Zalai Hírlap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
Viág proletárjai, eayesültetekl r ; • • • , • - r-Mt*M — A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 8. irta Ára: 1,20 Ft 1919. február 1. csütörtök Az együttműködés jelentősége állandóan növekszik Clénexik a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság Mcldtv* (MTI): Szerdán Moszkvában, a KGST székházában megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. Konsztantyin Katusev üdvözlő beszédében hangsúlyozta: A két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének. Állandóan növekszik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság árucsereforgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek aránya, fejlődik a termelési kooperáció. Bár a sikerek vitathatatlanok, azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz, az együttműködés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülésszak napirendjén szereplő kérdések éppen az ebből származó teendők megvalósítására irányulnak — hangoztatja a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Katujev méltatta annak a javaslatnak fontosságát, amelyet a magyar küldöttség előterjesztésére fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén: a felesleges és gazdaságtalan tőkés import csökkentésére fokozni kell a tagállamok együttműködését, termelési szakosítását egyes berendezések, gépalkatrészek gyártásában. Marjai József válaszbeszédében hangsúlyozta: A magyar—szovjet gazdasági és tudományosműszaki együttműködés az egyik meghatározó tényező szocialista fejlődésünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége nem csökken, hanem állandóan növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb jelentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen — hangoztatta a kormány elnökhelyettese. Rámutatott: A gyakorlati együttműködés elősegíti az előttünk álló feladatok sikeresebb megvalósítását. A kormány elnökhelyettese külön aláhúzta a hosszútávú együttműködési, szakosítási tervek jelentőségét, együttműködésünknek elő kell segíteni a szocialista gazdasági integráció fejlődését, a két- és többoldalú együttműködés célkitűzéseivel összhangban — mondotta válaszbeszédében Marjai József. A bizottság a beszédek elhangzása után megkezdte a napirenden szereplő előterjesztések megvitatását Újabb előkészületek a zsanai gázkitörés elfojtásához Mint tegnapi híradásunkban arról beszámoltunk, a zsanai Észak—2 kútfejről egy harckocsi lelőtte a megsérült kitörésgátlót Ezután az ország és a megye különböző részeiből felvonult tűzoltóság vízágyúkkal és fecskendőkkel vízfüggönyt vonva közelítette meg a tüzet. Eközben egy lánctalpas markológép — amelyet vízsugarakkal állandóan hűtöttek — megkezdte a kútfejhez a mentőárok ásását. Ez az akció nemcsak kedden délután, hanem az éjszakai órákban is folytatódott. A tegnap reggeli jelentések szerint száz méter hosszú védőárkot készítettek a kútfejhez és újabb kétszáz köbméteres víztárolót is létesítettek, hogy elegendő vízkészlet legyen az oltáshoz. Ugyanakkor a kitörés elfojtásához szükséges iszap mennyiségét is tovább növelték. A tűz eloltásához minden ehhez szükséges eszköz a helyszínen van. A vízfüggöny védelme alatt a kitörésvédelmi brigád feladata megállapítani, hogy az aknában a kútfej milyen sérülést szenvedett. Ennek alapján cserélik ki a hibás részt és pótolják újjal. A kitörés elfojtását irányító szakemberek szerdán elhatározták — s valószínűleg ez már véglegesnek tekinthető döntés —, hogy csütörtökön a helyszínen levő két turbóreaktív repülőgépmotor segítségével a hatalmas lángokat elfújják. Nagy Ottó (A gázkitörésekről tudományos kommentár lapunk 4. oldalán.) Gyorsított program az idegenforgalmi területeken Tájékoztatás a vendéglátás idei terveiről A kedvező eredmények folytatásaként tovább növeli a vendéglátóipar az ételkínálatot azzal, hogy minden napszakban megfelelő választékot nyújt. Bővítik a reggelizés lehetőségeit, a délelőtti és a délutáni étkezésekhez „előveszik” a kisadagrendszert, valamennyi vendéglátó üzletben — legyen az italbolt, vagy éjszakai bár — tartanak valamilyen ételt, a munkahelyi vendéglátásban pedig elsősorban vacsorával gondoskodnak a második és a harmadik műszakban dolgozók ellátásáról — hangsúlyozta Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főosztályának vezetője szerdán, a MUOSZ-bar tartott tájékoztatóján. Ennek keretében a vendéglátás országos irányításának szervezeti változásait, idei főbb üzletpolitikai irányelveit és soronkövetkező feladatait ismertette. Részletesen beszámolt a vendéglátó hálózat színvonalának növelését, a hálózat fejlesztését célzó intézkedésekről is. Jóllehet, a minisztérium szervezetében kettévált a vendéglátás és idegenforgalom, a hálózatban nem oszthatók meg ilyen egyértelműen a feladatok. Az idegenforgalmi területek ellátása — mégpedig mind nagyobb tömegek ellátása — a vendéglátóiparra hárul. Éppen ezért az idén — az Idegenforgalmi Alap támogatásával — gyorsított fejlesztési programot indítanak. A Balaton északi és déli partján együttesen 24 korszerű önkiszolgáló bisztró és élelmiszeráruház építése kezdődik, közülük 15 már a szezonnyitásra elkészül. A Velencei tónál 3—3 étterem és élelmiszeráruház épül. Ugyancsak az idegenforgalmi alapból bővítik a nyugat-dunántúli vendéglátást, Mosonmagyaróváron és Kőszegen kombinált önkiszolgáló és hagyományos étterem, Somonban ételbáró vendéglő épül. Az idén megjelennek az őszi BNV-n bemutatott és sikert aratott „konzerv éttermek” is az idegenforgalmi területeken. A Balatonnál 8, a Duna-kanyarban 3 étterem létesül a konzervipar közreműködésével. Sok gondot okoz a vendéglátóiparnak a süteményellátás, miután a központi termelő üzemek nem győzik az igények kielégítését. Ezért, ahol a kapacitás lehetővé teszi, a melegkonyhás üzletekben is beállítanak cukrászt, készítenek süteményt. Ezen kívül az idén tíz vállalatnál „automata cukrászt” helyeznek üzembe. A japán gép egy műszakban 16—18 ezer sütemény gyártására képes. Megnövelt feladatoknak tesz eleget az idén a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. Feladatához híven a megye városait, jelentősebb településeit, s újabban a kisebb lélekszámú községeit is naponta látja el friss pékáruval , kenyérrel kiflivel, zsemlyével, süteményekkel. A naponkénti munka az utóbbi időszakban — a péksütemények iránti igény fokozódásával — egyre nehezebbé válik. Ezért is határozták el Zalaegerszegen, a vállalat kaszaházi kenyérgyára mellett egy kizárólag péksütemények gyártására létesítendő üzem építését, mely az előzetes tervek szerint — az esztendő végétől — a megyeszékhely és környéke kiflivel, zsemlyével, valamint kisebb mennyiségben kuglóffal,, kaláccsal, brióssal, s más, úgynevezett választékos áruval való ellátását biztosítja. A több mint 30 millió forint építési költségű üzemben — kivitelezője a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — két műszak során 250 ezer darab kiflit, zsemlyét tudnak készíteni a vállalatnál már bevált PTC— 24-es lengyel és magyar FNK —421-es alagútkemencék segítségével. A zalai sütőipar az új üzeme — és a mellette még meglevő 27 egysége fejlesztésére — az idén kereken ötven millió forintot fordít. Az új süteményes üzem technikai felszerelésén túl — ez több mint 30 millió forintot jelent — jut még a jelenleg hiányt pótló, bár elavult üzemek korszerűsítésére is, de jut a pénzből más ágazat fejlesztésére is. A vállalat az idén 268 millió forintos tervet teljesít, ennek többségét természetesen a kenyér, s a különböző friss pékáruk gyártása teszi ki. Egyre jelentősebb azonban az édesipari ágazatok termelése — a Grandoletti, Roletti, Bonbonetti révén a zalai sütő- és édesipar országos elismerésre tett szert — ezt nemcsak a Kiváló Áruk Fóruma jelvények, hanem a növekvő, s egyre nehezebben kielégíthető kereslet is bizonyítja. Ezért is határozta el a vállalat, hogy az idén a kanizsai édes-pari üzem bővítésére — a szociális ellátottság fejlesztésére, raktárak építésére, újabb gépek beszerzésére — mintegy 14 millió forintot fordít, mely kis mértékben a termelést is növeli, nagyobb mértékben azonban az ott dolgozók munkakörülményeit javítja. A jövő a zalai sütőiparnál is a nagyobb üzemeké, így, s ennek jegyében több elavult kisüzem megszüntetését tervezik a vállalatnál. Ezzel egyidőben természetesen növelik a többi üzem kapacitását is — pótlandó többek között a zalaegerszegi Könyök utcai, majd a Berzsenyi úti patinás, ám elöregedett pékségek megszűntét. A jobb minőségű gyártás mellett — a citopán mind optimálisabb felhasználásával — a naponkénti szállítást is gyorsítják azzal, hogy az idén újabb négy tehergépkocsit állítanak üzembe. Nagyarányú fejlesztés a zalai sütőiparnál UG Készül a Krisztina A Zala Bútorgyár 1979. évi termelési terve 720 millió forint, amely 24-féle termék előállításából tevődik össze. Képünkön: A január 1. óta gyártás alatt álló Krisztina kárpitos garnitúra heverőjét szerelik. 2,4 milliárd forint árbevétel Küldöttközgyűlést tartott a Mészöv Tegnap délelőtt Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési Központban tartotta meg küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Zala megyei Szövetsége. A tanácskozáson a szövetség elnökségének beszámolóját Jordán József, Mészöv elnökhelyettese terjesztette elő. A fogyasztási szövetkezetek munkájáról szólva elmondta, hogy a kiskereskedelmi ágazat több mint 1,9 milliárd forintos áruforgalmával 9,3 százalékos bevétel növekedést ért el a múlt esztendőben, ez pedig meghaladja a tervezett ütemet. A nagyértékű cikkek ésszerű koncentrációja, s az alapellátás további javítása hozta a várakozást felülmúló eredményt Az elnökségi megállapítás szerint a lakosság növekvő igényt támaszt a kulturált vendéglátásra. Ezt nem minden szövetkezet tudta teljesíteni Bár jelentősen növekedett az ételforgalom, a cukrászati készítmények forgalma, de nem annyira, hogy ellensúlyozhatta volna a szeszes italok csökkenő árbevételét, így e tevékenység 0,7 százalékkal kevesebb forgalomhoz jutatta a szövetkezeteket, mint egy esztendővel korábban. Meglehetősen nagy teret kapott a beszámolóban a háztáji és más kisgazdaságok termelésének fejlesztése. Az egyre javuló munka hatására tavaly 150 millió forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak a zalai áfészek, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jelentős volt az export is. A negyven vagon házinyúl szinte teljes egészében, a felvásárolt 60 vagon méz nyolcvan százaléka, az ötmillió forintot érő éticsiga és fürj száz százaléka külföldre került. A fogyasztási szövetkezetek valamennyi tevékenységét összegezve a bruttó árbevétel meghaladta a 2,4 milliárd forintot, s a képződött nyereség 71 millió körül alakul. Ez utóbbi mintegy három millió forinttal elmarad a várt szövetkezeti eredménytől Az erre való utalás egyúttal meg is határozza az idei legfontosabb tennivalót, a hatékonyabb munkát, a nyereség fokozását. Jól dolgoztak a takarékszövetkezetek — állapította meg a beszámoló. Soha annyi pénzt nem gyűjtöttek össze tagjaik betétszámláján, mint az elmúlt esztendőben. A terv 48 millió forint betétnövekedést rögzített, ezzel szemben 67 millió forint volt a teljesítés. A takarékszövetkezeteknél elhelyezett betét mintegy 450 millió forintra gyarapodott. Elemezte a beszámoló a lakásszövetkezetek munkáját is, majd Ábrahám Géza, a felügyelőbizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Vitával folytatódott a küldöttgyűlés. A felszólalók legtöbbje az idei tennivalók teljesítésének fontosságát taglalta, különös tekintettel a takarékos és hatékony gazdálkodásra. Sáfár Károly, a keszthelyi Georgikon Áfész elnöke szólt a szövetség új tagszövetkezeti küldötteinek nevében, a maguk részéről eredményes munkát ígért Szekeres Gizella, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom kiszélesítésének fontosságáról beszélt A megyei tanács elismerését tolmácsolta az áfész-eknek Szabó Károly elnökhelyettes. Megemlítette, hogy a megye szövetkezetei a kereskedelempolitikai munkából tevékeny részt vállaltak. Az idei tennivalók közül aláhúzta, hogy továbbra is az áfészek első és legfontosabb feladata a községek lakosainak ellátása. Szólt a közétkeztetés fejlesztéséről, a Zalában oly jelentős kistermelői tevékenység további felkarolásának fontosságáról. Felszólalt még Csutora József, a megyei pártbizottság munkatársa, majd dr. Horváth István, a Szövosz főosztályvezetője, főleg a takarékszövetkezetek tennivalóit, azok közül is a mezőgazdasági hitelezés erősítését taglalta. A vitát követően a megyei szövetség testületeinek kiegészítésére került sor, majd határozathozatallal ért véget a küldöttközgyűlés. i Wi •i A bűvös szinten, a vártnál korábban I (3. o.) wmmm Rendhagyó * önértékelés (3. o.) ItWlHBlUB Közgazdaság, gazdasági élet (4. o.) mmm Bébiétel-gyártás Magyarországon (5. o.) I IflKnH?! Vizsgálódások, bejelentések, panaszok 15. ol