Zalai Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
2 Döntés a Spanyol KP legalizálása ügyében Az eredményt csak tíz nap múlva kislik Madrid (DPA): Madridban a Legfelső Bíróság szerdán döntést hozott a Spanyol Kommunista Párt legalizálásának kérdésében, de egyben úgy határozott, hogy döntését csak tíz nap múlva hozza nyilvánosságra. A Europapress angol hírügynökség bírósági körökre hivatkozó jelentése szerint kedvezőtlen döntés született. A hírügynökség úgy tudja, hogy a Legfelső Bíróság 3:2 arányban elvetette a párt legalizálását. Az Europapress beszámolt arról is, hogy a EP szerdára meghirdetett sajtóértekezletét lemondták. Cunhal nyilatkozata a portugál helyzetről Szófia (BTA): A portugál belpolitikai helyzet változatlanul bizonytalan és veszélyekkel teli — jelentette ki Alvaro Cunhal. A BTA bolgár hírügynökség lisszaboni tudósítójának adott nyilatkozatában a Portugál Kommunista Párt főtitkára megállapította, hogy a portugál forradalmat két fő veszély fenyegeti. Az első a fasiszta összeesküvés lehetősége. A fasiszták büntetlenül, az államapparátus jóváhagyásával, sőt részvételével hajthatják végre akcióikat. A Portugáliát fenyegető másik veszélyt a szocialista párti kormány politikája jelenti. A PSZP, a kapitalisták és a nagybirtokosok segítségével, a reakciós pártokkal szövetségben, korlátozni, sőt felszámolni kívánja a portugál forradalom vívmányait. Pártjának politikájáról szólva megállapította, hogy a PKP elengedhetetlennek tartja a kommunisták, a szocialisták, és valamennyi demokratikus erő közötti kölcsönös megértést, a jelenlegi kapitalista restaurációval szemben alternatívát biztosító demokratikus platform kidolgozását. ZALAI HÍRLAP Megtartotta első ülését az új francia kormány Párizs (MTI). Az új francia kormány minisztereinek, még ha tagjai is a többséget alkotó különböző pártoknak, nem e pártok, hanem a kormány nevében kell beszélniük — jelentette ki a második Barre-kormány csütörtök reggeli első ülésén Giscard d’Estaing köztársasági elnök. A kormánynak — mondotta — egységesnek kell lennie és távolságot kell tartania a pártokkal szemben. Giscard d’Estaing formulája szerint ezentúl „az egyik oldalon a kormány és tevékenysége, a másik oldalon a pártok és vitáik” — ez lesz a kormánytábor kettős hadirendje, amelynek lehetővé kell tenni a győzelmet a baloldal felett az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon. Ezért maradnak ki „személyes kiválóságuk ellenére” az államminiszterek — mondotta az államfő. (Francia sajtóértesülések szerint Giscard szerette volna hű szövetségesét, Poniatowskit megőrizni a kormányban, Barre azonban ellenezte ezt még az államminiszteri címke elhagyása esetén is — a tud.). Az államfő a kabinet ülésén elhangzott nyilatkozatában óvatosan beszélt a gazdasági talpraállás esélyeiről. A kormánytáborral egyidőben a baloldal is mérleget készít és kidolgozza stratégiáját a következő, döntő esztendőre. Georges Marchais, az FKP főtitkára a kommunista párt Központi Bizottságának csütörtökön kezdődött és pénteken véget érő ülésén a baloldali pártok, a szocialisták, a kommunisták és a baloldali radikálisok 1972-ben aláírt közös kormányprogramjának aktualizálását javasolta. Raymond Barre francia miniszterelnök megalakította második kormányát, amelynek az elsőhöz képest legfőbb újdonsága az, hogy nem foglalnak helyet benne a kormánypártok „vezérképviselői”, az államminiszterek; az új kabinetben egyetlen minisztert sem illet meg az államminiszteri cím. A képen: Barre újságíróknak nyilatkozik az új kormányról. (Telefoto — AP — MTI — KS) TELEX | TELEX | TELEX*| TELEX | HELSINKI A finn fővárosban megkezdte munkáját az Északi Tanács ez évi ülésszaka. A skandináv országok közös tanácskozó testülete negyed százada alakult meg. Az idei jubileumi 25. ülésszak fő témái a partmenti vizek alatti olajlelőhelyek sorsa és a nukleáris szennyeződés kérdései. Dánia, Svédország, Izland, Finnország és Norvégia kormányfői megvitatják a skandináv államok gazdasági együttműködésének problémáit is. MADRID A spanyol cortez (parlament) szavazattöbbséggel elfogadta a szakszervezetekről szóló törvényt, amelynek alapján jogot nyernének arra, hogy az állami ellenőrzéstől független szakszervezeti szervezetekben tömörüljenek. BONN Csütörtökön kétnapos látogatásra Bonnba érkezett Anvar Szadat egyiptomi államfő. Az egyiptomi vendéget csütörtökön este Walter Scheel nyugatnémet államfő fogadja. KIJEV Zaporozsjeban, a Dnyeper-vidék nagyipari városában üzembe helyezték a Szovjetunió első automatizált mérőrendszerét, amely állandóan ellenőrzi a város levegőjének tisztaságát. WASHINGTON James Carter amerikai elnök a 74 éves Mike Mansfield szenátort, a Demokrata Párt volt befolyásos ▼ezetö jét jejöle ki az Fvvesíiit Allatok új tokiói nagykövetévé. Az 57 éves Robert Goheen-t, a Princeton egyetem volt elnökét indiai nagykövetté nevezték ki. BRÜSSZEL A Belga TV Zairéből most viszszatért munkatársai arról számoltak be, hogy Shaba tartomány területén Mobutu elnök hadserege teljesen felbomlóban van. A szökések tömegessé váltak, a tisztek elhagyják alakulataikat, a fegyelemnek nyoma sincs. A katonákat nem fizetik és nem is élelmezik rendesen, a hadsereg ellátása teljesen rendszertelen. MAPUTO Csütörtökön Maputoban befejeződtek Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Samora Machel, a Frelimo KB elnöke, mozambiki államfő tárgyalásai. A felek megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió és a Mozambiki Népi Köztársaság baráti és együttműködési szerződést köt egymással. ADDISZ ABEBA Szerdán két CIA-ügynököt kiutasítottak Etiópiából. Az Ideiglenes Katonai Kormányzótanács szóvivője közölte, hogy a két amerikai ügynököt kémtevékenység miatt tartóztatták le. BRAZZAVILLE A Kongói Munkapárt Katonai Bizottsága a forradalom védelmére szólította fel a lakosságot. A brazzavillei rádióban közöt nyilatkozatában a bizottság utalt arra, hogy számos ellenforrada már még mindig szabadlábon van. Plenáris ülés Bécsben Bécs (MTI): Szovjet elnöklettel folytatódott csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésének kérdésével foglalkozó konferencia. A plenáris ülésen ezúttal Andre Wielland, az NDK küldöttségének helyettes vezetője szólalt fel. Bejelentették, hogy a szokásoktól eltérően a jövő héten csütörtök helyett szerdán tartják a 11. forduló soron következő plenáris ülését. Castro hazautazott Angolából Luanda (TASZSZ) Hivatalos látogatásának befejeztével csütörtökön hazautazott az Angolai Népi Köztársaságból Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, állam- és kormányfő. A Fidel Castro vezette kubai küldöttséget Luanda repülőterén Agostinho Neto, az MPLAés az Angolai Népi Köztársaság elnöke, valamint más vezetők búcsúztatták. Gromiko sajtóértekezlete a szovjet-amerikai tárgyalásokról (folytatás az 1. oldalról.) tárgyalásairól Washingtonba tartó Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral és külügyminiszterével, Hans-Dietrich Genscherrel. Vance a délutáni órákban folytatta útját az Egyesült Államokba. Moszkva, (MTI): Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, másfélórás nemzetközi sajtóértekezletet tartott csütörtökön este Moszkvában. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkvában a legfontosabb megvitatott kérdés az új hadászati fegyverkorlátozási megállapodás volt, mivel a SALT-1 megállapodás ez év októberében lejár. A Szovjetunió és az Egyesült Államok Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök 1974 decemberében lezajlott vlagyivosztoki találkozóján kidolgozta ennek az új megállapodásnak a kereteit, s megvolt a lehetőség annak megkötésére. Ez azonban nem történt meg. A vlagyivosztoki megállapodás után egyszercsak függetlenül az előzményektől, felmerült az úgynevezett szárnyasrakéták problémája. Amerikai részről azt kezdték bizonygatni, hogy Vlagyivosztokban nem foglalkoztak ezzel a fegyverfajtával és ezért az szabadon fejleszthető. Ez nem felel meg a valóságnak. A szárnyasrakéták fejlesztéséhez semmiféle zöld utat nem adtak. Gromiko a továbbiakban utalt arra, hogy Vlagyivosztokot követően még mutatkozott előrehaladás a SALT-tárgyalásokon, s egy ideig úgy tűnt, hogy csak jogi formaságok vannak hátra. Az utóbbi időben azonban a nehézségek növekedtek, s amerikai részeről kísérletek történtek az elért eredmények felülvizsgálására. A Szovjetunió — jelentette ki a külügyminiszter — kategorikusan elutasítja a vlagyivosztoki megállapodás revízió alá vételét, s a most lezajlott moszkvai tárgyalásokon mindvégig a Vlagyivosztokban kiépített fundamentum megtartását szorgalmazta. Gromiko kategorikusan elutasította azt a verziót is, amely szerint az amerikai partner Moszkvában valamiféle „széles leszerelési programot” terjesztett elő, s a szovjet vezetés úgymond azt sem fogadta el. Ismertette az amerikai javaslatokat, s bizonyította, hogy azok a vlagyivosztoki megállapodás felrúgását jelentik. Ez nem a problémák megoldásának, hanem felhalmozásának útja — mondta Gromiko. A Szovjetunió külügyminisztere sürgette az Egyesült Államokat, hogy a vitás nemzetközi kérdésekben realisztikusabb, becsületesebb talajon folytassa ténykedését. A Szovjetunió a maga részéről hajlandó türelmet tanúsítani és folytatni a tárgyalásokat, s pozitív megoldásokra törekszik. Jelenleg azonban az álláspontokban lényeges eltérés van, s ezeket nem szándékszik lekicsinyelni. A Szovjetunió a leszerelés és a béke lenini politikáját kívánja folytatni, s erről az útról senki sem térítheti le. A külügyminiszter „szükségesnek és hasznosnak” minősítette a Moszkvában véget ért tárgyalásokat egymás jobb megismerése és az álláspontok tisztázása szemszögéből. Megerősítette, hogy májusban Genfben találkozik ismét amerikai kollégájával, elsősorban a közel-keleti probléma megvitatása céljából, de azoknak a kérdéseknek a megvizsgálása céljából is, amelyekben időközben szakértői szinten előrehaladást tudnak elérni. Tovább „nyomoz” a Kennedy meggyilkolását vizsgáló bizottság Washington (MTI). Az amerikai képviselőház szerdán este heves vita után 230 szavazattal 181 ellenében úgy határozott, hogy további két évre meghosszabbítja a Kennedy elnök és Martin Luther King meggyilkolásának kivizsgálásával foglalkozó bizottság megbízatását. A múlt év őszén létrehozott bizottság mandátuma szerdán éjjel járt volna le. A képviselőházi döntést megelőzően — a bizottságon belüli ellentmondások következtében — lemondott megbízatásáról Richard Sprague, a bizottság egyik vezető tagja, ő volt az, aki többek között elrendelte, hogy hallgassák ki ismét a Kennedy-gyilkosság ügyében George de Mohrenschildtet A floridai nyelvtanárt, — aki a „magányos" gyilkos Oswald közeli barátja volt — annak idején már kihallgatta a Warren-bizottság. Újabb vallomását most nem tehette meg: kedden holtan találták Palm Beach-i otthonában. A hivatalos jelentés szerint öngyilkosságot követett el. A New York Times csütörtöki számában a Kennedygyilkossággal foglalkozó bizottsághoz közelálló forrásokat idézve azt írja, hogy Mohrenschlidt 1963-ban Haitiben a CIA ügynökeként tevékenykedett. A Warren-bizottság előtt tett első vallomásában ezt tagadta. Második, zárt ajtók mögötti kihallgatásának tartalmát soha nem hozták nyilvánosságra. Magyar—nigériai légügyi egyezmény Dr. Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára és Y. M. Sada, a Nigériai Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön kormányszintű egyezményt írt alá a Magyar Népköztársaság és a Nigériai Szövetségi Köztársaság közötti légiközlekedésről. Az egyezmény, amelyet 1974-ben Lagosban már parafáltak lehetővé teszi, hogy a két ország nemzeti légiközlekedési vállalata bármely időpontban menetrendszerű járatokat indítson a másik fél országába, a későbbiekben megállapítandó közbenső pontokon át, illetve a fővárosokon túli végcélok felé. Megkezdődött a Ciprus-konferencia újabb fordulója Bécs (MTI): Az elnöki tisztet betöltő Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nyilatkozatával csütörtökön délelőtt megkezdődött a Ciprus-konferencia 6. fordulója. A 6. fordulón új emberek vezetik a két közösség delegációját: a görög népcsoport képviseletét Tasszosz Papadopulosz látja el, míg a török közösség fődelegátusa Umit Onan. A Ciprus-konferencia résztvevői csütörtökön délután újabb ülést tartanak és pénteken is két ízben találkoznak. A tervek szerint Waldheim még szombaton is részt vesz a megbeszéléseken, a jövő héten azonban már az ENSZ-főtit-kár ciprusi különmegbízottja, Perez de Cuellar nagykövet elnököl a bécsi tárgyalásokon. 1977. április 1. Vance „rövid pórázon” volt A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE megkülönböztetett figyelemmel kísérte a Moszkvában tartott szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek egyrészről Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, a másik részről Gromiko szovjet külügyminiszter vezetésével zajlottak. A tárgyalások fontosságát fejezi ki, s a Szovjetunió előrehaladást sürgető szándékát tükrözi, hogy az amerikai külügyminiszternek a tárgyalások első napján, hétfőn, és a befejező napon, szerdán alkalma volt találkozni Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, aki e két alkalommal ugyancsak részt vett a tárgyalásokon. A tárgyalások előtti nyilatkozatokból az tűnt ki, hogy mindkét fél nagy reményeket fűzött a véleménycseréhez, menet közben azonban már kiderült, hogy csak az egyik oldalról, a Szovjetunió oldaláról tapasztalható az a jószándék, amely végül megegyezéshez vezethet. Az már Vance utazása előtt nyilvánvaló volt, hogy az amerikai külügyminiszter nem kapott Carter elnöktől semmi olyan megbízást,ami a tárgyalások jelentős előremenetelét biztosította volna. A Szovjetunió próbálkozott csupán olyan kezdeményezéssel, konstruktív javaslatokkal, amelyek a közeledés lehetőségét tárták fel a tárgyaló felek előtt. Csak a szovjet javaslatok, a belőlük kirajzolódó megegyezési szándék enged meg olyan következtetéseket, amelyek a világ haladó erői számára reménykedésre adnak lehetőséget. A világ békéjéért aggódó erők körében tehát bizonyos fokú csalódottságot keltett a moszkvai tárgyalások eredménye. Hogy az elmaradt a várakozástól, annak okát kizárólag az amerikai fél magatartásában látják a megfigyelők. Ezt hangsúlyozza az amerikai sajtó is — nem titkolva borúlátását. Az amerikai tudósítók szokatlanul szűkszavú tájékoztatást kaphattak küldöttségüktől Moszkvában, s írásaikból érződik, hogy a szovjetellenes amerikai kampányok miatt a tárgyalások légköre nem a legkedvezőbb volt. „TÁG LEHETŐSÉGEK volnának a vitára, a biztonság határain belül, de Vance kiinduló állása mégis keménynek, konzervatívnak tekinthető” — tette szóvá a Baltimore Sun, majd megállapította: az amerikai javaslatok nyilvánvaló következménye, hogy az Egyesült Államok belátható ideig tovább folytatja majd az új hadászati fegyver, a cirkáló rakéta fejlesztését. A CBS kommentátora azt tette szóvá, hogy Vance ,,rövid pórázon” van Moszkvában, ami azt jelenti, hogy a külpolitikai döntésekhez nem volt joga a tárgyalások során, ezeket a döntéseket Carter elnök hozza, s meghatározó szerepet tölt be nemzetbiztonsági tanácsadója, Brzezinski. A New York Times és a Wall Street Journal biztató jelként értékeli a munkacsoportok felállítását a különböző kérdések további megvitatására, továbbá azt a tényt, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter behatóan foglalkozott a genfi közel-keleti békekonferencia kérdésével. CARTER szerdán váratlanul sajtóértekezletet hívott össze a Fehér Házban, s ezen megpróbálta bebizonyítani, hogy Amerika őszintén törekszik a nagyszabású, átfogó fegyverzetkorlátozási, leszerelési megállapodásra. Ugyanakkor az is kitűnt a szavaiból, hogy elutasítja az 1974-ben Leonyid Brezsnyev és az akkori amerikai elnök, Ford között kidolgozott alapokra épülő első korlátozott megegyezést is. E szerződést az USA csak akkor lenne hajlandó megkötni, ha tételei nem vonatkoznának az új amerikai fegyverre, a cirkáló rakétára. Carter megpróbálja úgy beállítani a vlagyivosztoki megállapodást, hogy az ott elfogadott elvek csak a ballisztikus rakétákat érintik. Ezzel szemben a Szovjetunió véleménye az, hogy a Vlagyivosztokban kidolgozott keretek minden hadászati rakétafegyverre, következésképpen a cirkáló rakétára is vonatkoznak. Befolyásolta a tárgyalások hangulatát az új amerikai elnöknek az a magatartása is, amely beavatkozást jelent a Szovjetunió belügyeibe. Carter az „emberi jogokkal” [kapcsolatosan felhatalmazva érzi magát arra, hogy beavatkozzon más országok, így a Szovjetunió belügyeibe is. Moszkvában a szovjet vezetők világosan tudomására hozták az amerikai külügyminiszternek, hogy ezt nem tűrik, s ezt az álláspontot Carternek is tudomásul kell vennie. SZÁMOS NYUGATI — köztük több amerikai —kommentátor a Carter-kormány kudarcaként értékeli Vance moszkvai tárgyalásait, s szóváteszik azt is, hogy a szovjet kormány rugalmas politikája, kezdeményező készsége következtében nem torkollottak a tárgyalások zsákutcába, s remény van a folytatásra. Ezt helyezik tudósításaik, kommentárjaik előterébe a szovjet lapok is, kiemelve, hogy a felek megállapodtak: folytatni fogják az eszmecserét, egy sor megvitatott kérdésről, mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló új megállapodás megkötéséről. Buni Gém