Zalai Hírlap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

2 Véget ért a Mezőgazdasági Szövetkezetek ti. Országos Kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) óta. lényegesen javultak, a szö­vetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosz­tály és a szövetkezeti paraszt­ság szövetsége. A mezőgazdasági szövetke­zetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer erősítette a tervszerűségi tö­rekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapve­tő módszereiben nincs szükség mélyreható változtatásra. A kongresszus megállapította, hogy a növénytermesztés szín­vonala általában a népgazda­sági terveknek megfelelően alakult, számottevően emelke­dett a sertés- és baromfiterme­lés, de fontos népgazdasági fel­adatnak tartja a szarvasmar­hatenyésztés, a zöldség-, a cu­korrépa-termesztés és más munkaigényes ágazatok fej­lesztését. Éppen ezért felhívta a szövetkezeteket, hogy segít­sék a népgazdasági érdekek ér­vényesülését. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gazdaságok terüle­tének növelése, hanem az esz­közök koncentrációja, a bel­terjesség és a hatékonyság, va­lamint a föld, a természeti adottságok és a belső erőforrá­sok jobb hasznosítása érvénye­süljön. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s min­denekelőtt a termelőszövetke­zeti törvény tág lehetőséget nyújtanak a tevékenységi kör kiszélesítésére, de az élelmi­szergazdaságban még nem” használták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A me­zőgazdasági termelés és áruki­bocsátás növelése érdekében szükségesnek tartja a kong­resszus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a ház­táji gazdaságokat és segítsék termékeik,nagyobb arányú ér­tékesítését. Fontos törekvés le­gyen, hogy üzemáganként és termelési ágazatonként is he­lyes összhang alakuljon ki a termelési célok­ és a beruházási lehetőségek''között, s a­ meg­fontolt döntést alapos előké­szítés kövesse. A kongresszus nagyra érté­keli­ a termelőszövetkezeti ta­gok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkö­rülményeiben, szociális ellátá­sában elért fejlődést, de indo­koltnak tartja, hogy a szövet­kezetek és a­ társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövet­kezeti parasztság és a munká­sok szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasol­ja, hogy lehetőségeikhez mér­ten a szövetkezetek működje­nek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos fel­számolását célzó, állami intéz­kedések megvalósításában. Az állásfoglalás hangsúlyoz­za, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkeze­tek önkormányzata. A közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demok­ratizmusa szükségessé teszi a belső ellenőrzés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy legalább kétévenként külső szakértővel is végeztessenek ellenőrzést. Az állami szervek és a szö­vetkezetek kapcsolatát rende­­ző elvek érvényesítésében elő­rehaladás történt, ami kifeje­zésre jut a gyakorlatban is. Helyesnek bizonyult, hogy az állami akarat közvetítésében elsősorban az árak ösztönöz­nek a megfelelő termelésszer­kezet kialakítására, a fejlesz­tésre. Indokolt tehát az árak szerepét tovább növelni, mind a mezőgazdasági, mind az ipari eredetű anyagok, eszközök te­kintetében. A szövetkezés elvének meg­felelően jelenleg min­t egy SCO szövetkezeti társulás működik, a zöldség- és gyümölcsforgal­mazásban jött létre a legjelen­tősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek. In­dokolt az is ,hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek más szö­vetkezeti ágazatokkal szoros együttműködést alakítsanak ki,­­ elsősorban a megyék területén.­­ A mezőgazdasági termelés­­ sajátosságából fakad, hogy át­menetileg pénzügyi és gazda­sági nehézségek keletkezhet­nek a termelőszövetkezetek­ben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a Szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjá­nak létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a ter­melőszövetkezeteket, hogy te­rületileg képezzenek támoga­tási alapokat. Helyesnek tart­ja azt is, ha a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapján — igény­be veszik a tsz-tagok pénzügyi segítségét is. A kongresszus megállapítot­ta, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és műkö­dési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére is, hogy jobban segíthessék a szö­vetkezetek gazdasági és társa­dalmi fejlődését. Foglalkozza­nak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javítá­sával. A kongresszus megbízza a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsát, hogy kezdemé­nyezze saját termelőszövetke­zeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumen­tumban a kongresszus felhí­vással fordul az ország vala­mennyi mezőgazdasági szövet­kezetéhez, hogy segítsék, tá­­mogassák az állásfoglalásban foglalt feladatok megvalósítá­sát. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának módosított alapszabálya meghatározza a TOT célját, feladatát, működé­si elveit, a TOT és a termelő­­szövetkezetek, valamint a te­rületi szövetségek viszonyát. A módosítás szerint a TOT tagjainak többségét a területi küldöttértekezleteken , választ­ják meg, s csak kisebb részé­nek megválasztására kerül sor a kongresszuson. Az új alap­szabály szerint az eddigi 101 helyett 125 tagja lesz a TOT- nak, s ezen belül a korábbinál nagyobb — 15 tagú — az el­nökség is. A­­módosítás nem változta­tott az előző alapszabály sze­rinti működés idején bevált módszereken, s így többek kö­zött továbbra sincs alá- és fö­lérendeltségi viszony a TOT, a területi szövetségek és a szö­vetkezetek között. A képvise­let és a TOT kibővítésén­ek és a korábbinál nagyobb felada­toknak megfelelően állandó bi­zottságokat hoznak létre, így a kongresszuson választják meg az ellenőrző, a közgazdasági, a fejlesztési, a nőbizottság, vala­mint a társadalmi és önkor­mányzati bizottság vezetőjét. A kongresszuson elnöklő Győri Sándor ezután felkérte Fierpasz Károlyt, a jelölőbi­zottság elnökét, az agárdi Gár­donyi Géza tsz elnökét, hogy ismertesse annak a 23 .jelölt­nek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a Termelőszövetke­zetek Tanácsa. A bizottság ja­vaslatát a kongresszus elfogad­ta, a jelöltek nevét felvették a szavazólapokra. Ezután Pesli István a sza­­vazatszedő bizottság elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag tsz elnöke ismertette a szava­zás rendjét, majd a kongresz­­szuson résztvevők a Parla­mentben kijelölt szavazóhelyi­­ségekben titkosan választották meg a jelölteket. A TOT tisztségviselői A szavazás eredményét ez­után a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa visszavonult, megtartot­ta első ülését és megválasztot­ta testületi szerveit és tisztség­­viselőit. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke: Szabó István, elnökhelyette­sek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simkó István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizott­ságai: az ellenőrző-, a nő-­, a közgazdasági-, a fejlesztési-, valamint a társadalmi- és ön- s kormányzati bizottság. A termelőszövetkezetnek II országos kongresszusa Szabó Istvánnak,­­a TOT elnökének zárszavával ért véget. (MTI) ZALAI HÍRLAP Megnyílt a Finn KP kongresszusa Helsinki (MTI): A Finn Kommunista Párt ma délelőtt megnyílt XVI. kongresszusán Aarne Saarine az FKP elnöke terjesztette elő a Központi Bizottsági beszámolóját. Beszé­dében részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzettel, s ki­jelentette, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott­­ békeprogram teljes mér­tékben megfelel a világ­ népei alapvető érdekeinek. Saarinen a kongresszus és a Finn Kom­munista Párt nevében üdvöz­letét tolmácsolta az SZKP-nek és a szovjet népnek a Szovjet­unió megalakulásának közel­gő 50 éves évfordulója alkal­mából. Szadat: a megszállt területek csak fegyveres harccal szerezhetők vissza Kairó (MTI)­ Anvail Sza­dat egyiptomi elnök csütörtö­kön fontos politikai kérdések­ről nyilatkozott egy Alexand­ria közelében levő légitámasz­pont tisztjei és katonái előtt. „Nagyon bonyolultnak” mondotta a mostani helyze­tet, de hozzátette, ez nem je­lenti, hogy Egyiptom ölhetett kézzel szemléli a fejleménye­ket”. Megerősítette azt a ko­rábbi megállapítását, hogy a megszállt területek csak fegy­veres harccal szerezhetők visz­­sza. Elmondotta ezután, hogy Egyiptom saját kézbe akarja venni a modern fegyverek gyártását, minthogy Izrael is jogot kapott az Egyesült Ál­lamoktól Phantom-mintájú gépek előállítására. Szadat súlyos bírálattal il­lette az Egyesült Államokat. Célozva a múlt évi egyiptomi —amerikai kontaktusra, vala­mint egy nem régen lezajlott üzenetváltásra, „hazudozást”, „csűrés-csavarást” vetett Wa­shington szemére. Ezzel összefüggésben az egyiptomi elnök hosszasan be­szélt Husszein jordániai ki­rály Egyesült Arab Királysá­gának tervéről. Megállapította, hogy a terv amerikai ihleté­sű, „kiárusítja a palesztinok érdekeit”. Felelősségrevonások a minszki katasztrófa ügyében Moszkva (T­ASZSZ): A minszki rádiógyár kávaüze­mében március 10-én történt baleset okainak és körülmé­nyeinek kivizsgálására alakult kormánybizottság befejezte munkáját. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a bizottság jelentése alapján határozatot hozott a baleset ügyében. Mint ismeretes, a baleset halálos áldozatokat követelt. Mint a bizottság megállapítot­ta, a balesetet az üzem szel­­lőzőberendezésének tervezésé­nél elkövetett hibák­, valamint a berendezés üzemeltetésével kapcsolatos munkavédelmi előírások hanyag kezelése okozta. A határozat értelmében adminisztratív intézkedéseket hoztak V. Nyemcov és N. Fjo­­dorov miniszterhelyettesekkel szemben, a tervezőintézet igaz­gatóját és a rádiógyár igazga­tóját leváltották. Az ügyészi szervek folytat­ják a vizsgálatot azzal kapcso­latban, hogy a vétkeseket bün­tetőjogilag felelősségre von­ják. V. Nyikityint, a tervezőinté­zet igazgatóját és L. Zaharen­­kot a rádiógyár igazgatóját kötelességük hanyag teljesíté­se miatt leváltották és kizár­ták az SZKP-ből. E. Szakszót, a rádióipari minisztérium fő­igazgatóságának vezetőjét le­váltották és szigorú megro­vásban részesítették. V. Nyemcov miniszterhelyet­test, megrovásban, N. Fjodo­­rov miniszterhelyettest pedig szigorú megrovásban részesí­tették, mert' 'vezetőr tévéke­nny­­ségükben hiányosságok vol­tak, nem foganatosítottak megfelelő intézkedéseket az üzem termelő tevékenységé­nek és a munkavédelem meg­szervezésének ellenőrzésére. V. Kalmikov rádióipari mi­niszter megrovást kapott, mert hibákat követett el ve­zetői tevékenységében, gyengí­tette a fegyelmet és csökken­tette a káderek iránti köve­telményeket. Befejeződött a Magyar Néphadsereg csapatainak harcászati gyakorlata Sikeresen véget ért a Ma­gyar Néphadsereg kijelölt csa­patainak — tartalékosok be­vonásával — végrehajtott ki­képzési tervek szerinti gyakor­lata. A befejezés alkalmából Nyíregyházán a Benczúr téren nyilvános tábori dísz­szemlét rendeztek. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta Hodosán Imre ezredesnek, a szemle parancsnokának je­lentését, üdvözölte a felsora­kozott egységeket, majd rö­vid beszédben értékelte a gya­korlat tapasztalatait. Egyebek közt hangsúlyozta: " A váratlan helyzetek, a gyors ütem, a nagy menetek, a támadó és védelmi gyakor­latok váltakozása nehéz fel­adatok elé állította mind a szervezőket és irányítókat — a parancsnokokat és törzse­ket —, mind pedig a gyakor­lat végrehajtóit. A megszabott követelményeknek az érintet­tek magas fokon tettek eleget. A gyakorlat igazolta, hogy a résztvevő hivatásos, tovább­szolgáló, sor- és tartalékos állományúak mind katonai­szakmai, mind erkölcsi, poli­tikai téren felkészültek a haza védelmére. A most befejezett gyakorlaton maradéktalanul elértük a kitűzött célt, s egy­ben újabb hasznos, értékes ta­pasztalatot szereztünk további munkánkhoz. 1972. április 1. Ünnepi nagygyűlés Zalaegerszegen (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy az elmúlt 27 évben népünk erőfeszítései nagy nemzeti célunk, a szocializ­mus megvalósítására irányul­tak. — Ma a megtett útra vissza­tekintve jogos büszkeséggel mondhatjuk el: élni tudtunk a szabadsággal, a kapott lehető­séggel. Ha csak megyénk fej­lődését nézzük, büszkék lehe­tünk elért eredményeinkre. A felszabadlás előtt megyénknek alig volt jelentősége a gazda­sági életben, ma rendkívül di­namikus az előrehaladás az iparban éppúgy, mint a mező­gazdaságban, s a népgazdaság más ágaiban —– mondotta Vándor László. Visszatekin­tett arra az útra, ahogy új üzemek létrehozásával, a ter­melőszövetkezetek megterem­tésével, az egészségügyi és művelődésügyi intézmények fejlesztésével megyénk egyre nagyobb léptekkel haladt elő­re a szocializmus építésében, népünk anyagi, kulturális színvonalának emelésében. — Vannak még gondjaink, amelyek akadályozzák mun­kánkat — mondotta Vándor László, s így folytatta: — Azt azonban minden állampolgár örömmel állapíthatja meg, hogy országunkban és­­ me­gyénkben is nyugodt, ki­egyensúlyozott politikai mun­ka folyik. Olyan társadalmi rendet építünk, amely legjob­ban megfelel a nép érdekeinek, nemzeti sajátosságainknak. Ma,­ népünk alapvető osztá­lyai és rétegei teljes egység­ben dolgoznak. Ezután arról beszélt a szó­nok, hogy a szocializmus tel­jes felépítése nagyfokú akti­vitást kíván mindenkitől.­­ A szerteágazó feladatok között első helyen a gazdasági építőmunka fellendítése, az üzem- és munkaszervezés színvonalának javítása, a munka hatékonyságának nö­velése áll. Ezt célozzák pár­tunk­­ kongresszusának ha­tározatai is, amikor a jelen és a következő évek legfonto­­sabb tennivalóját a gazdasági hatékonyság és a szocialista közszellem erősítésében jelöl­te meg.­­ Csakis a termelés kor­szerűsítésével, a­ munka ter­melékenyebbé tételével, a tár­sadalom minden tagjának al­kotó tevékenységével, a kultú­ra, a tudomány fejlesztésével lehet gyorsabban előre halad­nunk. Mindehhez elengedhe­­tetle­n feltétel az ügyünkbe ve­tett hit, pártunk iránti biza­lom, politikai, gazdasági cél­kitűzéseink cselekvő támoga­tása. Pártunk azt kéri és vár­ja valamennyi tagjától, hogy ápolja kapcsolatait a párton­­kívüliekkel, személyes példa­­mutatásával segítsen szoro­sabbra fűzni a párt és a tö­megek kapcsolatát, s erősítse azt a bensőséges bizalmat, amely népünket összefűzi pártunkkal és kormányunkkal — mondotta többek között Vándor László. Beszédét így folytatta: — Hazánk a felszabadító Szovjetunióval megbonthatat­lan testvéri szövetségben, meg­becsült helyet vívott ki a vi­lágban és a szocialista tábor tagjaként küzd a békéért, az emberiség boldogulásáért, ille­tünk és sorsunk e, több mint negyedszázad alatt elvá­laszt­­hatatlanul összeforrott a szo­cializmussal. Társadalmunk to­vábbi fejlődése, célkitűzéseink megvalósítása csak békében, békés viszonyok között érhető el, államunk és népünk alap­vető érdeke a béke fenntartá­sa — mondotta a szónok. Beszédét így fejezte be: — Munkánkat, jövőbe vetett hitünket az a biztonságot adó tudat hatja át, hogy nem va­gyunk egyedül. A szocialista közösség tagjaként, a Szovjet­unióval testvéri barátságban cselekvő részesei vagyunk a haladásért, a békéért és a né­pek felemelkedéséért folyó vi­lágméretű harcnak. Együtt, közös összefogással menete­lünk azon az úton, amelyre 1945 április 4-én ráléptünk, a szabadság, a felemelkedés út­ján. A nagy tapssal fogadott be­széd után az Internazionale hangjaival zárult a nagygyű­lés. Az ünnepség második ré­szében a Megyei Művelődési Központ vegyeskara és a Zalai Táncegyüttes adott ünnepi műsort. Nagyka­n­izsá­n Az évfordulóról tegnap dél­után a Fabik Károly Isttörő­­ház színháztermében rendezett nagygyűlésen emlékeztek meg a kanizsaiak. Az ünnepség a magyar és a szovjet Himnusszal vette kez­detét. Megnyitó beszédében Gál Róbert, a városi pártbi­zottság első titkára köszön­tötte a megjelenteket, közöt­tük az elnökségben helyet fog­laló Varga Gyulát, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, az ün­nepségre Nagykanizsára érke­zett szovjet delegáció tagjait, a munkásmozgalom régi har­cosait. Ünnepi beszédet Mé­­zes Pál, a városi tanács elnö­ke mondott. — A közelmúltban emlé­keztünk a magyar nép két nagy szabadságküzdelmére, 1848 márciusára, a Petőfi szel­lemében fogant forradalmi na­pokra, valamint az első pro­letár állam megalakulására, 1919 március 21-re, a tanács­hatalom kikiáltására. A két forradalmi ünnepet most kö­veti történelmünk legfénye­­sebb napja, felszabadulásunk évfordulója. 1945 április 4-ét köszöntjük — kezdte beszédét a szónok, majd áttekintést ad­va népünk, államunk 27 év alatt végbement fejlődéséről, befejezésül a következőket mondotta: — Valljuk, hogy további sikereink alapja a szi­lárd és testvéri kapcsolat a kommunizmust építő Szovjet­unióval, amelynek vezetőit, népét felszabadulásunk ünne­pén hálátért szívvel köszönt­jük. A beszéd elhangzása után a szovjet delegáció vezetője emelkedett szólásra, aki fel­szabadulásunk nagy ünnepé­nek előestéjén a testvéri szov­jet nép üdvözletét tolmácsol­ta a nagygyűlés résztvevői­nek és a magyar népnek. A nagy tapssal fogadott fel­szólalás után a városi szim­fonikus zenekar tolmácsolásá­ban egy zenekari mű hangzott el, majd egy szavalat után az­ ünnepi nagygyűlés az Inter­­nacionáléval ért véget. Ifjú kommunisták gyűlése a Szabadság téren A Forradalmi Ifjúsági Na­pok rendezvénysorozatának részeként tegnap este felvonu­lást és nagygyűlést rendeztek Nagykanizsán a város ifjú kommunistái. A fiatalok este fél hétkor gyülekeztek a város négy pontján, s innen vonultak a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű elé. Pontosan hét órakor futott be a Szabadság térre az a fáklyás staféta, amely a Kommunisták Magyarországi Pártjának emlékét állító táb­la elől indult és lobbantotta lángra a hala és kegyelet jele­ként az emléktüzet. A mintegy 1500 fiatal rész­vételével rendezett ifjúsági gyűlés a szovjet himnusszal vette kezdetét, majd Málnász Lajos, a városi KISZ vb tag­ja mondott beszédet, kifejez­ve a magyar ifjúság háláját a felszabadítók iránt, kegyelet­tel emlékezve népünk felsza­badításáért életüket áldozó szovjet hősöknek. Az ifjúsági nagygyűlés az Intern primáléval ért véget. Földben a kora tavasziak (Folytatás az 1. oldalról.) felül­vetés, összesen 460 hold­­n­yi terület foglalta le a múlt napokban a vetőgépeket. Bár minden gazdaságnak, de a szepetneki termelőszövetkezet­nek ezért különösen áldás volt az eső. Csak a takarmányrépav­­­etést zavarta meg, de e hét végére ezzel is végeznek. — Mi a magunk részéről nem bám­ult volna, ha még né­hány napot késik a csapadék — vélekedik a főagronómus —. A hármas ünnep alatt, a hús­véti sonka mellett, csak el­nézegettük volna a felülről jövő áldást. Akkor szinte min­den korai munkával készek lennénk. Persze ennyire mm igazodhat az időjárás az igé­nyekhez, így sem vagyunk megkésve és most az idő jobb­ra fordulását követően szinte megállás nélkül folytathattuk a munkát. Valóban nincsenek hátrány­ban. A gabonáik vegyszerezé­sével egy időben ők, is a ku­korica vetéshez készülődnek. A három község határában 1260 holdon kell e takarmánynö­vényt elvetni. De náluk ez sem okozhat gondot, hisz három szemenként­ vetőgép bősége­sen elegendő, hogy a ♦ervezett időre földbe kerüljön a mag. Remélik, hogy a vetés kezde­téig az AGROKER is teljesíti tartozását, s küldi a szövetke­zet által igényelt műtrágyát. ♦ A három termelőszövetkezet közül kettőben kimondottan előre vannak a tavaszi mun­kákkal. Ez jellemző a megye valamennyi gazdaságára. A kezdet bíztató, reméljük a folytatás sem lesz rosszabb. N. F.

Next