Zalai Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
2 Tavaszi színekbe öltöztetik a zalaegerszegi parkokba, játszóterekre kerülő padokat, játékokat. A több mint háromszáz padot és játszótéri felszerelést a következő napokban szállítják ki a pihenőhelyekre. Újításban is „dobogós“ a DKG A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár újítási előadója, Dusnoki Gyula nemrégiben vette át ezt a tisztséget, de máris olyan lelkesedéssel beszél e nagyon fontos műszaki tevékenységről, mintha örökké ezzel foglalkozott volna. „ Öröm látni az „ezermesterkedők” sikerét, azt, hogy az egyéni munkasikerek, ötletek az egész gyárat, a kollektívát érintik. Mert ha valaki kitalál valamit, az többnyire gazdasági hasznot is hoz. Valamilyen költség csökken, a termelékenység valamelyest nő, korszerűsödik a munkaeszköz, hatékonyabbá válik a termelés, nő a termelési érték, szaporodik a nyereség, és így tovább. Mi ez, ha nem örömet jelentő ügyintézés? — mondja egy szuszra. Induljunk ki a tavalyi eredményekből. 1972-ben 109 újító nyújtotta be javaslatait. Ebből 101-et fogadtak el, 74-et már hasznosítottak, a többi kísérlet alatt áll. Aránylag szép szám ez, de mit mutat a gazdasági megtakarítás? — Tavaly az újítások nyomán 1,61 millió forint gazdasági megtakarítást értünk el. A kifizetett újítási díj csupán 116 ezer forint volt — mutatja az Országos Találmányi Hivatalnak küldött jelentés egyik másolatát. Ebből a jelentésből még azt is kiolvashattuk, hogy az „A” kategóriások közül 37-en, a „B” kategóriás fizikai állományú dolgozók közül 72-en adtak be valamilyen javaslatot. Figyelemre méltó, hogy ez az arány megmutatkozik a díjazásnál is, nevezetesen a munkásoknak 71 ezer forintot fizettek ki. Nincs külön újítási feladatterv, az éves műszaki intézkedési tervben szerepelnek a megoldásra váró dolgok. Ami nem szerepel e tervben, azt pályázattal, kiváltjuk megoldani. Ezeknek is nagy szerepük van újítási tevékenységünkben. Az újítási hónapokon mindig érezhetően fellendül a kedv. Talán a gyorsabb ügyintézés, a magasabb dotálás is vonza a dolgozókat, mindenesetre a májusi újítási hónap mindig tartogat meglepetést — mondja Dusnoki Gyula. Az egyszemélyi elbíráló a technológiai osztály vezetője, de végsősoron az igazgató hagyja jóvá, aki tartalmában is „megszűri” az újításokat. Így magas színvonalat tarthatnak, az „ésszerűsítések” címszó szinte hiányzik is a vállalati újítási szabályzatból. Ezzel a témával úgy foglalkoztak, hogy ez munkaköri kötelesség, az illetékes üzemvezető dönt saját belátása szerint az ésszerűsítésekről. Érdekes állásfoglalás, de csak ott lehet így felfogni, ahol más irányú „jelentkezők” bőven vannak. Az egyik újítócsoport például — a Deák—Bedő—Gábriel hármasról van szó — a műszaki intézkedési tervben is szereplő MUP 320-as marógépet sorozatgyártásra tette alkalmassá. Az újítók számításai alapján közel félmilliós gazdasági hasznot jelentene a megoldás a vállalatnak. Az újítás kísérlete alatt áll. A Zuggó Károly által készített hegesztett tolózárház és gyűrű vonalköszörű készüléke a nagyobb termelékenység mellett megszünteti a balesetveszélyes kézi munkát is. Lehetne sorolni tovább, hiszen már ebben az évben eddig 26 újítási javaslat érkezett be, amelyekből hatot be is vezettek. Az újítások sorában egyre több a közös munka, a szocialista brigádok rájöttek, hogy közösen könynyebb. Tavaly hét brigádjavaslat volt, s az idén eddig már négyet jelentettek be. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár tavalyi újítási eredményei alapján az OKGT vezérigazgatója által kiírt országos versenyben az igen előkelő, második helyet és az ezzel járó pénzjutalmat szerezte meg. — Takáts — ZALAI KŐOLAJIPARI VÄLLALAT eladásra felajánl 1 db ZUK A/13 típusú kistehergépkocsit üzemképes állapotban. Ügyintéző: Hantos. Érdeklődni: a tl-320A70-es telefonon: 131 846 ZALAI HÍRLAP RÉGI FEDÉL JUHI - IQ TECSIKIÍI Az állattartók korszerűsítése új építőberuházások nélkül a Nagykanizsai Állami Gazdaságban Kápolna-puszta a Nagykanizsai Állami Gazdaság egyik üzemrésze. Valamikor ősztől tavaszig teljesen el volt zárva a világtól, az úttalan út lehetetlenné tette a közlekedést. Ma aszfaltozott úton járva közlekedhetnek a vontatók, a gépkocsik és természetesen a telepiek. A gazdaság építette az új utat. De ennél több változás is látható a valamikor találóan pusztának nevezett, ma korszerű üzemegységnek joggal mondható területen. Sertés tenyésztő és hizlaló telepet létesítettek, s nem is akármilyet. Megszűnt ■ „vegyesbolt“ Éveken keresztül tehenek, növendékállatok, juhok és sertések kaptak helyet a gazdaság kápolna-pusztai majorjában. Valamennyi felsorolt állatból volt egy kevés. Szakosítani kellett a majort, valamire profilírozni az itteni üzemrészt. Először a tehenészetet szüntették meg, s költöztették át az állatokat a Behiákon kialakított telepre. Aztán a növendékek is elkerültek Kápolna-pusztáról, majd a juhok „száműzetése” következett. Maradt a sertés, de akkor még alig néhány kocával. Már eldöntött tény volt, hogy azok itt nyernek végső elhelyezést, itt alakítják ki a gazdaság sertéstelepét. A 16 millió forint értékű beruházás az elmúlt esztendőben fejeződött be. A régi épületek új köntöst kaptak, s felszerelték őket a lehetőségekhez mérten korszerű technológiával. — A régi hizlaldában vödrökben cipeltük a darát, vagy a hizlaló tápot az állatoknak — idézi a nem is oly rég múltat Horváth Dezső sertésgondozó. — Még nehezebb munka volt az itatás. Sok vödör vizet kellett az öreg gémeskúttól behozni. Estére bizony elfáradt az ember. — Most nem? — Annyira nem, az biztos. Pedig több állat gondozása jut ránk mint korábban. A régi hizlaldában 120—130 sertést kellett ellátni egy gondozónak fárasztó munkával, most 400— 450 állatot etetünk és tartunk rendben sokkal kevesebb fáradsággal. Aztán ami ugyancsak fontos, jobban értékesítik itt a takarmányt az állatok mint a régiben. — Minden kilogramm sertéshús előállításához 3,92 kiló takarmányt használunk fel — veszi át a szót Kocsmár Géza üzemegységvezető. — Valamikor felül voltunk az 5 kilogramm takarmányon. A választástól a végsúlyig a havi átlagos súlygyarapodás 14,2 kilogramm. Nem rossz eredmény. De még mindig javulást várunk a teleptől. Mint négyen. Az itt dolgozó embereknek ma sok minden könnyíti a munkáját. . — Ezért tudunk a korábbinál jóval több állatot gondozni — szól a sertések másik gondviselője, Kecskés József. — Aztán a fizetésünk is több lett, mint a régi ütött-kopott telepen, ahol pedig kimondottan nehéz munkát kellett végeznünk. Tavaly a havi átlag keresetem 3200 Ft-ra jött ki. Ez 800 forinttal több mint korábban. Persze a gazdaság is most jár igazán jól. Egy ember lát el annyi állatot mint valamikor négyen tettük. Hat szerfás ólból készítettek korszerű hizlaldát, s két tehénistállót alakítottak át szintén erre a célra, de építettek egy újat is, 800 férőhellyel. Így alakult ki a mostani telep. — Ma az itteni sertéstelepünkön 250 kocával dolgozunk — mondja az üzemegységvezető. — Ezek szaporulatát itt hizlaljuk fel és értékesítjük. Az elmúlt évben még nem üzemelhetett a telep teljes kapacitással, de az idei esztendőben már 3600 hízót adunk át a vállalatnak. Többségében sonkasertést küldünk feldolgozásra az iparnak. Egy igazi és komplett egy sertéstelep, ha a hizlalással egyidőben gondot fordítanak a tenyésztőmunkára. Csak így lehet igazán gazdaságos ez az ágazat Most már szívesen Az emberről, a telep munkásairól való gondoskodásról árulkodik az új szociális épület, ahol fürdő, öltöző és más helyiségek járulnak hozzá a kulturált munkavégzéshez. Ez utóbbit segíti az a technológia is, amivel a régi fedél alatt levő épületeket felszerelték. A középetető-folyosós rendszerben egy-egy gondozó akár 30 perc alatt is végez a reá bízott állatok etetésével. A vízhordástól is megszabadultak az emberek, az önitató segített rajtuk. De könnyen tartják tisztán az állatok férőhehelyeit is, pedig éppen ez jelentette valamikor az egyik legkellemetlenebb munkát. — Ez volt a legterhetetlenebb telepünk, egy szekeret négy ökör tudott csak átvonszolni a sártengeren — mondja Adorján Antal, a gazdaság igazgatója. — Most szívesen dolgoznak itt az emberek, én magam is szívesen jövök ide. Jó út, a telepet körülvevő sok fa és gyep barátságossá teszi ezt az üzemünket is. — És mennyi pénzt hoz a a gazdaságnak? — Évente tisztán egymillió forintot. — Már tavaly, amikor csak részlegesen üzemelt a telep, 800 ezer forint volt az itt elért tiszta jövedelem. A hajdani sárfészekből egy szép telepet teremtettek. A telepiek azonban még otthonosabbá akarják tenni munkahelyüket. Parkosítanak, virágokat ültetnek az épületek köré. Úgy mondják, az egyre szépülő környezetben jobb kedvvel végzik munkájukat. Nemecz Ferenc A Horváth Dezső gondozására ázott állatok, gyorsan elérik az átadási súlyt. Tovább fejlesztik a tihanyi tájvédelmi körzetet A tihanyi tájvédelmi körzetet tovább szépítik, csinosítják. Együttesen érvényesítik a turisták és a természetvédelem érdekeit. A szigorúan védett körzetben érintetlen marad a természet. Gondoskodnak a vadállomány, a gazdag madárvilág háborítatlan nyugalmáról. A belső tó és környékén továbbra is megmaradnak a levendulatáblák és tovább terebélyesítik a vörösbort adó szőlőket. Néhány, az idegenforgalom által érintett területen azonban a növekvő turizmus érdekeit helyezik előtérbe a Tihanyi félszigeten is. Az ősi halászfalu szélén felbontották az egykori halomsírokat, kimentették a régészeti értékeket és a felszabadult területen autóbuszparkolót hoztak létre. Jelenleg az Akasztó-domb alján épül autóparkoló, mert a halászfalu szűk utcái már képtelenek helyet adni a gépjárműveknek. Rendezték a Tihanyi félsziget alsóparti szakaszát, az úgynevezett gödrös-strandi területet is. Mintegy fél kilométer hosszúságban feltöltötték a területet, két sávban autóparkírozót alakítottak ki, míg a gyalogosoknak betonjárdát építettek. Lebontották az Autóstrand kiöregedett pavilonjait is és tetszetős műanyag- elemekből építettek újakat a kereskedelmi egységek számára. (MTI) 1973- Aprista L Új fórum előtt a dolgozók munkaügyi vitái EZ ÉV január 1-től a vállalatok és a dolgozók vitás ügyeiben nem a területi munkaügyi döntőbizottságok, hanem az igazságszolgáltatás új szervei, a munkaügyi bíróságok — Zala megyében a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság — járnak el. Az ügyészségi vizsgálatok tapasztalatai szerint még mindig beszédtéma az üzemekben, hogy mi tette szükségessé a munkaügyi bíróságok szervezetének létrehozását. Felvetik a dolgozók, hogy talán a területi munkaügyi döntőbizottságok munkája nem volt kielégítő? A területi munkaügyi döntőbizottságok — az országos tapasztalat szerint — nagy szakértelemmel oldották meg feladataikat, évente mintegy 16 ezer ügyben döntöttek. Megyénkben ez a szám évi átlagban 250—300 volt, 1972- ben a területi munkaügyi döntőbizottság 275 munkaügyi vitában járt el. Az említett szervezeti változtatást az élet, a gyakorlat követelte meg, mert szükségessé vált, hogy a vállalaton kívüli igazságszolgáltatás is az egységes bírói szervezetre épüljön, és ezzel megszűnjék az a kettősség is, amely a munkaviszonyból származó vitákat két csoportra osztotta. Az új szervezeti szabályozás folytán ez a kettősség megszűnt. A vállalati, illetve a közös munkaügyi döntőbizottság határozata ellen ugyanis kizárólag a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni A MUNKAÜGYI bíróság háromtagú tanácsban jár el, az elnöki tisztséget szakbíró tölti be, mellette két ülnök vesz részt a viták eldöntésében. Ez év július 1. után az Igazságügyi Minisztérium irányelvei alapján a megyei tanács által négy évre megválasztott ülnökök működnek majd, akiknek személyére a szakszervezeti szervek tesznek javaslatot. Addig a munkaügyi bíróság tárgyalótanácsában az ülnöki tisztséget a megszűnt területi munkaügyi döntőbizottság tagjai látják el, számuk megyénkben jelenleg 85. A területi munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen a megyei főügyészség óvással élhetett. Az óvás indokoltsága felett végsőfokon a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös bizottsága döntött. E vonatkozásban jelentős változást hozott az új szabályozás. Bevezeti a munkaügyi bíróságok határozata elleni fellebbezés lehetőségét, azonban csak egészen szűk körben. Mégpedig a vállalat anyagi felelőssége tárgyában" (például az üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből " eredő kártérítési ügyekben) hozott határozatok ellen, továbbá a dolgozó anyagi felelőssége kérdésében hozott ítélet ellen, ha a marasztalás olyan rendelkezésen alapszik, mely szerint a kárt okozó dolgozó felelőssége korlátlan, eléri vagy meghaladja annak másfél havi keresetét. A fellebbezést a megyei bíróság bírálja el. Az említetteken kívül, tehát az ügyek jelentős többségében nincs lehetőség fellebbezésre, a munkaügyi bíróság ítélete végérvényes, jogerős. E döntésekkel szemben azonban a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvással élhet. A munkaügyi bíróság jogkörébe tartozik az új eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezés kérdésében való döntés joga is. Számos esetben előfordul, hogy a vállalati vagy a közös munkaügyi döntőbizottság határozata jogerőre emelkedik annak folytán, hogy a hozott határozat ellen jogorvoslattal nem éltek. Megeshet, hogy a dolgozó ezt követően szerez tudomást olyan új körülményről, illetőleg olyan tény vagy bizonyíték birtokába jut, amelyet a munkaügyi vita során még nem bíráltak el és mindezek ismerete reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna, ilyen esetekben — az említett határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül — új eljárás kezdeményezhető. Ennek megengedhetősége tárgyában végérvényesen a munkaügyi bíróság határoz. TÖBB HELYÜTT felvetődött az a kérdés is, hogy miként tölti be szerepét a vállalati munkaügyi döntőbizottság intézménye, hozott-e jelentős változtatást az új szervezeti átalakítás? A munkaügyi gyakorlat törvényességében változatlanul jelentős szerepük van a munkaügyi döntőbizottságoknak, amelyek egyúttal az üzemi demokrácia kibontakozásának jelentős fórumai is. Az általuk hozott határozatok rendkívül nagy nevelő hatást biztosítanak egyrészt úgy, hogy a sérelmet szenvedett dolgozónak igazságot szolgáltatnak, vagy másrészt úgy, hogy a helyes vállalati intézkedéseknek érvényt szereznek. E követelményeknek a munkaügyi döntőbizottságok mindinkább megfelelnek. A megyénkben 1248 taggal működő 189 vállalati. Intézményi, hivatali, illetve közös munkaügyi döntőbizottság egyre nagyobb hozzáértéssel jár el, évi mintegy 900 vitás ügyben. Működésük színvonalasabbá tételére a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa gondot fordít úgy is, hogy a tisztségviselők részére évek óta bentlakásos tanfolyamokat szervez. A közelmúltban Balatonlellén két turnusban, egy-egy hetes tanfolyamot tartottak, melyeken a szakmai előadásokat követő konzultációk, valamint az igen szép eredménnyel zárt, jutalmazással egybekötött vetélkedők azt igazolták, hogy a munkaügyi döntőbizottság tagjai — ezek a lelkes társadalmi munkások — szívürvüknek tartják az említett célkitűzések megvalósítását. Változatlanul érvényes a Munka Törvénykönyvének azon alapvető rendelkezése, hogy minden munkaviszonynyal kapcsolatos vitában elsőfokon a vállalatoknál kell kimondani a döntő szót. E rendelkezés egymagában is meghatározza a vállalati munkaügyi döntőbizottságok helyét, szerepét és szükségességét jogrendszerünkben. Tényeges változás eljárásunkban — elsősorban az oda fordulók szempontjából —, hogy a döntéseik ellen nem „fellebbezéssel”, hanem „keresettel” lehet élni. A keresetet — mely lényegében az új szabályozás előtti fellebbezésnek felel meg, és ennek helyébe lép — a vállalati burk-'etvi döntőbizottság határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a sérelmezett határozatot hozó vállalati munkaügyi döntőbizottságnál benyújtani, mégpedig eggyel több példányszámban, mint ahány fél az ügyben szerepel. A keresetet és a vonatkozó iratokat a vállalati munkaügyi döntőbizottság küldi meg a munkaügyi bíróságnak érdemi döntés végett. AZ ÜGYÉSZI tapasztalatok szerint a dolgozók munkaviszonyból származó vitás ügyeinek intézése mind a vállalati munkaügyi döntőbizottságok előtt, mind a munkaügyi bíróságnál jó kezeléss van. dr. Szeliánszky Zoltán megyei főügyész helyett.