Zalai Hírlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

* Hittel és bizakodással (Folytatás az 1. oldalról.) életszínvonalának a lehetősé­gekhez képest történő növe­lése lesz. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a reáljövedelmek a reál­bérek további emelését írja elő, jelentős mértékben nő­nek — mint azt az ország­­gyűlés az 1972. évi költség­­vetés elfogadása során meg­határozta a népjólét emelé­sére fordítandó kiadások­. Mind országosan, mind a me­gyében emelkednek a kultu­rális, szociális, kommunális célokra felhasználható össze­gek, növekszik a családi pót­lék, a nyugdíj mértéke. Megyénkben ebben az esz­tendőben további jelentős előrelépés várható az ipari fejlesztésben. Megfelelő ütem­ben folyik a megye legna­gyobb ipari beruházása, az Egyesült Izzó építése, üzem­be lép a Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat zala­egerszegi gyára, az ÉPFA lenti üzeme, növekvő létszám­mal folytatja a munkát a Kőbányai Textisművek zala­egerszegi gyáregysége. Ezek és más fejlesztési célok meg­valósítása újabb munkaalkal­makat teremtenek, amelyek tovább javítják a foglalkozta­tási lehetőségeket. A mező­­gazdaságban folytatódik a szakosodás, hősödnek a nagy­üzemi termelést jellemző vo­nások. Üzembe lép a murai vízmű első üteme, mai tízezer köb­méter vízzel enyhítve Nagy­kanizsa vízellátási gondjait. Nagy figyelmet fordítunk a lakásépítési terv maradék nélküli teljesítésére, igyek­szünk tovább növelni a gyer­mekintézményi férőhelyek számát, új tantermekkel, mű­helytermekkel javítani az ok­tató-nevelő munka feltételeit. Ezeket a szép célokat fe­gyelmezett munkával, jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növelé­sével tudjuk valóra váltani. Hittel, bizakodással, jogos reményekkel lépünk át az új esztendő küszöbén. Terveink megalapozottak, szilárd bá­zisra épülnek. Biztos jövő áll előttünk, olyan célok megva­lósításáért indulunk munká­ba, amelyek hazánk, dolgozó népünk — benne megyénk — felemelkedését szolgálják. Ezekért dolgozni nemcsak ér­demes, de kötelességünk is. Kinek-kinek a saját munka­helyén kell az eddiginél még lelkiismeretesebb, még jobb munkát végezni, hogy egy esztendő múlva további sike­rekről, mindannyiunk őszinte örömét szolgáló eredmények­ről adhassunk számot. Hozzon munkánk eredmé­nye mindenkinek — egyéni­leg, a családokban és a mun­kahelyi kollektívákban — gazdag eredményeket, sok­sok sikert. Őszintén kívánjuk, legyen mindannyiunk számá­ra békés, boldog, eredmé­nyekben gazdag az új eszten­dő! 2 ZALAI H­I­d­L­A­P Az esztergályhorváti tehenész-brigád Tegyünk egymáshoz két vasból készült láncszemet. Nem alkot egységet. Kovács és tűz kell hozzá, hogy ösz­­szeforrjon. Magától nem megy, semmi sem megy magától. Élő ez a szimbólum Eszter­­gályhorvátiban, így szemlélik a szövetkezetiek a szocialista brigádmozgalom megteremté­sét. Mert itt most teremtik, elsőnek a járásban. Szigorúan és szervezetten, együttes, nagy akarattal. ,,Majd az idén” A múlt évben az észak-zalai tsz-ek termelési versenyében azért nem juthattak előbbre a harmadik helynél, mert ez a belső plusz hiányzott. — Majd az idén — mond­­ták és bíztatták, segítették az embereket, hogy elinduljanak a töretlen úton. Három szo­cialista címért küzdő brigád­juk dolgozik, egy a szerelők­nél, egy a traktorosoknál, egy pedig a tehenészetben. A legnehezebb helyzetben a­­ tehenészbrigád van. A száraz nyár szűken mérte a legelő füvét, s bizony a tejtermelés­­ elmaradt a vállalástól. A bri­­gádtagok egy kicsit elcsüg­­r­yedtek, de az utóbbi hetekben­­ a téli takarmányozásra való­­ átállás, no meg a karbamid­­ etetése bíztatóan megnövelte a tejhozamot. Molnár József főállatte­nyésztő, a versenybizottság titkára bizakodik: — Még elérhetik a vállalá­sukat a tejtermelés mennyisé­gében is. Mert hogy a több­letbevételt, a 62 ezer forintot hozzák, az biztos. A tej zsír­tartalmát a vállalt egy száza­lék helyett kettővel növelték, s a borjúszaporulat pedig száz­­­százalékos, vagyis a tenyész-j­tés jól sikerült. Annyi borjút­­ neveltek fel, amennyi a te­­­­hén. S maga a kollektíva is­­ fejlődött. Ágoston József brigádveze­­tőtől érdeklődöm: — Milyen a tehenészkollek­tíva? — Kifogástalan. Dolgos emberek mind. Van aki a kezdet óta itt van, mások fia­talabbak, a kiöregedettek he­lyére jöttek. S hogy változ­tak-e? Nézze, én csak azt tu­dom erre mondani, hogy nagy változás az, amikor az egyént a kollektíván keresztül nézik. Mert előtte az egyén volt az első! Van a brigádban párttag, a Csiszler Feri, a Sóstai Sán­dor, a Baráth Sándor. Csak hallgassa meg őket. s Kemény munkával — Milyen véleménye szerint az igazi szocialista brigád? — kérdem az ellető istállóban, Sóstai Sándortól. Az inas, cserzett ember kezében egy percre sem áll meg a vasvilla. — Milyen? — néz föl. — Azzal mérem, hogy mit tudok én itt ettől a tizenhat tehén­től kihozni és a többiek, a társaim ott bent a nagy is­tállóban. Én itt vagyok külön. De nekik is számít, hogyan­­ sikerült az elletés, mi lesz a borjúval. Nem számolom hányszor alszom itt, hogy éj­jel vagy hajnalban világra se­gítsem a borjút. Kemény munka a tehené­szeké. Hajnali háromkor kel­nek, s ha reggel nyolckor ha­zamennek, otthon sem nyu­godnak, a háztájiban, s egyéb munkákban folytatják tovább. — Saját elhatározásunkból hoztuk létre a brigádot — szól Daráth Sándor, aki négy éve szerelt le, hivatásos ka­tona volt, s a katonás rendet, határozottságot magával hozta. — Szocialista szellemben tudni kell élni — vélekedik. —­­Hogy mi tudunk-e? öntu­dat, jó munka kell hozzá és akkor megvan a több kereset is. Azt akarjuk, hogy a gazda­ságunk többre menjen. A ve­zetők mellénk álltak, segíte­nek. Bízok benne, hogy meg­lesz a szocialista brigád cím. — És a másik két kollek­tívát figyelik-e? — Rájuk is szükség van. Mint egy nagy családban. Egymás nélkül nem boldogul­nánk. Barnafoltos kutya somfordál hozzánk. • — Kié? — kérdem. — A miénk — felelik kó­rusban a tehenészek. Ez a ,,miénk” nemcsak jól hangzik, hanem az esztergályi brigád számára egyre többet jelent. Egyre többször mond­ják, amikor kérdezik őket a szövetkezetükről. Az emberek formálódnak. Nem egyik nap­ról a másikra. Olvassák az újságot, látják az eseménye­ket. — Jó érzés volt, hogy Ká­dár elvtárs dicsérte a megyén­ket — mondja Baráth Sándor. — Van mit megmutatnunk. A cél közös mereg a beszélgetés, sok minden szóba kerül. A csa­lád, a szórakozás, a tanulás. Janzsó Jánosnak 12 éves fia és tíz éves lánya van. A fiú szívesen jön az apjával, nyá­ron már segített neki. Baráth Sándor sem ellenezné, ha a tíz éves fia majd az állattenyész­tést választaná. A nagyobb gye­rek meg gimnazista Pacsán. Zizeg a szalma, a tehenek mocorognak, s a tehenészek dolgukra mennek. A többi is­tállóban dolgozó állattenyész­tők egy kicsit irigylik őket, pontosan azért, mert brigád­ban dolgoznak. — Nem volna rossz jövőre őket is bevonni, lehetne egy állattenyésztő kollektíva. A cél úgyis közös — javasolja, s a főállattenyésztő bólint. Az első próbálkozások te­hát úgy sikerültek, hogy azok tetszenek az embereknek, a kívülállóknak is. Erős a pa­rázs az esztergályhorváti ter­melőszövetkezetben. Bozsér Erzsébet A képviselőnő levelei AZ EGYIK LEVÉL díszesebb, s a másik egyszerűbb, aszerint,­­ melyik rett meghívót, kérést,­­ köszönetet, hivatalos értesí- j­­ést. Feladóik változatosak, a­­ címzett egy: Nagy Pálné kép­viselőnő, így is címezték min­ ,­det, némelyiken a feladó alá­­ is húzta a képviselőnő titulust,­­ hiszen természetesen nem ma-­­­gánleveleit mutatja a zala- ■ szentgróti tanárnő, hanem a­­ tavaszi választások óta össze-­­ gyűlt postáját. Mintegy fele­letként bontogatja és idézgeti­­olvasgatja a leveleket újra­ válaszul a kérdésre, mit ho­zott első éve e fontos közéleti poszton? Nem túl vaskos e paksaméta, futólag úgy két-­­ három tucat levélre taksálom, s láthatón a csöndes, megfon­tolt szavú asszonyt se semuk érdekli, hanem a bennük rej­lő üzenet a választópolgárok részéről, életük egy-egy kéré­sek formájában megfogalma­zott darabja. — Jobbára idős emberek kéréseiről van szó e levelek-­­ ben, szociális óhajaik teljesí- j léséhez várják a képviselő ki- ■ állását — tallóz a borítékok között. — Vegyesen akadnak új és régebbi históriák, mert többen már jónéhány fórumot megjárt ügyekkel is felkeres­tek, gondolva, hogy egy új képviselő talán többet tehet,­­ mint a régi. Pedig elődöm, a­­ nekem is sokat segítő Vendel­­ Zoltánná mindent megoldott, hacsak nem kértek lehetetlent. Nos, az idős, gyakran már csak a képviselőben remény­kedő emberek gondjai eseté­ben magam sem ismerek ve­szett ügyet. NOVÁK KÁROLYNÉ „Jó egészséget, hosszú életet magá­nak is ..köszönettel nyug­tázta, hogy képviselője fellé­pése nyomán alig két nap­­ alatt megkapta a kért 300 fo­­­­rintos segélyt ,holott azelőtt­­ hónapokig hiába várt. A kö­szönőszavakat idézve pillanat­ra derű költözik az arcára, mondván, ezt csak az képes igazán értékelni, aki tudja, hogy 86 éves a néni, ám aztán már egészen más érzésekről tanúskodnak vonásai. Hiszen a néni azt is hozzáfűzte a kö­szönethez, hogy „megrótták”, miért kell ilyesmiért egy kép­viselőhöz fordulni, meg miért kér segélyt, amikor van két­­ gyereke. Csakhogy az egyik már maga is nyugdíjas, a má­sik ugyancsak nyugdíjból, öz­vegyiből él, ráadásul bete­­j gén... Ilyenkor bizony szük­ség van a képviselő határo­zott szavára! — Mert mindenki segítsé­gével vagyok képviselő, a já­rás minden felelős emberével együtt gyakorlom ezt a tiszt­séget, magyarán minden szerv támogat, mindenki tesz azért, hogy valóban segíthessek — magyarázza. — A falvakba, fogadóóráimra rendszeresen elkísér valamelyik jogász, hisz nem vagyok szakembere a pa­ragrafusoknak, tanácstag se voltam, sőt még a közéleti sze­replést is most tanulom. Eddig iskolai, nőbizottsági, s talán szentgróti méretekben gon­dolkodtam, most pedig kezdek betanulni egy megye és az or­szág dolgába. Úgy érzem, ér­tékesebb ember lehettem így, meg azzal, hogy segíthetek, ahol kell. PEDIG A KÉPVISELŐ sem varázsló, nem mindenütt vál­toztat szava a gondokon. Nem, nem sikerült „visszaszerez­nie” Tüskeszentpéternek pél­dául az 1877-ben létesített és nemrég megszűnt vasúti meg­állót — pedig elment a KPM- hez is —, de azért sűrítették utánjárása óta a buszjáratot, s ha megépül az új bekötő út, még több busz lesz. Ám ha­tározottan javult például a já­rásbeli ÁFÉSZ-boltok étolaj­­ellátása, amióta felvetett né­hány kereskedelmi problé­mát a megyei képviselőcsoport őszi ülésén, azután sikerült villanyt „szereznie” a Csáford­­hegyre menő buszjárat ma­lomkúti megállójánál levő buszváróba, stencilgépet a za­­laapáti tanácsnak, a Hazafias Népfront támogatásával ját­szóteret kap a türjei óvoda, s úgy tűnik, fellépése hatására rendeződnek az egeraracsai postai szolgáltatással kapcso­latos gondok. Hogy mi lesz első parla­menti felszólalásának témája? Őszintén bevallja, még nem tudja. Lehet, hogy oktatásügyi kérdés — akadna is elég —, de a hivatásszeretet nem befo­lyásolhatja egy képviselő mun­káját. Majd az aktuális ten­nivalók, a közérdekűség dönt ebben. Időhiány? Nem panasz­kodik ilyesmire, hisz egy se­gítőkész tantestület és nem utolsó sorban egy ma otthon is többet vállaló férj áll mel­lette. Elneveti magát, amikor megkérdem, respektálják-e, hogy képviselő? — TALÁN ANNYIBAN, hogy még udvariasabbak üt­ött. De ilyesmiről újabban más asszonyoktól is hallhat. Én nem változtam: pedagógus vagyok, ennélfogva sokakkal vagyok jó kapcsolatban, s így szükségtelen még holmi ,.plusz tekintélytisztelet”. Ám ha a választók, a köz érdeke úgy kívánja, ha szabad így mondanom, élek képviselői kiváltságaimmal". Másként? Még sokat kell tennem, hogy célom szerint viszonozhassam választóim kitüntető bizalmát, T. A. A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi telephelye a ne­gyedik ötéves tervidőszak alatt folyamatosan bővül. Ennek első zárásaként december elejé­n megkezdődött az üzemelés a Budai Nagy Antal utcában létesített új csarnokban. A II. számú telephelyen három műszakban folyik a termelés, 140 gép és 75 szövőnő részvételével. (Kiss Ferenc felvétele) H­iány nélkül körültekintő, következetes intézkedések a X. pártkongresszust előkészítő taggyűléseken elhangzott javaslatok végrehajtására A Magyar Szocialista é­s Munkáspárt X. kong­resszusa a politikai, gazdasá­gi, társadalmi élet minden területén megjelölte a köve­tendő irányvonalat. A végre­hajtás irányításában, ellenőr­zésében a munka döntő része a különböző pártszervekre hárul, "amelyeknek — a kongresszusi határozatokkal összhangban —­ azt is rend­szeresen vizsgálniok kellett és kell, hogy miként alakul a kongresszust megelőző tag­gyűléseken elhangzott észre­vételek, javaslatok sorsa, ho­gyan teljesülnek az erre ho­zott helyi határozatok. Zala megyében a megyei párt végrehajtó bizottság 1970. december 22-i ülésén összegezte a X. kongresszust előkészítő taggyűléseken, pártértekezleteken elhangzott javaslatokat, s megszabta a párt, állami, társadalmi szer­vek, valamint az egyes válla­latok, intézmények vezetésé­ben dolgozó kommunisták ez­zel kapcsolatos feladatait. A tett intézkedésekről a Köz­ponti Bizottság titkársága még az esztendő első felében beszámoltatta a megyei párt­vezetést. Valamennyi zalai kommunista számára meg­tisztelő, hogy a jelentést el­fogadták, a végzett munkát jónak értékelték. A végrehajtó bizottság — mintegy megerősítésül, hogy nem kampánymunkáról, ha­nem állandóan napirenden tartandó feladatról van szó — a közelmúltban ismét­­ érté­kelte a határozat végrehajtá­sának állását, a felmerült ta­pasztalatokat. A párt belső életének és munkájának fejleszté­sével kapcsolatban hangzott el többek között a párton be­lüli demokrácia további szé­lesítésének, a párttagság ak­tivitása és személyes felelős­sége növelésének, az alapszer­vezeti vezetés színvonala emelésének, a káderpolitikai elvek következetes érvénye­sítésének igénye. Az intézkedések sorába tar­tozik, hogy a megyei pártbi­­zottság az év folyamán meg­tárgyalta a Központi Bizott­ság 1969-t. A pártdemokrácia továbbfejlesztéséről szóló Ha­tározata végrehajtásának me­gyei tapasztalatait, felhívta a megye pártszerveinek és pártszervezeteinek figyelmét a határozat végrehajtását gátló tényezőkre, s a legfon­tosabb tennivalókra. Az alap­szervezetek vezetési színvona­lának emelése érdekében a végrehajtó bizottság titkári tanfolyamokat szervezett, s határozatot hozott képzésük rendszerének továbbfejleszté­sére. Az 1971 72-es oktatási évben a megyei pártiskolán háromszor egyhónapos idő­tartammal 151 fő vett részt titkári továbbképző tanfolya­mon, s az esti egyetemre be­iskolázott 389 hallgató közül 106-an töltenek be párttisz­t­­séget. A jövő év őszén a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatósága nem kevesebb, mint 960 pártalapszervezeti reszortfelelős részére szervez négyhetes tanfolyamok A végrehajtó bizottság az első félévben megvizsgálta a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek káderhelyzetét, vala­mint a népművelés káder­­helyzetével kapcsolatos ko­rábbi határozat végrehajtá­sát, s elemezte a vezetői ma­gatartás tapasztalatait Nagy­kanizsa városban. A lezajlott állami, tömegszervezeti vá­lasztások során következete­sen érvényesítette a párt ká­derpolitikai elveit, igényelte a párttagság a­­ taggyűlések során a bátrabb agitációt, s a fokozott reagálást a megye közvélemé­nyét leginkább foglalkoztató kérdésekre. Éppen ezért a párt- és tömegszervezeti ok­tatásban, a X. kongresszus anyagának feldolgozása so­rán, s a IV. ötéves terv pro­pagandájában megfelelő hangsúlyt kapott az életszín­vonal emelkedése és a terme­lés összefüggése, a jogok és kötelességek összhangja, a gazdasági vezetők szerepe és felel­őssége, valamint bérezé­se, továbbá az új lakástör­vény, az állami élet és a szo­cialista demokrácia kérdései. Elkészült és kiadásra került a megye felszabadulás óta elért gazdasági és életszínvonalbeli fejlődését tükröző kiadvány, valamint a megye IV. ötéves tervének célkitűzéseit tartal­mazó agitátorfüzet. Több elvárás jelentkezett a párttagság körében az ifjú­sággal kapcsolatban, főként a honvédelmi nevelés, a kom­munista jelleg és a párttag ajánló tevékenység területén. Az ifjúság honvédelmi ne­velésének és katonai előkép­zésének helyzetével a megyei ifjúsági bizottság foglalkozott. Az eddiginél fokozottabb mértékben nyújtottak politi­kai segítséget az ifjúsági munkában a pártszervezetek, amelyek számára ezt — a KISZ kongresszusra való fel­készülés megyei tervében — a megyei párt végrehajtó bi­zottság kötelezővé tette. Az ifjúsági szervezet kommunista jellegének erősítésével, vala­mint a párttag ajánló tevé­kenységgel különböző formá­ban gyakran foglalkoztak a KISZ szervei, s az utóbbi te­rületen számmal mérhető eredmények is születtek, hi­szen 1971-ben 303 fiatal párt­tag közül 220-at (72,6 száza­lék) a KISZ szervezetek ajánlottak. Nőtt a KISZ alapszervezetekben dolgozó párttagok száma. A KISZ- titkárok közül például az 1967-­ 90 fővel szemben ma M3 a párttag. C­ok elvtárs szorgalmazta a Központi Bizottság nőpolitikai határozatának megvalósítását, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítését. A megyei párt vb megtárgyalta a határozat végrehajtásának megyei, ta­pasztalatait, s további intéz­kedéseket kezdeményezett. A megye területén a tanácsi vállalatoknál felülvizsgálták a nők bérezését, s a ténylege­sen előforduló egyenlőtlensé­gekkel kapcsolatban intézke­déseket tettek. A szakszerve­zet illetékes szervei az egyen­lő bér elvének érvényesítését elsősorban az ú­j kollektív szerződések megkötése során igyekeztek érvényesíteni. Az állami és kulturális élet­tel kapcsolatban elhangzott, hogy a tanácsok kapjanak nagyobb önállóságot, javítsák a­ hatósági és igazgatási mun­ka színvonalát. Szorgalmaz­ták a törvényeinket megsér­tőkkel szembeni szigorúbb el­járást, a közlekedési fegyelem erősítését. 1972. január 1.

Next