Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

ICH juiuu, 1. ZALAI HÍRL­AP A népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bá­nyászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy-gyár rekonstrukciója) maradnak ké­sőbbre kisebb munkák. Nagy­­beruházás 1980-ban nem kez­dődött meg. A tervezettnél na­gyobb a teljesítés a lakásépí­téshez kapcsolódó létesítmé­nyek, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejleszté­sénél. A vállalatok és szövet­kezetek beruházásaikra az elő­ző évinél kevesebbet, a számí­totthoz közelálló összeget for­dítottak. Munkaerő-gondok nélkül A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kis­mértékben csökkent, ezen be­lül a nem termelő és szolgál­tató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkozta­tási vagy munkaerőellátási gondok nem voltak. A kor­mányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőt­tek, a mezőgazdasági termelés­ből származó bevételek is a számítottal megegyezően emel­kedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasab­bak az 1979. évinél, nagyobb­részt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonalpolitikai intézkedések hatására. A fo­gyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a terve­zettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme meg­egyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom vo­lumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fo­gyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál job­ban nőtt az élvezeti cikkek fo­gyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszerellátás az év folyamán összességében ki­egyensúlyozott volt. Iparcik­kekből az év elején a szoká­sosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban ja­vult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél va­lamivel jobban fejlődött Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógy­intézet­i ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhe­tő gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános isko­lai osztálytermekből is a ter­vezettnél több épült. Középpon­tban: az egyensúly A gazdasági munka fő fel­adata 1981 ben is a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének, el­sősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének ja­vítása, és a lakosság elért élet­­színvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasz­nálás növekedése és összetéte­le e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföl­di végső felha­sználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt első­sorban a felhalmozás, ezen be­lül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kis mér­tékben emelkedhet. A termelés továbbra is mér­sékelt de az 1980. évit megha­ladó ütemben és differenciál­tan nő. A növekedés nayybb­­részt a gazdaságos kivit«l) bőví­tését szolgálja. Meg kell gyor­­sítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a '»“­földi kereslet mérséklődés következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben­­ kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és­­ üzemszervezésben, a jobb mun­­­­kaidő kihasználásban, a mun­­­­kafegyelem javításában, a­­ munkaerő átcsoportosításában­­ rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a ter- r melésnél jobban növekedjék,­­ az álló- és forgóeszközök ki­­­­használása pedig a korábbi évekénél eredményesebb le­gyen. Az energia- és anyagta­karékosság fokozása és a rá­fordítás szerkezetének ésszerű­sítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfel­jebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányza­tai: A szocialista szektor beruhá­zásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. A versenyképes ipari termelés bővülhet . . Az iparban a tervcélokkal­­ összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővül­het. Az ipari termékek kivite­lének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelt,­ emelkedő bel­földi keresletet H Ennek megfe­lelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradó- és vákuumtechnikai-, a műszer­es a fémtömegcikkipar­, vala­mint a vegyipar, ennek kereté­ben a gyógyszer- és növényvé­dőszer-gyártás, a gumi és mű­anyag-feldolgozó ipar terme­lése és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi ke­reslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének kor­szerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányösszetételü­­ket átalakítva, gyorsan alkal­mazkodnak a­ piaci feltételek­­hez. A gazdasági szabályozó­­rendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci al­kalmazkodásban, a termelés hatékonyságában meglevő, il­­­­letve kialakuló különbségek­­ mielőbb felszínre kerüljenek és a hatékony vállalatok gyor­san fejlődjenek. Jelentős ha­ladást kell elérni a gazdaság­­i talán vállalatok tevékenységé­­­­nek hatékonnyá tételét célzó­­ programok végrehajtásában, a­­ gazdaságtalan termelésnek jogi védelmezővel történő felváltá­­­­sában.­­ A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az­­ alumíniumipari, a petrolké­­­­miai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer- és interme­diergyártás, valamint az elekt­ronikai alkatrész- és részegy­ség-gyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és má­sodlagos nyersanyagok haszno­­­sításának növelését szolgáló programok megvalósítása.­­ Az építőipari termelés a­­ mérséklődő beruházási keres­let miatt változó piaci feltéte­­­­lekhez alkalmazkodik. A beru­házási építés csökken, a fel­­­­újítási-karbantartási munkák­­ növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növe­lése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét,­­ a munkafegyelmet, csökkent­sék a kivitelezési időtartamo­kat. Az irányítás segíti az önk­e­tési piac kereslet—kínálati­­ egyensúlyának megszilárdulá-­­­sát. Támogatja a vállalatokat, az építési kapacitások és a­­ munkaerő keresletnek megfe­lelő átcsoportosításában. Álla­mi eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. Mezőgazdasági termékek: gazdaságos kivitel A mezőgazdaságban gabona­félékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termé­k­­mennyiség megközelítése a fel­adat. A zöldségek és gyümöl­csök, valamint az ipari növé­nyek termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hús­termelés kisebb mértékben,­­az egyéb állati termékek ter­me­­lése gyorsabban nő. Az ár és szabályozórendszer javítása ás egyéb intézkedések elősegíthe­tik, hogy a kisüzemekben a te­nyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termékekből a terme­lés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bő­vítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátá­sának változatlanul jó színvo­nalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban foly­tatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhaszná­lása. Növekszik a mezőgazda­­sági üzemek kiegészítő tevé­kenysége. Az 1981. évi szállítási fel­adatokkal összhangban az áru­szállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési telje­sítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az álla­mi, mind a vállalati döntési körben­ csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhal­mozási célú pénzforrások sza­bályozása. A beruházási eszkö­zöket a folyamatban levő be­ruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell össz-­ pontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszaki­lag indokolt időtartam betar­tása, a koncentrált megvalósí­tás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagybe­ruházásként megkezdődik a szolnoki papírgyár rekonstruk­ciója és az Árpád-híd szélesíté­se, valamint az előkészítéstől függően a mecseki szénterme­lés fejlesztése, a mányi bánya­üzem és a dunaújvárosi kok­szolómű beruházásainak a ki­vitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyag ellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csök­kentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredmé­nyező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyor­san eredményt hozó, a megle­vő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés­­és a forgalom szükségleteivel össz­hangban emelkedhetnek. Javí­tani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodá­sát, a termelőeszköz kereske­delem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdas­ágban foglalkoz­tatottak száma várhatóan csök­ken. Folytatódik a foglalkozta­tás ágazati szerkezetének át­alakulása, a foglalkoztatottak száma az iparban és az építő­iparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktu­rá­­ban emelkedik. A teljes fog­lalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes el­­lyezkedése érdekében korsze­rűsödik a munkaerő közvetíté­si rendszer. Megőrizni az elért életszínvonalat Továbbra is fontos gazdaság­­politikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fo­gyasztói á­rrszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni kerese­tek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően nö­vekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alap­bérrendszerek 1981. évtől ér­vényes módosítása, illetve bér­tételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálér­tékét. A három- és több gyer­mekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi csa­ládi pótlék emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. • A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősor­ban a választéknak a kereslet­­hez jobban igazodó bővítésé­vel javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának nö­velését az új üzemeltetési for­mák, üzlettípusok is elősegí­tik. Állami és magánerőből 76— 78 ezer lakás, ebből állami be­ruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú la­kásépítést elősegíti a telekgaz­dálkodás és elosztás fejleszté­se, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénz­ügyi feltételeinek javítása. Javuló egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás ja­vítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Ja­vulnak továbbá a fekvő- és a járóbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti he­lyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emel­kedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 új férő­hely létesítése szolgálja. Ez­zel a bölcsődés korúak férő­hely ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A köz­oktatás fejlesztésére 1160 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bő­vülhet a gyógypedagógiai in­tézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelő­dési fejlesztések közül folyta­tódik a Budavári Palota hely­reállítása.­­Befejeződik a buda­pesti nagy sportcsarnok építé­se, megkezdődik a Magyar Ál­lami Operaház rekonstrukció­ja. A külkereskedelmi forga­lomban a cél az, hogy a rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású külke­reskedelmi mérleg egyensúly­ban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kis­mértékben emelkedik. Javíta­ni kell a kivitelre szánt ter­mékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltéte­leket, növelni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A kül­kereskedelmi tevékenység ha­tékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell se­gíteni. Rugalmas alkalmazkodást! A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórend­szer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a cé­lok és az a­zokat szolgáló esz­közök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyor­sabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalma­zást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jö­vedelmét és a fogyasztói ára­kat, a termelői árakat, az ok­tatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. (MTI) 4 naposan megviselve kerül­tek, kerülnek a gépek a me­zőgazdasági üzemek javító műhelyeibe, hogy a téli hóna­pokban meggyógyítsák bajai­kat a szerelők. Szükség van erre, hogy tavasszal folytat­hassák tennivalójukat a trak­torosok, a növénytermesztők. De a gépek rendbetételéhez lesz-e elegendő alkatrész? — erről érdeklődtünk a zalai Ag­­roker-nél, Simon Pál osztály­­vezetőtől. — Az őszi hónapokban — az ismert okok miatt — alkat­részkészletünk­­ alaposan meg­csappant — kezdi válaszát. — Egy évvel korábban 81 millió forint értékű árut forgalma­zott raktárunk, az idén válto­zatlan áron számolva 15 mil­lió forinttal többet. És mégsem volt elég, gyak­ran hiányoztak egyes cikkek, mindig azok, amelyekre a leg­nagyobb szükség volt. — Mi a helyzet jelenleg? — Most is folyamatban van a szállítás, érkezett már több olyan sokat keresett áru, ami­ből az ősszel hiány volt. Pél­dául az MTZ—50-eshez a kup­lungtárcsát és a mellső kö­nyöktengelyt említhetem. Sok ilyen traktor van a gazdasá­gokban, ezért fontos, hogy le­gyen ezekhez alkatrész a rak­tárunkban. — Tehát másból sincs hi­ány? — Azt nem lehet mondani, hiszen fényszórót, feszültség­szabályzót, tápszivattyút to­vábbra sem tudunk adni ezekhez a mozgékony trakto­rokhoz. — És a nagyobbakhoz? — Az MTZ—80 és 82-eshez változatlanul hiányzik a komplett porlasztó és annak alsó része. De aggasztóan ke­vés alkatrész van raktárunk­ban a nagy teljesítményű erő­gépnek számító T—150-es mo­torjához is. A Rába—Steiger, a Zetor- Crystal javítása is gondot okoz a gazdaságokban. A hátráltató szintén az alkatrészhiány. — Várható javulás? — A Rábák nem a mi pro­filunkba tartoznak, azokhoz legközelebb a győri Agroker­­nél szerezhetők be pótdarab­­­bok. A Zetor-Cryptal trakto­rok javítása ezután is gondot jelent, hiszen akárcsak nana csehszlovák traktorokhoz, úgy e közepes teljesítményű erő­géphez is kritikán aluli az el­látás. — Kinek a hibájából? — Tudomásom van arról, hogy a szükséges alkatrészek biztosítására is van szerződés a külföldi partnerrel, a szállí­tás azonban ennek ellenére akadozik, nemegyszer tapasz­talhatjuk, hogy el is marad. Most van a szervestrágyá­zás ideje, de a mélyszántásból is van még vissza bőven. E munkákat végző gépekre ezekben a hetekben is sok tennivaló vár. — Ezt nem fékezi az al­katrészhiány?­­ — Nem megnyugtató, hogy a T—088-as szervestrágyázó­­hoz nem tudunk adni komp­lett szóródobot és gerotor-mo­­tort. Az IH—720-as ekék kor­mánylemeze és annak betétje szerepel a hiánycikklistán. Pe­dig nem könnyen pótolható, hagyományos ekékről van szó, hanem a nagy traktorok több százezer forintos munkaeszkö­zéről. Ha ezek közül egy ki­esik a munkából, rendkívül nagy hátrányt jelent a gazda­ságban. — A sok „nincs” után va­lami bíztató? — Kombájnokhoz, még E— 512-sekhez is van megfelelő mennyiségű pótdarab. Igaz, a betakarító gépekre majd a nyár elején lesz szükség en­nek ellenére sok gazdaság anyagbeszerzője előrelátóan már most megveszi a szüksé­ges alkatrészt. Jónak lehet mondani azt is, hogy pillanat­nyilag is­ 52 millió forint ér­tékű áru van raktárunkban, ezzel azért már megkezdhető a gépek téli javítása. Jövőre 107 millió forint értékű alkat­részre adtunk megrendelést, talán kellő időben megérkezik és akkor jobb ellátást tudunk biztosítani, mint ebben az év­ben. Erre a „jobbra” nagyon is nagy szükség lenne, hiszen a meglehetősen öreg géppark üzemképessé tételének ez az alapfeltétele. bí­­r. Van, de mégis kevés Alkatrészellátás a téli gépjavítások idején 1980—100 Nemzeti jövedelem 192,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építés­­szerelés 90,0­­ Mezőgazdasági­­ termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakosság fogyasztása 101,5 ­ Szerelik a vízlágyítót (Kiss reme (elvétel)) Az EIVRT zalaegerszegi alkatrészgyárának 4pt. galvink­ zálójában elhelyezték a horgany és nikkelsor kádrendne­­vét. Jelenleg a galvanizálásh­oz­ szükséges lágyvíz előállí­­tását végző vízlágyító berend­ezést szerelik be. (képünkön! A tervek szerint az új üzemrészben a termelés az év első felében kezdődik meg.

Next