztonságos. Van ugyan középső eset is, amit a zalaszent°róti járás egyik gazdaságában alkalmaznak, ám nem ez az elvárt „középút”. Itt ugyanis egyetlen, utalványozásra kijelölt személy sincs, s előfordul, hogy például a raktáros a bizonylat kiállítója, az átvevő és az utasat erő- és munkagépeit tervszerű javítását, karbantartását. Az utóbbi munkát egyébként — külön térítés mellett — általában a traktorosok végzik, akik napi egy órát kötelesek erre fordítani. Az ellenőrzés a műhelyvezetők, vagy gépcsoport-vezetők, másutt az üzemegységvezetők feladata, de egyes gazdaságokban a tsz legmagasabb beosztású vezetői végzik az ellenőrzést. Joggal lehet kérdezni, hogy miféle „ellenőrzés” lehet azárút helyenként a semmiféle szakképzettséggel nem rendelkező gépcsoportvezető végez? Némi javulás tapasztalható az erő- és munkagépek tárolásánál is. Mind több tsz-ben építetek gépszíneket, de ennek ellenére a közös gazdaságok mintegy ötven százalékánál még mindig nincs biztosítva a nagy értékű gépeik szakszerű tárolása. S helyenként nemcsak hogy a szabad ég alatt, de bekerítetten területen állnak a gépek, sőt például Orosztonyban és Zalakoppányban a traktorosok udvarán „garázsíroz” az erőgép. A népi ellenőrök megállapítása szerint további előrelépés történt az állategészségügy területén is. A viszonylag kedvező átlag azonban számos negatív jelenséget is takar. A közös gazdaságok vezetői például nem minden esetben vizsgálják érdemben az elhullások, vagy a kényszervágások mögött rejlő személyi mulasztásokat. Történetesen Türjen 1969- ben a malacszaporulat 20 százaléka, az átlagos süldő- és hízóállomány 16 százaléka. 1970 első háromnegyedévében a malacszaporulat 16, s a süldő- és hízóállomány 10,5 százaléka hullott el, azonban az elhullások érdemi felülvizsgálatáról nincs írásos feljegyzés a gazdaságban. csija például októberben közel ötezer kilométert szaladt, Újudvaron pedig éves átlagban napi 150 kilométer volt a SOGS százalékban az elnök által használt személygépkocsi teljesítménye ... Emellett az utóbbi helyen magángépkocsihasználat címén is jelentős kifizetések történtek egyes dolgozók részére, mégpedig nem a jogszabályban előírt 0,70—0,80 forint, hanem 1,30 forint kilométer térítésse. Ami pedig a beszerzést illeti, itt a zalaszentgrótiak látszanak meglehetősen ráérő embereknek. Íme: 1969. évi tervük előirányozta egy Mercedes 190 D gépkocsi vásárlását Ezt a közgyűlés 1969. április 2-án hagyta jóvá, azonban a vásárlás — 240 000 forint értékben — már február 26-án megtörtént egy budapesti lakostól. A tsz a Mercedest egy évi használat után 290 000 forintért eladta, s helyette egy fóti lakostól Fiat 2300-as gépkocsit vásárolt. Rövid idő múlva a tsz egy budapesti lakossal cserét bonyolított le, amelynek során a Fiat helyett — 125 000 forintért — egy Citroen gépkocsit kaptak. 1970 októberében pedig egy zalaszentgróti lakostól újfent vásároltak egy Fiat gépkocsit Most tehát — többek között — megvan a Fiat is és a Citroen is, de átírásuk még nem történt meg a szövetkezet nevére. Az autóvásár-dzsungel ügyében a járási népi ellenőrzés vizsgálatot folytat. Egyelőre nem tudni, milyen eredménynyel, annyi azonban bizonyos, hogy az efféle üzletelés enyhén szólva nem szorosan vett termelőszövetkezeti tevékenység... 11 ' ---Azok a gépkocsik... Indokolatlanok voltak a furcsálló tekinteteik, a fennhéjázás vádja, amikor a negyébe is megérkeztek az első termelőszövetkezeti személygépkocsik. A gazdálkodás fejlődése, az önállóság növekedése, s nem utolsósorban a nagyobb területű, több községre kiterjedő üzemek kialakulása szükségessé tette a szövetkezeti vezetők közlekedésének megkönnyítését, korszerűsítését, személygépkocsik beszerzését. A felhasználás körül azonban koránt sincs minden rendben. A gépkocsik használatának utólagos ellenőrzését megnehezíti például, hogy a tsz.-ek egy része a menetlevél vezetését nem tette kötelezővé, s így szinte lehetetlen a felvett üzemanyagról való elszámoltatás is. Egyes helyeken pedig arra kell gondolni, hogy vajon a vezetők nem kaptak „autómérgezést”? De talán még indokoltabb az a kérdés, hogy mikor volt idejük a gazdasággal érdemben foglalkozi? Az orosztonyi tsz személygépko- Hiányos ellenőrzés A meglevő hibák — a népi ellenőrök ismételt észrevétele szerint — jórészt arra vezethetők vissza, hogy a termelőszövetkezetekben továbbra is hiányos az ellenőrzés, az ellenőrző bizottságok nem fejlődtek a szükséges mértékben. Elsősorban a hozzáértés hiányzik, ami szorosan összefügg azzal, hogy a vizsgált tsz-ekben a 137 ellenőrző bizottsági tag közül csupán egy rendelkezik felsőfokú végzettséggel, középfokúval egy sem, 8 általános iskolai osztállyal 31, 105 főnek pedig 6 elemi a legmagasabb iskolai végzettsége. 29-ből 14 tszben pedig hat eleminél magasabb képzettséggel senki sem rendelkezik a bizottságok tagjai között. Ilyen körülmények között különösen helyteleníthető, hogy a tsz-szövetségektől a bizottságok csupán egy-két esetben kértek érdemi segítséget. A javulás ellenére tehát jócskán van még tennivaló a vagyonvédelmi munkában. Ehhez a népi ellenőrök észrevételei nagy segítséget jelentenek, de még több öntevékenységre van szükség a szövetkezeti vezetők és a tagság részéről is. Kovács Ferenc A PAMUTFONÓIPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA FELVESZ 13—16 éves korú, általános iskolát végzett leányokat egy éves fonóipari tanáiénak Jelentkezés általános iskolai bizonyítvánnyal 1971 január 25-én délelőtt 10 órától a gyár telephelyén. (Kaposvár, Jutar u. 6.) Korszerű leányotthonunkban szállást biztosítunk. A felvételt nyert tanulók a jelentkezést követően itt is maradnak.