Zalai Hírlap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

2 A MADRIDI kongresszusi palotában háromhónapos szünet után ültek össze újra 33 európai és 2 amerikai ország képviselői, hogy megpróbálják tető alá hozni — lehetőleg még karácsony előtt! — az értekezlet záródokumentumot. Az tulajdonképp 80 százalékban el is készült, amint erre Iljicsov, a szovjet delegáció vezetője rámutatott. De az is igaz, hogy épp a legfontosabb kérdésekben hiányzik még a sokat emlegetett „consensus”, azaz minden résztvevő egyetértése. Ezek a fő problémák: az európai leszerelés és katonai enyhülés kérdéseinek megvitatására hivatott konferencia ügye, továbbá az úgynevezett bizalomépítő intézkedések kérdése. A rendkívül lassú előrehaladás ellenére, az ismétlődő éles viták ellenére is szükség van a madridi találkozóra, hiszen ez olyan fórum, amely lehetőséget ad az enyhülési folyamat megőrzésére, illetve továbbvitelére. A résztvevők többsége igényli az enyhülést Európában, ezért is lehetett elérni egyes területeken legalább is előzetes konkrét megállapodásokat. (Kötelezettséget vállalni a terrorizmus elleni közös fellépésre, megegyezés a gazdasági együttműködés terén hozandó intézkedésekről, az információ és az emberi kapcsolatok előmozdítását célzó döntésekről stb.) A LENGYELORSZÁGI erőpróbában a szocializmus és a nép igazi érdekeit szolgálták az olyan események, mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 5. plénuma és a parlament, a Szejm ülése, viszont továbbra is csak mélyítették a válságot az úgynevezett vadsztrájkok éppúgy, mint a szerda délben a Szolidaritás szakszervezet által meghirdetett egyórás figyelmeztető sztrájk Teljesen jogos a lengyel pártnak és kormánynak az a megállapítása, hogy a ,sztrájkterror” lehetetlenné teszi az ország súlyos válságából a kibontakozást Ezért nyúlt hozzá a Szejm, a parlament a sztrájkjog kérdéséhez. A szerdai úgynevezett figyelmeztető sztrájk ugyan nem volt teljes, a varsói jelentések jelezték, hogy mind több lengyel dolgozó döbben rá: a sztrájkokkal csak a népgazdaságnak, végső soron saját magának okoz jóvátehetetlen kárt Viszont a Szolidaritás központi vezetőségének egyes, mérsékeltebb elemeivel a szélsőségesek újabb térhódítása éppúgy megfigyelhető, mint az is, hogy vidéken itt és ott szocialistaellenes elemek a Szolidaritás központjának utasításait sem veszik figyelembe és vadsztrájkokat szerveznek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány vezetése Jaruzelski hadseregtábornok kezében összpontosul. A párt első titkára, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter az 5. plénum által funkcióiban megerősítve folytatja 35 ORSZÁG KÜLDÖTTEI MADRIDBAN pártplénum, SZTRÁJKOK, SZEJM-ÜLÉS LENGYELORSZÁGBAN AZ OPEC KAPITULÁLT A VILÁGPIAC ELŐTT? a küzdelem irányítását azért, hogy — idézzük — „Lengyelország végre normális, stabil ország legyen”. A pártplénumon nagy hangsúlyt kapott a megállapítás, hogy a lakosság ellátása politikai kérdés, megoldására mindenekelőtt társadalmi—politikai téren kell erőfeszítéseket tenni. Jaruzelski rámutatott arra, hogy a lengyel nép ismét nagy segítséget kap a Szovjetuniótól, amely például ebben a negyedévben további 30 ezer tonna húst szállít Lengyelországba. az Olajexportáló országok Szervezete, az OPEC az idén már nem egyszer próbálkozott az olajárak egységesítésével, többször vitáztak tagállamai arról is, hogy tovább emeljék-e az árakat, vagy meg lehet egyezni bizonyos időre való befagyasztásukban? Eddig ugyanis 32 dollárt kért egy hordó olajért Szaúd-Arábia, a legnagyobb olajszállító és hallani sem akart az olajár emeléséről, egyik-másik afrikai ország viszont 41 dollárért szerette volna értékesíteni olaját, s még további áremelést is kívánatosnak tartott. A világpiacon a kereslet az utóbbi hónapokban egyre csökkent, hiszen mindenütt takarékoskodnak a drága „fekete arannyal”. A tényleges árat még a drága olajakkal a piacon jelentkező országok is mind alacsonyabban kellett, hogy megállapítsák. S most Genfben az OPEC 13 tagállama megegyezett: Szaúd-Arábia 32-ről 34-re emeli a spaga olajának az árát, a minőségi felárral számított olaj maximális ára pedig a többieknél hordónként legfeljebb 38 dollár lehet. Ezek az árak 1982 végéig maradnak meg. A világsajtó úgy értékeli, hogy „az OPEC kapitulált a világpiac előtt”. Nagy visszhangot keltett a venezuelai olajminiszternek az a kijelentése is, hogy „a múltté már az olajár örökös emelésének lehetősége”. A hírmagyarázók nagy része összefüggést keres Szaúd-Arábia olajár-emelése és az amerikai dollár értékének csökkenése között, illetve még arra is figyelmeztet, hogy az AWACS-üzlettel egyidőben amelyben Szaúd-Arábiának jött létre az OPEC-döntés, meghatározó szerepe volt... Azt a 8 és fél milliárd dollárt, amit az amerikai fegyverekért fizet Szaúd-Arábia, részben az olajár emeléséből tudja előteremteni. Persze, ez a „valamit valamiért” csak az amerikai— szaúd-arábiai viszonylatban jelentkezik. A tőkésországok közül azok, amelyek a drágábban szállító arab vagy afrikai államoktól vásároltak olajat, most fellélegezhetnek, kevesebbért kapják az értékes energiahordozót is, ami szintén fontos dolog: 1982 végéig tervezhetnek már! Pálfy József Tisztogtású Egyiptombal Mubarak magyarázkodik Kairó, (MTI/AFP): Egyiptomban a hétvégére szökőárrá duzzadt a tisztogatási hullám. Az Al-Akhbar című félhivatalos lap szerint Szadat elnök október 6-i meggyilkolása óta 875 fanatikus muzulmánt tartóztatott le az egyiptomi rendőrség, a muzulmán, szervezetek vezetőit azonban nem sikerült elfogni. A jelek szerint nem kétséges, hogy az egyházi muzulmán államot akaró csoportok valós veszélyt jelentenek a jelenlegi egyiptomi rendszerre. A Szadat elnök meggyilkolásával kapcsolatos állásfoglalások sorában merőben új megnyilatkozás volt, hogy Mubarak államfő egy szombaton megjelent interjújában kitért a válasz elől: Elképzelhető-e, hogy a merényletet külföldön tervezték. E nyilatkozat előtt , és az ország valamennyi vezetője a leghatározottabban kizárta annak lehetőségét, hogy a külföldnek köze lenne Szadat halálához. Kairó, (MTI): Mubarak, egyiptomi elnök kész elmenni Szaúd-Arábiába, vagy bármely más arab országba, hogy megmagyarázza országa politikáját — békéjét Izraellel —, s rendezze a nézetkülönbségeket a többi arab ország, s Egyiptom között Ezt közölte az államfő az Október című kairói hetilapnak adott interjújában. Az amerikai—egyiptomi közös hadgyakorlatot, melyet november elejére terveztek „normális akciónak” nevezte, amelyről közlése szerint már hónapokkal ezelőtt megállapodtak. Tagadta, hogy a hadgyakorlat Líbia ellen irányul, s hozzáfűzte, hogy egyetlen arab ország ellen sem kíván támadást intézni. ■ALAI HÍRLAP Változások a lengyel kormányban A sztrájkok megszüntetését sürgeti a SZEJM Varsó. (MTI). A lengyel törvényhozás szombaton sztrájkellenes felhívást fogadott el. Egyben jóváhagyta azokat a személyi változtatásokat, amelyeket Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök javasolt a kormány összetételében a parlament pénteken kezdődött ülésén. A felhívásban — amelyben figyelembe vették a „Szolidaritás” országos bizottságának csütörtöki, a helyi sztrájkok megszüntetésére szóló nyilatkozatát is —, a lengyel parlament támogatásáról biztosítja a Jaruzelski-vezette kormány eddigi tevékenységét. Ugyancsak támogatja azokat a lépéseket, amelyeket a kormány a gazdasági stabilizáció érdekében tett és tesz. Rámutatva, hogy a Minisztertanács nem minden ilyen irányú lépése volt sikeres, a SZEJM az egész lengyel társadalomhoz fordul azzal a felhívással, hogy segítse a kormány további erőfeszítéseit a válság leküzdése érdekében. A határozatban a SZEJM aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a „Szolidaritás” szélsőségesei a szocialista rend alapjait sértő tevékenységet folytatnak. A törvényhozás mindenek fölött álló kérdésnek nevezi a felhívásban az állam szocialista alapjainak védelmét, és a társadalmi élet megújhodásának folytatását. Külön hangsúlyozta a SZEJM határozata, hogy sérthetetlenek az ország szövetségesi kapcsolatai, különösen a Szovjetunióval való baráti és jószomszédi viszony. Tekintettel a nemzet létét fenyegető veszélyre, a SZEJM felhívja az ország lakosságát, hogy azonnal fejeződjék be mindenfajta sztrájk-akció. Amennyiben a felhívás nem talál kedvező fogadtatásra, illetve nem hoz eredményt, akkor — a nemzeti lét közvetlen veszélyeztetése miatt — a SZEJM olyan javaslatokat vitat majd meg, amelyek felhatalmazzák a kormányt, hogy a mindenkori helyzetnek megfelelő eszközöket alkalmazza. A felhívás végéna parlament ismételten az ország lakosságához fordul a normális állapotok helyreállítását célzó erőfeszítések széles körű társadalmi támogatása végett. A szombaton kora délután végetért, ülésen a SZEJM jóváhagyta azokat a személyi változtatásokat, amelyeket pénteken Wojciech Jaruzelski miniszterelnök terjesztett elő a kormány összetételének módosítására. Ennek értelmében miniszterelnök-helyettesi rangot kapott Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt KB elnöke, s személyi változás történt öt minisztérium élén. Várakozás az NSZK-ban a Brezsnyev-látogatás előtt Moszkva, (MTI): A Leonyid Brezsnyev bonni látogatását megelőző nyilatkozatok sorában először közöl a szovjet sajtó beszélgetést nyugatnémet ellenzéki politikussal. Walter Leissler Kiep, a CDU—CSU parlamenti frakciójának alelnöke a Szovjetunió kereskedelmi és iparkamarájának meghívására tett látogatást Moszkvában és Leningrádban. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija tudósítójának nyilatkozva Kiep (egyébként pártjának egyik külpolitikai szóvivője) kifejtette, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok sikeres fejlődése ellenére úgy véli, még korántsem használtak ki valamennyi, a két ország gazdasági potenciálja nyújtotta lehetőséget. — Ezen a térem még solt a tennivalónk, s a kérdést Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmával is behatóan tanulmányozzuk majd — mondotta A nyugatnémet küldöttség elégedetten tapasztalta, hogy szovjet részről örömmel fogadják a kérést: vonják be a gazdasági együttműködésbe a közepes és a kis vállalatokat is. Megegyezés született arról, hogy a két fél gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében — mondotta Kiep. A politikus hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatását — amely a genfi szovjet—amerikai tárgyalások előtt alig egy héttel került sorra — fontos állomásnak tartja. Az enyhülés politikája mindenképpen feltételezi, hogy egyik fél se akarjon a másik rovására előnyökhöz jutni — mondotta. A vezető CDU—CSU politikus leszögezte: az NSZK lakossága a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok javítására törekszik. Békegyűlés Lisszabonban Lisszabon, (AFT): „Európe- szerte esősödnek a tömegek antimilitarista érzelmei. Bűinek legfényesebb bizonyítéka az a mindent elsöprő tiltakozási hullám, amely a Reagankormánynak a neutromfegyverre, illetve az új amerikai középtatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó döntése nyomán bontakozott ki” — mondotta Lisszabonban Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára azon a nagygyűlésen, amelyet a Francia Kommunista Párt Georges Marchais által vezetett küldöttsége tiszteletére rendeztek. A Francia Kommunista Párt főtitkára is aláhúzta azt az elemi erőt, amellyel egész Európa válaszolt a trakitarizmus újraéledésére — mondotta Marchais. — Mindent megteszünk azért, hogy Franciaország új szerepet játsszon a világban, hogy újító, eredményes külpolitikát folytasson. Marchate beszédében összefogásra és cselekvésre szólította fel az összes békeszerető erőket, hogy harcoljanak Európa és az egész világ békéjéért és biztonságáért. Huszonöt éve történt Cselekvés és helytállás NEGYEDSZÁZADDAL ezelőtt, 1956 októberének utolsó napjaiban a szocialista társadalmi rend ellenségei által kirobbantott ellenforradalmi lázadás nyílt fehérterrorba, a tőkés restauráció kendőzetlen meghirdetésébe csapott át. A munkáshatalom helyreállításának, a lázadás felszámolásának, a szocialista építőmunka folytatásának elengedhetetlen feltételévé vált — amit Kádár János, Münnich Ferenc és más forradalmárok egyértelműen felismertek — mind a revizionista csoporttal, mind a szektás-dogmatikus politikával való határozott és következetes szembefordulás, a forradalmi erők tömörítése. November első három napjában Magyarországon történelmi jelentőségű, az egész további fejlődést meghatározó esemény zajlott le: a létrejött új forradalmi központ és a Szovjetunió képviselői kapcsolatba léptek a szocialista államok vezetőivel, hogy megtárgyalják az ellenforradalmi lázadás leverésére teendő intézkedéseket. Egyetértés alakult ki abban, hogy támogatják a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányt, továbbá azt, hogy a kormány kérésére a Szovjetunió internacionalista fegyveres segítséget nyújtson a Magyar Népköztársaságnak. AZ ÚJ FORRADALMI központ kezdeményezésére — amellyel együtt küzdött Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének és a hatalom jogfolytonosságának a megszemélyesítője —, megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A kormány elnöke Kádár János lett, s mellette részt vett a munkában Apró Antal, Horváth Imre, Kossa István és Münnich Ferenc, valamint az országgyűlés elnöke — Rónai Sándor —, továbbá Dögei Imre és Marosán György. Az új kormány november 4-én kiáltványban fordult a magyar néphez, amelyben harcba szólította az ország dolgozóit a munkáshatalom védelme, a törvényes rend helyreállítása és a szocialista építőmunka folytatása érdekében”. Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának! Ütött a cselekvés órája! — hangsúlyozta a felhívás. — Megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait. Rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünk hazánkban. A nép és a haza érdeke az, hogy erős kormánya legyen, olyan kormánya, amely alkalmas arra, hogy kivezesse az országot súlyos helyzetéből. Mi ezért alakítottuk meg a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt”. A kiáltványban megfogalmazott program emellett foglalkozott az életszínvonal emelésének, a gazdaságpolitika módosításának, az államigazgatási munka megjavításának a feladataival is, s fontos helyet kapott benne a megrendült munkás-paraszt szövetség megerősítésének a gondolata. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a legfontosabb azonnali feladatának a fegyveres ellenforradalmi csoportok szétverését tekintette, s emellett egész tevékenységével arra törekedett, hogy elősegítse a megtévesztett emberek leválasztását az osztályellenségtől, az árulóktól. A forradalmi kormány megalakulása és kiáltványa a munkáshatalom híveinek tízezreit mozgósította, s részükre világos harci programot, egyértelmű és határozott politikai irányítást adott. Mérlegelve az adott helyzetet, a munkás-paraszt kormány megállapította, hogy az ellenforradalom fegyveres erőinek gyors szétverése, a gyilkosságok és a pusztítások további megakadályozása csak a Szovjetunió internacionalista katonai segítsége révén lehetséges, s kérésére ezt az önzetlen segítséget szinte azonnal meg is kapta. .Ugyanakkor feledhetetlen ésdicső szerepük volt a harcban azoknak a párttagoknak és pártonkívülieknek, munká- ssoknak, parasztoknak, értelmi -ségieknek, karhatalmistáknak, katonáknak és rendőröknek, akik ha kellett, az életüket áldozták a munkás-paraszt hatalomért. NVOVEMBER ELSŐ napjaiban a rendkívüli helyzetnek megfelelően az új forradalmi központ egyesítette magában a legfelső állami és pártvezetést. Kádár János vezetésével létrehozták a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságát — amely a Politikai Bizottság feladatkörét látta el —, majd november 6-án megtartotta első tanácskozását a párt Ideiglenes Központi Bizottsága is. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívást intézett a magyar kommunistákhoz és a Magyar Dolgozók Pártja tagjaihoz. A felhívásban hangsúlyozta a pártmunka folytonosságát és kommunista jellegét, megállapítva, hogy a kapitalista restaurációra törekvő ellenforradalmi próbálkozásokkal szemben csak minden erőt összefogva lehet eredményesen küzdeni. A felhívás hitet tett a marxizmus a leninizmus elvei mellett, egyértelműen és világ mi. —TWMbeTL Algéria nemzeti ünnepén Huszonhét évvel ezelőtt, 1954. november 1-én kezdőddött a függetlenség kivívásáért folytatott népi háború Algériában : sokezer szabadságharcos intézett ezen a napon összehangolt támadást a gyarmattartóranciaország több tucat katonai és rendőri helyőrsége ellen. Körülbelül egymillió hazafi életét követelte az áldozatos küzdelem, amely 1962-ben végül az Evianban kötött megállapodással az észak-afrikai ország önállóságához vezetett. A poltikai függetlenség elnyerése után a gazdasági függetlensége eléréséért folyó munka szakasza következett. Az egykori gyengén fejlett mezőgazdasági ország, ahol a népesség tekintélyes része szinte középkori viszonyok között élt, nagy léptekkel indult meg a fejlődés útján. Néhány év múlva nemzeti tulajdonba kerültek az ásványkincsek, s egy évtizede államosították a francia és más tőkés olajtársaságokat is. (Algéria gazdaságának alapját ma is a szénhidrogének jelentik.) Gyors iparosítás kezdődött, földreformot hirdettek, megindult a szövetkezeti falvak szervezése. Megszüntették az embertelen nyomort, annak ellenére, hogy a demográfiai robbanás az ország lakosságát alig másfél évtized alatt megkétszerezte. Következetesen haladt az intézményesítés folyamata is. Az egykori felszabadító mozgalom párttá szerveződött. Kidolgozták és jóváhagyták az ország új alkotmányát, a Nemzeti Charta a fejlődés céljaként a szocializmust jelölte meg. Belpolitikai vívmányai mellett Algéria következetes antiimperialista, haladó külpolitikát folytató kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal, így hazánkkal is. Nemzeti ünnepén őszinte tisztelettel üdvözöljük a baráti Algéria népét. (RS) Magyar vezetők üdvözlő távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Algéria nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mohamed Benahmed Abdelghani miniszterelnöknek, Paja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahja külügyminiszternek küldött táviratában fejezte ki jókívánságait.