Zalai Hírlap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

* A magyar kormány egyetért minden intézkedéssel, amely elősegíti a fegyverkezési hajsza megszüntetését . Puja Frigyes beszéde­­ az ENSSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszakán, az általános vita keretében, szerdán este hangzott el Puja Frigyes külügyminiszternek, a magyar küldöttség vezető­jének felszólalása. A magyar külügyminiszter beszédében többek között a következőket mondotta: " A Magyar Népköztársa­ság kormánya fő külpolitikai feladatának tartja, hogy köz­reműködjék a béke és a biz­tonság megszilárdításában. Állhatatosan tevékenykedik azért, hogy a politikai enyhü­lés elmélyüljön, a népek és a nemzetek együttműködése erősödjék. Kormányom úgy véli, hogy az enyhülés ügye talán soha nem volt olyan szorosan összekapcsolódva a leszerelés problémakö­rével, mint éppen most, és hogy a politikai enyhülés eddigi eredményei, további sikerei csak akkor biztosítha­tók, ha azok hatékony intéz­kedésekkel egészülnek ki a leszerelés terén. Ez a legsür­getőbb teendő napjainkban.­­ Éppen ezért a Magyar Népköztársaság kormánya egyetért minden olyan intéz­kedéssel, amely elősegíti a fegyverkezési hajsza megféke­zését és támogat minden olyan kezdeményezést, javas­latot, amely előbbre visz a le­szerelés útján.­­ A világ közvéleménye előtt jól ismert, hogy a szo­cialista országok kezdettől fogva a leszerelés őszinte és következetes hívei. Az is köz­tudomású, hogy a szocialista országok a nagyszabású kez­deményezések egész sorával igyekeztek elősegíteni a le­szerelés célkitűzéseinek való­ra váltását. Nem rajtunk mú­lott, hogy javaslatainknak csak kis részét fogadták el. — Ma, amikor a legégetőbb feladat az emberiség meg­mentése a nukleáris pusztu­lástól, különösen nagy jelentő­ségű a világ két legerősebb hatalmának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az együttműködése a leszerelés terén. A magyar kormány he­lyesli és üdvözli a szov­jet-amerikai kapcsolatok javítására irányuló erőfe­szítéseket. A hadászati fegyverzetek kor­látozását célzó tárgyalások folytatását, a megbeszélések kiterjesztését más kérdésekre és őszintén kívánja ezek mielőbbi sikeres befejezését. Újabb egyezmények, de külö­nösen a SALT—2. megállapo­dás tető alá hozása igen po­zitív hatást gyakorolna a le­szerelési folyamat egészére és általában a nemzetközi lég­körre. Szilárd meggyőződésünk, hogy ennek reális lehetősége adva van, mégpedig úgy, hogy a katonai erőegyensúly ne bil­lenjen fel, ne származzék előny az egyik és hátrány a másik fél számára.­­ A katonai szembenállás csökkentését szolgálja a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testülete 1976. novembe­ri bukaresti ülésének két ja­vaslata is. Teljesen világos, hogy ha a helsinki záróok­mányt aláíró államok, köztük a négy nukleáris hatalom kö­telező erejű szerződésben le­mondanának a nukleáris fegy­verek elsőként való alkalma­zásáról egymás ellen, ez nagy lépés lenne a nukleáris világ­háború elhárítása terén álta­lában is. Hasonlóképpen meg­van annak is a lehetősége, hogy az érintett államok meg­állapodjanak egymással; ad­dig is, amíg lehetővé válik a­­ katonai szövetségi rendszerek­­ egyidejű megszüntetése, nem bővítik új tagokkal a Varsói Szerződést és a NATO-t. Gon­dolom, nem kell indokolni, hogy ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása kedvező ha­tással lenne a nemzetközi együttműködésre Európa ha­tárain túl is, és jól szolgálná az egész világ népeinek érde­keit.­­ A leszerelési tárgyalások problémáit vizsgálva kormá­nyom abból indul ki, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, a leszerelés minden ország népének létérdeke. Éppen ezért minden ország kormányának kötelessége, hogy a leszereléshez aktívan, jóakarattal és őszinte erőfe­szítésekkel hozzájáruljon.­­ Ettől az ülésszaktól mi azt várjuk, hogy megfelelő al­kotó légkör kialakításával tegye lehetővé a résztvevő országok küldöttei számára a leszere­lés terén eddig elért eredmé­nyek tárgyilagos összegezését, a leszerelési tárgyalások so­rán követendő alapelvek kö­rültekintő meghatározását, a sürgető és megoldásra legin­kább érett feladatok kijelölé­sét.­­ Az általános vita mene­tét küldöttségünk nagy figye­lemmel kíséri. Már az eddigi felszólalásokban is számos tanulmányozásra érdemes gondolat fogalmazódott meg Különösen nagyra értékeljük a Szovejtunió küldöttsége ál­tal május 26-án előterjesztett okmányt „A fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati módszereiről”. A magyar kormány az eb­ben a dokumentumban foglalt javaslatokkal teljes mértékben egyetért, és a megvalósításukra irányu­ló erőfeszítéseket minden eszközzel támogatja.­­ A magyar kormány egyetért mindazokkal, akik aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny káros következményei miatt. Éppen ezért törekedett küldöttségünk az előkészítő szakaszban ar­ra, hogy a dokumentum egy­értelműen mutasson rá a fegyverkezési verseny igazi okaira és világosan jelölje meg azokat az erőket, amelyek ellenzik és akadályozzák az enyhülést, a leszerelést.­­ A nemzetközi feszültség csökkentésével, a béke és a biztonság megszilárdításával arányosan országunk szívesen csökkentené katonai kiadá­sait. Ehhez azonban arra len­ne szükség, hogy más orszá­gok, mindenekelőtt a katonai­lag jelentős államok és közü­lük is elsősorban a nukleáris hatalmak — összhangban a szovjet kormány erre vonat­kozó javaslatával — kezdjék el katonai költségvetésük csökkentését. — Változatlanul azon a vé­leményen vagyunk, hogy a leszerelés folyamatában különös fontosságot és sürgősséget kell biztosíta­ni a nukleáris leszerelés kérdéseinek. Ennek az ülésszaknak is fel kell hívnia a nukleáris fegy­verrel rendelkező államokat: szüntessék be a nukleáris fegyverek előállítását és kezd­jenek hozzá a meglévő kész­letek fokozatos csökkentésé­hez, amelynek végső soron el kell vezetni a nukleáris fegy­verkészletek teljes és végleges megsemmisítéséhez.­­ Feltétlenül szükségesnek tartjuk azonban, hogy ezen intézkedésekkel párhuzamo­san tárgyalások kezdődjenek az államok biztonságának nemzetközi politikai és jogi eszközökkel való megszilárdí­tásáról. A szükséges intézke­dések közül elsőrendű fontos­sága lenne olyan nemzetközi szerződés megkötésének, amely a nemzetközi kapcso­latokból véglegesen kiiktatná az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyegetés­nek minden formáját.­­ A magyar kormány nagy jelentőségű lépésnek tekintené, ha az Egyesült Államok kormánya végle­gesen lemondana a neut­ronbombák, ennek az új típusú nukleáris fegyver­nek a gyártásáról. A neutronfegyver gyártása és rendszerbe állítása a fegyver­kezési verseny új hullámát indítaná el és ez komolyan ártana a béke és a biztonság ügyének.­­ Jóllehet a magyar kor­mány a legsürgősebb feladat­nak a nukleáris és más tö­megpusztító fegyverek korlá­tozását és eltiltását tartja, fontosnak és időszerűnek te­kinti azt is, hogy a katonailag jelentős államok kezdjenek hozzá a hagyományos fegyver­zet — mindenekelőtt a leg­korszerűbb és legnagyobb pusztító erejű­ fegyverzet — csökkentéséhez. — Szeretném ezen a helyen ismételten kifejezni kormá­nyom reményét, hogy a X. rendkívüli ülésszak előreviszi a leszerelés ügyét azzal is, hogy ráirányítja az egész vi­lág figyelmét a fegyverkezési verseny igazi okaira, káros hatására, a gyorsabb és na­gyobb arányú leszerelési in­tézkedések szükségességére. Bízunk abban, hogy a rendkí­vüli ülésszak ajánlásai alap­ján a meglévő leszerelési fó­r­­umokon is elmélyül és fel­­­­gyorsul a munka­­, fejezte be beszédét Pója Frigyes. Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezéséről Moszkva, (TASZSZ): Moszk­vában kedden nyilvánosságra hozták a fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól szóló, az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli, a leszere­lés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán előterjesztett szov­jet javaslatot. ZALAI HÍRLAP 1978» JWMW­L Ünnepi gyűlés Prágában a szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére Prága (MTI): Kedden dél­előtt a prágai várban ünnepi gyűlést rendeztek a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt­os kormányküldöttség tisztele­tére. A Hradzsin spanyol­ ter­mében, amely sokszor színhe­lye a legfontosabb tanácskozá­soknak, legrangosabb rendez­vényeknek, a csehszlovák dol­gozók több száz képviselője és a közélet ismert személyiségei gyűltek össze, hogy köszöntsék az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökét és a többi szovjet vendéget, mél­tassák az egyre erősödő cseh­szlovák—szovjet barátságot. Az eseményt a csehszlovák televízió és rádió egyenes adásban közvetítette. A résztvevők nagy tapssal fogadták a hiszel­esegően helyet foglaló Leonyid Brezs­­nyevet és az általa vezetett küldöttség tagjait, valamint a legmagasabb csehszlovák párt- és állami szervek vezetőit, élükön Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, az or­szág köztársasági elnökével. Az ünnepi gyűlést Lubomir Strougal, a CSKP KB elnök­ségének tagja, miniszterelnök nyitotta meg, majd a csehszlo­vák társadalom legkülönbö­zőbb­ rétegeinek képviselői — munkások, szövetkezeti pa­rasztok, értelmiségiek ,a fiata­lok — sorra üdvözölték a kö­rükben megjelent kedves szov­jet vendégeket, meleg szavak­kal fejtették ki, hogy mit je­lent a csehszlovák nép min­dennapi életében, békés alko­tó munkájában a Szovjetunió hathatós és önzetlen támogatá­sa, testvéri barátsága. A fel­szólalók között volt a Cseh­szlovákia és a Szovjetunió Hő­se címmel kitüntetett csehszlo­vák űrhajós, Vladimir Remek is. Ezután Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke és a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai szerdán délután rövid városnéző sétát tettek Prágá­ban. Elkísérte őket Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és a CSKP több más vezetője. A szovjet vendégek elsőnek a prágai metrót tekintették meg. Ezt követően a Brezsnyev vezette szovjet küldöttség a prágai len­in-múzeumba láto­gatott el vendéglátói társasá­gában. A szovjet küldöttség Leonyid Brezsnyev vezetésével a késő délutáni órákban repülőgéppel Prágából Pozsonyba, Szlovákia fővárosába utazott rövid láto­gatásra. Útjukra elkísérte őket Gustáv Husák is. Konsztantyin Katusev látogatása Mözsön és Pakson Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes társaságában szerdán a Tolna megyei Mözsre és Patera láto­­­gatott el.­­ A vendégeket akik a dél­előtti órákban érkeztek Mözs­re, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első tit­kára, Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke és a helyi Új Élet Tsz vezetői fogadták. A szövetkezet modern székhá­zában Arany István tsz-elnök ismertette­­a megye egyik leg­jobb, tizenegyszeresen kitünte­tett termelőszövetkezetének gazdálkodását , Konsztantyin Katusev, Mar­jai József és K. Papp József társaságában délután a Paksi Atomerőmű építkezését keres­te fel. A vendégeknek bemu­tatták az új lakótelepet, majd Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgató­ja és Halasi Zoltán, az erőmű beruházási vállalat igazgatója kalauzolásával megtekintették az erőmű építkezés munkahe­lyeit. A paksi látogatáson részt vett Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes és Juhász Ádám államtitkár is. (MTI) f Budapestre érkezett Samora Moises Machel (Folytatás az 1. oldalról.) a magyar államférfiak társa­ságában, rendőri díszmotoro­sok­ kíséretében szállásukra hajtattak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa szerdán vacsorát adott a mozambiki párt- és ál­lami küldöttség tiszteletére az Országház Vadász­termében. Részt vett a vacsorán Kádár János, Losonczi Pál, Gyenes András, Trautmann Rezső, a kormány több tagja, a politi­kai élet számos vezető szemé­lyisége. A szívélyes, baráti hangula­tú vacsorán Kádár János és Samora Moises Machel pohár­köszöntőt mondott. (MTI) TELEX | TELEX @ TELEXES TELEX ! BUDAPEST A Finn Kommunista Párt meg­hívására szerdán Helsinkibe uta­zott Gáspár Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, aki az MSZMP képviseletében részt vesz a finn kommunisták június 1—3 között sorra kerülő 18. kongresszusán. El­utazásakor a Ferihegyi repülőté­ren Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. BELGRÁD Belgrádban szerdán befejeződött a Szerb Kommunista Szövetség 8. kongresszusa, amelyen 7260 ezer tag képviseletében több mint 1400 küldött vett részt. A Szerb Kom­munista Szövetség 145 tagú új Köz­ponti Bizottságának elnökévé is­mét Tihomir Vlaskalicsot válasz­tották meg. BUDAPEST Sarlós István, a MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára szerdán Újpestre lá­togatott. VARSÓ Edward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára június 2-án Belgrádba utazik. BUDAPEST Szerdán a késő esti órákban el­utazott hazánkból a Jugoszláv Szo­cialista Ifjúsági Szövetség küldött­sége, élén Azem Vlasival a SZISZ szövetségi válaszmányának elnökével. LUSAKA Zairei katonák behatoltak a szomszédos Zambia területére, megtámadtak egy mezőgazdasági kutató állomást, s foglyul ejtettek 7 polgári személyt. TFW YORK Andrej Gromiko szovjet külügy­­miniszter — aki az ENSZ-közgyű­­lés rendkívüli leszerelési üléssza­ka alkalmából New Yorkban tar­­tózkodik — szerdán találkozott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral BUDAPEST Szerdán elutazott Budapestről a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság küldöttsége, amely a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetében foly­tatott tárgyalásokat a két ország együttműködésének továbbfejlesz­téséről­. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szer­dán a Kremlben fogadta a japán Lapkiadó Szövetségének küldöttsé­gét. A delegáció Hirooka Tomoo­­nak az Aszahi- Simbun igazgatóta­nácsa elnökének vezetésével, a Szovjet Újságírók Szövetsége meg­hívására tesz látogatást a Szov­jetunióban. DAMASZKUSZ Szárkisz libanoni elnök Al-Kossz kormányfő és Fuad Butrosz kül­ügyminiszter társaságában szerdán Szíriába érkezett Asszad szíriai ál­lamfő meghívására. A libanoni— szíriai csúcsmegbeszéléseken a dél-libanoni helyzetről,­ a szíriai— libanoni—palesztin kapcsolatokról lesz szó. B£CS Innsbruckban megkezdődött a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) XXI. ülésszaka. A ta­nácskozáson, melyen jelen van Borisz Petrov akadémikus, a Szov­jetunió tudományos akadémiája Interkozmosz-tanácsának elnöke, valamint Georgij Grecsko és Ju­ri­j Romanyenko űrhajósok, a vi­lágűr kutatásának legújabb ered­ményeit vitatják meg. WASHINGTON Carter amerikai elnök szerdán a Fehér Házban több mint egyórás megbeszélést tartott Billent Ecevit török kormányfővel, aki a NATO- csúcsértekezlet alkalmából tartóz­kodik Washingtonban. Elgondolkoztató párhuzam A­z eseményeik furcsa ** egybeesésének lehe­tünk tanúi a sajtó-, rádió-, tévé-tudósítások jóvoltából. Szinte egyidőben hangzott el az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszakán Huang Hua kínai külügymi­niszter felszólalása és Luns NATO-főtitkár sajtóértekez­lete. Az előbbi New Yorkban, az utóbbi Washingtonban. Ha összehasonlítjuk a kínai diplomácia vezetőjének az ENSZ-közgyűlésen elhang­zott beszédét és a NATO fő­titkárának sajtónyilatkozatát — ma már ez tulajdonképpen nem is okoz meglepetést —, számos hasonlóságot fedezünk fel a kettő között. A ténye­ket elemezve mindkét esetben — Kína politikáját és a NA­TO törekvéseit szemlélve — a fegyverkezés fokozása érde­kében tett erőfeszítéseket, a beszédek hangnemét figyelve pedig cinizmust, képmutatást állapíthatunk meg. Elég ha arra utalunk, hogy a kínai külügyminiszter beszédében azt tette szóvá, hogy „a kínai kormány és a nép mindig is a teljes leszerelés mellett foglalt állást és pozitív lépé­seket tett megvalósításáért”. Joggal nevezzük cinikusnak, képmutatónak ezt a kijelen­tést, hiszen egyetlen eddig született, a béke érdekét szol­gáló megállapodáson nem találjuk ott a kínai kormány képviselőjének kézjegyét, de a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyverek betiltásáról folyó tárgyalásokon a kínai kormány képviselőjét sem. Mi a cinikus a NATO ma­gatartásában? . .. Elég ha egyetlen mondatot ragadunk ki Luns főtitkár beszédéből; azt a mondatot, amelyben ki­jelenti, hogy az enyhülési po­litika a NATO kezdeménye­zéséből indult, s szerinte en­nek az agresszív katonai tömbnek az érdeme, hogy javult a nemzetközi lég­kör ... A­z ellentmondások ter­mészetesen könnyen felfedhetők a kínai diplomá­cia vezetőjének beszéde és a kínai kormány magatartása között épp úgy, mint ugyanez a NATO esetében. Huang Hua elfeledkezett arról, hogy a kínai kormány nem küldte el megbízottját a jelenlegi le­szerelési ülésszak előkészítő bizottságába, ahol módjában lett volna előadni kormánya javaslatait a leszerelés elő­mozdítása érdekében, s a kül­ügyminiszter most sem hasz­nálta fel a magas fórumot ar­ra, hogy elmondja a kínai leszerelési elképzeléseket. He­lyette teljesen más jellegű és kicsengésű javaslatokat ter­jesztett elő: többek között ar­ra szólította fel Nyugat-Euró­­pa és a harmadik világ orszá­gait, hogy a fegyverkezés fo­kozásával adjanak választ a „hamis” leszerelési javasla­tokra, s nem feledkezve meg a következetességről, ismét figyelmeztette a nyugati ál­lamokat az enyhülés „veszé­lyeire”, kimondva, hogy e ve­szélyt a Szovjetunió jelenti, s ezért nem tartja szükséges­nek a kínai fegyverkezés kor­látozását. miről tárgyaltak Wa­shingtonban a NATO vezetői ? Ugyanerről, ugyanezzel a kicsengéssel. Luns főtitkár a tőle megszokott sötét képet festette a világhelyzetről: ál­lítása szerint a Szovjetunió és a Varsói Szerződés fegy­veres erejének növekedése, ■ „külföldi beavatkozása” hatá­­rozottt cselekvést sürget NA­­TO-körökben. Nézete szerint jelenleg ugyan a NATO szem­pontjából még kielégítő a helyzet, de a nyolcvanas évek elejére ez már megváltozhat, ha a nyugati katonai szövet­ség nem­ fordít az eddiginél is nagyobb anyagi erőt a fegy­verkezésre ... A főtitkár bo­rúlátóan nyilatkozott a SALT- egyezmény megkötéséről, a mély „megértéssel” azzal kapcsolatban, hogy Carter el­nök nem hozott végleges dön­tést a neutronfegyver gyártá­sának beszüntetéséről, csupán halasztást ígért. Luns beszélt ugyan a Nyu­gat gazdag és szegény orszá­gairól, de egészen sajátos ösz­­szefüggésben. Nem gazdasági támogatást kért a szegényeb­bek részére, hanem bőkezűbb támogatást ugyan, de a ka­tonai potenciál fejlesztéséhez. Az ENSZ leszerelési ülés­szakán az államok képviselői­nek többsége, józanul mérle­gelve a világhelyzetet, a vi­lágbéke megóvása feletti ag­godalomtól vezérelve a lesze­relést, a fegyverkezési hajsza megszüntetését sürgeti... Ez­zel párhuzamosan Washing­tonban a NATO-csúcson hosz­­szútávú, minden eddiginél nagyobb szabású fegyverke­zési tervről tárgyalnak. A ti­zenötéves fegyverkezési prog­ram keretében mind a ha­gyományos, mind a nukleáris erőket minőségileg és meny­­nyiségileg egyaránt fejleszte­ni akarják, s erre a célra több mint 3000 milliárd dol­lárt irányoznak elő. J­­urcsa, s egyben elgon­­dolkoztató párhuzam vonható a két tanácskozás között. S a józan ész számára egy pillanatig sem kétséges, hogy melyik erő szolgálja fe­lelősséggel az emberiség ér­dekét. Semmi esetre sem az, amelyik — s ki kell mondani, hogy itt Kína és a NATO egy­másra talált — a fegyverke­­zési hajsza fokozását akarja rákényszeríteni az emberiség­re az elkövetkező években, évtizedekben. Bírni Géza

Next