Zalai Hírlap, 1979. december (35. évfolyam, 281-304. szám)
1979-12-01 / 281. szám
A munkaerő felelősségre vágyik — kérem a munkaköri leírásomat! — hangzik gyakran az indulatos követelés, amely rendszerint akkor fogalmazódik meg, ha valami baj van. A baj azonban többféle lehet: nincs munka, vagy éppenséggel túl sok van, elvégzetten a feladat, nincs gazdája. Tisztázatlan az illetékesség, és vele a felelősség... Egy oktatási intézmény első embere nem vállalta addig megbízatását, amíg írásban nem tisztázták hatáskörét. Nem a felelősségtől ódzkodott — ellenkezőleg: azért kereste a feladat határait, hogy a vele járó felelősséget ténylegesen vállalhassa. Nehogy több szék között — melyek egyike az övé —, „pad alá essen”. Alacsonyabb beosztásokban nem ilyen egyszerű a helyzet. A munkakört ugyanis — leírva, vagy anélkül — a munkáltató határozza meg. Ha a dolgozó nem fogadja el, az gyakorlatilag , a felmondást jelentené. Ezért, ha valahol nincs tisztázva a munkáka, vagy nincs munkaköri leírás, annak nem az érintett munkavállaló az oka. Sokkal jellemzőbb a dologban a vezetői halogatás, idegenkedés. Az illetékesség, mint a felelősség előfeltétele szándékosan is lehet tisztázatlan, egyegy bizonytalan vezető a kusza felelősségi láncolatban könnyebben megőrizheti pozícióját. — persze nem feltétlenül a közösség javára. Pedig a beosztottak felelősségre törekvése jó munkaviszonyt jelez: olyan tőke, amelyet hűen kezelni vezetői kötelesség. A legtöbb kutató Intézet házi műhelyében jókezű, sokoldalú technikusok dolgoznak. Az egyik orvosi egyetemi intézetben mondta a népszerű ezermester, aki találmányszámba menő megoldásaival azt ott zajló tudományos munkában is érdekelt. — A mi munkaköri leírásunk meg sem próbálja a lényeget megfogalmazni. Számomra a lényeg ott kezdődik, ahol már könnyen ráfoghatják: „nem lehet megcsinálni”. Igaza van: a műszaki kultúrát, a leleményességet, az ügyszeretetet önmagában hiába tennék papírra. Az eltökéttség mellett abban az intézetben külső, belső feltételek is megvannak: a bizalom és az elismerés az orvoskutatók részéről, a jól felszerelt műhely, jó vezetés és a közös munka kohéziója fogja össze a dolgozók tevékenységét. Egy másik ismerős technikusnak, aki egy nagy szolgáltató vállalat műszaki ellenőre, nincs ilyen szerencséje a munkaköri leírásával. Az utolsó ■ bekezdésre bök leleplező szándékkal: ... továbbá köteles ellátni azokat a feladatokat, melyekkel csoport- vagy osztályvezetője szükség esetén megbízza”. És ő lépten-nyomon „szükség esetént” végez... A munkaköri leírás önmagában nem csodaszer; nem teremti meg a rendet, ha egyébként annak feltételei hiányoznak. Ebből ered a feszültség. Ronthatja a helyzetet a ma is gyakori jogi tájékozatlanság. Sokan csak a leírást lobogtatva szereznek tudomást arról, hogy a munkaszerződéseken belül a munkáltató végrehajthat változtatásokat, például a dolgozó vállalaton belüli átirányítását, ha az nem jár keresetcsökkenéssel, ha ideiglenes jellegű, és nem ütközik általánosabb érvényű más jogszabályba. Mindez pedig független attól, hogy leszögezték-e munkaköri leírásban, vagy sem. Kötelezhet, és leleplezhet tehát ez a dokumentum, de a közös érdek, hogy a dolgozó és munkáltató ne alkalmatlan fegyverként, hanem az ésszerű és termelékeny munka érdekében együtt használja. Fontos ez napjainkban, amikor nagy szerep jut a rugalmasságnak, a szervezettségnek és a munkaerő jobb kihasználásának a gazdaságban. Kövecs Tamás Zalaegerszegen tartotta ülését a VEAB urbanisztikai munkabizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Zalaegerszegen az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Környezetvédelmi és Tájhasznosítási Koordinációs Tanácsának urbanisztikai munkabizottsága. A munkabizottság ülésén megjelent Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Nemecz Ernő professzor, a VEAB elnöke. Az ülésen elsőként dr. Dobos Tibor, egyetemi docens tartott előadást. A városok zöldterületiének kapcsolata az épületek megjelenésével, a tájjelleg fenntartása az építészetben címmel. A diaképekkel illusztrált érdekes előadáson többek között elhangzott, hogy világviszonylatban 6,5 százalékkal nő évente a városok lakossága. Az urbanizáció mértéke már akkora, hogy az emberiségnek körülbelül az ötven százaléka él városokban. Ezek a számok is bizonyítják, hogy milyen fontos szerepet játszanak életünkben a városi zöldterületek. „Napjaink városához nemcsak a műemlék, de a fa is hozzátartozik. Az utcakép pedig mindenkire hat, aki csak érzékeli. Ezért fontos számunkra az, hogy hogyan alakítjuk ki a környezetünket” — mondotta az előadó. Az előadásban szó esett még arról is, hogy hazánk valamennyi városa példát vehet Zalaegerszegről, hiszen ez a város az elmúlt években bebizonyította, hogy hogyan kell olyan városképet kialakítani, amely szervesen beilleszkedik a tájba. Az előadást követő vita után Kustos Lajos, városi tanácselnök, az urbanisztikai munkabizottság elnöke terjesztette elő az 1980. évi munkatervet. Ennek megfelelően a munkabizottság Tatán, Győrben és Veszprémben ülésezik majd a következő évben. Az üléseken a tatai medence urbanisztikáját, a nagyvárosok fejlődését, a városközpontok és az új lakótelepek kapcsolatát tárgyalják meg. Jövőre is számos pályázati felhívást tesznek közzé, a tervek szerint pedig a városfejlesztéssel kapcsolatos koncepciókról monográfiát jelentetnek meg. Ezt követően a munkabizottság tagjai az Ifjúsági és Úttörőházban megtekintették a Barangolás Zalában és az Otthonunk, Zalaegerszeg című filmeket, majd egy autóbuszkirándulás keretében megnézték az alsóerdei zöldövezetet és a városi parkerdőt is. Képünkön, az urbanisztikai munkabizottság a diaképes előadáson. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 281. szám Ára: 1,20 forint 1979. december 1., szombat Törvényerőre emelték a gazdasági és költségvetési tervet Befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Moszkva. (MTI). Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács csütörtökön külön- külön ülésen vitatta meg a jövő évi népgazdasági és szociális tervet, valamint a költségvetés előirányzatát. A pénteki együttes ülésen Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes az Állami Tervbizottság elnöke válaszolt a képviselők felszólalásaira, javaslataira, hangsúlyozva: a vita megmutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető, s a szovjet törvényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásához. A költségvetéssel kapcsolatos felszólalásokra Gorbuzov pénzügyminiszter válaszolt. A Legfelsőbb Tanács a tervet és a költségvetést egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellenőrzéséről szóló törvénytervezetet Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese terjesztette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség fokozott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába, a törvénytervezetet a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészégéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő. A Legfelsőbb Tanács a törvényeket egyhangúlag elfogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munkáját. ••Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembe vételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnaggyá és dr. Csiba Sándor rendőrezredest rendőrvezérőrnagggyá nevezete ki. Az Elnöki Tanács Dobai Károly István elítéltje a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a budapesti rendőrfőkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. (MTI) // fs? Mill SZAMUHKBÓl v // // // // // // // // // ////////. " x"/ // // S S SS SS S S SS SSSSSSSS Ss Ss Színvonaljavítás — tanulságokkal (3. o.) mmm A mezőgazdaság formálói (3. o.) «mumm» A jövő hét rádió- és tv-műsora (4. o.) «mumnm Kacorlakon elkezdődött valami (5. o.) ■noth Guberálók nyomában (S. a.) A MÁV celldömölki építési főnökségéről érkezett ez a képünkön látható univerzális darus jármű Zalaegerszegre. A különleges, hidraulikus működtetésű vasúti jármű jól alkalmazható betonaljak telepítésénél. A zalaegerszegi pályafenntartási főnökség a gépet a zalaegerszegi vasútállomás eliszapolódott vízelvezető árkainak megtisztítására, a felesleges föld elszállítására hasznosítják. (Kiss Ferenc felvétele) Energetikai középtávú kutatási terv készül Hazánkban energetikai célokra az ipari beruházásoknak mintegy harmadát, az ország összes beruházásainak 10—12 százalékát fordítják. Az energiaimport ellentételezéséhez szükséges beruházásokkal együtt az ipari beruházásoknak csaknem 40 százaléka jut energetikai célokra. Külkereskedelmi mérlegünkben is tetemes mennyiséget képvisel az energiabehozatal. Ezért nagy jelentőségű a készülő országos középtávú kutatási tervnek az energetikával foglalkozó fő iránya, a készülő tudományos tervről Lévai András akadémikus nyilatkozott az MTI munkatársának. A többi között elmondotta, hogy az energiaszerkezet észszerű átalakítása azért is szükséges, mert energiaimportunk ma már meghaladja az összes energiafogyasztásunk felét, és 1990-ig mintegy 60 százalékra növekszik. Energiabehozatalunk 85—88 százaléka a Szovjetunióból származik, így döntő jelentőségűen járul hozzá energiahelyzetünk stabilizálásához. Világszerte valószínűsíthető, hogy a növekvő energiaigények fedezetének hiányzó részét az atomenergia adja majd. A szakemberek és a politikusok előtt ma már az is egyértelmű, hogy a szénhidrogéneket — elsőorban a kőolajat — szénnel és nukleáris energiával kell kiváltani. A jelenlegi elképzelések szerint szénbányászatunk 1990-ig 75—80 százalékkal növeli a termelési koncentrációt, és a termelékenységet. Aránylag kiterjedt lignittelepeink új szénerőművek építésére nyújtanak lehetőséget. A hazai kőolaj-, földgáz- és uránércbányászat korszerű technológiát alkalmaz, s így például az uránbányászatban 1970 óta megháromszorozódtak a teljesítmények. Az ország kedvező lehetőségei között tartjuk számon a geotermikus energiát, mint gazdaságosan felhasználható helyi energiaforrást. Felhasználásával 1965 óta mintegy 800 000 tonna tüzelőolajat takaríthattunk meg, és a következő ötéves tervben évenként százezer tonna „folyékony aranyat” válthatunk ki a természeti kincsünkkel. A hazai erőforrásokat számba véve csak korlátozott mértékben számíthatunk vízerőink hasznosítására. — Éghajlati viszonyaink mellett nem lesz elhanyagolható a jövőben a napenergia hasznosítása sem. Ez a kérdés különben világszerte előtérbe került. Ezt az energiafajtát azonban az évszázad végéig valószínűleg csak lakóházak fűtésére és melegvíz-szolgáltatásra, a mezőgazdaságban szárításra és egyéb, alacsony, hőmérsékletet igénylő folyamatokra vehetjük számításba. Optimális esetben az új lakóházak mintegy 30 százalékát lehetne ily módon ellátni, de az összes energiafogyasztásnak így is legfeljebb 3 százalékát lehet majd napenergiával fedezni. — Mindenképpen szükséges foglalkoznunk — a KGST-országokkal közösen — az atomenergia gazdaságos kihasználásával. Az atomenergia gazdaságosabb kihasználására célszerű lenne egyesített atomenergia-rendszert kialakítani, így a különböző típusú atomerőművek " együttműködésével növelhetnék az uránérc hasznosításának fokát.