Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
4 (MTI fotó : Gyertyás László terv. — KS) ötven helikopter és repülőgép •műszaki középjavítását végzik a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat kaposújlaki repülőterén. A gépek januárban megkezdik a műtrágyák szórását a termőföldek fölött. Új vetélkedő a televízióban Művészeti vetélkedő kezdődik az új esztendőben a képernyőn: kedd esténként jelentkezik a Játék 3 percben című sorozat. A TV-híradó első kiadását követő műsorban költészet, képzőművészet, zene váltja egymást, a versrészleteket neves előadóművészek tolmácsolják, a festészet, a szobrászat remekeit színesben vetítik, és felcsendül a zene is. " A rádió népszerű. Ki nyer mar adássorozatának televíziós változatában a versenyzők Iránom kérdésre válaszolnak: ki az idézett vers költője, ki a festő, vagy a szobrász, s ki a zeneszerző, akinek műve látható, hallható. A játékra levelezőlapon vagy levélben lehet jelentkezni a Magyar Televízió címén. Zenei Főosztály, Budapest, 1810., „Játék 3 percben”. A versenyzőket a jelentkezők közül a Műsorainkat ajánljuk adásaiban sorsolják ki, s levélben értesítik az adás időpontjáról, helyszínéről. A sikeresen szereplők pénz-, könyv-, vagy lemezjutalmat kaptak. Az új műsor első alkalommal január 6-án este 20 órakor jelentkezik , Berkes Zsuzsa vezetésével. A további adásokban műsorvezetőként mutatkozik be többek között Kudlik Júlia és Takács Mária is. A műsort Apró Attila szerkeszti. (MTI) ZALAI HÍRLAP A munka és az üveg szerelmese SOMOSKEŐY ISTVÁN, a Nagykanizsai Üveggyár igazgatója arról beszél, hogy éppen öt éve került Kanizsára, s enynyi idő után egészen másként látja a várost, mint az első hónapokban. — Tíz évvel ezelőtt jártam először Kanizsán, valami műszaki probléma miatt. Idekerülésemig, 1975 szeptemberéig, aztán nem is voltam itt többet. Az első út azonban örökké emlékezetes marad: hazautazáskor a vonaton ellopták a kabátomat, s bizony dideregtem. A város — lehet, hogy a rossz emlékű utazás miatt — kezdetben idegen volt. Salgótarjánban, ahol korábban dolgoztam, még az épületekhez, a járdákhoz, a parkokhoz is kötődtem, mert társadalmi munkában részt vettem az építésükben. Itt meg csak igazgatóskodtam. Valahogy hiányzott a plusz munka, az olyan megbízatások, amelyek a gyökereteresztés érzetét keltik az emberben — mondja. Egy kicsit az „energiaforrásáról” árulkodik. Arról, hogy akkor képes igazán jelentős eredményeket elérni, ha közvetlenül érzi, rá figyel, s vár tőle valamit a közösség. — Nem volt, s most sincs könnyű dolgom a gyárban. De valahogy úgy éreztem, hogy üresség vesz körül, hiányzott a mozgalmi munka, vagy valami ilyesmi. A városban próbáltam társadalmi megbízatást keresni, azt a választ kaptam, „produkálj eredményt a gyárban, ez most a legfontosabb feladatod.” Aztán a kapun belül felfedeztem egy nagyszerű kis közösséget, a gyár munkásőreit, akik háromszor értek el kiváló címet. De lehetett számítani rájuk a legnehezebb helyzetek megoldásánál is. A gyár hulladéktelepe köré például, egy délután építettek meg egy betonkerítést. Szóval, négy évvel ezelőtt azért kértem a felvételemet a munkásőrségbe, mert éreztem, egy ilyen közösség hiányzik nekem. Megmondom őszintén, nem mertem az alkalmasságom bizonyítása nélkül felvételre jelentkezni. Nem akartam ballaszt lenni a szakaszban. AZ ÜVEGGYÁRBAN most jól mennek a dolgok. Olyan légkört alakított ki az igazgató, amelyben nyíltan mondanak véleményt az emberek. — Alapvető, hogy egymást elfogadjuk. Az életem eddig úgy alakult, hogy soha sem értem rá a másokra áskálódókra figyelni. Csak azokra hallgathattam, akik mögött eredmény is nőtt. Ha valaki megpróbálta a másikat eláztatni, megtettem, hogy fogtam a telefont és behívtam azt, akit szapultak. Néha ilyenkor furcsa igazságok derültek ki. Nem akarom, hogy nagyképűségnek tűnjön, de az eltelt évek során volt módom megismerni az életet. Hamar rájövök arra, hogy a beszélgetőtársam őszintén szól a dolgokról, vagy ködösít. Minden esetben megvizsgálom azt is, hogy miért tette azt az az ember, amit tett, s miért nem valósította meg, amit meg kellett volna. A véleménymondásnál, kapcsolattartásnál ez fontos dolog. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy megelégszünk az „azért tettünk valamit”-tel, s elkerüljük a mélyebb elemzést. Ilyenkor ugyanis szembe kell nézni önmagunkkal, s válaszoljtunk kel arra a kérdésre, megtettük-e maximálisan a tőlünk elvárhatót, azt, amire képesek va ■ gyünk... MIRE KÉPES egy ember? Ki többre, ki kevesebbre, ki maga sem tudja, mert nem merte, vagy csak lusta volt próbára tenni önmagát. Nézem a hévvel beszélő igazgatót, aki negyvenkedik, ritkul a haja, de olyan friss és élénk a tekintete, a mozgása, mint egy huszonévesé. Tizennyolc éve dolgozik az üvegiparban. Valamikor lakatosként kezdte, munka mellett tanult, diplomát szerzett, megtanult két nyelvet, volt tényleges sorkatona. Minden szakmát, beosztást végigcsinált az igazgatóig bezárólag. Közben úgy beleszeretett az üveggyártásba, hogy semmiről sem képes olyan szépen beszélni, mint erről a titokzatos, gyönyörű anyagról, mesterségről Szerinte az üvegiparban vannak olyan szakmák, amelyek művelésére csak a született tehetségek képesek. „Amikor meglátom a képlékeny, fényes anyagot alakulni az üvegfúvók csövein, megborsózik a hátam a gyönyörűségtől” — jut eszembe egy korábbi találkozáskor hallott vallo- imása az üvegről. „Akik őszintén, tudásuk legjavát adva dolgoznak ezzel az anyaggal, igen közel állnak hozzám” — mondta még akkor. Félbeszakítom: — Milyennek vén a kapcsolatát a gyár dolgozóival? — kérdezem. — Úgy érzem, elfogadtak. Sikerült talajt fognom Kanizsán. Aki olyan fajta, mint én, azt bántja a rendellenesség, a sikertelenség. Azokat az embereket, ,akik tenni akarnak a jobbért, sikerült felsorakoztatnom a legnehezebb feladatok megvalósításához is ... A SIKERRŐL beszélgetünk. Mert azt az eredményt, amit Somosheöy István vezetése alatt a gyár elért, méltán lehet sikernek nevezni. Termékei körét szélesítve állja a versenyt a gyár a világpiacon. A dolgozók bére öt év alatt több mint ötven százalékkal emelkedett Az igazgató azt mondja, egyszerűen csak jól, fegyelmezettebben dolgoztak, s ennek ilyen eredményei lettek... Lehet — meditálok. Mindenesetre az eredmény annak is köszönhető, hogy a gyáriak közül sokan felvették azt az életritmust, munkatempót, amit az igazgatójuk az elmúlt évtizedek alatt önmagának diktált. Győrtty hívta Január 1-13100 új országos szabvány 4 Csaknem 400 új országos szabvány lép életbe az új esztendő első napjától, igazodva a technika fejlődéséhez és a nemzetközi együttműködés igényeihez. Az új szabványok közül 150 egyúttal KGST-szabvány is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a szocialista országok közötti munkamegosztásban az árucsereforgalom bővítéséhez. Az új szabványok a műszaki-gazdasági élet szinte minden területét érintik. Új műszaki előírások készültek különféle ércek, építési anyagok, ásványolaj termékek minőségi követelményeire és vizsgálati módszereire. Sok szabvány gépi alkatrészekkel és szerszámokkal foglalkozik, de az előző évekhez képest több az olyan műszaki előírás is, amely az áruk szállítás közbeni védelmét, óvását szolgálja. Népgazdasági szempontból elsősorban azoknak az MSZP KGST-szabványoknak van nagy jelentőségük, amelyek az elektro- és hőtechnika, valamint a faanyagok és a fűrészipari termékek műszaki kövejtelményeit tartalmazzák. A vegy-i ipari fejlődés hozta magával, hogy e témakörben is több mint 20 új, illetve a régit korszerűsítő előírás lép életbe. Ezek között szerepel a személygépkocsik radiál-gumiabroncsainak méreteit és üzemeltetési előírásait tartalmazó szabvány, de a kerékpár gumiabroncs köpenyének minőségére is új előírások születtek. Az élelmiszerek közül ezúttal a szalámifélék, a sűrített tej és a tejpor, a vaj és a margarin különféle vizsgálataira vonatkozó módszereket egységesítették. A szabványok készítésénél a világszabványok előírásait vették figyelembe, mintegy kényszerítve a magyar ipart és kereskedelmet, hogy a világpiacon elfogadott méret-, illetve minőségi követelmények szerint készítsék és forgalmazzák a magyar termékeket 1981. január . Fordulat a szolgáltatásokban? A MOSZ elnökhelyettese a kisipar fejlesztéséről Az utóbbi időben visszatérő téma a lakossági szolgáltatások alakulása. Sajnos, az illetékesek egyetértenek abban, hogy a lakosság igényeit jelenleg az állami, a szövetkezeti szektor és a kisipar együttesen sem képes maradéktalanul kielégíteni. A szolgáltató iparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket, ösztönzőket, amelyek elősegítik a lakossági szolgáltatások színvonalának emelkedését, valamint a lakosság rendelkezésére álló kapacitások növelését. Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem a felét kisiparosok végzik, tehát az új szabályozókra, intézkedésekre elsősorban ezen a területen van szükség. Vajon hogyan alakult a kisipari szolgáltatások helyzete 1980-ban és milyen változás várható az új esztendőben? Kérdésünkkel ezúttal Neményi Endréhez, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnökhelyetteséhez fordultunk. ★ ★ ★ — Mindenekelőtt a múlt esztendőben elért eredményekről szeretnék szólni — kezdte a beszélgetést Neményi Endre. — 1980 első felében a kisiparban a fogyasztási szolgáltatások értéke csaknem 5,4 milliárd forint volt Ez az előző év első feléhez viszonyítva csaknem 17 százalékos növekedés. Ezen belül a kiemelt szolgáltatások értéke átlagosan 18 százalékkal emelkedett, a gépkocsijavítás pedig több mint 25 százalékkal. — A kisiparosok köztudomás szerint, nemcsak szolgáltatásokat végeznek, hanem jelentős termelő tevékenységgel is foglalkoznak. Hogyan alakult ez 1989-ban? — A kisiparosok összteljesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatói tevékenység. A jövőben is szeretnénk fönntartani ezt az arányt, természetesen az összkapacitás növekedése mellett. Elsősorban azokat a termelőtevékenységeket támogatjuk, amelyek a népgazdaságnak nélkülözhetetlenek és hasznosak. Különösen fontos, hogy a kisiparosok termelőmunkája révén csökkenjen a hiánycikkek száma. Továbbá ösztönözzük azokat a tevékenységeket, amelyekkel az importot pótolni lehet hazai termékekkel, és természetesen azokat a kisipari termékeket is szívesen fogadjuk, amelyek exportra alkalmasak. Ennek szellemében látott napvilágot novemberben az új adórendelet is, amely nem fékezi a kisiparosok termelőtevékenysé- j gét, ellenkezőleg, ösztönzi az ilyen irányú kapacitások növelését. A közelmúltban megjelent egy minisztertanácsi határozat is, amely feladatul tűzte ki az új jogi, gazdasági szabályozók kidolgozását a lakossági szolgáltatások fejlesztésének érdekében. Elkészültek-e már az új rendeletek? — Jelenleg a minisztériumokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel közösen dolgozunk az új szabályozókon. Közös célunk, hogy a jövőben a szolgáltató ipar rugalmasabban elégítse ki a mindenkori igényeket. Ennek érdekében szeretnénk bevonni a lakossági szolgáltatásokba azokat a szakembereket, akik eddig engedély nélkül, úgynevezett „fusi munkában” végeztek javító-karbantartó tevékenységet. Munkájukat tehát a jövőben törvényes feltételek mellett folytathatják. Sem a lakosságnak, sem pedig maguknak a kisiparosoknak nem közömbös, hogy milyen körülmények között végzik a szolgáltató munkát A tervezett kapacitásnövelést, valamint a műhelyek korszerűsítését természetesen magánerőből kell megoldani. Az új rendeletekkel szeretnénk elérni, hogy a kisiparosok érdekeltek legyenek a saját tőkéből megvalósított korszerűsítésben és új gépek vásárlásában. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosok Országos Szervezete a szolgáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeretnénk a kisiparosokat szolgáltató tevékenységükben segíteni. Terveink között szerepel például mesterek házának, munkaszervező szolgálatnak a megvalósítása. Remélhetőleg nagy segítséget jelent majd a szolgáltatóházak építése, felvevő helyek létesítése, valamint műhelyépítő és fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk továbbá a szolgáltató ipar háttérbázisát megteremteni, például alkatrészfelújító részlegeket létrehozni. A lakosság érdekeit figyelembe véve gyorsjavító egységeket telepítünk majd a nagy forgalmú utak mellé, valamint a jelentősebb idegenforgalmi központokba. A jól bevált, hagyományos formákat is fejleszteni kívánjuk: például több gyorsszolgálatot szeretnénk létrehozni, a munka zökkenőmentes elosztása érdekében telefonügyeleteket szervezni, valamint a kis községekben heti egy-két alkalommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. — Az új rendelkezések előreláthatólag mikortól érvényesek? — Az új adóügyi jogszabály bér- és árrendelet 1981. január 1-től lép hatályba. Az egyéb ösztönző szabályozók a tervek szerint az év első felében lépnek életbe, 1981. december 31-ig pedig az említett határozatok végrehajtását be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy az új év várhatóan jelentős fejlődést hoz majd a lakossági szolgáltatások alakulásában. Árokszállási fiús Filmközpont Zalaegerszegen Korszerűsítik a hévízi, a lenti és a kanizsai mozit 1980-ban sok történt a megyeszékhelyi Ady-filmszínház korszerűsítéséért, eddig 3,5 millió forintot költött erre a Zala megyei Moziüzemi Vállalt Az újjávarázsolt nézőtér mellett az év újdonsága volt, hogy megkezdhette működését itt a Figyelő Szemek Klubmozi, mely tematikus sorozatokkal máris népszerűvé vált A továbbiakban még kétmilliót igényel a korszerűsítés, aminek végső célja az, hogy három vetítőhelyes, modern filmközpontot hozzanak létre az Ady-filmszínházban. Az emeleti dohányzó felhasználásával alakítják ki a 3. vetítőhelyet E 80 férőhelyes újabb klubmoziban elsősorban tévéfilmek, képmagnós adások, rövidfilmek, diák stb., megtekintésére nyílik majd lehetősége a közönségnek — 1981 nyarától Az emeleti klubmozi filmellátó bázisa az öt éve alapított filmtár lesz, ahol jelenleg is háromezer ismeretterjesztő, dokumentum, oktató, munkavédelmi stb. film közül válogathatnak a megrendelők. (Az 1980-as évben több, mint 150 ezer nézője volt megyeszerte a filmtárból kikölcsönzött filmeknek). Nyolcvan órányi képmagnós-adás is rendelkezésre áll itt, főként az életmóddal kapcsolatos műsorok anyaga, de iskolamozi-műsorokhoz is hozzájuthatnak az érdeklődők. Megtalálható a filmtárban egyébként valamennyi, eddig megyénkről forgatott kisfilm is. 1981. márciusában elkezdődik a hévízi mozi korszerűsítése, az ötmilliós értékű munkálatok az év végéig befejeződnek, s ennek eredményeként az üdülő-gyógyhely jelentőségéhez méltó filmszínház fogadhatja a nézőket. Ezt követően kezdődik a lenti és a kanizsai filmszínház rekonstrukciója, ez utóbbiban 1981- től ugyancsak rendszeres klubmozi-vetítéseket tartanak majd. Gépjárművezetői vizsgalehetőség Nagykanizsán Nagykanizsán a városi tanács és a lakosság kérésére kirendeltséget létesít a gépjárművezetői vizsgabizottság Zala megyei szervezete. A Zrínyi Miklós utca 62. szám alatti kirendeltségben január 4-től várják a városból és a járásból érkezőügyfeleket. A kirendeltségvezető és a két előadó igen kulturált körülmények között végzi a gépjárművezetői vizsgákkal kapcsolatos valamennyi ügy intézését. A megfelelő oktatótermek kialakításával a vizsgára való felkészítés is elfogadható körülmények között történik. Ami pedig a kresz- és műszaki vizsgákat illeti: ezeket ugyancsak minden esetben Kanizsán tartják meg a városban lakóknak, illetve azoknak, akik a járás községeiből akarnak jogosítványt szerezni. A gyakorlati, forgalmi vizsgákra korábban is mint — eddig — szintén Nagykanizsán kerül sor.