Zalai Hírlap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

2 Közös közlemény­ ét A. Ahmednek, az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására felesége, Begum Abida Ahmed kí­séretében 1975. szeptember 26—30. között hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete betekintést nyert a Magyar Népköztársaság életébe, megismerkedett annak eredményeivel, történelmi és kulturális jelentőségű helye­ket és intézményeket látogatott meg. Az elnök felkereste az Agárdi Állami Gazdaságot, a zánkai úttörővárost és meglátogatta Balatonfüredet, ahol fát ültetett Rabindranath Tagore szobránál. Az indiai Köztársaság elnöke és kísérete Magyarországon meleg, baráti fogadtatásban részesült. Az elnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A talál­kozó alkalmával baráti eszmecserét folytattak. A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés lég-­­körében széleskörű és átfogó tárgyalásokra került sor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Indiai Köztársaság elnöke között a kétoldalú, valamint a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdésekről. Az Indiai Köztársaság elnöke szívélyes megbeszélést foly­tatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kapcsolatai népeik javára, a kölcsönös előnyök alapján ked­vezően fejlődnek és a megtárgyalt kérdésekben nézeteik megegyeznek vagy közel állnak egymáshoz. Hasznosnak minősítették a különböző szintű látogatások, megbeszélések és tapasztalatcserék rendszerét a politikai, gazdasági és a kulturális élet különböző területein. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a magyar kormány és a magyar nép megértéséről, támogatá­sáról biztosította India kormányát, az indiai népet a de­mokratikus fejlődést gátló, valamint a nemzeti egységet és stabilitást veszélyeztető erők elleni küzdelmében. Kifeje­zésre juttatta a magyar nép azon őszinte óhaját is, hogy India népe Indira Gandhi kormánya vezetésével tovább menjen előre a haladás, a jólét, a társadalmi igazság, va­lamint a nemzetközi béke és biztonság felé vezető úton. Az Indiai Köztársaság elnöke üdvözölte a Magyar Nép­­köztársaság kormányát és népét: méltatta a Magyar Nép­­köztársaságnak a szocialista építés terén elért eredményeit, hozzájárulását az enyhülési folyamat megerősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésé­hez. Kölcsönösen üdvözölték a feszültség enyhítése terén elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet történelmi mérföldkő a tartós béke felé vezető úton. Rámutattak arra is, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tétele és a világ más térségeire való kiterjesztése érdekében. A két elnök egyetértett abban, hogy a tartós békének, a stabilitásnak és az államok közötti együttműködésnek Ázsiá­ban különös jelentősége van a világbéke szempontjából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a magyar kormány nagyrabecsülését fejezte ki azokért a kö­vetkezetes erőfeszítésekért, amelyekkel az Indiai Köztársa­ság kormánya előmozdítja az indiai szubkontinens országai között a békés úton, kétoldalú tárgyalások révén, minden külső beavatkozás nélkül megvalósuló, harmonikus és az együttműködést biztosító kapcsolatokat. A két fél megelégedéssel üdvözölte a vietnami nép tör­ténelmi győzelmét. Megállapították, hogy ezzel a vietnami nép jelentősen hozzájárult a térség békéjéhez és stabilitá­sához. Meggyőződésük, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és a Dél-Vietnami Köztársaságnak miha­marabb el kell foglalnia jogos helyét az ENSZ-ben. Jókí­vánságaikat fejezték ki a laoszi és a kambodzsai nép győ­zelme alkalmából is. A két elnök megerősítette a teljes nézetazonosság alap­ján: szükségesnek tartja, hogy az Indiai óceán békeövezetté váljék. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a tiego Garcia-i katonai támaszpont kiépítése ellentétes a térség népeinek érdekeivel, valamint a nemzetközi béke és biz­tonság ügyével. Támogatásukról biztosítottak minden olyan lépést a Kö­zel-Keleten, amely az igazságos és tartós béke megterem­tését szolgálja. Egyetértettek abban, hogy a Közel-Kelet bé­kéjének helyreállításához, a feszültség csökkentéséhez el­engedhetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete ide vonat­kozó határozatainak maradéktalan végrehajtása, valameny­­nyi Izrael által megszállt arab terület kiürítése, az izraeli csapatoknak az 1967-es határok mögé való visszavonása, a Palesztinai arab nép nemzeti jogainak elismerése. A két elnök megelégedését nyilvánította Portugália kor­mányának a gyarmati múlttal végérvényesen szakító lépé­sei felett és annak a reményének adott kifejezést, hogy a volt portugál gyarmatok népei külföldi beavatkozástól mentes, népakaraton alapuló rendszert hozhatnak létre. A felek hangsúlyozták, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési verseny korlátozására­­ és megszünte­tésére, az általános és teljes leszerelés megvalósítására. A felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és La­­tin-Amerika népeinek az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás elleni harcával. Következetesen fel­lépnek az apartheid politikájával, a faji megkülönböztetés és a gyarmati elnyomás minden formájával szemben. Fakhruddin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke kö­szönetét fejezte ki azért a meleg vendégszeretetért, amiben ő és kíséretének tagjai magyarországi tartózkodásuk alatt részesültek. Egyben indiai látogatásra szóló m­eghívást adott át Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és felesé­gének, akik a meghívást köszönettel elfogadták. (MTI) Z­ALAI HÍRLAP Készültségbe helyezték a lisszaboni fegyveres erőket Lisszabon (MTI): Pinheiro de Azevedo tengernagy, Portu­gália miniszterelnöke televízió­beszédben ismertette a rádió-és televízió-állomások­ katonai megszállásának okait. Kijelen­tette, hogy döntését a forra­dalmi tanács és kormány jóvá­hagyásával hozta. Ennek az intézkedésnek — mondotta — „az a célja, hogy elkerüljük a rendkívüli állapot kihirdetését, megakadályozzuk a politikai társadalmi és gazdasági bi­zonytalanság eszkalációját”. A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi­latkozatot adott ki a kérdés­ről. A PKP úgy véli, hogy a rádiónak és a televíziónak „igaz és objektív táj­ékoztatást kell adnia, meg kell védenie a forradalmi folyamatot és a forradalom vívmányait. Meg­engedhetetlen, hogy valamely párt, vagy csoport saját ma­gának rendelje alá a rádiót és a televíziót és saját érdekei szolgálatában használja fel őket”. A Politikai Bizottság kije­lenti, hogy a rádió- és tele­vízióadóknál nem szabad meg­torló intézkedéseket foganato­sítani a forradalmi folyamat­ban résztvevő baloldali erők ellen, hanem a még mindig felelős tisztségeket betöltő reakciós elemektől kell meg­tisztítani az adókat. A PKP úgy véli, hogy a tö­megtájékoztatási eszközök he­lyes hatósági irányítása elen­gedhetetlenül szükséges annak a politikának a végrehajtásá­hoz, amely valóban a reakció elleni harcot, a portugál for­radalom védelmét tekinti cél­jának. A nyilatkozat felszólítja a dolgozókat, hogy legyenek éberek a demagógokkal, az erőszakra ösztönzőkkel, a fe­lelőtlen balos elemekkel szem­ben. Lisszabon (MTI) : A UPI ér­tesülése szerint Lisszabonban és környékén készültségbe he­lyezték a fegyveres erőket, mi­vel hétfőn este és éjszaka a lakosság utcai tüntetéseken tiltakozott a rádió- és televí­zióadók katonai megszállása miatt. A kialakult helyzetet „zavarosnak és bonyolultnak” leíró amerikai hírügynökségi jelentés szerint, kedden reggel Azevedo miniszterelnök, ügy­vezető köztársasági elnök, va­lamint Carvalho tábornok a COPCON parancsnoka hosz­­szabb megbeszélést tartott. Elő­zőleg Carvalho és Almeida Santos tájékoztatásügyi mi­niszter a tömegtájékoztatási dolgozók és politikai csoportok képviselőivel tanácskozott az ország rádió- és televízió­­állomásainál kialakult helyzet­ről. A UPI úgy tudja, hogy a küldöttek a katonaság vissza­vonását követelték az adóktól és általános sztrájkfelhívás ki­bocsátásával fenyegetőztek. Az Országos Béketanács Elnökségének tiltakozása Az Országos Béketanács El­nöksége mély felháborodással fogadta a spanyol fasiszta vér­bíróság ítéletét az öt hazafi halálra ítéléséről. A halálos ítéletek végrehajtását a hala­dó emberiség ellen elkövetett olyan bűnténynek tekint­jük, amelyért a fasiszta hóhé­roknak felelniük kell a spa­nyol nép, s az egész emberiség előtt. A francóista rezsim a bar­bár gyilkosságokkal, amelyek­kel korábbi gaztetteit tovább tetézte, nem tudja megállíta­ni a történelem kerekét. Mély­ségesen elítéljük a spanyol fa­siszták újabb bűntettét, és kö­veteljük valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bo­csátását. A Magyar Béketanács Elnöksége teljes szolidaritásá­ról biztosítja a spanyol haza­fiakat, akik a fasizmus meg­döntéséért, a demokrácia hely­reállításáért és az emberi jo­gok érvényesüléséért harcol­nak Spanyolországban. Meg­győződésünk, hogy a spanyol haladó erők egysége, összefo­gása, közös harca győzni fog, és véget vet a hosszú idő óta tartó fasiszta terrornak. (MTI) Kihintették a rendkívüli állapotot Addisz Albebában Addisz Abeba (MTI): Az Addisz Abeba-i rádió amhara nyelven sugárzott keddi közle­ménye szerint a kormányzat a főváros körzetének egyes üze­meiben folyó sztrájkok miatt rendkívüli állapotot hirdetett. A rendkívüli állapot beveze­tésével az Etióp Ideiglenes Katonai Kormány törvényen kívül helyezett mindenfajta munkabeszüntetést, s a fegy­veres erők felhatalmazást kap­tak, hogy házkutatásokat vagy letartóztatásokat hajtsanak végre külön parancs nélkül. A közlemény leszögezi, hogy ezek az intézkedések a reakciós ele­mek ellen irányulnak. Az AP amerikai hírügynök­ség jelentése szerint kedden sok üzem, bank és benzinkút maradt zárva Addisz Abebá­­ban, s emiatt a kereskedelmi életben a nehézségek támadtak. Ülést tartott a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) A pedagógushiány nemcsak az iskolai oktató-nevelő mun­kában hat kedvezőtlenül. A napközi otthon iránt például évről évre nő az igény, a fejlesztés természetesen­ a pe­dagóguslétszám növekedését is követeli. Ennél is nagyobb gond, hogy nincs elegendő képzett, rátermett pedagógus végzettsé­gű diákotthoni nevelő sem. A kollégiumi munkát a pedagógusok egy része érthető, s kevésbé érthető okokból átmeneti megol­dásnak tekinti, egy részüknek készsége, más­részüknek képzettsége nincs a nevelői funkció betöltéséhez. Miként az általános és kö­zépiskolákban, a kollégiumok­ban is további lépéseket kell tenni a tárgyi feltételek javí­tása érdekében. Egyrészt az épületek felújításával, más­részt az ellátottsági szint nö­velésével. A végrehajtó bizott­ság a téma körültekintő, rész­letes mérlegelése alapján több fontos határozatot hozott, a minden korábbinál kétségtele­nül jobb, a követelményeknek azonban ma még nem minden­ben megfelelő általános és kö­zépiskolai, valamint kollégiu­mi hálózat személyi és tárgyi ellátottságának további javítá­sára. Külön nyomatékkal hív­ta fel a figyelmet az ötödik öt­éves tervbeni fejlesztések gon­dos, körültekintő előkészítésé­re, a felújítási hitelek célsze­rű, gazdaságos felhasználására. A következő öt év ugyanis mindkét tekintetben további jelentős eredményeket ígér. Málrják a magyar—kubai együttműködési jegyzőkönyvet (Folytatás az 1. oldalról.)­­A küldöttségek szeptember 24. és 30. között folytattak tár­gyalásokat Budapesten a két ország közötti gazdasági kap­csolatok helyzetéről és tovább­fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a legutóbbi ülés­szak óta végzett együttműkö­dési munkát, különös tekintet­tel az 1973 novemberében nyújtott magyar hitel felhasz­nálására. Megállapították, hogy időarányosan, megfelelő ütemben került sor ennek fel­­használására, de kutatni kell azokat az újabb lehetőségeket, amelyek megfelelő feltételeket teremtenek a teljes hitelkeret kiaktívo­zására. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom dinamiku­san fejlődik, az idén az 1974. évihez viszonyítva várhatóan 78 százalékkal növekedik. A magyar és a kubai kül­döttség meghallgatta a két or­szág 1976—1980 évi népgazda­sági tervének egyeztetési, koordinációs munkálatairól előterjesztett tájékoztatót. A kétoldalú műszaki-tudo­mányos együttműködés fejlő­déséről szóló tájékoztató alap­ján megállapították, hogy múlt év decembere óta új té­mákkal bővítették ezeket a kapcsolatokat. Ez a fejlődés jutott kijejezésre a dokumen­tációcsere bővítésében is. Mindkét fél egyetértett abban, hogy folytatják a szakértők kölcsönös kiküldésének és fo­gadásának jól bevált gyakorla­tát. A két ország­­küldöttsége megállapodott abkó­l, hogy az együttműködési bizottság hato­dik ülésszakát 1976 végén Ha­vannában tartják. Az ülésszak befejeztével Székács Imre, a TESCO Kül­kereskedelmi Vállalat igazga­tója és Manuel Garcia távköz­lési miniszterhelyettes, aláírta a magyar—kubai műszaki-tu­dományos együttműködés kö­vetkező egyéves feladatait meghatározó munkatervet. . . Magyar ajándék az ENSZ-nek New York (MTI): Puja Fri­gyes külügyminiszter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az ENSZ-nek. A vi­lágszervezet fennállásának kö­zelgő 30., hazánk ENSZ-tagsá­­gának 20. évfordulója alkal­mából a magyar kormány egy herendi vázát ajándékozott az ENSZ-nek, amelyet Puja Fri­gyes adott át Kurt Waldheim főtitkárnak. A magyar külügyminiszter az átadási ünnepségen mon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány, amint a múltban, a jövőben is mindent megtesz, hogy sze­rény lehetőségeivel elősegítse az ENSZ céljainak valóra vál­tásáért, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttműködéséért. Az egy mé­ter magas, a budapesti Parla­ment és a New York-i ENSZ- székház képével díszített por­celán váza, amely a Biztonsági Tanács terméhez vezető folyo­són kapott helyet, amint a ma­gyar külügyminiszter hangsú­lyozta: „a világhírű herendi porcelángyár munkásainak és művészeinek alkotása, akik nem alaptalanul büszkék arra, hogy munkájuk terméke ilyen messzire és ilyen megtisztelő helyre került”. Az ajándékot átvevő Wald­heim főtitkár meleg szavak­kal mondott köszönetet a ma­gyar kormánynak és népnek, amely — mint mondotta — tagságának húsz éve alatt je­lentősen hozzájárult a világ­­szervezet tevékenységéhez. Puja Frigyes külügyminisz­ter kedden ebédet adott Wald­heim főtitkár tiszteletére. 3 nyeremé­nybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár ked­den Budapesten tartotta a nye­reménybetétkönyvek 1975. harma­dik negyedévi sorsolását. A húzáson a szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján for­galomban levő nyererrvénybetét­­könyvek vettek érészt. Azok a be­tétkönyvek, amelyek sorszámá­nak­ utolsó­­három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt, számokkal, a har­madik negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett szá­zalékát nyerték. Szám- Nyerem. Szám- Nyerem, végz. százalék rész. százalék 000 25 500 25 A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító fiók vasú nosta­­hivatal október­­ 16-tól fizeti ki. (MTV 025 25 553 25 041 25 619 50 151 25 690 25 157 25 734 25 291 25 763 100 370 25 896 25 388 25 921 200 394 25 930 25 395 50 948 25 399 25 975 25 440 25 993 25 449 25 1975. októóber 1. A császár Amerikában Ko­irohito japán császár az­­­ Egyesült Államokba uta­zott. A Ford ellen rövid idő alatt elkövetett két merénylet idegessé tette a császári test­őrséget, amely a jelentések szerint a különleges gyakorla­tok egész borával készült fel­adata ellátására. A jelek arra mutatnak, hogy a testőröknél magasabb rangú kíséret szá­mára az utazás jóval kevesebb izgalmat tartogat. Nem is olyan régen ezt még nehéz lett volna kijelenteni. A japán—amerikai kapcsolatok egész múltja enyhén szólva vi­haros — ann­yira az, hogy akadt amerikai elnök, akit he­likopteren , kellett kimenteni Tokióban a fenyegető tömeg elöl. A Pearl Harbornál elkez­dődött és a Missouri cirkálón kapitulációs aláírással végző­dött japán—amerikai háború nem múlt el nyomtalanul a két nemzet viszonyában. Ennek három döntő oka volt: 1. a japán közvélemény — érthetően — nem tudta el­felejteni Hirosima és Naga­­szaki történelmi sokkját. 2. Az amerikai vezetés a legutóbbi időkig elszakította az ország­tól annak értékes területeit, mindenekelőtt az Okinawa­­szigetcsoportot. 3. A nyomasz­tó súlyú amerikai katonai je­lenlét, az országban tárolt amerikai nukleáris fegyverek azt a jogos aggályt keltették a japán közvéleményben, hogy Washington bármelyik pilla­natban belesodorhatja Japánt egy nem-kívánatos, életveszé­lyes katonai kalandba. Ez az aggodalom különösen a viet­nami háború idején robbant ki hatalmas tömeg­tüntetések­ben. Az okinawai rendezés és az amerikaiak vietnami veresége kétségtelenül enyhített ezeken a lélektani politikai terheken. Washington úgy érzi, hogy a „Vietnam utáni” korszakban rendkívül fontos számára Ja­pán és ennek biztosításáért bi­zonyos — egyebek között gazdasági — árat is hajlandó volt fizetni. Ilyen előzmények után már Miki Takeo minisz­terelnök nyári washingtoni utazása is jóval felhőtlenebb volt a korábbi japán—ameri­kai tárgyalásokon megszokott­nál és alkalmas volt arra, hogy a császár utazása előtt el­egyengesse a még érdesebb politikai felületeket. I­lyen értelemben tehát M Hirohito viszonylag sze­rencsés­­időpontban utazik az Egyesült Államokba, ahol elő­ször jár japán államfő. Bár a két ország kapcsolatában ter­mészetesen maradtak problé­mák, várható, hogy a mostani utazás során a közös­­érdekek hangoztatása lesz az uralkodó motívum. fiz enyhülés megszilárdításáért Flésedik az ENSZ-társaságok Világszövetsége Október elsejétől hatodikéig Moszkvában tartják meg az ENSZ-társaságok Világszövet­ségének 25. plenáris közgyűlé­sét. Perera, a szövetség főtitkára az APN tudósítójának adott nyilatkozatában a többi között elmondotta, hogy a közgyűlés­re olyan időben kerül sor, ami­kor világszerte a nemzetközi feszültség enyhülése tapasztal­ható és amikor az ENSZ fenn­állásának harmincadik évfor­dulójáról emlékeznek meg. A szövetség munkájának formái és módszerei különbö­zőek. Kereteiben működik pél­dául 27 nemzetközi pedagógus­­szeminárium. A szövetség fel­szólalhat és okmányokat ter­jeszthet be az ENSZ-nél ko­runk fontos problémáiról. Gen­fi és New York-i állandó kép­viselete révén a különféle kor­mányok tudomására hozhatja az ENSZ-társaságok vélemé­nyét bizonyos kérdésekben. A helsinki fórum záróokmá­­­­nyáról szólván a főtitkár kije­lentette: elismerésem a sok­­­ éves fáradozásáért a szovjet vezetőknek, azoknak­­az orszá­goknak, ahol megszületett a­­ konferencia eszméje. A főtit­­i­kár azonban hangsúlyozta, hogy az okmány csupán papí­­ros marad. ..ha a benne rög­zített elveket nem valósítják meg.” A moszkvai fórum rész­vevőinek tehát konkrétan meg kell vitatniuk, hogyan mozgó­sítsák a közvéleményt a hel­sinki okmány tételeinek valóra váltására. Az ENSZ-társaságok Világ­­szövetsége plenáris közgyűlé­sének napirendjén időszerű kérdések állnak, amelyek az­zal függnek össze, miként szi­lárdítsák a nemzetközi enyhü­lést és a békét. A részvevők megvizsgál­ják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődé­sének problémáit, a nemzetkö­zi konfliktusok megoldásának új stratégiáját, továbbá a nemzetközi megértés szellemé­ben a művelődés kérdéseit. ★ Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ-társaságok Világszövetsége (WFUNA) XXV. közgyűlésén. A delegá­ció tagjai: dr. Timkó Imre gö­rög­katolikus püspök, a Ma­gyar ENSZ Társaság alelnöke és dr. Simai Mihály egyetemi tanár, a társaság főtitkára.

Next