Zalai Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

m SZÁMUNKBÓL: Jó munkához, jó légkört Egy major megújul­t Boltok, tsz—MÉK összefogással Riadó! Riadó!­­ Kitűnővel kitűnni a Fiatal édesanyák ! A rádió és a TV jövő heti műsora B Világ proletárjai, egyesüljetek] . AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 331. szám Ára: 80 fillér 1971. október 1., péntek „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól!” Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Ti­bor, református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak ökomenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tag­ja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA el­nöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné­, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyisé­gek kezdeményezték a bizottság megalakítá­sát, azzal a szándékkal és feladattal, hogy né­pünk akaratát kifejezve hatékony tevékeny­séget fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kap­csolatos nemzeti és nemzetközi akciók elő­mozdítása érdekében. A bizottság tagjai tár­sadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Történelmi parancsnak teszünk eleget, melyet az egész emberiség érdekei diktálnak Kállai Gyula beszéde Az európai biztonság és együttműködés egész népün­ket foglalkoztató gondolata, és a társadalmunk akarata jegyében­­ hívtuk össze mai tanácskozá­sunkat — mondta többek kö­zött Kállai Gyula, s így foly­tatta: A nemzetközi béke védelme és biztosítása nemcsak azt je­lenti, hogy a háborút kikap­csoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sok­oldalú kapcsolatokat és együtt­működést az államok és a né­pek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a bé­kés egymás mellett élés alap­ján; lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem köz­vetlen érdekeinek és akaratá­nak megfelelően az emberiség javára használják fel; a lehe­tőséget arra, hogy a fegyve­reket létrehozó és kiszolgáló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben tevékeny­kedjék, hogy a világon a fegy­verekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közoktatás és a kultúra fejlő­dését szolgálja; a lehetőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon érvényesülhessenek az élet minden területén. Európa mindig megkülön­böztetett helyet foglalt el a­ nemzetközi fejlődésben. A le­pergett évszázadok folya­mán itt csaptak össze a leg­hevesebben • a haladás és a­­reakció erői. Innen indult ki a rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió ha­­­­lottjával, 55 millió sebesültjé­­vel, országok és országrészek, városok és falvak romba dön­­tésével Európa földjét a világ­­történelem legnagyobb csata­tereivé változtatta, és ugyan­ekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabad­ság, a nemzeti függetlenség, s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el a világhó­dító útjára a szocializmus va­lósága. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világ­­rendszer fő erőinek érintke­zési vonala. Európa egy része a fő területe annak az agresz­­szív északatlanti szövetségnek,, amely földrészünk blokkokra­­szakításáért és a népekre sú­lyosan nehezedő fegyverkezési versenyért felelős. Ez a hely­zet — túl azon, hogy a törté­nelem legpusztítóbb katasztró­fájának reális lehetőségét ké­pezi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gya­nakvást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Euró­pában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyuga­lom ellenére — ma sem szi­lárd, hogy a legutóbbi negyed­század alatt sem sikerült meg­(Folytatás a 2. oldalon.) Az alakuló ülés elnöksége. A mikrofonnál Kállai Gyula. (MTI fotó — KS) Kádár János elvtárs Tolna megyei látogatásai Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön d K. Papp Józsefnek, a me­gyei pártbizottság első titká­rának és Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mező­­gazdasági üzemeket, kulturális intézményeket keresett fel. Délelőtt a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárának szek­szárdi gyáregységébe látoga­tott el. Magyari László igaz­gató és Rubányi János párt­titkár fogadta a vendégeket. Az igazgató ismertette a vi­déki ipartelepítés keretében megépült gyáregység munká­ját, terveit. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a gyár­egységben készült termékek­ből összeállított kiállítást, majd felkeresett üzemrésze­ket és elbeszélgetett a dolgo­zókkal. Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. Mohácsi Károly igazgató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendé­get, aki ezt követően az igaz­gató tájékoztatója alapján megismerkedett a 15 000 hol­dat meghaladó területű gazda­ság többirányú termelő tevé­kenységével, eredményeivel, további feladataival. Kádár János örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is meg­ismerkedhetett az országos hírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította eddigi eredmé­nyeiért és további sikereket kívánt jövőbeni tevékenységé­hez. Eredményei — mint mon­dotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlag­ként is szívesen hallanánk. A továbbiakban rámutatott: A szocialista brigádmozgalom ki­­terebélyesedése is azt bizo­nyítja, hogy országunkban erősödik az emberek szocia­lista öntudata, felelősségérzete a közösség ügyei iránt. A szo­cializmus építéséhez nélkülöz­hetetlenek a szocialista gon­dolkodású és öntudatú, a kö­zösség ügyeiért fokozott fele­lősséget érző emberek, s he­lyes, hogy az anyagi érdekelt­ség is ilyen irányú alkotó, gondolkodó munkára ösztö­nözze őket. A szocialista bri­gádmozgalom életerős mozga­lom, amelyben találkozik né­pünk érdeke az egyes ember, a család érdekével. Óva intett azonban attól a párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe essenek, feladataikat könnyedén ve­gyék, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevékenységükben, mert káros következmények­hez vezethet. Kádár János délután a Sár­köz központjába, Decsre láto­gatott el. A Központi Bizottság első titkára ezt követően vissza­utazot Szekszárdr­a, ahol a város nevezetességeivel is­merkedett. A látogatás befejezésekép­pen az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága Kádár János tiszte­letére vacsorát adott a szek­szárdi Gemenc-szállóban. (MTI) KMg Felhívás a megysr csérhez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztsá­gunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: te­gyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biz­tonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés meg­teremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reak­ció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttmű­ködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdemé­nyezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán ala­puló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szö­vetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, vala­mint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocia­lista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Var­sói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümöl­csöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széleskörű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös fel­adataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejé­vel kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfia­kat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együtt­működés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtésé­hez, az á£ianrak és népek közötti gyümölcsöző együttműkö­dés kifvvntalkozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti­ Bizottsága. (MTI) Ssovpot—amerikai magállapodások Washington (MTI): Andrej Gromiko szovjet és Williams Rogers amerikai külügymi­niszter csütörtökön, washing­toni idő szerint délelőtt 11 óra­kor, az amerikai külügymi­nisztérium tanácstermében ün­nepélyes külsőségek között aláírta a SALT-megbeszélések első „meléktermékeként” lét­rejött két egyezményt, amely­ből az első részletes intézke­déseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balesetekből származó hábo­rús veszély csökkentésére, a második pedig a Moszkvát Washingtonnal jelenleg össze­kötő „forró drót” távközlési műholdrendszer útján történő korszerűsítését irányozza elő. A diplomáciai megfigyelők­kel és a nemzetközi sajtó kép­viselőivel zsúfolásig megtelt teremben Rogers külügymi­niszter rövid megnyitó beszéd­ben meleg elismerését fejezte ki a SALT-megbeszéléseken résztvevő szovjet, illetve ame­rikai delegációnak az eredmé­nyes munkáért. Az aláírási ünnepséget kö­vetően Rogers külügyminisz­ter méltatta elsőként a most létrejött megállapodások je­lentőségét. Megállapította, hogy nem sikerült még eljut­ni a világkatasztrófával fenye­gető konfliktusok legmélyebb gyökereihez, de ezek az egyez­mények „a nukleáris korszak új parancsoló szükségszerűsé­gét tükrözik.” Valsisz­ beszédében Gromiko szovjet külügyminiszter meg­elégedését fejezte ki, hogy a­­Szovjetunió nevében aláírhat­ta a két egyezményt, amely — ■mint hangsúlyozta — „az első­­kézzelfogható eredménye az 1969 végén megkezdett tárgya­lásoknak”. Befejezésül azt a reményét , fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további meg­állapodások fogják követni a­­két ország között, illetve a két­­ ország részvételével folyó tár­­­­gyalásokon. A­z aláírást követően Gro­miko és Rogers külügyminisz­­ter a washingtoni szovjet nagykövetségen munkaebéden folytatta a múlt pénteken megkezdett megbeszélés-soto­­zatát Heves harcok Krek és Tay NM térségérben Vihar előtti csend Saigonban Saigon (MTI): A kambod­zsai és a dél-vietnami népi erők szombat óta felfejlődő harci tevékenysége szerda dél óta — mondhatni — megkettőződött. Tüzérségük szerdán — a csü­törtöki gyalogsági akciók elő­készítéseként — a kormány­­csapatok hét állása ellen in­tézett támadást a határ két ol­dalán. A leghevesebb harcok színhelye a Saigontól 135 kilo­méterrel északnyugatra, kam­bodzsai területen fekvő Krek térsége és a Saigontól 80 ki­lométerrel északra levő Tay Ninh tartományi főváros kör­nyéke volt. A népi erők Dél-Vietnam­ban elfoglalták a 4. és a 22. számú országút egy-egy da­rabját, és ezzel meghiúsították rajtuk a kormánycsapatok utánpótlását Csütörtökön reg­gel erős tűz alatt tartották a­­néni erők a Tay Ninh-i repü­lőteret is, ahonnan a percen-n­ként felszálló helikopterek el­szállították az erősítéseket Kambodzsába. A szorongatott helyzetben, levő kambodzsai kormány­csa­patok és az őket támogató sai-n­goni alakulatok megsegítésére már szerdán kétezer amerikai és dél-vietnami katonát szál­lítottak légiúton, páncélosaik­kal együtt a kambodzsai Krek térségébe. Csütörtökön reggel­­ az amerikai helikopterek is­mét több ezer saigoni ,,ran­ger”-t (különleges hadviselés­re kiképzett katonát) és ejtő­ernyőst juttattak a veszélyez­tetett övezetbe. Ezenkívül az amerikai helikopterek egy há­­­romezer fős légidandárt vitteki a kambodzsai határ közelében ■jfekvő Hun­g 'Dao dél-vietnami,­­[■faluba is.­­ ötórás ütközet zajlott le a Krek­től hat kilométerrel ke­letre fekvvő egyik támaszpont­­nál a felszabadító fegyveres erők reguláris alakulatai és a ►saigoni különleges harcra fel­­t­­képzett alakulatok közülit. A felszabadító erők megtámad­ják ezenkívül a kormánycsa­­patok és az amerikaiak Alpha, elnevezésű közös tüzérségi tá-­­maszpontját, amely Krektől ►kilenc kilométerrel nyugatra­­­fekszik. Szerdán egész álló narp­­­­harcotok egymással a népi­­erők és a Saigon- kormánycsa­­pat­ok a krek­i hadszíntérhez tartozó, de Dél-Vietnam terü­letén fekvő Thien Mgon tá­maszpontnál. A felszabadító erők reguláris csapatainak tá­­­Folytatés a 2. o­kmal)

Next