Zalai Hírlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

* Hittel és bizakodással (Folytatás az 1. oldalról.) életszínvonalának a lehetőségekhez képest történő növelése lesz. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a reáljövedelmek a reálbérek további emelését írja elő, jelentős mértékben nőnek — mint azt az országgyűlés az 1972. évi költségvetés elfogadása során meghatározta a népjólét emelésére fordítandó kiadások. Mind országosan, mind a megyében emelkednek a kulturális, szociális, kommunális célokra felhasználható összegek, növekszik a családi pótlék, a nyugdíj mértéke. Megyénkben ebben az esztendőben további jelentős előrelépés várható az ipari fejlesztésben. Megfelelő ütemben folyik a megye legnagyobb ipari beruházása, az Egyesült Izzó építése, üzembe lép a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyára, az ÉPFA lenti üzeme, növekvő létszámmal folytatja a munkát a Kőbányai Textisművek zalaegerszegi gyáregysége. Ezek és más fejlesztési célok megvalósítása újabb munkaalkalmakat teremtenek, amelyek tovább javítják a foglalkoztatási lehetőségeket. A mezőgazdaságban folytatódik a szakosodás, hősödnek a nagyüzemi termelést jellemző vonások. Üzembe lép a murai vízmű első üteme, mai tízezer köbméter vízzel enyhítve Nagykanizsa vízellátási gondjait. Nagy figyelmet fordítunk a lakásépítési terv maradék nélküli teljesítésére, igyekszünk tovább növelni a gyermekintézményi férőhelyek számát, új tantermekkel, műhelytermekkel javítani az oktató-nevelő munka feltételeit. Ezeket a szép célokat fegyelmezett munkával, jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növelésével tudjuk valóra váltani. Hittel, bizakodással, jogos reményekkel lépünk át az új esztendő küszöbén. Terveink megalapozottak, szilárd bázisra épülnek. Biztos jövő áll előttünk, olyan célok megvalósításáért indulunk munkába, amelyek hazánk, dolgozó népünk — benne megyénk — felemelkedését szolgálják. Ezekért dolgozni nemcsak érdemes, de kötelességünk is. Kinek-kinek a saját munkahelyén kell az eddiginél még lelkiismeretesebb, még jobb munkát végezni, hogy egy esztendő múlva további sikerekről, mindannyiunk őszinte örömét szolgáló eredményekről adhassunk számot. Hozzon munkánk eredménye mindenkinek — egyénileg, a családokban és a munkahelyi kollektívákban — gazdag eredményeket, soksok sikert. Őszintén kívánjuk, legyen mindannyiunk számára békés, boldog, eredményekben gazdag az új esztendő! 2 ZALAI HIdLAP Az esztergályhorváti tehenész-brigád Tegyünk egymáshoz két vasból készült láncszemet. Nem alkot egységet. Kovács és tűz kell hozzá, hogy öszszeforrjon. Magától nem megy, semmi sem megy magától. Élő ez a szimbólum Esztergályhorvátiban, így szemlélik a szövetkezetiek a szocialista brigádmozgalom megteremtését. Mert itt most teremtik, elsőnek a járásban. Szigorúan és szervezetten, együttes, nagy akarattal. ,,Majd az idén” A múlt évben az észak-zalai tsz-ek termelési versenyében azért nem juthattak előbbre a harmadik helynél, mert ez a belső plusz hiányzott. — Majd az idén — mondták és bíztatták, segítették az embereket, hogy elinduljanak a töretlen úton. Három szocialista címért küzdő brigádjuk dolgozik, egy a szerelőknél, egy a traktorosoknál, egy pedig a tehenészetben. A legnehezebb helyzetben a tehenészbrigád van. A száraz nyár szűken mérte a legelő füvét, s bizony a tejtermelés elmaradt a vállalástól. A brigádtagok egy kicsit elcsügryedtek, de az utóbbi hetekben a téli takarmányozásra való átállás, no meg a karbamid etetése bíztatóan megnövelte a tejhozamot. Molnár József főállattenyésztő, a versenybizottság titkára bizakodik: — Még elérhetik a vállalásukat a tejtermelés mennyiségében is. Mert hogy a többletbevételt, a 62 ezer forintot hozzák, az biztos. A tej zsírtartalmát a vállalt egy százalék helyett kettővel növelték, s a borjúszaporulat pedig százszázalékos, vagyis a tenyész-jtés jól sikerült. Annyi borjút neveltek fel, amennyi a tehén. S maga a kollektíva is fejlődött. Ágoston József brigádvezetőtől érdeklődöm: — Milyen a tehenészkollektíva? — Kifogástalan. Dolgos emberek mind. Van aki a kezdet óta itt van, mások fiatalabbak, a kiöregedettek helyére jöttek. S hogy változtak-e? Nézze, én csak azt tudom erre mondani, hogy nagy változás az, amikor az egyént a kollektíván keresztül nézik. Mert előtte az egyén volt az első! Van a brigádban párttag, a Csiszler Feri, a Sóstai Sándor, a Baráth Sándor. Csak hallgassa meg őket. s Kemény munkával — Milyen véleménye szerint az igazi szocialista brigád? — kérdem az ellető istállóban, Sóstai Sándortól. Az inas, cserzett ember kezében egy percre sem áll meg a vasvilla. — Milyen? — néz föl. — Azzal mérem, hogy mit tudok én itt ettől a tizenhat tehéntől kihozni és a többiek, a társaim ott bent a nagy istállóban. Én itt vagyok külön. De nekik is számít, hogyan sikerült az elletés, mi lesz a borjúval. Nem számolom hányszor alszom itt, hogy éjjel vagy hajnalban világra segítsem a borjút. Kemény munka a tehenészeké. Hajnali háromkor kelnek, s ha reggel nyolckor hazamennek, otthon sem nyugodnak, a háztájiban, s egyéb munkákban folytatják tovább. — Saját elhatározásunkból hoztuk létre a brigádot — szól Daráth Sándor, aki négy éve szerelt le, hivatásos katona volt, s a katonás rendet, határozottságot magával hozta. — Szocialista szellemben tudni kell élni — vélekedik. —Hogy mi tudunk-e? öntudat, jó munka kell hozzá és akkor megvan a több kereset is. Azt akarjuk, hogy a gazdaságunk többre menjen. A vezetők mellénk álltak, segítenek. Bízok benne, hogy meglesz a szocialista brigád cím. — És a másik két kollektívát figyelik-e? — Rájuk is szükség van. Mint egy nagy családban. Egymás nélkül nem boldogulnánk. Barnafoltos kutya somfordál hozzánk. • — Kié? — kérdem. — A miénk — felelik kórusban a tehenészek. Ez a ,,miénk” nemcsak jól hangzik, hanem az esztergályi brigád számára egyre többet jelent. Egyre többször mondják, amikor kérdezik őket a szövetkezetükről. Az emberek formálódnak. Nem egyik napról a másikra. Olvassák az újságot, látják az eseményeket. — Jó érzés volt, hogy Kádár elvtárs dicsérte a megyénket — mondja Baráth Sándor. — Van mit megmutatnunk. A cél közös mereg a beszélgetés, sok minden szóba kerül. A család, a szórakozás, a tanulás. Janzsó Jánosnak 12 éves fia és tíz éves lánya van. A fiú szívesen jön az apjával, nyáron már segített neki. Baráth Sándor sem ellenezné, ha a tíz éves fia majd az állattenyésztést választaná. A nagyobb gyerek meg gimnazista Pacsán. Zizeg a szalma, a tehenek mocorognak, s a tehenészek dolgukra mennek. A többi istállóban dolgozó állattenyésztők egy kicsit irigylik őket, pontosan azért, mert brigádban dolgoznak. — Nem volna rossz jövőre őket is bevonni, lehetne egy állattenyésztő kollektíva. A cél úgyis közös — javasolja, s a főállattenyésztő bólint. Az első próbálkozások tehát úgy sikerültek, hogy azok tetszenek az embereknek, a kívülállóknak is. Erős a parázs az esztergályhorváti termelőszövetkezetben. Bozsér Erzsébet A képviselőnő levelei AZ EGYIK LEVÉL díszesebb, s a másik egyszerűbb, aszerint, melyik rett meghívót, kérést, köszönetet, hivatalos értesí- jést. Feladóik változatosak, a címzett egy: Nagy Pálné képviselőnő, így is címezték min ,det, némelyiken a feladó alá is húzta a képviselőnő titulust, hiszen természetesen nem ma-gánleveleit mutatja a zala- ■ szentgróti tanárnő, hanem a tavaszi választások óta össze- gyűlt postáját. Mintegy feleletként bontogatja és idézgetiolvasgatja a leveleket újra válaszul a kérdésre, mit hozott első éve e fontos közéleti poszton? Nem túl vaskos e paksaméta, futólag úgy két- három tucat levélre taksálom, s láthatón a csöndes, megfontolt szavú asszonyt se semuk érdekli, hanem a bennük rejlő üzenet a választópolgárok részéről, életük egy-egy kérések formájában megfogalmazott darabja. — Jobbára idős emberek kéréseiről van szó e levelek- ben, szociális óhajaik teljesí- j léséhez várják a képviselő ki- ■ állását — tallóz a borítékok között. — Vegyesen akadnak új és régebbi históriák, mert többen már jónéhány fórumot megjárt ügyekkel is felkerestek, gondolva, hogy egy új képviselő talán többet tehet, mint a régi. Pedig elődöm, a nekem is sokat segítő Vendel Zoltánná mindent megoldott, hacsak nem kértek lehetetlent. Nos, az idős, gyakran már csak a képviselőben reménykedő emberek gondjai esetében magam sem ismerek veszett ügyet. NOVÁK KÁROLYNÉ „Jó egészséget, hosszú életet magának is ..köszönettel nyugtázta, hogy képviselője fellépése nyomán alig két nap alatt megkapta a kért 300 forintos segélyt ,holott azelőtt hónapokig hiába várt. A köszönőszavakat idézve pillanatra derű költözik az arcára, mondván, ezt csak az képes igazán értékelni, aki tudja, hogy 86 éves a néni, ám aztán már egészen más érzésekről tanúskodnak vonásai. Hiszen a néni azt is hozzáfűzte a köszönethez, hogy „megrótták”, miért kell ilyesmiért egy képviselőhöz fordulni, meg miért kér segélyt, amikor van két gyereke. Csakhogy az egyik már maga is nyugdíjas, a másik ugyancsak nyugdíjból, özvegyiből él, ráadásul betej gén... Ilyenkor bizony szükség van a képviselő határozott szavára! — Mert mindenki segítségével vagyok képviselő, a járás minden felelős emberével együtt gyakorlom ezt a tisztséget, magyarán minden szerv támogat, mindenki tesz azért, hogy valóban segíthessek — magyarázza. — A falvakba, fogadóóráimra rendszeresen elkísér valamelyik jogász, hisz nem vagyok szakembere a paragrafusoknak, tanácstag se voltam, sőt még a közéleti szereplést is most tanulom. Eddig iskolai, nőbizottsági, s talán szentgróti méretekben gondolkodtam, most pedig kezdek betanulni egy megye és az ország dolgába. Úgy érzem, értékesebb ember lehettem így, meg azzal, hogy segíthetek, ahol kell. PEDIG A KÉPVISELŐ sem varázsló, nem mindenütt változtat szava a gondokon. Nem, nem sikerült „visszaszereznie” Tüskeszentpéternek például az 1877-ben létesített és nemrég megszűnt vasúti megállót — pedig elment a KPM- hez is —, de azért sűrítették utánjárása óta a buszjáratot, s ha megépül az új bekötő út, még több busz lesz. Ám határozottan javult például a járásbeli ÁFÉSZ-boltok étolajellátása, amióta felvetett néhány kereskedelmi problémát a megyei képviselőcsoport őszi ülésén, azután sikerült villanyt „szereznie” a Csáfordhegyre menő buszjárat malomkúti megállójánál levő buszváróba, stencilgépet a zalaapáti tanácsnak, a Hazafias Népfront támogatásával játszóteret kap a türjei óvoda, s úgy tűnik, fellépése hatására rendeződnek az egeraracsai postai szolgáltatással kapcsolatos gondok. Hogy mi lesz első parlamenti felszólalásának témája? Őszintén bevallja, még nem tudja. Lehet, hogy oktatásügyi kérdés — akadna is elég —, de a hivatásszeretet nem befolyásolhatja egy képviselő munkáját. Majd az aktuális tennivalók, a közérdekűség dönt ebben. Időhiány? Nem panaszkodik ilyesmire, hisz egy segítőkész tantestület és nem utolsó sorban egy ma otthon is többet vállaló férj áll mellette. Elneveti magát, amikor megkérdem, respektálják-e, hogy képviselő? — TALÁN ANNYIBAN, hogy még udvariasabbak ütött. De ilyesmiről újabban más asszonyoktól is hallhat. Én nem változtam: pedagógus vagyok, ennélfogva sokakkal vagyok jó kapcsolatban, s így szükségtelen még holmi ,.plusz tekintélytisztelet”. Ám ha a választók, a köz érdeke úgy kívánja, ha szabad így mondanom, élek képviselői kiváltságaimmal". Másként? Még sokat kell tennem, hogy célom szerint viszonozhassam választóim kitüntető bizalmát, T. A. A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi telephelye a negyedik ötéves tervidőszak alatt folyamatosan bővül. Ennek első zárásaként december elején megkezdődött az üzemelés a Budai Nagy Antal utcában létesített új csarnokban. A II. számú telephelyen három műszakban folyik a termelés, 140 gép és 75 szövőnő részvételével. (Kiss Ferenc felvétele) Hiány nélkül körültekintő, következetes intézkedések a X. pártkongresszust előkészítő taggyűléseken elhangzott javaslatok végrehajtására A Magyar Szocialista és Munkáspárt X. kongresszusa a politikai, gazdasági, társadalmi élet minden területén megjelölte a követendő irányvonalat. A végrehajtás irányításában, ellenőrzésében a munka döntő része a különböző pártszervekre hárul, "amelyeknek — a kongresszusi határozatokkal összhangban — azt is rendszeresen vizsgálniok kellett és kell, hogy miként alakul a kongresszust megelőző taggyűléseken elhangzott észrevételek, javaslatok sorsa, hogyan teljesülnek az erre hozott helyi határozatok. Zala megyében a megyei párt végrehajtó bizottság 1970. december 22-i ülésén összegezte a X. kongresszust előkészítő taggyűléseken, pártértekezleteken elhangzott javaslatokat, s megszabta a párt, állami, társadalmi szervek, valamint az egyes vállalatok, intézmények vezetésében dolgozó kommunisták ezzel kapcsolatos feladatait. A tett intézkedésekről a Központi Bizottság titkársága még az esztendő első felében beszámoltatta a megyei pártvezetést. Valamennyi zalai kommunista számára megtisztelő, hogy a jelentést elfogadták, a végzett munkát jónak értékelték. A végrehajtó bizottság — mintegy megerősítésül, hogy nem kampánymunkáról, hanem állandóan napirenden tartandó feladatról van szó — a közelmúltban ismét értékelte a határozat végrehajtásának állását, a felmerült tapasztalatokat. A párt belső életének és munkájának fejlesztésével kapcsolatban hangzott el többek között a párton belüli demokrácia további szélesítésének, a párttagság aktivitása és személyes felelőssége növelésének, az alapszervezeti vezetés színvonala emelésének, a káderpolitikai elvek következetes érvényesítésének igénye. Az intézkedések sorába tartozik, hogy a megyei pártbizottság az év folyamán megtárgyalta a Központi Bizottság 1969-t. A pártdemokrácia továbbfejlesztéséről szóló Határozata végrehajtásának megyei tapasztalatait, felhívta a megye pártszerveinek és pártszervezeteinek figyelmét a határozat végrehajtását gátló tényezőkre, s a legfontosabb tennivalókra. Az alapszervezetek vezetési színvonalának emelése érdekében a végrehajtó bizottság titkári tanfolyamokat szervezett, s határozatot hozott képzésük rendszerének továbbfejlesztésére. Az 1971 72-es oktatási évben a megyei pártiskolán háromszor egyhónapos időtartammal 151 fő vett részt titkári továbbképző tanfolyamon, s az esti egyetemre beiskolázott 389 hallgató közül 106-an töltenek be párttisztséget. A jövő év őszén a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága nem kevesebb, mint 960 pártalapszervezeti reszortfelelős részére szervez négyhetes tanfolyamok A végrehajtó bizottság az első félévben megvizsgálta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek káderhelyzetét, valamint a népművelés káderhelyzetével kapcsolatos korábbi határozat végrehajtását, s elemezte a vezetői magatartás tapasztalatait Nagykanizsa városban. A lezajlott állami, tömegszervezeti választások során következetesen érvényesítette a párt káderpolitikai elveit, igényelte a párttagság a taggyűlések során a bátrabb agitációt, s a fokozott reagálást a megye közvéleményét leginkább foglalkoztató kérdésekre. Éppen ezért a párt- és tömegszervezeti oktatásban, a X. kongresszus anyagának feldolgozása során, s a IV. ötéves terv propagandájában megfelelő hangsúlyt kapott az életszínvonal emelkedése és a termelés összefüggése, a jogok és kötelességek összhangja, a gazdasági vezetők szerepe és felelőssége, valamint bérezése, továbbá az új lakástörvény, az állami élet és a szocialista demokrácia kérdései. Elkészült és kiadásra került a megye felszabadulás óta elért gazdasági és életszínvonalbeli fejlődését tükröző kiadvány, valamint a megye IV. ötéves tervének célkitűzéseit tartalmazó agitátorfüzet. Több elvárás jelentkezett a párttagság körében az ifjúsággal kapcsolatban, főként a honvédelmi nevelés, a kommunista jelleg és a párttag ajánló tevékenység területén. Az ifjúság honvédelmi nevelésének és katonai előképzésének helyzetével a megyei ifjúsági bizottság foglalkozott. Az eddiginél fokozottabb mértékben nyújtottak politikai segítséget az ifjúsági munkában a pártszervezetek, amelyek számára ezt — a KISZ kongresszusra való felkészülés megyei tervében — a megyei párt végrehajtó bizottság kötelezővé tette. Az ifjúsági szervezet kommunista jellegének erősítésével, valamint a párttag ajánló tevékenységgel különböző formában gyakran foglalkoztak a KISZ szervei, s az utóbbi területen számmal mérhető eredmények is születtek, hiszen 1971-ben 303 fiatal párttag közül 220-at (72,6 százalék) a KISZ szervezetek ajánlottak. Nőtt a KISZ alapszervezetekben dolgozó párttagok száma. A KISZ- titkárok közül például az 1967- 90 fővel szemben ma M3 a párttag. Cok elvtárs szorgalmazta a Központi Bizottság nőpolitikai határozatának megvalósítását, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítését. A megyei párt vb megtárgyalta a határozat végrehajtásának megyei, tapasztalatait, s további intézkedéseket kezdeményezett. A megye területén a tanácsi vállalatoknál felülvizsgálták a nők bérezését, s a ténylegesen előforduló egyenlőtlenségekkel kapcsolatban intézkedéseket tettek. A szakszervezet illetékes szervei az egyenlő bér elvének érvényesítését elsősorban az új kollektív szerződések megkötése során igyekeztek érvényesíteni. Az állami és kulturális élettel kapcsolatban elhangzott, hogy a tanácsok kapjanak nagyobb önállóságot, javítsák a hatósági és igazgatási munka színvonalát. Szorgalmazták a törvényeinket megsértőkkel szembeni szigorúbb eljárást, a közlekedési fegyelem erősítését. 1972. január 1.