Zalai Hírlap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

Világ prok­f­rjai, egyesüljetek! is EEMIb­lSkm B­udapestre érkezett Samora Moises Mache! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Samora Moises Machelnek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnökének, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének vezetésével szerdán mozambiki párt- és állami küldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Budapestre. A mozambiki elnökkel ha­zánkba érkezett felesége, Gra­­ca Machet is. A küldöttség tagjai: Joa­­quim A. Chissana, a FRELI­MO álllandó Politikai Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter, a nemzetgyűlés állandó tagja, Mário G. Machungo, az állandó Politikai Bizottság tagja, ipar- és energiaügyi mi­niszter, nemzetgyűlési képvi­selő, José Luis Cabaco, a Köz­ponti Bizottság tagja, közleke­dés és hírközlésügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő és Sérgio Vieira, a Központi Bi­zottság tagja, a mozambiki bank elnöke, nemzetgyűlési képviselő. A Ferihegyi repülőtéren több ezer budapesti dolgozó, köztük sok fiatal gyűlt össze a vendégek fogadására. A re­pülőteret mozambiki, magyar és vörös zászlók, üdvözlő fel­iratok díszítették, a betonon katonai díszzászlóalj sorako­zott fel csapatzászlóval. A küldöttség fogadására megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és felesége, Losonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és fele­sége, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, továbbá Katona Imre, az Elnöki Tanács megbízott tit­kára, Bíró József külkereske­delmi miniszter, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjai, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, vala­mint Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke, Rácz Pál külügyi államtitkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a Közpon­ti Bizottság tagjai, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi államtitkár, továbbá a po­litikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt Sütő Gábor, hazánk maputói nagy­követe. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő ven­dégeket Kádár János és Lo­­sonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással, meleg szeretettel üdvözölte. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a mozambiki el­nöknek, majd fölcsendült a mozambiki és a magyar him­nusz, közben 21 tüzérségi dísz­lövés hangzott el a küldöttség vezetőjének tiszteletére. Samora Moises Machel Ká­dár János társaságában ellé­pett a díszzászlóalj előtt, kö­szöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az elnöknek és feleségének. Sa­mora Moises Machel üdvözöl­te a küldöttség fogadására megjelent magyar közéleti sze­mélyiségeket és a diplomáciai testület tagjait, majd a vendé­gek elhaladtak a mozambiki és magyar zászlókkal integető fővárosiak hosszú sorai előtt. A budapesti dolgozók forró szeretettel, igaz barátsággal üdvözölték a mozambiki nép küldötteit. Az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenetével fe­jeződött be, majd a vendégek (Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett Samora Moises Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság és a FRELIMO elnöke. Képünkön: Kádár János üdvözli Samora Moises Machelt. (MTI fotó : Telefotó—KS) A lakóterületi munka rangja A közösség érdekében vég­zett társadalmi munka fon­tos színtere és hasznos formája a lakó- és utca­­bizottságok tevékenysége. A városi és körzeti nép­frontbizottságok segítségével jelenleg a két városban, Za­laegerszegen (76 lakó- és 37 utcabizottság) és Nagykani­zsán (93 lakó- és 19 utcabi­zottság) működnek lakó- és utcabizottságok, közel két és fél ezer taggal. E társadalmi munkások száma ugyan nem nagy, de mégis közfigyelemre érdemes jó, vagy gyenge munkájuk, mert az jelentős mértékben kihat a lakóterü­let egész életére. A lakóterületi népfront­munka fontos részét képezik a lakó- és utcabizottságok, ezért is vállalta például a ka­nizsai városi népfronttitkár e bizottság városi elnöki tisz­tét. Biztosították mindkét vá­rosban, hogy a népfront tes­tületi ülésein az illetékes la­kó- és utcabizottság vezetője részt vehessen, s elsőkézből kapjon tájékoztatást a terüle­tet érintő tervekről, fejlesz­tésről, állásfoglalásokról. Jó dolog az is, hogy a rendszeres tájékoztatással párhuzamosan államigazgatási, jogpolitikai kérdésekről is kapnak infor­mációt, megtárgyal­ják velük a társadalmi — főleg tisztasá­gi — munkaakciókat, a ta­nácstagi beszámolók időpont­ját stb. A fokozott segít­ség és tájékoztatás alapján tartalmasabbá vált több lakó- és utcabizottság munkája, bár az néhol csupán a választások idejére korlátozódik. Milyen kérdések megoldá­sára is vállalkozhatnak a la­­kó- és utcabizottságok? Első­ként említhető, hogy a jó,­ működő bizottságok révén javultak a tanács és a lakos­ság kapcsolatai. A bizottságok tagjai segítik a tanácstagok jöls­ő tájékozódását a választó- mit foglalkoztató kérdésekről, közvatítik a lakosság igényeit és kívánságait, ők viszont ismertetik a körzetre, város­ra vonatkozó terveket, állás­­foglalásokat. Ezt az informá­ciós formát egyebek között a fejlesztési tervek kidolgozá­sánál is érdemes hasznosíta­ni. Az ellátás, a szolgáltatás, a helyi közlekedés javítását szolgáló intézkedések akkor találkozhatnak az ott élők tetszésével, ha előbb meg­hallgatták, különösen pedig, ha figyelembe is vették véle­ményüket Igaz, ehhez arra is szükség van, hogy a lakó- és utcabi­zottsági tagok ismerjék a la­kók igényeit, s őket is érde­keik képviselőinek tartsák. Hogy van-e ilyen tekintélye a lakóbizottságnak? Néhol igen, néhol nem. Az érdekek képviselete ugyanis nem min­denütt talál támogatásra. Pe­dig közösségi érdeket képvisel a lakóbizottság, amikor jelzi és sürgeti például szennyvíz­elvezető dugulásának meg­szüntetését, a csőtörést, kiáll a­­veszélyeztetett gyerekekért, fölhívja a hatóságok figyel­mét szabálysértőkre, az üre­sen álló lakásokra, a szocia­lista együttélés szabályait fi­gyelmen kívül hagyókra, ran­dalírozókra. Ezek mind köz­érdekű bejelentések, s ilyen megítélést is érdemelnek. A közérdek hatásos képvi­selete teremthet tekintélyt a lakó- és utcabizottságoknak. Az, ha a különböző hatósá­goknál, intézményeknél, az ingatl­ankezlő vállalatoknál segítő partnernek tekintik őket, nem pedig felesleges zaklatásnak az általuk jelzett dolgokat. Persze sok múlik a lakóbizottság tagjain is. A vá­rosi, körzeti népfront,bizottsá­gok és a tanács­­együttes segí­tése gyorsíttatja a fejlődést, a lakóterületi munka tartalma­sabbá válását. Azt, hogy vál­janak a közéleti demokrácia lakóterületi fórumaivá. T. J. 70­'/ 11 AZ ADRIA VEZETÉK CSEHSZLOVÁK ÉPÍTŐI A csehszlovákiai Plinoslav Pardubice Konszern három­száz dolgozója építi hazánk­ban az Adria Kőolajvezeték háza község és Százhalombat­ta közötti százöt kilométeres szakaszát. A csehszlovák épí­tők jól haladnak munkájukkal. A teljes hossz felét elkészítet­ték, a teljes szakasz építésé­vel, valamint négy szivattyú­­állomás műszaki berendezé­sének megépítésével szep­tember közepére végeznek. Képünkön: Munkában a cső­szigetelő gépsor Zichyújfalu határában.­ ­ (MTI Fotó:KS) / A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 127. szám Ara: 80 fillér 1978. június 1., csütörtök Helytörténeti, honismereti munka Lentiben — Már gyűjtenek a katonák 19 — Honismereti vetélkedő iskolásoknak — Falvizsgálatok a várban Fénykép kerettel, festett ágy, subló, csípővas, sodrófa, krumplinyomó, dobzafa pus­ka és búgócsiga... Lehet, hogy különösnek tűnik ez a felsorolás, de senki se gon­dolja, hogy egy árverés jegy­zékét olvassa a fentiekben. Csak arról a stencilezett pa­pírlapocskáról van szó, amely­ben felsorolják, hogy mit is kell gyűjteni a lenti helytör­téneti gyűjtemény számára a katonáknak. Az utóbbiak is valószínűleg bökkenőt okoz­nak, mert hát, hogy is jönnek a katonák a gyűjtőmunkához? Nos, nincs ebben semmi kü­lönös. A nagyközség helytörté­­­neti gyűjteménye is hasonló módon jött létre, s ez nagy­részt az iskolásoknak köszön­hető. A korábbiakban nekik osztották ki a szóban forgó lapocskákat, így állt össze az anyag. Most — egy frappáns ötlettel vezérelve — a kato­nák kerültek szóba. Ha a me­gyéből behívottak szabadság­ra mennek, miért ne nézhet­nének körül egy kicsit? Biz­tos akad valami a poros zu­gokban, és a padláson. A kollekciót egyébként fo­lyamatosan egészítik ki azzal, ami még fellelhető­ a környé­ken. Nemrég tizenháromezer forint értékben vásároltak an­tik bútorokat, hasonló régi be­rendezések­ kerültek elő Ré­­dicsről és Nováról is. Egyéb­ként is nagy gondot fordíta­nak a járási székhelyen a helytörténeti, honismereti munkára. Rendszeresen tar­tanak honismereti vetélkedő­ket a járás iskolásai számára, és rendkívül nagy sikere volt a Népi hangszerek című kiál­lításnak is. Az érdekes , szá­mos különlegességet bemutató kiállítást majdnem kétezren tekintették meg. Az anyagot egyébként az ország különbö­ző részeiből magánosoktól, és múzeumokból gyűjtötték ösz­­sze. A Kerka-menti napokra megyei népművészeti album jelenik meg, ebben szövők, hímzők, különféle csoportok és népművészek munkáival és tevékenységével ismertetik meg a közönséget Úgy tűnik, hogy jó úton halad a lenti vár ügye is — az ezzel kapcsolatos bonyo­dalmakról a korábbiakban már beszámoltunk. Az épít­ményt — amely aránylag ép­ségben vészelte át a történe­lem viharait — a nagyközsé­gi tanács már átvette a MÉK- től. A tervek szerint tájház kapna majd helyet az öreg falak között, és itt helyezik el­­lenti helytörténeti gyűjtemé­nyét is. Vajon hogyan viselik el az évszázados kövek az át­alakítást? Ezért a közeljövő­ben falvizsgálatot tartanak a várban. Hatékonyabbá kell tenni a takarmány- és gyepgazdálkodást Minta­ megyévé jelölték ki Zalát A Magyar Agrártudományi Egyesület Zala megyei szer­vezetének álattenyésztési és növénytermesztési szakosztá­lya a megyei TIT, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya, az állattenyésztési fel­ügyelőség, a növényvédelmi és agrokémiai állomás, a Teszöv, valamint a fűzvölgyi ter­melőszövetkezet közös ren­dezésben takarmánygazdálko­dási tanácskozást és gyepgaz­dálkodási bemutatót tartottak tegnap Hosszúvölgyön. A­­mintegy 120 főnyi, első­sorban vezető beosztású me­zőgazdasági szakembert Sej­­ber János a tsz elnöke köszön­tötte, röviden ismertetve a közös gazdaság termelési adottságait, eredményeit, gaz­dálkodásuk ágazatait, mely­ben fő helyet foglal el a szar­vasmarhatartás és az ezt szol­gáló takarmánytermesztés. Ezt követően Fülöp Győző a me­gyei tanács mezőgazdasági és­ élelmezésügyi osztályvezetője „emlékeztetett arra, hogy a szakmai jellegű, megyei szin­tű tanácskozások hagyomá­nyossá váltak, s eredményük a termelés mutatóiban is je­lentkezett. A tanácskozás első előadá­sát Papp Imre, a Zala megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója tartotta. Nagy ér­deklődést felkeltő fejtegetése során kidomborította, hogy a takarmánytermesztés me­gyénkben kiemelt feladattá kell tenni, annál is inkább, mert a szakminisztérium me­gyénket — öt másikkal — e szempontból kiemelt minta me­gyévé jelölt ki. Az első előadáshoz csatla­kozott dr. Tihanyi Ferenc, a növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatójának a gyep és takarmánytermesztés kemi­­s­zálásának gyakorlatáról, fej­­lesztésének főbb feladatairól szóló előadása. Az előadásokat vita, majd gyakorlati bemutató követte. A tanácskozás résztvevői nag­y érdeklődéssel szemlélték a rendfelszedő-bálázóra szereit tartósítószer-adagoló kis ap­parátot Ülést tartott a TOT Elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökle­tével ülést tartott. Megtár­gyalta az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzeté­ről, fejlesztésének feladatairól hozott 1978. március 15-i hatá­rozatának megvalósítására elő­terjesztett ajánlást. Az elnök­ség úgy döntött, hogy az aján­lást megvitatásra és elfogadás­ra a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa júniusi ülése elé terjeszti. Az elnökség javasolja az országos tanácsnak, hogy az ajánlást valamennyi mezőgaz­dasági szövetkezet és területi szövetség részére adja ki, hogy azt a téeszekben vezetőségi üléseken, majd a vezetőség tagjainak részvételével a mun­­kahelyi közösségekben és a te­rületi szövetségekben elnöksé­gi üléseken, valamint küldött­közgyűléseken tárgyalják meg. (MTI)

Next