Zalai Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
A Csepel Művek Szerszámgépgyára a hagyományokhoz híven az idén is részt vesz a Hannoveri Szerszámgép Világkiállításon. Hatféle szerszámgéppel szerepelnek, közülük legérdekesebb és a legújabb a Yasda japán cég lcencével készülő precíziós megmunkáló központ. A képen: A precíziós megmunkáló központ vezérlő berendezését ellenőrzik. (MTI fotó: Hadas János felvétele — K.L) Tekintélyt a szabályoknak zabályok, rendeletek, törvényes előírások szövevényében éljük életünket Olyan dzsungel ez, amelyben az azok betartatásával hivatalból foglalkozóknak is nehéz az eligazodás, hiszen csak az évente meghozott központi rendelkezések is köteteket tesznek ki. Ha ehhez még hozzátesszük a szakminisztériumok, a különböző szintű tanácsok előírásait, rendeleteit is, akkor már nemcsak kötetekről, de kisebb könyvtári anyagról beszélhetünk. Szerencsére a civilizáció, a kultúra, a műveltség elterjedésével, az emberek többségének kialakult az egészséges jogérzéke, s így számos dologban különösebb jogtudás nélkül is tudjuk teendőnket Akarjuk is tudni, hiszen hazánk polgárainak túlnyomó többsége törvénytisztelő. Méghozzá nem is a retorziótól való félelem miatt tartjuk be azokat. Vagyis nem azért nem lopunk, sikkasztunk, garázdálkodunk, mert a Btk. megfelelő paragrafusai illő büntetést helyeznek kilátásba, hanem mert erkölcsi tartásunk nem engedi, hogy törvénybe, rendeletbe ütköző cselekményt kövessünk el. Vannak azonban esetek, amikor a legtörvénytisztelőbb polgár is kénytelen áthágni bizonyos előírásokat. Hogy ez mikor és hol következik be, képtelenség lenne számbavenni az élet minden területét. Vegyünk most csak egyet — hiszen csupán megyénkben is tízezreket érint — a 7 közlekedést. MJT az az autós, aki nem tudná, hogy a Kresz a leghatározottabban tiltja a pirosba való behajtást. Jogos a szigorú tiltás, hiszen borzalmas baleset okozója lehet a szabálytalankodó. Ám mégis mi történt? Zalaegerszeg központjában elromlott a villanyrendőr. Ez ugyan túlságosan gyakran megesik, de ezúttal úgy romlott el, hogy a sárga villogó jelzés helyett állandóan pirosat mutatott. Az autósok egy darabig várták, közben számuk alaposan felszaporodott, viszszafordulni nem tudtak, mi mást lehetett tenni: átóvatoskodtak a piroson. Szörnyű szabálysértés! — kiálthatnánk fel, s ennek súlyát nyilván érezték azok a bizonyos autósok is, de ha az átmeneti időre nem megy ki rendőr a forgalom irányítására — vagyis az autósok nem kapnak lehetőséget a szabály betartására — kénytelenek áthágni az előírást. A piros-tilosnál maradva, szintén nem tartozik a ritka esetek közé, amikor a vasúti átjáróknál elromlik a fénysorompó, állandó pirosat mutat. Az autós nem tudja, hogy rossz, tehát vár. Miután azonban telnek-múlnak a percek, a fénysorompó nem jelez szabadot, körülnéznek, s mivel vonatnak se híre, se hamva, áthajtanak a síneken. A nagykapornak vasúti átjárónál az is előfordul időnként, hogy a fénysorompó pirosat jelez, majd anélkül, hogy vonat elhaladt volna, átvált fehérre. Ugyancsak gyakori, hogy az autós útjavítást jelző táblához ér, negyven kilométeres sebességkorlátozással. Mivel tiszteli a táblát, az előírást, a fékre lép, s döcög, döcög az előírt negyven kilométeres sebességgel, ■ már nagyobb távolságot megtesz, amikor észleli, az útjavítás az adott szakaszon már befejeződött, csak éppen kintfelejtették a forgalomkorlátozó táblát. Szőrszálhasogatás — – mondhatnánk. Egyedi esetek, a piros jelzés ettől még érvényben van, s a jelzőtáblák előírásait attól függetlenül be kell tartani. Ez persze így van, mégis egy-egy folyton égő piros lámpa, egy idejétmúlt forgalomkorlátozó intézkedés alkalmas arra, hogy csökkentse a közlekedésben a szabályok tekintélyét. Mert ha az autós az egyik elromlott fénysorompónál negyedórát vár, míg alapos körültekintés után ráhajt a sínekre, a legközelebbi piros jelzésnél hajlamos arra gondolni, hátha itt sem jön vonat. Itt viszont jön. A következményekről nem is kell szólni. A kintfelejtett ,forgalomkorlátozó tábla ugyancsak rombolja az ilyenfajta jelzés tekintélyét. „Ha az előbb feleslegesen csökkentettem a sebességet, itt hajtok tovább nyolcvannal" — mondja az autós, de ezúttal ráfizet. Túlnyomó többségében törvénytisztelők vagyunk — szögeztük le bevezetőben. Ez így igaz, de az sem áll messze a valóságtól, hogy szeretjük keresni az úgynevezett kiskapukat. Vagyis, ha megszegtük a szabályt, kézenfekvő a védekezés: kérem, itt is, meg ott is rossz volt a fénysorompó, itt is, meg ott is elavult közlekedést szabályozó táblával találkoztunk, azt hittük, itt is úgy van. A közlekedés szabályozása valamennyiünk érdekében van. Éppen ezért valamennyiünk érdeke is, hogy ezeknek a szabályoknak biztosítsuk a megfelelő tekintélyt. Ezt viszont csak úgy érhetjük el, ha bezárjuk azokat a bizonyos kiskapukat. B. Z. ZALAI HÍRLAP Kitérők után, célegyenes felé Jóirányú változások a kisgörbői tsz-ben Nem is olyan régen viharos időket élt át a kisgörbői termelőszövetkezet, a személyi ellentétek egy időre el is térítették egyenes útjáról a gazdaságot. Ezt tanúsítja a hatékonysági mutatók akkori romlása is, ennek következtében pedig az élmezőnyből egyhamar a közepesen gazdálkodók közé jutott a közösség. Nem véletlen, hogy akkor és még a jelen időszakban is gyakran rendeli beszámoltatásra a keszthelyi járási párt-végrehajtó bizottság ,a mezőgazdasági üzem vezetőit. Mostanában is ez történt, ezúttal azonban már több pozitív vélemény hangzott el munkájukról, mint korábban. Érthető, hiszen az átalakult szakmai vezetés ismét jól igyekszik kormányozni a termelőszövetkezetet Ezt a járási végrehajtó bizottság is így nyugtázza, hogy metrelapom a testület a véleményét? Egyebek között arra, hogy a gazdaság ugyan a járás legkisebb szövetkezete, árbevételét illetve termelési értékét tekintve viszont jóval előkelőbb helyet foglal el a tizenegy tsz sorában, az egy hektárra jutó termelési értékük tízezer forinttal több, mint a 27 ezer forintos járási átlag. Aztán az is említést érdemel, hogy a kisgörbői tsz-en kívül csak egy gazdaság volt, ahol az előző évhez viszonyítva a múlt esztendőben csökkent a termelés költsége. Napirenden: az üzemi terv A közelmúltban a termelőszövetkezet VI. ötéves tervének megtárgyalása került napirendre. A változatos domborzat, a meredek lejtők nagyiban meghatározzák földjeik hasznosítását, s ebből indultak ki, amikor középtávú elképzeléseiket papírra vetették. Maguk is úgy fogalmaznak, hogy tervezőmunkájuk során nagy figyelmet fordítottak a gazdálkodást meghatározó helyi adottságokra, az értékesítési feltételek javítását célzó központi döntésekre, s nem utolsó sorban a szövetkezeti tagság megfelelő foglalkoztatására. Ezután főként olyan növények termelésével szándékoznak foglalkozni, amelyek a múlt tapasztalatai alapján a legkedvezőbb költségráfordítással, az eddigieknél magasabb árbevétel realizálásával termelhetők a gazdaság határában. Az egyik ilyen árunövény a búza. Ezt termelik a legnagyobb területen, de tekintélyes mennyiségű szántót foglal el ezután évenként viszszatérően az őszi és a tavaszi árpa is. Visszaszorul majd a kukorica, amit kedvezőtlen költségráfordítással tudtak csak megtermelni — pedig tavaly is ötven mázsán felüli hektáronkénti hozamot értek el —, a jövőben csak saját állataik szükségletét állítják elő. A felszabadult helyet az említett kalászosok foglalják el A termelés egyszerűsítésére törekednek azzal, hogy , a szántóföldi takarmánytermesztés sokféleségét megszüntetik, a lucerna lesz az uralkodó növény, mérséklik a silókukorica termesztését, e lédús takarmánynövény ugyanis mostanában rendre meghaladta az állatállomány szükségletét Az így nyert szántókra is majd gazdaságosan termelhető árunövény kerül majd. Ezzel kialakultnak is tekinthető a növénytermesztés. Csak termelni kell, méghozzá úgy, hogy búzából elérjék a saját maguk diktálta 4,8 tonnás hektáronkénti átlagot, őszi árpából a 4,3-at, tavasziból a 3,6-ot, kukoricából pedig a hat tonna legyen az általános. Állatnevelés a közösben és a háztájiban Nagy átrendezést terveznek az állattenyésztésben is. A tervidőszak végére kimondottan tejhasznú holstein-frizzel keresztezett utódok váltják fel a tehenészet magyartarka állományát Méghozzá a mostani kétszáz helyett ötvennel több lesz a jól tejelő jószág, s ezek átlagosan már négyezer liter tejet termelnek, kilencszáz literrel többet, mint például az elmúlt évben. Ezzel együtt pedig 12 millió forintos költséggel istállórekonstrukciót szándékoznál végrehajtani, amihez az anyagiak legtöbbjét a melléküzemágnak kell előteremteni. Pillanatnyilag az az elhatározásuk, hogy a borjakat főleg a tehénállomány pótlására, vagy növelésére állítják az istállókba, nagyobb részét viszont növendékállatként, hízónak való jószágként értékesítik. Elképzelhető persze, hogy ez utóbbi szándékukról lemondanak, ha a mostaninál kedvezőbb lesz meghizlalni a marhát, s úgy értékesíteni a vágásra kés állatot Hiszen a broiler-csirkét is száműzték a közösből, most azonban fontolgatják, hogy újra teret adnak a csirkéknek is az üzemben, a vindornyaszőlősi telep felújítása után évente legalább hatvanezret meghizlalnak, számításaik szerint megért Az eddigiekhez hasonló gondossággal kezdik, ápolják az üzemi erdőt, s 12 százalékkal akarják fokozni a kitermelendő fa mennyiségét Ezzel együtt növelik a szép pénzt hozó ipari, építőipari tevékenységüket miközben pedig a háztáji termelés, ezzel együtt a kereskedelmi tevékenység bővítésével isszámulnak. Egyetlen példa erre, amíg az idén kilencvenezer csirke felvásárlását tervezik, addig a tervidőszak utolsó esztendejében 440 ezer brojlert várnak a kistermelőktől. Pozitív végeredmény Szándékaik megvalósításához, az említett istálló felújításon kívül további összegeket fordítanak majd a termelés feltételeinek az eddiginél jobb megteremtésére, gépek, berendezések vásárlására, szerviz és szerelőműhelyek korszerűsítésére. Tervükben a végeredmény: 17 százalékos bruttó jövedelemnövekmény, a mérleg szerinti nyereség növekedése pedig meg kell, hogy haladja a 16 százalékot Mindezek ismeretében a járási párt-végrehajtó bizottság ülésén az a vélemény alakult ki, hogy a szövetkezet párt-és gazdasági vezetése az elmúlt év közepétől — figyelembe véve az útmutatásokat — javította vezetési stílusát, a tsz gazdálkodása pedig jó irányt vett. Nemecz Ferenc Anyagilag is ösztönzik a tárolást Közzétették a téli alma és burgonya átvételi árát A MÉM — az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben — közzétette az őszi érésű téli alma és a burgonya idei átvételi árát. Az elmúlt évhez képest az alma kilójáért általában 40 fillérrel többet ad a külkereskedelem. A belföldön forgalomba hozott gyümölcsért szintén többet adnak, mint egy évvel korábban; az áremelés mértéke mintegy 7 százalékos. A téli alma tájékoztató árát, amelytől a felvásárló szervezet és a termelő megegyezésével föl- illetve lefelé 15 százalékkal térhetnek el; az elkövetkező hónapokra nem egységesen, hanem hét részidőszakra bontva állapították meg. Természetesen azért, mert ahogy előrehalad majd a tél, illetve eljön a tavasz, növekszik az áru értéke. A helybentartást anyagilag is ösztönzik, éspedig úgy, hogy például a Hungarofruct az átvételi időszak elején kilónként 10 fillérrel alacsonyabb árat kínál azzal, hogy ezt a különbözetet, amely országosan több mint 20 millió forint, a későbbi időpontban az átvételi ár emelésére használják fel. A Hungarofruct által felajánlott átvételi ár egyébként az idén szeptemberben a különleges minőségi osztályban kilónként 7,40 forint, az első osztályú almánál kereken 5 forint, 1982 áprilisában ugyanezért a minőségi osztályért már 10,10 forintot, illetve 7,60 forintot fizetnek. Az őszi érésű burgonya tájékoztató áránál a felvásárló szervezet és a termelő a meghirdetett ártól közös megegyezéssel fölfelé és lefelé legfeljebb 20 százalékkal térhet el. Az I. fajtacsoportnál 100 kilónként 360 forintot, a II. csoportra pedig 300 forint átvételi árat hirdettek meg. (MTI) s A lakosságtól „fáradtan99 sem érkezi kidobott olajtonnák lám és propagandakampányunk ellenére is, hogy a fáradtolajat például eltüzelik, elfolyatják. Úgy tűnik, a téeszeknek is nyűg a gyűjtés. A gyűjtőedény sokszor szinte megközelíthetetlen helyen található. Teher a vállalatoknak is , hiszen kétezer literen alul nekik kell az Aforhoz szállítani. Hiába hirdeti a lakosságnak is nagy figyelemfelhívó tábla minden benzinkútnál, hogy „gyújtsd a fáradtolajat”, a vele való koordinált törődés még hiányzik. Az Áfor zalaegerszegi kirendeltségén brigádvállalással is megpróbálják előrébb lendíteni a fáradtolaj begyűjtést. 1981. első félévében például 115 tonnát teljesítettek, ami a tavalyi év időarányos részéhez képest 5 százalékkal több. Ahol nagyobb mennyiséget tárolnak, azoknak cserehordót is biztosítanak. De ezen túl — csak a szép szó meggyőző eszközével élhetnek. A megye 23 töltőállomásán mindenhol kiírt van egy-egy hordójuk, amelybe a lakosság fáradtolaját gyűjthetik. A kútárok viszont nem szívesen foglaltoozatak vele — anyagilag sem érdekeltek, valamint elenyésző része a tevékenységüknek, a bevételüknek. Bár ez is relatív, hiszen a megyében mostanában feltűnt egy „konkurrents" cég is: a győri MÉH felfedezte Zalát, mint „fáradtolaj-lelőhelyet” és átjárnak összeszedni. Valamiért megéri nekik .. . ORBÁN IMRÉT, a kaposvári igazgatóság kereskedelmi vezetőjét is megkérdeztük: mi a véleménye, Zala megye hol áll a fáradtolaj begyűjtésben? — Zalában a vevőkkel, a vállalatokkal való kapcsolattartás kielégítő. Az igazgatóság ez évi terve kétezer tonna, fáradtolaj begyűjtése, tavaly 1700 tonna volt. Időarányosan már 1300 tonnát teljesítettünk, • jelentős túlteljesítéshez Zala speciális „olaj-megye" voltából következően hat men áttevően járult hozzá. — Milyen teendők vannak mégis a begyűjtés javítása érdekében? — Nagyon sok olaj tűnik el a kisfogyasztóknál. A lakosság által vett olaj 90—95 százaléláról nem tudunk semmit! Zala megye 300 ezer fölötti lakosság számához vegyük, hogy körülbelül minden tizedik embernek van kocsija. Ez évi két olajcsere mellett kocsinként 3 kilogramm olajjal beszorozva több tonnányi mennyiség eltűnését jelenti. Kiöntik, homokkal beszórják a helyét, szennyvízbe, az erdőkbe, útszélre, ki tudja hova kerül. AZ AFOROSOK egyelőre még nem tudják, mivel tudnák a lakosságot arra ösztönözni, hogy olajcsere után a fáradtolajat adják le a benzinkutaknál elhelyezett gyűjtőhordókba? Talán a kutasok figyelmét is jobban fel kellene hívni a jobb propaganda érdekében. Nem aprópénzről van szó, hanem népgazdasági millióról, valamint környezetünk védelméről. Luis Ibolya BÁRSONYOS szirmú rózsák, csipkés szélű szegfűk fogadják az Áfor zalaegerszegi kirendeltségére érkező látogatókat. A hatalmas udvaron kaviccsal leszólt mini utcák között szurkosfekete hordók, bendőjükben különböző olajok, kenőanyagok. Csak hátul, a legmesszebb lévő sarokban szaglászik gyanúsan az ember — itt bizony jócskán kifolyt az olaj, barnás-szürkésre festve a fehér kavicsot. — Több mint kétszáz hordóba gyűjtjük a fáradtolajat. Most is van 30 tele hordónk, 220 pedig még üres — számolja össze a szabályos rendben sorakozó hordókat Tóth János, a kirendeltség vezetője. — Sajnos ezt az olajfoltot is nem tudjuk eltüntetni, mert amikor átszivatjuk a beérkező gyűjtőedényből a fáradtolajat, a csőben maradó mennyiség kifolyik a földre. Nem tudjuk a zárt rendszert biztosítani, ehhez tartályokra volna szükség. Ha nyolcezer liter összegyűlik, Kaposvárról máris érkezik az egyik begyűjtő kocsi, aztán Pécsre, majd Nyírbogdányba szállítják az olajat, ahol a desztillálóban különböző termékek készülnek belőle. — Sajnos a begyűjthető mennyiségnek csak a töredéke érkezik hozzánk — vélekedik Tóth János. — Sok helyen tapasztalható még ma a rek