Zalai Hírlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
..nnés bizakodás– írta Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke Ismét eltelt egy esztendő. A naptári fordulóval egy munkával teli, eredményeken, sikerekben gazdag, de ondóktól sem mentes évet hagytunk magunk mögött. Az 1971-es esztendő bőveledett fontos politikai, társalmi, gazdasági eseményeken. Megkezdtük a Magyar Socialista Munkáspárt kongresszusa határozatainak égrehajtását, amelyek fő feldattá a szocializmus építésnek magasabb szinten termnő folytatását tették. Hozáfogtunk a megyei pártérkezlet határozatainak megalósításához, amelyek az orzágos teendőkkel összhangban, a konkrét megyei feladatok elvégzéséhez nyújtotak számunkra fontos, követendő irányvonalat. Az 1971- es esztendővel elkezdtük a negyedik ötéves tervben megogalmazott célkitűzések vacraváltását. Az elmúlt év taoszán lezajlott általános orzággyűlési képviselő és taácstag választás során a szánzás rendjében, fegyelmében megyénk lakosságának a párt politikájával, való egyetítése nyilvánult meg. Az év lején megjelent a tanácsokól szóló, majd az év során 7 egységes szövetkezeti, ifjsági és több más fontos, lakosságot közvetlenül is érintő törvény. Mindezek együttesen megatározták azokat a feladatokat, amelyeket a politikai, gazdasági, a kulturális és a trsadalmi élet egész terülein el kellett végeznünk. Ha átgondoljuk — akár agyvonalakban, akár részltekbe menő aprólékossággal miként sikerült a fentebb elített nagyfontosságú párti kormányhatározatok, az új s az évek óta érvényben léő törvények szellemébenolgozni, ha röviden akarunk rá a kérdésre válaszolni, milyen volt az 1971-es eszendő, nyugodtan, tiszta lelkiismerettel azt mondhatjuk: eredményes évet zártunk. Kiemelkedő sikerek születtek a gazdasági szférában: új munkahelyek létesültek, ipari üzemeink, vállalataink eredményesen gazdálkodtak. Külön örvendetes, hogy a terhelés növekedése a korábbi éveknél lényegesen nagyobb mértékben a termelékenység emelkedésének következménye. Erősödtek, anyagi eszkö■dökben gyarapodtak a mezőgazdasági üzemek. A termeőszövetkezetek tevékenységben mindinkább domináltak a nagyüzemi jellemvontok, biztató előrelépések töréntek a szakosodásban. Kedvezőtlen időjárás ellenérez elmúlt évinél kevesebb aznyagi gondokkal küzdő termelőszövetkezetek száma, bájból korábban soha nem volt — 13 mázsás holdankénti átlaggal rekordtermelést értünk el. A beruházásoknál jelentkező számos gond ellenére előléptünk a kommunális fejlesztésekben. Az 1971-es évre előírt 374 állami lakással szemben 415-öt építettünk fel, a tervezett 120 óvodai férőhellyel szemben 325-öt létesítettünk. A vízvezeték hálózat további bővítésével mind több emberzámára biztosítunk egészsées ivóvizet a falvakban is. Új utak, járdák létesültek. Kimagasló eredményeket értünk el — különösen Zalaegerszeg városban — a kultirált kereskedelem feltételeit biztosító hálózatfejlesztésben. Mindent egybevetve, megyénk lakosságának elismerésre méltó, szorgalmas munkája eredményeként jelentős lépést tettünk a megye negyedik ötéves tervében kitűzött, s a tervidőszak első évére meghatározott feladatok eljesítésében- Megyénk tovább fejlődött, a párt és a kormány határozatainak szelemében emelkedett megyénk lakosságának életszínvonala. Az 1971-es esztendő eredményei sorában feltétlen szólni kell a szocialista demokrácia szélesítésében, fejlesztésében, elért sikerekről. A gazdasági és a társadalmi életben a döntések meghozatala előtt egyre erősödő, mindennapi gyakorlat lesz a dolgozókvéleményének kikérése, figyelembevétele. A tanácsok fejlesztési terveik kialakításában mind nagyobb mértékben támaszkodnak a lakosság véleményére, jogos észrevételeire. Ennek eredményeként nemcsak az érdeklődés középpontjába kerültek a kitűzött célok, hanem a lakosság egyre szélesebb rétegei tevőlegesen is részt vesznek azok megvalósításában. Tanácsaink gazdasági önállósága, hatásköre is megnövekedett. Évről évre jelentősebb összegekkel és ezzel arányos felelősséggel kell dönteniök területük fejlesztéséről, a rendelkezésükre álló pénzöSszegek ésszerű, okos célok megvalósítása érdekében történő felhasználásáról. Az állami élet fejlődésének következtében mind több hatósági feladat kerül a községi, városi tanácsokhoz. Egyre inkább ott intézik az ügyeket, ahol azok keletkeznek, s ez általában is, de különösen az ilyen elaprózott településhálózatú megyében, mint Zala — nagy jelentőségű. A növekvő önállósággal, a szélesedő hatáskörrel — bár sok kezdeti nehézséggel —, de összességében jól élnek a tanácsok. Az eredményes munka mellett azonban voltak gondjaink, nehézségeink is. Előfordultak még hiányosságok a munkaszervezésben, fegyelmezetlenségek a munkában, hellyel-közzel fellelhető volt a felelőtlenség, találkozhattunk a könnyelmű életszemlélet, a túlzott anyagiasság megnyilvánulásával is. Mindezek nem jellemzők, de nem hagyhatók figyelmen kívül, s az ellenük való határozott fellépés mindannyiunkfelesége. Ezek a visszásságok ugyanis károsan befolyásolják a tisztességes emberek közérzetét, az egészséges társadalmi légkört. Számvetésünk végeredménye — figyelemmel az eredményekre és a gondokra egyaránt — pozitív. Ennek következtében megyénk újabb jelentős lépéseket tett előre, amelyhez a párt helyes, következetes politikája teremtett alapot. Megyénk szorgalmas, dolgos lakossága pedig fáradságot nem ismerve munkálkodott céljaink megvalósításáért, a szocialista építés eredményeinek növeléséért. Köszönet és elismerés ezért a munkáért. Eredményekben, sikerekben gazdag év után egy sokasodó tennivalókat hozó új esztendő küszöbén állunk. Feladataink 1972-ben sem lesznek kisebbek, mint 1971- ben voltak. Két esztendő között nincs légüres tér, időtlen idő. Egy megkezdett folyamat vonul tovább, percnyi szünet, megszakítás nélkül. Az esztendő forduló az eddig végzett munka folytatását, a X. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért, anegyedik ötéves terv célkitűzéseinek valóraváltásáért, az állami élet továbbfejlesztéséért történő szakadatlan munkálkodást jelenti. Fő feladatunk az új esztendőben is, töretlenül továbbhaladni a megkezdett úton. Teljesítenünk kell a negyedik ötéves tervből az 1972-es esztendőre eső feladatokat úgy, hogy az eddiginél következetesebb beruházási politikát valósítunk meg. Csak pénzügyileg, építő kapacitással és tartalékokkal megalapozott beruházásokat kezdhetünk el. Reális alapokon történő gazdálkodással, az igényeket és a lehetőségeket összhangba hozó, a valóságot, anyagi erőinket figyelembe vevő fejlesztési elhatározásokkal elért eredményeink stabilizálást, jövő céljaink megalapozását szolgáljuk. Csak így tudjuk teljesíteni terveinket. Munkánk fő jellemzője a jövőben is az emberekért való munkálkodás, a dolgozók (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. évfolyam, 1. szám Ára: 1 forint 1992. január 1., szombat IR 2005. ". si népgazdaság 1972. évi terve A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoztatottak száma ,a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építési-szerelési teljesítés 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a viszonylag alacsony 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt. A munkaerő-vándorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy kétdharmad része melékehység emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágazatok a terveknek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az előirányzatot meghaladó növekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következtében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971- ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme kb. 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal 1s■-* a ■■-számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezettnél. Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly helyreállításában szabja meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társadalmi-gazdasági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós megalapozása érdekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban álló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5,6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasználásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beruházások, készletek, az 1971. évi szinten marad, így a felhasználásaránya kismértékben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 miliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb öszszeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. (Folytatás a 4. oldalon.) MA! SZÁMUNKBÓL Hiány nélkül A képviselőnő levelei Az esztergályhorváti tehenész-brigád Dicsért óév a pölöskei tsz-ben Év végi meglepetés az Univerzál Ksz dolgozói számára Az utak messzire vezetnek A felfedezések „csendes” éve Boldog új évet, fiam! Újévi jókívánságaink Papírtrombita Hogy mik vannak!?