Zalai Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

2 Dánia nem teljesíti az amerikai parancsot Koppenhága (TASZSZ): Harold Brefwn amerikai had­ügyminiszter a dán kormány­hoz intézett levelében sürgette, hogy Dánia az elkövetkezendő években jelentős mértékben növelje katonai költségveté­sét — adta hírül szerdán este a dán televízió. Az amerikai felszólítás éppen akkor érke­zett, amikor a dán szociálde­mokrata kormány tárgyaláso­kat folytat az ellenzéki pár­tokkal az 1981—84-es időszak­ra, szóló katonai költségvetési tervezetről. A kormány azt javasolta,­­hogy a jelenlegi szinten fagyasszák be a fegy­verkezési költségvetést. Dánia nem szándékozik kö­vetni az Egyesült Államok­nak a katonai kiadásokra vo­natkozó utasításait — jelen­tette ki szerdán a Dán Szo­ciáldemokrata Párt szóvivő­je. P. Nilsen, a dán parlament hadügyi bizottságának tagja leszögezte: Mindig meghall­gatjuk szövetségeseink javas­latát, de Dániának magának kell meghatároznia katonai költségvetésének összegét. Genscher nyilatkozat A bonni kormány célja továbbra is az enyhülés Bonn (MTI): A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos­­ politi­kára van szükség, a világpo­litikai színteret nem szabad érzelmeknek uralniuk — je­lentette ki a Die Zeit című folyóiratnak adott interjújá­ban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődleges célja változatlanul a enyhülé­si poétika eddigi eredmé­nyeinek biztosítása és — a lehetőségekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet rész­ről ki akarnak használni minden tárgyalási lehetőséget kelet és nyugat között. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán kiala­kult feszültségre utalva bur­kolt formában bírálta és fi­gyelmeztette az Egyesült Ál­lamokat is: a nyugat energia­­forrásainak védelmében meg­hirdetett katonapolitika — Genscher szavai szerint a „kelet—nyugati ellentétek ki­­terjesztése az észak—dél vi­szonyra, a fejlett ipari álla­mok és a fejlődő világ kap­csolataira — veszélyes, a nyugat érdekeire nézve káros következményekkel járhat. Ismételten elutasította azo­kat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg köz­vetlenül vegyen részt egy NATO intervenciós egység­ben. Genscher szerint azon­ban szükség van az Atlanti Tömb belső munkamegosztá­sának átrendezésére, hogy „minden tagország a legmeg­­­felelőbb feladatot kapja”. A­­ Szövetségi Köztársaság célja,­­ hogy Közép-Európában kato­­­­nailag, a NATO déli szár­nyán, valamint a harmadik Világban gazdasági és katonai segélyek formájában fokozza tevékenységét és a „közvetlen­­ beavatkozás” lehetőségét át­engedje azoknak a nyugati államoknak, amelyek „ha­gyományaikból, történelmük­ből és elkötelezettségükből fakadóan jobban alkalmasak a NATO külső keretfeltételei­nek biztosítására.”. ZALAI HÍRLAP Hadarócsökkenté«­ tárgyalások A nyitó ülésen hét év mérlegéről Bécs (MTI): Csütörtökön a bécsi Burg Redeuten termében dr. Jan Chandoga, csehszlovák küldöttségvezető-helyettes el­nökletével megnyílt a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássorozat 20. ülésszaka. A sorrendben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Ta­­deusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitó ülés után — a hagyományoknak megfelelően — sajtóértekezle­tet tartott mindkét fél képvi­selője. Strulak nagykövet az újság­írók előtt felolvasott nyilatko­zatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fő­városban a haderőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő kon­zultációk. Az évforduló meg­ünneplésére kevés okunk van — mondotta —, mivel az eltelt időszak alatt —, sok erőfeszí­tés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a kitűzött témakörben. Meg­állapította azt is, hogy a 20. ülésszak különösen bonyolult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körülmény a szocialista országok törekvé­sei és szándékai ellenére ala­kult így. A december közepén meg­szakadt tárgyalási folyamatra visszatérve a lengyel diploma­ta bonckés alá vette a NATO- országok múlt év végén — egyébként a NATO „Euro-ra­­kéták” gyártására és nyugat­­európai telepítésére vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Ki­jelentette, hogy az említett NATO-javaslat nem jelent kö­zeledést a szocialista országok álláspontjához, ellenkezőleg, sok vonatkozásban tovább bo­nyolítja a bécsi tárgyalások menetét. A NATO-országok továbbra sem hagytak fel a Varsói Szer­ződés közép-európai­­ haderői létszámára vonatkozó, szélső­ségesen túlzó értékeléseikkel, és a létszámadatok tisztázását a jövőben is a csökkentés első szakaszára vonatkozó megálla­podás előfeltételeként kezelik. Ilyen körülmények között érthető — mondotta nyilatko­zata befejező részében a len­gyel küldöttség vezetője —, hogy a szocialista országok aligha reménykedhetnek a tár­gyalások gyors eredményessé­gében. Ennek ellenére a szo­cialista országok mindent megtesznek az előrehaladás érdekében. A haderőcsökkentési tárgya­lások következő plenáris ülé­sét a jövő héten, csütörtökön tartják Bécsben. Blöff az iszlám kártyával A Novoje Vremja kommentárja Moszkva (TASZSZ): Az im­perialista politika újabb koc­kázatos tervet dolgozott ki — előállt az „iszlám kártyával” — írja a Novoje Vremja leg­utóbbi számában Dmitrij Volszkij. Arról van szó, hogy az imperialistaellenes alapo­kon kialakuló mohamedán vallási—politikai mozgalmat megpróbálják szembeállítani a Közel- és Közép-Kelet haladó országaival és felszabadító mozgalmaival, valamint a Szovjetunióval — mutat rá a kommentár. Washington a mo­hamedán országok barátjának állítja be magát, Moszkvát pe­dig ellenségüknek tünteti fel. Érzékelhetően megnyilvá­nult ez a mesterkedés a pa­kisztáni fővárosban megtartott iszlám konferencián. Napi­rendjére az amerikaiak sugal­mazására felvették az úgyne­vezett afgán kérdést. Vajon véletlen-e — teszi fel a kér­dést — Volszkij —, hogy ugyanazok a körök, amelyek ezt sugalmazták, egyidejűleg életre keltették a Perzsa-öböl térségében megvalósítandó ka­tonai-politikai tömb gondola­tát, amit a térség országai már tavaly ősszel elítéltek? A No­voje Vremja rámutat: ez a törekvés most vallási köntöst kapott, amitől azt remélik, hogy többen vesznek majd részt a tömbben. Az imperia­lista körök több egymással összefüggő törekvést igyekez­nek megvalósítani hagyomá­nyos módszereikkel — a töm­bök összekovácsolásával, az ellenforralmárok felfegyver­zésével, a sejkek lepénzelésé­­vel, a vallási érzelmek kihasz­nálásával, s a szovjetellenes hisztéria szításával. Elsősorban arra számítanak, hogy Afganisztánt vég nélküli vérontás színhelyévé változ­tatják. Számos jele van emel­lett annak is, hogy fokozzák a nyomást a demokratikus Je­menre. Céljuk továbbá, hogy elvonják az arabok figyelmét a palesztinok jogaiért folytatott, s az Izrael által megszállt te­rületek felszabadításáért ví­vót harctól. S végül ott van Irán, amely az imperialista célpontok központi helyén áll. Nem kétséges, hogy az Iránnal kapcsolatos célok kudarcot vallanak, ha a forradalmi fo­lyamatot nem sikerül vissza­fordítaniuk. Az imperialista stratégák ezért használják fel sietve a forradalmi folyamat­ban jelentkező éles ellentmon­dásokat. Az iszlám kártya kijátszása ezért nem más, mint blöff — hangsúlyozza a Novoje ■ Vrem­ja. Célja nem más, mint az imperialista katonai-politikai ellenőrzés ráerőltetése a kö­zépkeleti térségre. A kártyát olyanok tartják kezükben, akik a térség ősi kultúráját, szabadságszerető népeit sem­mibe veszik — állapítja meg a szovjet hetilap — s a Közép- Keletet csakis olajmezőnek és stratégiai felvonulási terepnek tekintik. Ron­nlásveszély Kissisistean­ A rhodesiai helyzet a témá­ja az ENSZ Biztonsági Taná­csa ülésének. A testület ösz­­szehívását az Afrikai Egység­szervezet kérte azzal az in­dokkal, hogy Nagy-Britannia súlyosan megsérti az ország­ról decemberben Londonban kötött négyoldalú megállapo­dást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hivatott, hogy egy átmeneti időszak­­ közbeiktatásával biztosítsa a hatalom átadását a fehér­ te­lepes Smith-rendszer kezéből a fekete többségnek. Az egyezmény aláírói között sze­repel a fegyveres felszabadító harcot folytató Zimbabwe Hazafias Front, a fehértelepe­sek képviselője, a vele együtt­működő Muzorewa-korr­­ány­­zat, valamint a volt gyarmat­­tartó, Nagy-Britannia. A megállapodás értelmében tűzszünetet rendeltek el, s az újonnan kinevezett brit kor­mányzónak, Lord Soamesnak kellene gondoskodnia a meg­felelő politikai körülmények­ről a valóban szabad válasz­tások megtartásához. A lon­doni megállapodás egyik fon­tos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rhodesiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mintegy hatezer embert. Az utóbbi hetek ese­ményei azonban arról győzték meg a zimbabwei hazafiakat és az AESZ tagországait, hogy a brit gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlö­lő Smith—Muzorewa kor­mányzat fenntartásáért. A dél-afrikai csapatokat nem vonták ki, Lord Soames rész­rehajló intézkedései pedig a hazafiakat sújtják. Nem haj­tották végre egyebek között a londoni megállapodásnak ama rendelkezését, amely va­lamennyi politikai fogoly szabadonbocsátását és a száműzöttek hazatérését ír­ja elő. A BT-vita afrikai kezdemé­nyezői tehát a londoni egyez­mények durva megsértését akarják számonkérni Nagy- Britanniától. Ez utóbbi kép­viselője a testületben vissza­utasította az afrikai országok előterjesztését és felszólítot­ta őket, hogy tartózkodjanak mindenfajta ,.beavatkozástól” mivel az csak nehezítené az afrikai ország függetlenségé­nek megadásáról szóló meg­állapodás teljesítését. Anglia végső soron vétójogával élve megakadályozhatja a határo­zathozatalt a BT-ben, de ez esetben — az AESZ ezt már jóelőre jelezte — a vita kez­deményezői a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé viszik. Anglia viszont sze­retné elkerülni, hogy ott a vádlottak padjára ültessék. A vita élét elveendő lépéseként értékelendő, hogy a BT-ülés­­re időzítve Lord Soames be­jelentette: az országot Dél- Afrikával összekötő híd észa­ki oldalán rhodesiai csapatok vették át a körzet ellenőrzé­sit a dél-afrikai csapatoktól. Ez a részleges kivonulás azonban aligha elégíti ki a rhodesiai hazafiakat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a törékeny tűzszünetet. Pálfi Viktor 1980. február 1. Magyar—jugoszláv kulturális tárgyalások Budapesten ülésezett a magyar—jugoszláv kulturális együtt­működési vegyesbizottság. A képen: Bozsidar Marics és Marczali László aláírják a tanácskozás jegyzőkönyvét (Telefotó MTI: Kovács Gyula) Nemzetközi egyházi tanácskozás Budapesten Budapesten csütörtökön be­fejeződött az Egyházak Világ­tanácsa vezetőinek és a kelet­európai szocialista országok­ban élő egyházak képviselői­nek tanácskozása. A­­résztve­vők­ egyhangúlag megállapí­tották, hogy a világpolitikai helyzetben a közelmúltban megnőtt feszültség ellenére komoly remény van arra, hogy pozitívan tovább fejlőd­jenek az Egyházak Világta­nácsának — a szocialista or­szágokban és a világ más ré­szeiben élő — tagegyházai között kialakult kapcsolatok. Kifejezték a világbékéért érzett felelősségüket és aggo­dalmukat az európai fegyver­kezési verseny gyorsulása, a SALT—II. ratifikálásának el­halasztása és a kelet—nyuga­ti kapcsolatok rosszabodása miatt. Egyetértettek abban, hogy az egyházaknak — kü­lönösen a jelenlegi körülmé­nyek között — nem szabad belenyugodniuk a politikai kapcsolatokban mutatkozó el­­hidegülésbe. Erőteljesen hangsúlyozták az Egyházak Világtanácsának szerepét az enyhülés előmozdításában. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke találkozott dr. Edward Scott kanadai anglikán érsek­kel, az Egyházak Világtaná­­csa Központi Bizottságának elnökével, dr. Philip Potter­­rel, az Egyházak Világtaná­csának főtitkárával, valamint a szocialista országokból ér­kezett több egyházi vezető­vel. (MTI) m­m Terevvam Gromiko Bukarestbe utazott Csütörtökön Bukarestbe ér­kezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromiko a Román Szocia­lista Köztársaság vezetőségé­nek meghívására tesz rövid látogatást a román fővárosban. Sikertelen gépeltérítési kísérlet Berlinben csütörtökön köz­leményben jelentették be, hogy szerdán két személy Berlin és Erfurt között meg­kísérelte erőszakkal eltéríteni az NDK Interflug Légiforgal­mi Társaságának egy IL. 18-as típusú repülőgépét. A gép sze­mélyzete és az utasok határo­zott fellépésükkel megakadá­lyozták a bűncselekményt A tetteseket őrizetbe vették. Szívátültetés Angliában A héten már a második si­keres szívátültetést hajtották végre Angliában. Ezúttal a londoni Harefield kórházban kapott új szívet egy páciens, ám az orvosok sem az ő, sem a donor nevét nem közölték. Ugyanakkor a kórház azt a tájékoztatást adta, hogy a hét elején Cambridgeben új szí­vet kapott Nigel Olney álla­pota biztatóan javul. Egyetértés Carter és Fraser között A messzemenő egyetértés jegyében tárgyalt csütörtökön Washingtonban Carter elnök és Vance külügyminiszter Malcolm Fraser ausztráliai kormányfővel. Amerikai rész­ről elismerésüket nyilvánítot­ták az ausztráliai politikusnak azért, hogy az elsők között csatlakozott Washingtonnak az afgán kérdésben a Szovjet­unió ellen indított kampányá­hoz, s a maga részéről is lépé­seket tett a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok meg­rontására. Franciaország nem követi az USA-t A France Soir című párizsi esti lap értesülése szerint Franciaország nem követi az amerikai kormányt a Szovjet­unióval kialakított gazdasági kapcsolatok csökkentésében. A francia mezőgazdasági minisz­térium úgy vélekedik, hogy a Szovjetunióba irányuló gabo­naszállítmányokat nem csök­kentik és Franciaország a le­hetőségekhez képest­­ kész minden egyéb szovjet megren­delést teljesíteni. Hadihajók váltása az Iránt övező vizeken Megérkeztek az USA-ba az Iránból szökött diplomaták Washington (MTI). Az ame­rikai hadügyminisztérium szerdán bejelentette hogy a Coral Sea repülőgép-anyahajó négy másik hadihajó kíséreté­ben az Indiai-óceánon tartóz­kodik, és az Iránt övező vize­ken fölváltja a mintegy há­rom hónapja ott levő Midway anyahajót. A Midway és öt kísérője visszatér a Csendes­óceánra. A Kitty Hawk anyahajót és négy kísérőhajóját, amely köz­ben hazaindult az Indiai­­óceánról, a Nimitz váltotta föl — közölte a Pentagon. Jelen­leg 26 amerikai hadihajó tar­tózkodik az Indiai-óceánon, s a lépések újabb jelei annak, hogy az Egyesült Államok csaknem állandó jelenlétre rendezkedik be a térségben A Delaware állambeli Dover légitámaszpontjára érkezett szerdán az a 6 amerikai diplo­mata aki a teheráni túszsze­dés idején a kanadai nagykö­vetségre menekült, majd va­sárnap kanadai segítséggel (hamis papírokkal) elhagyta Iránt — közölték az amerikai légierő tisztviselői. Hodding Carter amerikai külügyi szóvivő szerdán közöl­te, hogy a hazatért diplomaták csak pénteken Washingtonban találkozhatnak majd a sajtó képviselőivel, addig még „pi­henésre van szükségük, és ta­nácsokat kapnak a külügymi­nisztériumtól miképpen vála­szoljanak az újságírók kérdé­seire”. Mint mondotta, a State Department gondoskodni kí­ván arról, hogy a teheráni nagykövetség volt tagjai sem­mi olyat ne mondjanak, „ami veszélyeztethetné a fogva tar­tott túszokat”. Columbia, Yale, Berkeley Egyetemisták tüntetése a hadkötelezettség ellen New York (AFP): Tünteté­sekre került sor szerdán há­rom, a legnagyobb és legneve­sebb amerikai felsőoktatási intézmény közé számító egye­temen Carter elnök döntése el­len, miszerint­­ a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítását megkönnyítendő — újra bevezetik a hadköteles korúak összeírását. A New York-i Columbia, a Connecticut-i Yale és a kali­forniai Berkeley Egyetem te­ rületén a hallgatók Carter döntését elítélő jelszavakat hangoztatva tiltakozó felvonu­lásokat tartottak. A Columbia Egyetemen összetűzésekre is sor került az összeírást el­lenző és támogató diákok kö­zött. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a vietnami háború befe­­j­­ezése óta a szerdai megmoz­dulások az első kormányelle­­­­nes politikai tüntetések az amerikai egyetemeken.

Next