Zalai Hírlap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
» Jobb együttműködést! Beruházók, tervezők, kivitelezők konzultációja W IWH ahhoz, hogy egy beruházás időben és jó minőségben megvalósuljon ? Elsősorban pénz — mondhatná erre ▼alaki. Aztán egy beruházó, aki megbízatásokat ad, ellenőriz, átvesz. Kell továbbá egy tervező, aki az elképzeléseket papírra veti, és természetesen egy kivitelező, aki viszont a kész tervek alapján megépíti az üzemet, iskolát, óvodát, bölcsődét vagy éppen lakóépületét. Valóban ez lenne minden — ■ máris zöld utat kapnának a beruházások? Ha egy iskolában a tanár tenné fel ezt a kétAz együttműködés fontosságát igazolja az az értekezlet is, amelyet a zalaegerszegi városi tanácson tartottak a héten, s amelyen a város legnagyobb, beruházással, tervezéssel, kivitelezéssel foglalkozó intézményeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek vezetői vettek részt. Mint ahogy Gombos Vilmos, a városi tanács elnökhelyettese vitaindító előadásában megjegyezte, a beruházások előkészítése még nem mindenben megfelelő, főleg a döntési szakaszokban hosszú az átfutási idő. Előfordul, hogy az építészeti és a gépészeti tervek nem fedik egymást, emiatt az eredeti elképzelés megváltoztatására, a tervek átrajzolására van szükség, s ez ismételten csak az építési idő, a beruházási költség növekedéséhez vezet. Ilyen helyzet állt elő például a zalaegerszegi baromfifeldolgozó építésénél, de a helytelen tervezés, a rossz együttműködés példájaként fel lehetne hozni a zalaegerszegi Á tálszegett utcai kétszer húszlakásos épülettömböt is. E témában egyébként nagyon éles vita bontakozott ki az értekezleten. Minden érintett szerv a maga igazát próbálta bizonyítani — kevés sikerrel. Az elhangzottak alapján néhány dolgot tényként kell elfogadni: 1. a beruházók, a tervezők és a kivitelezők már egy esztendőst, a diákok a fenti feleletre a legnagyobb jóindulat mellett is csak négyes osztályzatot kaphatnának. Mert kifelejtették a legfontosabbat: az együttműködést Az oda-vissza alapon történő, minden részletkérdésre kiterjedő kapcsolattartást Hogy* a jobb kéz mindig tudja, mit csinál a bal — különben csúszik az előre megállapított és szerződésben rögzített átadási határidő, emelkedik a beruházási költség, ■ a megfelelő minőséget csak jelentős többletmunka árán lehet biztosítani. Jővel ezelőtt pontosan tudták, hogy az ivóvízellátást szolgáló, 400 milliméteres nagynyomású fővezeték közvetlenül a házak mellett vezet el, s emiatt biztonsági okokból nem lehet majd beköltöztetni a lakókat, mégsem történt érdemi intézkedés, csak most, hogy már második hónapja állnak üresen a lakások; 2. hiába hangzott el olyan kijelentés, hogy az adott területen minden vezeték helyét, arányát pontosan felmérték, a mérés nem megbízható. A DÉLVIÉP dolgozói éppen ezért hagyták abba a főnyomóvezeték és az épület közé előírt védőtámfal építését, mert a munka során újabb vezetékeket találtak, s még azt sem tudták nekik megmondani, hogy azok élő, vagy használaton kívüli rendszerek-e, S. egy hónappal ezelőtt a ZALABER, a ZALATERV, az Észak-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat képviselői megígérték, hogy rövidesen intézkednek, de még ezen az értekezleten sem született végső döntés, hogy milyen módszerrel kívánják ezt elérni. Az viszont biztató, hogy a városi tanács elnökhelyettesének kezdeményezésére végre közös helyszíni szemlét tartanak, s döntenek a hiba kijavításának módjáról és határidejéről. KÖJÁL-t is kötik különféle előírások, rendeletek, amelyeknek betartásáért és betartatásáért egyaránt felelősek. De ha nem így lenne, akkor is, hogyan adjanak engedélyt, ha például a MOM zalaegerszegi üzeme esetében — még azt sem tudja senki megmondani, hogy az adott üzemcsarnokban milyen anyaggal dolgoznak majd, milyen gépeket használnak, hogyan alakul a létszám stb. Látatlanban nem lehet szakvéleményt adni. E tanácskozásnak is az a tanulsága, hogy az eddiginél lényegesen jobb, rugalmasabb együttműködésre van szükség, mert csak közös összefogással valósítható meg mindaz, amit a város építése, szépítése, a lakosság életkörülményeinek, lakáshelyzetének javítása érdekében a városi tanács negyedik ötéves terve előirányzott- CX 7. Az előkészítés hibái Még mindig a szakipar. Solsban fejtették ki a véleményüket a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat munkájával kapcsolatban is. Egyöntetű megállapítás volt, hogy az alagútzsalus építési technológia alapvetően jó, csak a szakipari munkát kell jobbá, gyorsabbá tenni. A vállalat képviselőjének elmondása szerint a garanciális javítások megszervezését sok esetben az anyaghiány gátolja. Az egy-két esztendővel ezelőtt átadott lakásokban alkalmazott szőnyegpadlókat, tapétákat most nem lehet kapni, vagy hónapokat kell várni rájuk. Kénytelenek például egy kis szakadás miatt az egészet kicserélni, ami jelentős többletkétséget okoz. (Csak közbevetve jegyezzük meg: érdemes lenne közvéleménykutatást tartani, igénylik-e egyáltalán a lakók a szőnyegpadlót és a tapétát?) Egy másik gond, amit jobb együttműködéssel meg lehetne szüntetni, a személyfelvonók dolga. A Fürst Sándor utcában például még mindig nem jók a felvonók, a Lenin út—Rákóczi út sarkán épülő 101 lakásos épülethez pedig — amit december 15-én (!) adnak át az építők —, márciusra ígérik a lifteket a Ganz-MÁVAG felvonószerelői, holott az eredeti szerződésben december 15-e szerepelt végső dátumként. A hatóságnak sem könnyű Sok szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a szakhatóságok — KÖJÁL, ÉDÁSZ, KÖGÁZ, vízmű — csak hosszas huzavona után adnak engedélyt az üzembehelyezésre. Látszatra valóban így van, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy például a A Zalaegerszegi Állami Gazdaság aszaló üzemében szeptembertől márciusig tart a szezonmunka. Az alma, szilva, csipkebogyó aszalásában és a dió szárításban nagy segítséget nyújtanak a diákok és a katonák az üzem dolgozóinak. Képünkön: a zalaegerszegi József Attila általános iskola tanulói szeletelik a szárításra kerülő almát, mely a csomagolás után exportra megy. ZALAI HÍRLAP Lakcímbejelentés: a tanácsnál A lakcímbejelentésekről szóló belügyminiszteri rendelet értelmében december 1-től Zalaegerszegen is a városi tanács végzi a lakcímbejelentéssel kapcsolatos feladatokat. Zalaegerszeg központi területén a bekövetkező lakcímváltozásokat — az erre szolgáló és a postán beszerezhető nyomtatványon — a városi tanács vb igazgatási osztálya népességnyilvántartó csoportjánál kell bejelenteni. A csoport munkanapokon — csütörtök és szombat kivételével — délelőtt 9 és 12 óra között intézi a lakcímváltozások nyilvántartásbavételét A közigazgatásilag a városhoz csatolt — Andráshida, Ságod, Neszele, Nekeresd, Pózva, Csácsbozsok, Zalabesenyő, Ebergény, Vorhota, Szenterzsébethegy — területeken és az azok külterületein lakóknak a lakcímváltozásokat a tanács szakigazgatási kirendeltségeinél, az ott közzétett hivatalos idő alatt kell bejelenteniük. Kormányhatározat az úttörők állami támogatásáról A Minisztertanács határozatot hozott az ifjúsági törvénynek a gyermek korosztályra történő hatékonyabb alkalmazása, a nevelési feltételek javítása és az úttörőcsapatok rendszeres anyagi támogatásának biztosítása érdekében. A kormányhatározat intézkedik arról, hogy az állami szervek és intézmények — az adott terület sajátosságait figyelembe véve — az ifjúsági törvény ágazati és helyi végrehajtása során ifjúságpolitikai feladataik részeként határozzák meg tennivalóikat a gyermek korosztály nevelésének segítését, az úttörőmozgalmi munka támogatását illetően. A vállalati intézkedési tervek ugyancsak tartalmazzanak ez irányú feladatokat A mi mértériumok (országos hatáskörű szervek), a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok az ifjúság helyzetének kétévenkénti vizsgálata keretében fordítsanak figyelmet a gyermek korosztállyal kapcsolatos feladataik meghatározására is. A mozgalmi nevelő munka személyi feltételeinek javítása érdekében az úttörőmozgalomban rendszeresen ifjúvezetői munkát végző fiatalokat a pedagógus intézményekbe történő jelentkezésük elbírálásánál — azonos pontszám esetén — előnyben kell részesíteni, azokkal együtt, akik kötelezettséget vállalnak, hogy felsőoktatási tanulmányaik befejezése után a számukra kijelölt munkahelyet elfogadják. A nevelőmunka anyagi feltételeinek javítása érdekében a kormányhatározat egyebek között így intézkedik: 1976. január 1-től biztosítani kell, hogy az általános iskolák a diáksportra már jóváhagyott tanulónkénti évi 10 forint mellett, további évi 10 forint személyenkénti kulturális, táborozási támogatásban részesüljenek. Az így képzett évi 20 forint személyenkénti mozgalmi előirányzat felhasználásáról ** Iskola igazgatójával egyetértésben az úttörőcsapat vezetősége dönt. Az V. ötéves terv kidolgozásakor gondoskodni kell az úttörőmozgalmi célokat is szolgáló intézményhálózat fejlesztésének központi és helyi erőforrásokkal való megalapozásáról. Az V. ötéves tervben megépülő általános iskolákat — a kormányhatározat rendelkezése szerint — úgy kell tervezni, hogy azok oktatási célú helyiségei alkalmasak legyenek közművelődési, úttörőmozgalmi célokra is. (MTI) m december . Arcok közelről A műhelybizottság titkára HUSZONNYOLC esztendővel ezelőtt, amikor először lépte át a zalaszentgróti tejüzem kapuját Hujder Gyula, csak ismerkedett a tejes szakmával. Az eltelt évek alatt nemcsak ismerője, de lelkes híve is lett munkájának. Fiatalokat hív az üzembe, s tanítja, neveli a jövő szakmunkásait. — A régi és mostani körülményeket nem is lehet egy napon említeni — mondja. — Mi még kézzel hajtottuk a fölözőt, s ma 5 ezer literes géppel végezzük ugyanezt a munkát. De nemcsak a munkakörülmények, az emberek is változtak. „ A változáshoz Hujder Gyula hozzájárult. Alapító tagja volt a szakszervezetnek, majd bizalmi, később műhelybizottsági titkár lett. Negyedszázada végzi ezt a társadalmi megbízatásit és tíz esztendeje vezetője a járási székhely szakmaközi bizottságának. A beszélgetés során szóba kerültek a kezdeti időszakban végzett érdekvédelmi munkák, s az előrehaladással változó szakszervezeti tevékenység. Napjainkban a termelés segítése, a dolgozók nevelése került előtérbe. Persze megmaradt az érdekvédelem is, bár ezt a vállalati ügyrend is szabályozza és az üzem vezetője be is tartja. Jó a kapcsolatunk, javaslatainkat elfogadják — mondja. — A szakszervezeti bizottságunk tett lépéseket például abban, hogy a munkában megöregedett vagy megrokkant társaik könnyebb beosztásba kerüljenek. Horváth István sajtforgató volt, Hegedüs Lajos pedig tejkezelő. Nem bírták már erővel az üzemet — mert azért ma is van fizikai munka! —, de nem váltunk meg tőlük, hanem portásnak javasoltuk őket. Azóta is az üzemben dolgoznak. A SZAKSZERVEZET legtöbbet a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezéséért, értékeléséért tesz. A kongresszusi verseny során tett költségcsökkentő és energiamegtakarítást eredményező felajánlásukat 160 százalékra teljesítették. A dolgozókkal történt beszélgetések alapján újabb vállalások születnek. Az 54 tagú kollektíva — mindenki szervezett dolgozó — mint egy nagyobb család tevékenykedik. Vezetőik a jövőre gondolva, a szakszervezet közreműködésével biztosítják, hogy legyen utánpótlás. Hat dolgozó most végzi el a 8. osztályt, s négyen, akik korábban tanultak, magasabb ismeretek elsajátítására vállalkoztak. — Az üzemen belüli munkához szervesen kapcsolódik a Szakmaközi Bizottságunk tevékenysége is — említi Hujder Gyula. — Részt vállalunk a járási székhely társadalmi munkaakcióinak szervezésében, a kulturális és sportélet fellendítésében. Rendszeres a nyugdíjasok napjának megtartása, amelyeken neves fővárosi művészek lépnek föl. Többször tartunk összejöveteleket, előadásokat az idősebbeknek. A betegek látogatása, gondjaik enyhítése éppúgy a feladataink közt szerepel, mint a bolthálózat, az áruellátás társadalmi ellenőrzése, megszerveztük a szocialista brigádvezetők továbbképzését is, amelyre 22-en rendszeresen eljárnak. Hujder Gyulát ismerik és tisztelik Zalaszentgróton. Ezt azzal vívta ki magának, hogy a munkahelyén mint raktáros, az adminisztráció megbízott vezetője, szakszervezeti tisztségviselő, s mint a községi pártbizottság tagja, aktív közéleti tevékenységet folytat, s nemcsak szavakban, de tetteivel bizonyítja: minden munkaterületen megfelel a bizalomnak. — HA ÉRZI AZ EMBER, hogy megbecsülik, értékelik a munkáját, szívesen és még nagyobb ambícióval végzi. Úgy érzem az üzemben és a mozgalmi vonalon egyaránt elismerik, amit végzek. Ennek jeleként értékelem, hogy a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kaptam. S ahogy búcsúzóul megjegyezte, még hosszú éveken át kíván hozzájárulni a köz gyarapításához, csak erő és egészség legyen. Takács János Hujder Gyula A XI. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A társadalmi ellenőrzés érvényesülése a megye gazdasági egységeiben .EZEKBEN A HETEKBEN különböző testületek, kollektívák, de az egyének is számvetést készítenek a X. kongresszus, a pártértekezletek határozatainak végrehajtását értékelve, összegezik a tapasztalatokat, a munkasikereket eredményező jó módszereket, okulnak a határozatok még eredményesebb végrehajtását hátráltató tényezőkből. Az ilyenfajta mérleg készítése nagy körültekintést kíván, lelkiismeretes munkát igényel. Ezt teszik az ellenőrzés minden területén dolgozók, így a népi ellenőrzési bizottságok is. Munkaprogramunk kialakításánál a pártnak és a kormánynak a társadalmi, gazdasági helyzetet értékelő, a további teendőket tartalmazó határozatai, a korábbi évek ellenőrzéseiből, a lakosság bejelentéseiből, jelzéseiből leszűrhető, általánosítható tapasztalatok játszanak szerepet. Az utóbbi években a X. kongresszus, valamint a megyei pártértekezlet határozatai teljesítésének ellenőrzése képezte fő feladatunkat, segítve — a határozatokból adódó — az állami szervek ezzel kapcsolatos munkaprogramjának megvalósulását, íme néhány főbb vizsgálati téma: — A beruházások előkészítésének, közgazdasági megalapozottságának helyzete, a beruházók és a kivitelezők kapcsolata; — A termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának helyzete, a vezetési színvonal megítélése; — A lakossági szolgáltatások helyzete; — A MÉK és a mezőgazdasági üzemek kapcsolata, a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása; — Állóeszközkihasználtság a megye ipari üzemeiben; — A lakóépületek minőségi hibái és a garanciális munkák; — A kiskereskedelmi áruellátás, a fogyasztói árszínvonal, a fogyasztói érdekvédelem; — Az iskolaegészségügy helyzete; — A dolgozó nők élet- és munkakörülményei a mezőgazdaságban; — A közérdekű bejelentések és panaszok intézésének tapasztalatai a tanácsoknál és a gazdálkodó egységeknél. — A lakástörvény végrehajtása a megye két városában. Azt a politikai erőt, ami rendelkezésünkre állt, ilyen és hasonló ellenőrzési feladatok megoldására összpontosítottuk. A felsorolt témákban végzett vizsgálataink megállapításait nehéz röviden összegezni. Általánosságban azonban elmondható, hogy megyénk a vizsgált területeken dinamikusan haladt előre, a hozott határozatokat e vonatkozásban megvalósította. A vizsgálatok által feltárt hiányosságok eseti jellegűek, feloldásukat egyes esetekben anyagi eszközök hiánya gátolta, más vonatkozásban pedig a hozott határozatok nem teljes körű végrehajtása okozta. A RENDETES, hogy gazdálkodó egységeink vezetőinek többsége ma már nem zaklatásnak tartja ellenőrzésünket, hanem abban az ellenőrzésnek a segítéssel való öszszekapcsolását látja. Megállapításainkat elfogadva, határozatokat hoznak az általunk feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. Ennek is tulajdonítjuk, hogy téma- és célvizsgálataink realizálása hiánytalanul megtörtént. A megkeresett szervek a népi ellenőrök javaslatait elfogadták, felhívásaink alapján a szükséges intézkedéseket megtették. Munkánk hatékonyságát nagy mértékben növelte, hogy adott esetekben vizsgálati megállapításainkat brigádértekezleteken, vezetőségi üléseken, közgyűléseken ismertettük a dolgozók közvetlen tájékoztatására. Ez a módszer azért is bizonyult eredményesnek, mm megelőzött további találgatásokat az ellenőrzés „következményeiről”. A gazdálkodó egységeknél végzett ellenőrző munka társadalmi hasznosságát tekintve — jellegénél fogva — túlnőtt a vizsgált szervek körén. Ugyanis a vizsgálatok kapcsán e szervek hatáskörét jóval meghaladó intézkedések születtek. Az úgynevezett helyzetfeltáró vizsgálatok a kellően megalapozott döntéseket készíthetik, segíthetik elő, vagy már meghozott intézkedések, határozatok végrehajtásának állásáról szolgáltatnak hasznos információt. Egyes vizsgálatainkat közvetlenül érzékelhető intézkedések sorozata követ (jogszabályok, kormányhatározatok, tárcaszintű intézkedések, párt-, tanácsi testületi határozatok), más esetekben — érthető módon — munkánk társadalmi haszna nem jelentkezhet azonnal. AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA nagyon fontos értékmérője az is, hogy a feladatok megoldásához milyen társadalmi erőt mozgat meg. Az utóbbi években a több mint ezer nyilvántatott népi ellenőr közül 600—700 fő vett részt a munkában. Aktíváink kiválasztásánál változatlanul az ellenőrzési feladatok szakmai igénye a meghatározó, s a 60—70 százalékos foglalkoztatási arány is e munkamódszer nyomán alakult ki. A vizsgálatokban résztvevők között megtalálhatók munkások, parasztok, értelmiségiek, és egyéb kategóriákba tartozók. Egyes esetekben «9»