Zalai Hírlap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
4 Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! ztusokkor a kollégiumban Kollégiumunkban, a zalaegerszegi 407-es Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában az 1980/81-es tanévben már működő szakkörök mellett (irodalmi, irodalmi színpad és honismereti) megalakult a Művelt Ifjúságért szakkör, amely olyan öntevékeny ifjúsági csoport, amely a fiatalok társas tevékenységére támaszkodva keretet és lehetőséget ad a klubtagság közös művelődésére és szórakoztatására, a szocialista közösség formálódására. Az ősszel a szakkör tagjai elhatározták, hogy kapcsolatot teremtenek a város egyik általános iskolájának úttörőcsapatával. A kiválasztott iskola a Petőfi Sándor Általános Iskola lett, ahol nyitott kapukat találtunk. Az iskola igazgatónője, csapatvezetője és a 8/A osztályfőnöke jól látták meg a lehetőséget, ami a kapcsolatban rejlik. Éspedig azt, hogy a 7. és 8. osztályos tanulók pályairányítást is kapnak a szakkör tagjaitól, hiszen ők éppen pályaválasztás előtt állnak. Januárban a szakkör az iskola négy nyolcadik osztályának szórakoztató vetélkedőt tartott. Februárban az úttörők farsangi karneválján működtek közre a szakkör tagjai, majd megtekintették a „testvér” úttörőcsapat térnabemutatóját a városi sportcsarnokban. A jövőben további lehetőséget keresünk arra, hogy kapcsolatunk még elmélyültebb legyen. Vidla Lajos szakkörvezető tanár ezt a versemet most elolvassa, látszólag jogosan vetheti a szememre, hogy magyar nyelvtudás hiányában merészelek verset, méghozzá szonettet írni.) A szonett utolsó három sora helyesen így szól: Hát mit teszel? Letörlőd szánva-bánva, vagy rásiporsz, hogy bántatlan fölénye vándorutad végéig ostorozzon? A szedés során a „végéig” szóból kimaradt egy „é” betű, és a sor így került a lapba: vándorutad végig ostorozzon? Nem tehetek róla, de ez nem mindegy. Realista ember vagyok, tehát nem hihetem, hogy akár Zala megyében, akár az országban túl sokan olvasnának verset manapság. Ahhoz túl sok a költőnk és a versírónk. Amiből pedig sok van, annak nincs is becse. Mégis azt hiszem, hogy a verset még ma is tisztelni illik, ha a költőt már nem is annyira. Tehát lehetőleg ne legyenek sajtóhibák a versben. Egy prózai szöveg sajtóhibáján többnyire át lehet siklani, — a próza lazább dolog, mint a vers. A vers szentség. A vers túléli napjaink általános kulturális hígulását és költődömpingjét. A sajtóhiba nem a költővel Fehér Marianna, a nagykanizsai Kisegítő Iskola 5557-es sz. Asztalos János Úttörőcsapat titkára arról számol be, hogy április 22-én Letenyén rendezték meg a megye kisegítő iskoláinak komplex tanulmányi és négytusa versenyét. — A házigazda letenyei pajtások az ünnepélyes megnyitón kedves kis műsorral köszöntötték a versenyzőket. Izgalmas perceket éltünk át a sportpályán és a kultúrházban, ahol a versenyek zajlottak. Szinte egész éves munkánk gyümölcseként nagyon szép eredményeket értünk el. A finom ebéd és vidám ismerkedés után a záróünnepélyre került sor, ahol Hederics Vilmos, a megyei tanács művelődési osztályvezetőhelyettese méltatta munkánkat és felhívta figyelmünket arra, hogy az országos versenyen is ilyen becsületesen álljunk helyt és képviseljük megyénket — írja levelében, és részletesen ismerteti a verseny eredményeit. Végvári Zoltán, a nagykanizsai Kőolaj- és Földgázoiányászati Vállalat Tester szocialista brigádjának vezetője arra hívja fel a figyelmünket, hogy április 24-i számunkban a Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők küldöttei című Cikkben hibásan közöltük a brigád nevét. „A TESTER (rétegvizsgáló) kongresszusi oklevéllel és kétszeres OKOT Kiváló Brigádja megtisztelő címmel kitüntetett szocialista brigád országosan jó hírneve megköveteli, hogy a brigád nevét félreérthetetlenül közöljék napilapjukban a jövőben is” — írja. Felszolgálók versenye Április 22-én Hévízen a Louis Saillant Gyógyüdülőben rendezték meg a területi felszolgáló versenyt, amelyen Sopron, Bük, Balatonfüred és Hévíz SZOT egységeinek eddig eljutott versenyzői mérték össze tudásukat. A terítésnél, amit mindenki saját maga állított össze és hozzá az italajánlatot is, szerepeit többek között diplomáciai, vadász, esküvői és még más alkalmi díszterítés. A zsűri szigorúan értékelte még azt is, hogy a virágdekoráció alkalomhoz illő legyen. A zsűri elnöke Ács József, a Vendéglátó Szakközépiskola szakoktatója, tagjai vendéglátó egységek szakemberei voltak. Az értékelés után a zsűri döntése alapján az első három helyezett — Horváth György, Benczes Gyöngyi és Sági Zsuzsa — a Louis Saillant Gyógyüdülő felszolgálói közül került ki. A győztesek 1500, 1200, illetve 800 forint jutalomban részesültek. Köszönet illeti üdülőnk vezető-helyettesét, aki szakszerűen felkészítette versenyzőin, két és ezzel nagyban hozzájárult az eredményes szerepléshez. Gratulálunk versenyzőinknek a nagyszerű eredményhez, mely megnyitotta az utat számukra, hogy az országos versenyen részt vehessenek, amivel bizony nem sokan dicsekedhetnek. Szántó Piroska Hévíz A vers legyen hibátlan... Örömmel láttam viszont egyik versemet lapjuk húsvétvasárnapi számában. Örömömbe sajnos némi üröm is vetyült, mert egy értelemzavaró ajtóhiba az utolsó sorba nemcsak értelmetlenné, de mondatlanilag is torzzá tette a vers befejezését. (Ez utóbbi a nagyobb baj: a vers, ha muszáj, néha értelmetlen is lehet, de hibás soha. Aki pedig •ZALAI HÍRLAP szúr ki, hanem a verssel. És ez tilos. Ezután kérem tehát önöket, hogy ha már a verset egyszer közlésre érdemesítették, annak szedését és nyomását pontosan végezzék és végeztessék. Ha létezik egyáltalán „kultúrfeladat”, ez az. Karay Lajos , Keszthely IVem oszlop — plasztika Két — lapunkban közölt — olvasói észrevételre kaptuk az alábbi választ a zalaegerszegi városi tanács vb műszaki osztályától . A Zalai Hírlap április 10-i számában a Leveleinklből röviden című rovatban közölte Bertha János Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 27. szám alatt lakó olvasó észrevételét, melyre az alábbiakban adjuk meg a választ: A Landorhegyi út 18/B és 20/A közötti térségben, még a levél megjelenésének napján helyszíni szemlét tartottunk, melynek során a jelzett 5 méter hosszú kábeldarabot a térségben nem találtuk. Az olvasó bejelentése másik részében a Lenin és a Rákóczi — Vörös Hadsereg út találkozásánál, a parkban levő olajfa kivágásán és kettős fémoszlop felállításán bosszankodik. Tájékoztatására az alábbiakat közöljük: A két fémoszlop telepítésénél fát nem vágtunk ki. A „fémoszlopokkal” kapcsolatban azt hozzuk a kedves olvasó tudomására, hogy az Pais László képzőművészeti alkotása. Az alkotás neve: Krómacélplasztika. A szobor telepítésének munkálatai a térségben induló gázvezeték-építés miatt még nem fejeződtek be. Ezután kerül sor a szobor közvetlen környékének kiépítésére, a parkrész rendbehozására, kialakítására. Bízunk abban, hogy a szobor és környékének végleges kialakítása után az olvasó és még sokan mások megértéssel, később tetszéssel fogadják ezt az újszerű képzőművészeti alkotást a város nyugati kapujában. J. Bán Zsuzsa Zalaegerszeg, Népköztársaság u. 76. sz. alatti olvasó „Gondosabban tervezzük környezetünket’’ címmel közölt észrevételére a következőket közöljük: A társadalmi munkával elültetett csemeték közé a szomszédságukban épülő KD—2 jelű 84 lakás elektromos ellátását biztosító kábel épült terv szerint, a korábbi években kiadott hatósági engedéllyel. A kábelépítés az építési terület közelében történt. A lakók tereprendezési munkát nem végeztek. Társadalmi munkavégzés időpontját sem osztályunknak, sem az építési munkát lebonyolító Zalaber-nek nem jelezték, így történhetett meg, hogy a közműépítés és a társadalmimunka nem volt összhangban. Szíves tájékoztatásukra közöljük, hogy az elektromos kábellel párhuzamosan az épülő középmagas épületekhez még telefonkábel fog kiépülni. Hasonló hibák elkerülésére, különösen építési területek közelében javasoljuk, hogy a társadalmi munkavégzés időpontját osztályunknak is jelezzék, hogy a területen folyó közmű továbbfejlesztéséről tájékoztatást adhassunk. Az épület és az óvoda közötti domboldal mellé betontámfal létesítését nem tervezzük. Az óvoda kerítése mellé viszont járda kerül kiépítésre. Tímár István osztályvezető ján műszerészünk a készüléket megjavította, mely pár nappal később a helyszíni ellenőrzéskor hibátlanul működött. A szerviz vezetője a vétkes műszerészt írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A műszerész a hibás Tóth Ferenc kalócfai olvasónk Fogytán a türelmünk címmel, április 17-én közölt panaszára a GELKA megyei kirendeltsége válaszolt. A közölt levél alapján a 2005-ös lenti GELKA szerviz vezetőjével megvizsgáltattuk Tóth Ferenc hűtőgépe körüli bonyodalmat. A szerviz vezetője megállapította, hogy a területileg illetékes GELKA műszerész hibás abban, hogy a készülék nem lett ismételten megjavítva. Intézkedése alapDömök József műszaki vezető A posta itesa köteles beváltani a fémpénzt A zalaegerszegi Megyei Postahivataltól a következő válasz érkezett: Április 15-én „Apróságok” címszó alatt a zalaegerszegi 1. számú postahivatalt fémpénz beváltással kapcsolatos elmarasztaló felvetésükre az alábbiakat közöljük: A posta és a postát igénybevevők jogviszonyát szabályozó Pénztárszolgálati Utasítás alapján a postahivatalok fémpénzt bankjegyre beváltani nem kötelesek. A fémpénzt bankjegyre beváltani szándékozó ügyfél megjelenése időpontjában olyan befizetési forgalmunk volt, amely a hivatkozott szabály figyelmen kívül hagyása mellett sem tette lehetővé a fémpénz becserélését. Pénzfelvevő dolgozónk tehát nem követett el szabálytalanságot, amikor az ügyfél által hozott fémpénzt nem váltotta bankjegyre. Egyúttal azonban felhívta a figyelmet arra, hogy befizetést a beváltani szándékozott fémpénzzel bármikor eszközölhet. Vagyis a postahivatalok bankszerűen rendezett (érmetekercs) fémpénzt befizetéskor kötelesek elfogadni. Természetesen még az ügyfél jelenlétében számba kell venni az érmetekercsek tartalmát. A Pénztárszolgálati Utasítás ilyen irányú rendelkezését közönségszolgálati érdek teszi szükségessé, mivel az érmetekercsek és tételek számbavétele a be- és kifizetéseknél a várakozási időt nagymértékben megnövelné. A fémpénzek bankjegyre történő beváltása tudomásunk szerint — az eddigi évek során kialakult gyakorlat szerint is — a Magyar Nemzeti Bank feladata, az ügyrendjükben meghatározott időpontban. Németh István, a megyei hivatal vezetője . Szerződés? Ugyan már!... — Nyittam-halam hová mégy? — Alaol többet adnak értem! Egyszerű piaci törvény: a termelő ott igyekszik értékesíteni áruját, ahol többet adnak érte. Újabban ez a közgazdasági igazság mégis borulja megyénkben a kedélyedet. Amikor mondom a Keszthelyi Balaton Szakszövetkezet vezetőinek, hogy panaszuk nyomán szeretnék a dolognak utána járni, sajnálkozva néznék rám. — A nyúlháborúnak? Reménytelen dologgal kár foglalkoznia — intenek jóindulatúan. — Nyulat ugyanis nagyon sokan vásárolnak fel, tekintet nélkül a megyehatárokra — a nyúl sem nézi, hol a mesgye — viszont többen vannak, akik futnak — futnának? — a pénzük után, így a panaszkodó szakszövetkezetiek is. Ketrec — olcsón — Az az igazság, hogy sokan tartják a markukat, aztán nem tesznek semmit azért, hogy a nyúltenyésztés fellendüljön — vélekedik a szakszövetkezet főkönyvelője, Szabadi László. — Önök mit tettek? — Évek óta szervezzük, fejlesztjük a nyúltenyésztést három megye — Zala, Veszprém, Somogy — területén Évente 140—150 vagon nyulat vásárolunk fel partnereink számára. A kedvezmények költségét közösen viseljük. — Mit jelent ez? — A tenyészállatokat a Bikalife-tól a BOV veszi, az átadja nekünk, mi a termelőnek. Az árkedvezményhez mindegyikünk hozzájárul valamivel. Tavaly 300 ezer forintért vettünk ketreceket. Beszerzési áruk darabonként 4900 forint, a tenyésztő 1200-ért kapta. Már aki három évre leszerződött velünk a tenyészállat szaporulatára. — Szépen megyeget felfelé a nyúl ára. — Mondjam azt, hogy sajnos? Mi 46-ért vettük, de aztán jöttek a többi felvásárlók, s mi is kénytelenek voltunk 49-re emelni az árat. Van aki már az 52-nél tart. — Gondolom a tenyésztők ezért nem haragszanak. — Kétségtelen, de hát van szerződéses fegyelem is a világon. — Indítottak ez ügyben pert valaki ellen? — Nem éri meg — legyint a főkönyvelő. — Egyébként akár ma 20—30 peres ügyet is indíthatnánk, de hát kinek van erre ideje? Bíróságra járogatni... — Úgy tudom, a szakszövetkezet felvásárlói is át-átlátogatnak idegen „vadászmezőkre”. — Mi tagadás, mi is megyünk, de nem „beetetett” területekre. Mi nem árral, hanem szolgáltatással igyekszünk tenyésztőinket megtartani, újakat szerezni. Az „ellenfelek” közül a legközelebbit, a cserszegtomaji tsz-t keresem fel. A kereskedelmi ágazat vezetőjét, Zakár Istvánt a szövetkezet vállult bajorjában egy olasz nyúlszállító kamion mellett találom. — Várjuk vissza az öt teherautónkat, mely a területen gyűjti össze a kamionra lérő mintegy 6 ezer darab nyulat. Olasz partnerünk kéthetenként jön az áruért — mondja Zakár István. — Merre járnak a kocsik? — Nézzük csak ... — vesz elő egy precízen kidolgozott útvonal listát. (Percre feltüntetve, hogy mikor, hol lesznek a felvásárlók.) — Somogymaroson kezd az egyik, Hévíz, Keszthely útvonalon érkezik. A másik Nova, Zalabaksa térségét járja. Egy Révfülöptől jön végig a Balaton partján. A negyedik Ajka környékén gyűjti a nyulat, s végül az ötödik a Bánokszentgyörgy. Zalaszentmihály körzetből hozza a tapsifüleseket. — Ezek mind az önök szerződött tenyésztői? — Hát... Akad más is. Most mondjam azt, hogy a szakszövetkezetiek Bókaházát, Pölöskét tőlünk vitték el? Tehetünk mi arról, hogy a bánokszentgyörgyi tenyésztők elégedetlenek voltak velük, s hozzánk fordultak? A nyúl szabadáras kategóriába tartozik. Mi 50 forintot fizetünk kilójáért. A tápot kiszállítjuk a falvakba. Hat—tizenhat férőhelyes ketrecek árát öt év alatt kérjük annak fejében, hogy ami bennük felnő, azt mi vásároljuk fel. Az idén 120 vagonnyit. — Mit jelent a szövetkezet forgalmában a nyúl? — összes árbevételünk 190 millió volt tavaly. Ebből nyúl 70, tápértékesítés 15 millió. Az állattenyésztés 32, a növénytermesztés 15 milliót hozott. — A többi? — Kőbánya, szállítás, faüzem, építő tevékenység. Itt a hegyek között másképpen nem él meg egy tsz. Hozott a közösnek tisztán 1,2 milliót a nyulászat. És számos tagunknak így munkát tudunk biztosítani. Ha nincs felvásárlás, a kocsik a tápot, szemet szállítják a tenyésztőkhöz. Köszönjük a javaslatokat Babits Ferenc zalaegerszegi olvasónk Hogy kevesebb legyen a várakozási idő címer, április 2-án közölt levelére a VOLÁN 16. sz. Vállalat reagált: a Bóbits Ferenc revizor csatlakozási hiányosságról szócsatlakozásokkal kapcsolatos jó észrevételeit esetleg javaslamegállapításai helyesek, azzal tart levélben — lehetőleg ez év teljes mértékben egyetértünk, október 1-ig — személyforgal- Segítőkész javaslatait megkö mi szakszolgálatunkhoz eljutszonjük. talni szíveskedjék, hogy azo-Sajnos az 1981—82. évi márkát az október hónapban május 31-én érvénybe lépő menetrási szinten sorra kerülő, az rendben azokat már megváló 1982—83. évi menetrendre vosítani nem tudjuk, mert a cikkatkozó tárgyalásaink anyagamegjelenése időpontjában a ha beépíthessük, menetrendkönyvek már nyomdai nyomás alá kerültek. Segítségét előre is köszön-Kérjük a levélírót, hogy atajakozásai során fellelt, vagy ta- Hász István posztáit menetrendi, vagy igazgató 1981. május 1. Mit ér a szerződés? — Jónak tartja, hogy a szövetkezetek, szakszövetkezetek, áfészek anyagiakat fektetnek be, szerződést kötnek, más meg lefölözi a hasznot? — Szerződés . .. Mi is kötünk háromfélét is. Elvileg kötbérezni kellene, ha a másik fél nem tartja azt be. Mi sem kötbérezünk senkit, bennünket sem támadott meg egyetlen tenyésztő sem. Nincs annak értelme... — mondja és megy az olaszhoz, aki nagyon otthonosan mozog a majorban. Mintha otthon lenne. A Balaton Szakszövetkezetnél is kötik a szerződéseket. A nyárra. Papírra vetik a feleket érintő feltételeket, csak azt nem, hogy mennyi lesz a nyúl nyári ára? Pedig ezt lapunkban is leírta a MÉM tájékoztatási főosztályának vezetője, dr. Pálfai István, hogy ennek megállapítására legkésőbb márciusban sor kerül... — Szerződés? Ugyan már — mondta egy magát megnevezni nem akaró tenyésztő. — Az köt, akinek tenyészállat, meg katrac kell. Aztán a nyulat annak adja, aki többet ígér érte. Hát nem? Hát igen. Amíg a szerződést csak ennyibe lehet nézni. Mészáros Ferenc