Zalai Hírlap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Viág proletárjai, eayesültetekl r ; • • • , • - r-Mt*M — A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 8­. irta Ára: 1,20 Ft 1919. február 1. csütörtök Az együttműködés jelentősége állandóan növekszik Clénexik a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság Mcldtv* (MTI): Szerdán Moszkvában, a KGST székhá­zában megkezdődött a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­­ködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. Konsztantyin Katusev üd­vözlő beszédében hangsúlyoz­ta: A két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésé­vel valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fej­lesztési terveket. Ebben jelen­tős szerepe van országaink gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének.­ Állandóan növekszik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság árucsere­­forgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek ará­nya, fejlődik a termelési kooperáció.­­ Bár a sikerek vitathatat­lanok, azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei év­re előirányoz, az együttműkö­dés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülésszak napi­rendjén szereplő kérdések ép­pen az ebből származó teen­dők megvalósítására irányul­nak — hangoztatja a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Katujev méltatta annak a javaslatnak fontosságát, ame­lyet a magyar küldöttség elő­terjesztésére fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén: a felesleges és gazdaságtalan tőkés import csökkentésére fokozni kell a tagállamok együttműködését, termelési szakosítását egyes berendezések, gépalkatrészek gyártásában. Marjai József válaszbeszé­dében hangsúlyozta: A magyar—szovjet gaz­dasági és tudományos­­műszaki együttműködés az egyik meghatározó té­nyező szocialista­ fejlődé­sünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége nem csökken, ha­nem állandóan növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb je­lentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredmé­nyesebb, konkrétabb, operatí­vabb legyen — hangoztatta a kormány elnökhelyettese. Rá­mutatott: A gyakorlati együtt­működés elősegíti az előttünk álló feladatok sikeresebb megvalósítását. A kormány elnökhelyettese külön aláhúzta a hosszútávú együttműködési, szakosítási tervek jelentőségét, együttműködésünknek elő kell segíteni a szocialista gazdasági integráció fej­lődését, a két- és többol­dalú együttműködés célki­tűzéseivel összhangban — mondotta válaszbeszédében Marjai József. A bizottság a beszédek el­hangzása után megkezdte a napirenden szereplő előter­jesztések megvitatását Újabb előkészü­letek a zsanai gázkitörés elfojtásához Mint tegnapi híradásunkban arról beszámoltunk, a zsanai Észak—2 kútfejről egy harc­kocsi lelőtte a megsérült kitö­résgátlót Ezután az ország és a megye különböző részeiből felvonult tűzoltóság vízágyúk­kal és fecskendőkkel vízfüg­gönyt vonva közelítette meg a tüzet. Eközben egy lánctalpas markológép — amelyet vízsu­garakkal állandóan hűtöttek — megkezdte a kútfejhez a mentőárok ásását. Ez az akció nemcsak ked­den délután, hanem az éjsza­kai órákban is folytatódott. A tegnap reggeli jelentések sze­rint száz méter hosszú védő­árkot készítettek a kútfejhez és újabb kétszáz köbméteres víztárolót is létesítettek, hogy elegendő vízkészlet legyen az oltáshoz. Ugyanakkor a kitö­rés elfojtásához szükséges iszap mennyiségét is tovább növelték. A tűz eloltásához minden ehhez szükséges eszköz a helyszínen van. A vízfüggöny védelme alatt a kitörésvédel­mi brigád feladata megállapí­tani, hogy az aknában a kút­fej milyen sérülést szenvedett. Ennek alapján cserélik ki a hibás részt és pótolják újjal. A kitörés elfojtását irányí­tó szakemberek szerdán elha­tározták — s valószínűleg ez már véglegesnek tekinthető döntés —, hogy csütörtökön a helyszínen levő két turbóre­­aktív repülőgépmotor segítsé­gével a hatalmas lángokat el­fújják. Nagy Ottó (A gázkitörésekről tudomá­nyos kommentár lapunk 4. ol­dalán.) Gyorsított program az idegenforgalmi területeken Tájékoztatás a vendéglátás idei terveiről A kedvező eredmények folytatásaként tovább növeli a vendéglátóipar az ételkíná­latot azzal, hogy minden nap­szakban megfelelő választékot nyújt. Bővítik a reggelizés le­hetőségeit, a délelőtti és a dél­utáni étkezésekhez „előveszik” a kisadagrendszert, vala­mennyi vendéglátó üzletben — legyen az italbolt, vagy éj­szakai bár — tartanak vala­milyen ételt, a munkahelyi vendéglátásban pedig elsősor­ban vacsorával gondoskodnak a második és a harmadik mű­szakban dolgozók ellátásáról — hangsúlyozta Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főosztályának ve­zetője szerdán, a MUOSZ-bar­ tartott tájékoztatóján. Ennek keretében a vendéglátás or­szágos irányításának szerveze­ti változásait, idei főbb üzlet­­politikai irányelveit és soron­­következő feladatait ismertet­te. Részletesen beszámolt a vendéglátó hálózat színvona­lának növelését, a hálózat fejlesztését célzó intézkedé­sekről is. Jóllehet, a­­ minisztérium szervezetében kettévált a ven­déglátás és idegenforga­lom, a hálózatban nem oszt­hatók meg ilyen egyértelműen a feladatok. Az idegenforgal­mi területek ellátása — még­pedig mind nagyobb tömegek ellátása — a vendéglátóiparra hárul. Éppen ezért az idén — az Idegenforgalmi Alap támo­gatásával — gyorsított fejlesz­tési programot indítanak. A Balaton északi és déli partján együttesen 24 korszerű önki­szolgáló bisztró és élelmiszer­áruház építése kezdődik, kö­zülük 15 már a szezonnyitás­ra elkészül. A Velencei tónál 3—3 étterem és élelmiszeráru­ház épül. Ugyancsak az ide­genforgalmi alapból bővítik a nyugat-dunántúli vendéglá­tást, Mosonmagyaróváron és Kőszegen kombinált önkiszol­gáló és hagyományos étterem, Som­onban ételbáró vendéglő épül. Az idén megjelennek az őszi BNV-n bemutatott és si­kert aratott „konzerv étter­mek” is az idegenforgalmi te­rületeken. A Balatonnál 8, a Duna-kanyarban 3 étterem lé­tesül a konzervipar közremű­ködésével. Sok gondot okoz a vendég­látóiparnak a süteményellá­tás, miután a központi terme­lő üzemek nem győzik az igé­nyek kielégítését. Ezért, ahol a kapacitás lehetővé teszi, a melegkonyhás üzletekben is beállítanak cukrászt, készíte­nek süteményt. Ezen kívül az idén tíz vállalatnál „automata cukrászt” helyeznek üzembe. A japán gép egy műszakban 16—18 ezer sütemény gyártá­sára képes. Megnövelt feladatoknak tesz eleget az idén a Zala me­gyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat. Feladatához híven a megye városait, jelentősebb településeit, s újabban a ki­sebb lélekszámú községeit is naponta látja el friss pékáru­val , kenyérrel kiflivel, zsemlyével, süteményekkel. A naponkénti munka az utóbbi időszakban — a péksü­temények iránti igény fokozó­dásával — egyre nehezebbé válik. Ezért is határozták el Zalaegerszegen, a vállalat ka­szaházi kenyérgyára mellett egy kizárólag péksütemények gyártására létesítendő üzem építését, mely az előzetes ter­vek szerint — az esztendő vé­gétől — a megyeszékhely és környéke kiflivel, zsemlyével, valamint kisebb mennyiség­ben kuglóffal,, kaláccsal, briós­sal, s más, úgynevezett vá­lasztékos áruval való ellátását biztosítja. A több mint 30 mil­lió forint építési költségű üzemben — kivitelezője a Zala megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat — két műszak során 250 ezer darab kiflit, zsemlyét tudnak készíteni a vállalatnál már bevált PTC— 24-es lengyel és magyar FNK —421-es alagútkemencék se­gítségével. A zalai sütőipar az új üzeme — és a mellette még meglevő 27 egysége fej­lesztésére — az idén kereken ötven millió forintot fordít. Az új süteményes üzem tech­nikai felszerelésén túl — ez több mint 30 millió forintot jelent — jut még a jelenleg hiányt pótló, bár elavult üze­mek korszerűsítésére is, de jut a pénzből más ágazat fej­lesztésére is. A vállalat az idén 268 mil­lió forintos tervet teljesít, en­nek többségét természetesen a kenyér, s a különböző friss pékáruk gyártása teszi ki. Egyre jelentősebb azonban az édesipari ágazatok termelése — a Grandoletti, Roletti, Bon­­bonetti révén a zalai sütő- és édesipar országos elismerésre tett szert — ezt nemcsak a Kiváló Áruk Fóruma jelvé­nyek, hanem a növekvő, s egyre nehezebben kielégíthe­tő kereslet is bizonyítja. Ezért­ is határozta el a vállalat, hogy az idén a kanizsai édes-­­­pari üzem bővítésére — a szociális ellátottság fejleszté­sére, raktárak építésére, újabb gépek beszerzésére — mint­egy 14 millió forintot fordít, mely kis mértékben a termelést is növeli, nagyobb mértékben azonban az ott dolgozók mun­kakörülményeit javítja. A jövő a zalai sütőiparnál is a nagyobb üzemeké, így, s ennek jegyében több elavult kisüzem megszüntetését terve­zik a vállalatnál. Ezzel egy­­időben természetesen növelik a többi üzem kapacitását is —­ pótlandó többek között a zalaegerszegi Könyök utcai, majd a Berzsenyi úti patinás, ám elöregedett pékségek megszűntét. A jobb minőségű gyártás mellett — a citopán mind op­timálisabb felhasználásával — a naponkénti szállítást is gyor­sítják azzal, hogy az idén újabb négy tehergépkocsit ál­lítanak üzembe.­ ­ Nagyarányú fejlesztés a zalai sütőiparnál UG Készül a Krisztina A Zala Bútorgyár 1979. évi termelési terve 720 millió forint, amely 24-féle termék előál­lításából tevődik össze. Képünkön: A január 1. óta gyártás alatt álló Krisztina kárpitos garnitúra heverőjét szerelik. 2,4 milliárd forint árbevétel Küldöttközgyűlést tartott a Mészöv Tegnap délelőtt Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési Központban tartotta meg küldöttközgyűlését a Fogyasz­tási Szövetkezetek Zala me­gyei Szövetsége. A tanácskozá­son a szövetség elnökségén­ek beszámolóját Jordán József,­­ Mészöv elnökhelyettese terjesztette elő. A fogyasztási szövetkezetek munkájáról szólva elmondta, hogy a kiskereskedelmi ága­zat több mint 1,9 milliárd fo­rintos áruforgalmával 9,3 szá­zalékos bevétel növekedést ért el a múlt esztendőben, ez pedig meghaladja a tervezett ütemet. A nagyértékű cikkek ésszerű koncentrációja, s az alapellátás további javítása hozta a várakozást felülmúló eredményt Az elnökségi megállapítás szerint a lakosság növekvő igényt támaszt a kulturált vendéglátásra. Ezt nem min­den szövetkezet tudta teljesí­teni Bár jelentősen növeke­dett az ételforgalom, a cukrá­szati készítmények forgalma, de nem annyira, hogy ellen­súlyozhatta volna a szeszes italok csökkenő árbevételét, így e tevékenység 0,7 száza­lékkal kevesebb forgalomhoz jutatta a szövetkezeteket, mint egy esztendővel koráb­ban. Meglehetősen nagy teret kapott a beszámolóban a háztáji és más kisgazdaságok termelésének fejlesztése. Az egyre javuló munka hatásá­ra tavaly 150 millió forint értékű mezőgazdasági ter­méket vásároltak a zalai áfészek, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jelentős volt az export is. A negyven vagon házinyúl szinte teljes egészében, a felvásárolt 60 vagon méz nyolcvan százalé­ka, az ötmillió forintot érő éticsiga és fürj száz százaléka külföldre került. A fogyasztási szövetkezetek valamennyi tevékenységét összegezve a bruttó árbevétel meghaladta a 2,4 milliárd fo­­­rintot, s a képződött nyereség 71 millió körül alakul. Ez utóbbi mintegy három millió forinttal elmarad a várt szö­vetkezeti eredménytől Az er­re való utalás egyúttal meg is határozza az idei legfontosabb tennivalót, a hatékonyabb munkát, a nyereség fokozását. Jól dolgoztak a takarékszö­vetkezetek — állapította meg a beszámoló. Soha annyi pénzt nem gyűjtöttek össze tagjaik betétszámláján, mint az el­múlt esztendőben. A terv 48 millió forint betétnövekedést rögzített, ezzel szemben 67 millió forint volt a teljesítés. A takarékszövetkezeteknél el­helyezett betét mintegy 450 mil­lió forintra gyarapodott. Elemezte a beszámoló a la­kásszövetkezetek munkáját is, majd Ábrahám Géza, a fel­ügyelőbizottság elnöke ter­jesztette elő jelentését. Vitával folytatódott a kül­döttgyűlés. A felszólalók leg­­­­többje az idei tennivalók teljesí­tésének fontosságát tag­lalta, különös tekintettel a takaré­kos és hatékony gazdálkodás­ra. Sáfár Károly, a keszthelyi Georgikon Áfész elnöke szólt a szövetség új tagszövetkezeti küldötteinek nevében, a ma­guk részéről eredményes munkát ígért Szekeres Gizel­la, a KPVDSZ megyei bizott­ságának titkára, a szocialista munkaverseny és a brigád­mozgalom kiszélesítésének fontosságáról beszélt A megyei tanács elismeré­sét tolmácsolta az áfész-eknek­ Szabó Károly elnökhelyettes. Megemlítette, hogy a megye szövetkezetei a kereskedelem­politikai munkából tevékeny részt vállaltak. Az idei tenni­valók közül aláhúzta, hogy továbbra is az áfész­ek első és leg­fontosabb feladata a köz­ségek lakosainak ellátása. Szólt­ a közétkeztetés fejlesz­téséről, a Zalában oly jelen­tős kistermelői tevékenység további felkarolásának fon­tosságáról. Felszólalt még Csutora József, a megyei pártbizottság­­ munkatársa, majd dr. Horváth István, a Szövosz főosztályvezetője, fő­leg a takarékszövetkezetek­ tennivalóit, azok közül is a mezőgazdasági hitelezés erősí­tését taglalta. A vitát követően a megyei szövetség testületeinek kiegé­­szítésére került sor, majd ha­tározathozatallal ért véget a küldöttközgyűlés. i­ W­i •i A bűvös szinten, a vártnál korábban I (3. o.) wmmm Rendhagyó * önértékelés (3. o.) ItWlHBlUB Közgazdaság, gazdasági élet (4. o.) mmm Bébiétel-gyártás Magyarországon (5. o.) I IflKnH?! Vizsgálódások, bejelentések, panaszok 15. ol

Next