Zalai Hírlap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
é !ÉÜMk BulfÉrta „Új hullám" a gazdaságban „Táj utakon a bolgár népgazdaság”, „Bolgár változat”. Gyakoriak mostanában az ilyen újságcímek, szemléltetvén, hogy a dinamikus változások korát éli Bulgária népgazdasága. S ne higyjük, hogy csak a szocialista országok sajtójában olvashatunk erről. Kisebb fajta szenzációt keltett szakmai körökben a tekintélyes angol Financial Times tavaly év végi cikke, amely hírt adott arról, hogy Bulgária ösztönzi a nyugati beruházásokat, vegyes vállalatok formájában. Az új hullám voltaképpen még 1978-ban kezdődött. Az ország külkereskedelme abban az évben 11 százalékkal bővült 1977-hez képest, a kereskedelmi forgalom pedig 18 százalékos emelkedést mutatott A tavalyi év termelési eredményei ugyancsak figyelemre méltóak. Az ipari termelés 6,6 százalékkal, a mezőgazdasági csaknem 7 százalékkal emelkedett 1978-hoz képest. További pozitívum, hogy az élőmunka termelékenységének növekedése ugyancsak 6,6 százalékot tett ki, következésképpen a többlettermelés csaknem teljes egészében a hatékonyság javulásának tudható be. A tavalyi év gazdaságpolitikai eseményei közül mindenképpen a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére irányuló törekvés érdemli meg a legtöbb figyelmet. A bolgár Minisztertanács 1979-ben egész ágazatokat érintő határozatokat hozott: január 1-től a mezőgazdaságban, június 1- től pedig a külkereskedelemben valamint az iparban módosulnak a szabályozórendszer elemei. Az új irányítási rendszerben bővülnek a gazdálkodó szervezetek jogai (és természetesen kötelességei), a kötelező tervmutatók száma jelentősen csökken, a vállalatok nyereségüket, önköltségüket, termelékenységüket maguk tervezhetik. A pénzügyi szabályozás új vonása, hogy megszűnik a költségvetésből a vállalatoknak nyújtott dotációk rendszere. , A gazdasági tisztánlátást segíti elő a BKP Központi Bizottsága és a bolgár Minisztertanács tavaly november 10-i, a fogyasztói ár- és bérintézkedésekről hozott közös határozata. Ennek ugyancsak az volt a mozgatórugója, hogy a dotációk csökkentésével az árakat a valóságos termelési ráfordításoknak megfelelően alakítsa és ilyen módon a termékek fogyasztását is befolyásolja. A béremeléseket nem lehet csupán egyszerű „kompenzációnak” felfogni. A november 10-i határozat kapcsán vezették be Bulgáriában az egységes szakmai bértáblázatot. Ennek érdekében az azonos képzettségű és azonos bonyolultságú munkát végző dolgozók alapfizetése azonos lesz, dolgozzanak az ország bármilyen vállalatánál. A gazdaságirányítás rendszerét tökéletesítő intézkedések már eddig is hoztak kedvező eredményeket. Ezekről adott számot Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, államfő, a nemzetgyűlés tizedik ülésszakán elmondott beszédében. Hangsúlyozta azonban, hogy a gazdasági programban meghatározott feladatok további erőfeszítéseket követelnek. Seres Attila Lengyelország Úi autótípus ősi névvel: Tarpan Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításának lengyel útja korántsem olyan egyenletes, mint a többi szocialista országé. Ahogyan jól és eredményesen dolgozó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok mellett még milliószám léteznek egyéni parasztgazdaságok. A lengyel állam, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, nyilvánvalóan nem hanyagolhatja el az egyéni gazdaságokat sem, hiszen nélkülük nem tudnák a lakosság növekvő élelmiszer szükségletét, a mezőgazdasági termékek exportját biztosítani. Ennek a támogatásnak sok formája van. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberekkel, gépekkel, tenyészanyaggal, vetőmaggal, vegyszerekkel, a termékek közös értékesítésével segítik az egyéni gazdákat. Az állami hitel- és árpolitika szintén azt a célt szolgálja, hogy a paraszti gazdaságok minél többet, gazdaságosabban termeljenek. Sajátos és népszerű formája a céltudatos mezőgazdasági politikának az, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gépeiket kölcsönadják az egyéni gazdáknak. Egy traktor, vagy aratógép, még inkább egy speciális kombájn megvásárlása kedvezményes áron is nagy terhet róna a tizenöt—húsz hektáros gazdaságokra. Az egyéni gazdák ereje legfeljebb akkor futja ilyen költséges gépekre, ha összeállnak és négyen, vagy akár tízen vásárolnak kombájnt, teherautót. A lengyel falvakban azért még jóval több lovat látni, mint nálunk, fogattal a szállítás azonban a távolságok miatt körülményes. Szükség volt és van tehát olyan viszonylag olcsó, kis üzemköltségű, könynyen kezelhető szállítóeszközre, amely pótolja a lovasszekeret. Így született meg a Tarpan személy- és kis teherkocsi-család ötlete 1969-ben. A gyártás előkészítésével a poznani gépgyár szakembereit bízták meg. A Tarpan egy tonnás, személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas, mozgékony, a terepet jól bíró gépkocsi. Nevét a kistermetű, de igen szívós, erős tarpan lovakról kölcsönözték. A gyártást 1973- ban kezdték meg. Az első szériát Zsuk és Nysa autók alkatrészeiből állították össze a poznani járműkészítők. Később a Polski Fiat alkatrészeit, gyártási elveit alkalmazták a gyorsan felfejlesztett üzemben, ahol ma már évente hatezer darab Tarpan gépkocsit szerelnek össze. Tarpan gépkocsit általában csak egyéni gazdák vásárolhatnak. A vásárláshoz kedvezményes, nagyösszegű hitelt kapnak. Nem csoda, hogy az évről-évre növekvő termelési mutatók ellenére ma még nem tudják a tömegesen jelentkező igényeket kielégíteni. A formára is tetszetős, nagy teljesítményre képes kocsi iránt külföldön, például Görögországban, sőt Angliában is nagy az érdeklődés. A gyár tervezői igyekeznek évről-évre továbbfejleszteni az alaptípusokat. Ehhez ma már nemcsak a Fiat, de a Japán Toyota cég licencét is felhasználják. Hamarosan áttérnek a négykerék meghajtású, terepjáró típus gyártására, de foglalkoznak egy kempingkocsi kifejlesztésével is, amelyre ugyancsak nagy a hazai és külföldi igény. Nálunk két évvel ezelőtt a nemzetközi vásáron mutatták be, a magyar utakon azonban még nem találkozhattunk vele. Pedig érdemes felfigyelni rá, mert ügyes, strapabíró, erős és viszonylag olcsó autó a Tarpan, akárcsak a névadók a lengyel dombvidék híres lovai. V. F. Tarpan 9 833. típusú »«mély- és teherszállító gépkocsi. A terepet, kedvezőtlen útviszonyokat jól bírja, fogyasztása mérsékelt. zalai hírlap Csehszlovákia A cseh üvegkészítők felélesztik az üveg lelkét, s a forró, alaktalan anyagból olyan szépségeket varázsolnak elő, amit kivétel nélkül minden ember megcsodál. Ez a szépség „Bohemia Glass, Skrdlovice” védjeggyel eljut a világ majd negyven országába, köztük a Szovjetunióba, Kanadába, Franciaországba, az USA-ba, az NSZK-ba és a skandináv államokba. A Cseh-Morva fennsík egy kis községében, Skrdlovicében üzemelő üveghuta kis „vállalati múzeumában” elénk tárult az üzem szinte teljes negyvenéves története. Kísérőnk, Petr Ho a gyárvezető elmondja, hogy a gyárat Emánuel Beránek 1941-ben alapította, s még ugyanannak az évnek őszén megkezdték az első készítmények szállítását. Hutaüvegeket különleges csillogású, vastagfalú vázákat pasztellzöld, vagy rózsaszínbe játszó árnyalatokban, buborékos üvegből... A gyár kezdettől fogva kapcsolatot tart az üvegkészítő művészekkel. A jó ötleteket, az érdekes megoldásokat, elgondolásokat a képzőművész adja, s az üvegkészítő mester azután jó érzékelés ügyességgel igyekszik a művész terveit megvalósítani. — Az üveggyárban nemcsak egyedi darabok születnek — tájékoztat a gyárvezető —, hanem kisebb sorozatok, húsztól száz darabig, sőt néha nagyobb szériák is de egy-egy mintából legfeljebb 1200 darab készül. Évente száz-százhúsz új mintát hozunk forgalomba. A gyár kollekciója képviselte Csehszlovákiát a Münchenben megrendezett EXEMPLA ’79 nevű kiállításon, s szerepelt a JABLONEC ’79 harmadik nemzetközi üveg- és porcelán kiállításon is, ahol négy aranyérmet nyert. A skrdlovicei üveggyár bájos emléktárgyaival az 1980. évi Moszkvai Olimpiai Játékok látogatói is megismerkedhetnek. Zdener Strejc (ORBIS—KS) Az üveg művészei A skrdlovicei üveghutának a Moszkvai Olimpiai Játékokra készített művészi emléktárgyai. Német Demokratikus Köztársaság Szövetkezetek együttműködése Szüntelenül érkeznek a hatalmas járművek a Neubranderburg kerületi Dedelow 4 ezer férőhelyes tejtermelő szövetkezetének a silóihoz. A környező növénytermelő szövetkezetek szállítják ide a takarmányt. A vidék rétjein kiváló minőségű széna terem. Kuba, amelyet évente négyszer kaszálnak és ez biztosítja a tehénállomány szükségletét. Az NDK-ban arra a felismerésre jutottak, hogy az iparszerűen termelő, szakosított gazdaságokban érhető el a legjobb eredmény. A növénytermelő szövetkezetek 1977 óta szerződésben kötelezik magukat, hogy az állattenyésztő gazdaságokat ellátják a szükséges takarmánnyal. Pontosan rögzítik a szállítandó termények mennyiségét, minőségét, a szállítás határidejét. Az árakban a szerződő felek közösen állapodnak meg. Dedelow község tejtermelő szövetkezetében hatalmas tartályokban tárolják az ezer tehén ellátásához szükséges szálas takarmányt. Körültekintőbb munkaerőgazdálkodás Központi kérdés lett Kubában a munkafegyelem megszilárdítása. A szigetország vezetőinek a közelmúltban elhangzott beszédeiből is kitűnik: a jövőben egyetlen munkahelyen sem lehet több dolgozó, mint amennyire ténylegesen szükség van. Minden dolgozót, akire akárcsak ideiglenesen nincs szükség az adott munkahelyen, át kell irányítani oda, ahol abban az időben éppen több munkáskézre van igény. Az ésszerűbb, a népgazdaság igényeivelés követelményeivé jobban összhangba kerülő foglakoztatottsági színvonalat elsősorban közgazdasági eszközökkel kívánják elérni. Felülvizsgálják a jelenleg érvényben lévő bérskálát és termelési normákat, a kubai minisztertanács ennek végleges változatát a közeljövőben hozza nyilvánosságra. A bérrendszer jobban ösztönzi majd a végzett munka minőségének javítását a termelés hatékonyságának növelését és észszerűbb takarékoskodást a meglévő erőforrásokkal. A mostani intézkedések szoros összhangban vannak a gazdaságirányítási rendszer két éve megkezdődött továbbfejlesztésével. Az 1978-ban meghirdetett elveknek megfelelően az utóbbi időszakban „élőbbé” vált a szigetországban a pénzgazdálkodás növekedett a vállalatok önállósága, decentralizáltabb lett a döntéshozatal. A tavalyi esztendő eredményeinek értékelésekor kiderült, hogy a gyorsabb, hatékonyabb előrelépés egyik legnagyobb akadálya a munkatermelékenységnek a számítottnál kedvezőtlenebb alakulása volt. És ennek nem mond ellent, hogy a kubai gazdaság szinte valamennyi ágazatában figyelemreméltó eredményeket értek e. Ezt érzékelteti a nemzeti jövedelem közel öt százalékos növekedése. A beruházások az 1978-as esztendőhöz képest kereken 3 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal haladta meg az előző év színvonalát. A gépipar 15 százalékkal, a műtrágyaipar 18 százalékkal, a konzervipar pedig 6 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Citrusfélékből 15 százalékkal takarítottak be többet, mint 1978-ban. Az elért eredmények — amint erre kubai közgazdászok rámutatnak — jobbak is lehettek volna, ha a kulcsfontosságú mezőgazdasági ágazatokban nem következnek be jelentős veszteségek. A tervezettnél kevesebb cukrot sikerült betakarítani, mert az ültetvényeken üszőkbetegség támadta meg a cukornádat. A dohányültetvények egynegyedén penészgomba okozott jelentős károkat. A világpiaci változások — a legtöbb nyersanyag és élelmiszeripari termék ára meredeken emelkedett míg a cukor ára rendkívül alacsony volt, — valamint a kubai külkereskedelem szerkezetének problémái miatt a figyelemreméltó eredmények ellenére sem sikerült maradéktalanul valóra váltani az 1979. évi elképzeléseket. Mint a Kubai KommunistaPárt Központi Bizottságának tavaly novemberi plénuma megállapította: az ország csak a szocialista gazdasági integráció segítségével, illetve a baráti országokkal való szorosabb együttműködéssel tudta elkerülni a súlyosabb gondokat. A KGST-országokkal kötött közép- és hoszszútávú megállapodások biztos alapot nyújtottak és nyújtanak a szigetország gazdaságának fejlődéséhez. A két- és sokoldalú segítségnyújtás keretében sok gyárüzem kezdte meg termelését. Faragó András 19*. április 1.