Zalai Hírlap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
1981. november 1. gosan kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista társadalom célkitűzéseinek valóra váltásáért küzd, a népi demokrácia alapján a munkásosztály és a parasztság szövetségét tekinti, és tevékenységét áthatja a proletár internacionalizmus elve. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívása felszólított minden párttagot, hogy „aki kész a tömegekre támaszkodva harcba szállni a dolgozó nép hatalomért, pártunk politikájáért, jelentkezzék haladéktalanul pártszervezetében és lásson munkához!” Az állásfoglalás ugyanakkor kétfrontos harcot hirdetett meg a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nevével fémjelzett, a munkásosztálytól, a néptömegektől elszakadt dogmatikus-szektás politika és annak téves módszereivel, valamint a Nagy Imre és Losonczy Géza körül tömörült revizionistákkal szemben. Elképzelni is rossz, mi történt volna akkor, ha a szektás politika tovább is folytatódik, illetve, ha nem emelnek gátat az eleinte a hibák kijavításának jelszavával fellépő, de később az ellenforradalomnak utat engedő revizionizmus, majd pedig a már az utcákon tobzódó ellenforradalmi terror útjába. AZ ELSŐ HETEKBEN a pártszervezés rendkívül nehéz, valóban forradalmi viszonyok között folyó munkáját csak a legállhatatosabb kommunisták vállalták, akik — amint azt egy korabeli jelentés megállapította — „sokszor életüket kockáztatva, félig illegális körülmények között végezték munkájukat, szervezték, erősítették a pár útot”. Különösen nehéz feltételek között folyt az üzemi párt- szervezetek újjászervezése, ahol az ellenforradalmi erők utóvédharcának egyik fő célja — amelyet a munkástanácsok-ba beférkőző ellenforradalmá- rok is támogattak —, a mun- kahelyi pártszervezetek újjá- t alakításának a megakadályo- zása volt. A kommunisták leg-jobbjai azonban leküzdötték a legnagyobb nehézségeket is, és ennek eredményeként december elsején a Magyar Szocialista Munkáspárt már közel kétezer szervezete dolgozott, mintegy 50—60 ezer párttagot tömörítve soraiba. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalom fegyveres csoportjjainak a szétzúzását követően az újjászerveződő pártszervezetekre támaszkodva legfontosabb teendőjének tekintette a tanácsok hatalmának a helyreállítását, a fegyveres testületek újjáalakítását és az ipari termelés, a közlekedés folyamatosságának a megteremtését, a szocialista konszolidáció kibontakoztatását. E folyamat meggyorsítása, a termelési és a közellátási nehézségek enyhítése érdekében a forradalmi kormány november 5-én a baráti országokhoz fordult segítségért. A Szovjetunió minisztertanácsa még aznapi üzenetében bejelentette, hogy ellen- szolgáltatás nélküli támogat Zöldért talaszerrtgrót hűtőházisán tizenhárom évvel ezelőtt kezdődött, meg a munka, s az eltelt időszakban tást nyújt ipari nyersanyagokban és élelmiszerben. És alig telt el egy hét, a magyar határon már átgördült az az első vasúti szerelvény, amely a szovjet nép segélyszállítmányát hozta. November első napjaiban emellett Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság is azonnali támogatást nyújtott. Az 1956-os novemberi napok eseményei, a szocialista konszolidáció első lépéseinek sikerei egyértelműen igazolták hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány politikája, annak következetes, a marxizmus-leninizmus eszméinek alkotó módon történő végrehajtása történelmileg példátlanul rövid idő alatt kivezette az országot a káoszból, konszolidálta a szocializmus viszonyait és megteremtette a feltételeit a szocialista építőmunka folytatásának. Az MSZMP politikai irányvonalának 1956 végén kidolgozott alapelveit nemzeti történetünk azóta eltelt negyed százada, szocialista építőmunkánk nemzetközileg is elismert eredményei igazolták. Ezt a politikát méltán tekintette és tekinti a szocialista építés minden híve cselekvése, helytállása vezérfonalának. Botos János a párttörténeti Intézet tudományos munkatársa nemcsak felhasználódtak, megkoptak a különböző berendezések, de az egyre növekvő feladatoknak, minőségi követelményeknek is nehezen tudnak eleget tenni. Éppen ez vezérelte a helyi és a megyei vezetést, hogy 35 millió forint ráfordítással felújítsa és egybem modernizálja is a hűtőházat . Elsősorban a hűtőtechnika kerül felújításra, s ennek kapcsán ezer tonna áru befogadására alkalmas mélyhűtőtermet létesítünk. — mondja Húsz Imre, a hűtőház igazgatója — Megszűnik majd a mostani mártogatós sterilizálás, a kialakítandó mélyhűtőalagút és a folyamatos sterilizálási eljárás alkalmazásával, ami nemcsak gyorsítja, de egyben könnyíti is a munkát a tartósító üzemünkben. A két évre ütemezett — termelő munkával párhuzamosan megvalósuló — korszerű- s sítési program már elkészült, és a jövő évben megkezdődik a munka. Amíg ez tart, a nagyközség üzemeivel és a tanáccsal karöltve próbálják megoldani a tartósításhoz ■ szükséges vízellátást. Metános, magas vasoxidot tartalmaz a Z víz. Vastalanító építésére lenne szükség — közös összefolgással —, hogy megszűnjön a jelenlegi helyzet, ami nemcsak a hűtőháznak, a tejiparnak, de a lakosságnak is gondot okoz. Az elvégzendő munkák során a környezetvédelemre is gondoltak a hűtőház vezetői és a szennyvíztisztító teljes rekonstrukcióját is elvégzik, ami hosszabb távra biztosítja, hogy ne szennyeződjön a Zala és általa a Balaton vízkészlete. 31 milió forint ráfordítással Felújítják és modernizálják a zalaszentgróti hűtőházat Hogy kevesebb legyen a baleset Munkavédelmi tanácskozás Kanizsán a KFV-nél Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál a tavalyihoz képest 34—35, az OKGT-nél 28 százalékkal nőtt a balesetek száma. Ugyanez a mutató a KFV-nél 19 százalék, holott időközben az úgynevezett úti balesetek — munkába menet és jövet — is terhelik a statisztikát. Az a több mint száz résztvevő, aki közel ötezer dolgozó nevében péntek délután részt vett Nagykanizsán a KFV munkavédelmi tanácskozásán értük, a balesetet szenvedettekért, a továbbiak megelőzéséért vitázott, fejezte ki gondolatait, elképzeléseit. Közel kétezer kiesett műszak i számok ismeretében ugyan nem marasztalható el a KrV kollektívája. Már csak azért sem, mert munkájuk során többek között 3,3 millió tonnaillométernyi berendezés mozgatása, 6,7 millió tonna kilométer áruszállítása, több mint 600 gépjármű üzemben tartása, 12,6 millió kilométer megtettút terheli a mérleg egyik serpenyőjét, nem szólva a robbanásveszélyről, a függő terhek alatti, illetve a magasban végzett munkáról. A mérleg másik serpenyőjében pedig 51 három napon túl gyógyuló üzemi baleset szerepel 1831 kiesett műszakkal. (Az utóbbi szám tavaly ötszázzal volt több.) Hallgatva a felszólalásokat mégis azt a következtetést kell levonni, hogy még ezen az országos átlaghoz képest kimondottan kedvező statisztikán is lehetne javítani. A konzekvenciát maguk a felszólalók, zömmel Zalából és Alföldről jött kapcsolók, szerelők, forgácsolók, gépkocsivezetők erősítik meg. A hogyanhoz egy gellénházi villanyszerelő adta rögtön a tanácskozás elején a náluk jól bevált receptet. Brigádjuknál havonta ellenőrzik a védőeszközöket, munka közben is figyelik, figyelmeztetik egymást. Az eredmény: évek óta nem volt balesetük. Kár, hogy még ugyanebben az üzemben sem lesik el tőlük a titkot, mert mint egy másik gellénházi elmondta, az idei 15 balesetből 11 .volt olyan, amelyben a munkatársak nemtörődömsége is közrejátszott. Ha jól szervezett a munka Hajdú Dezső kútjavító érzékeny pontra tapintott Abban semmi kivetni valót nem talált, hogy bár nem festők, saját körülményeik javítása, munkahelyük csinosítása érdekében az ecsetet is megfogják alkalomadtán. Azt azonban már nyomatékkal említette, hogy biztonságos, minőségi munkát csak úgy lehet végezni, ha időben szólnak és szervezetten csinálják. A ma érkezett, holnap követelt magas rendelés, a munkák torlódására utaló munkacsúcs kapkodást szül, ami magában hordozza a balesetveszélyt. Megfelelő munkaszervezéssel az ilyen fejetlenség és balesetforrrás kiküszöbölhető. Szinte szóról szóra ezt erősítette meg egy másik felszólaló, aki így kezdte: ..Ha megteremtjük a körülményeket... hosszasan ecsetelte, mennyire a személyi tényezőkön áll, vagy bukik egy vállalat munkavédelmi helyzete. Való, hogy egyetlen dolgozó sem úgy érkezik a munkahelyre, hogy ő balesetet akar szenvedni. Ebben a körülmények az elsődleges okok, melyek ilyen-olyan volta a vezetőkön, a beosztottakon, vagyis embereken múlik. Hogy mennyire így van, bizonyításként ismét a számoskát kell segítségül hívni. A KFV-nél bekövetkezett bali eseteknek hozzávetőleg 80 százaléka személyi okokra vezet- t hető vissza. Szinte minden sérülés elkerülhető lenne, ha többet figyelnének a munkatársak egymásra, s nem röstellnék, azaz nem replikáznának amikor más figyelmeztető a saját épségük érdekében. Pedig ebben nincs szégyellnivaló, hiszen ahol már két ember együtt dolgozik, ott a rendelkezések értelmében egyiikük hivatalból vezetőnek szánt mit balesetvédelmi szempontból. Szigorúbb szondákkal A KFV példája igazolja azt is, mennyit ér, ha valamire a megszokottnál nagyobb gondot fordítanak. Egy évvel ezelőtt 23 baleset előidézője volt a figyelmetlenség, s miután reflektorfénybe került, rögtön ennek csökkentésén munkálkodtak. Az eredmény: idén mindössze egyetlen baleset vezethető vissza ilyen okra. Ugyanakkor megnőtt — 1980- ban egy sem volt — a fegyelmezetlenségre utaló balesetek száma — pillanatnyilag 16-ról árulkodnak a kimutatások. Aki ezt a témát feszegette, rögtön ajánlotta az orvoslást is: ma a munkahelyen nincs helye fegyelmezetlen embernek, arra vannak a különböző szankciók. Mint mondta, semmlmi esetre sem csak akkorák, s amit a KFV vezetői ennél a 16 esetnél kiróttak. Mert abból még nem mindenki tanul, ha egy-egy hónapra elesik a prémiumától. Bezzeg, ha az évi 15—20 ezer forintos nyereség és prémium megvonásról van szó, az egy életre szóló lecke. Más vállalatnál volt rá példa. Az így sújtott üzemvezetőnél azóta nincs fegyelmezetlenség. Hogy szükség van ilyen büntetésre, azt a megtörtént esetek igazolják. Mert miről árulkodnak a baleseti jegyzőkönyvek ? Esztergálás közben a forgács bal alsó szemhéjának vágódott.... a vegyszer a szemébe fröccsent.... kezét lehorzsolta .... pedig a védőszemüveg, a kesztyű kötelező, és biztosított, s aki nem hajlandó betartani a szabályokat, azt szükség esetén el kell tiltani a munkától. Még mindig jobb, mintha alkalmat teremtünk egy balesethez, amit utólag megbán a vétkes, átkoz a család és nem utolsó sorban sújtja a vállalatot is. Amire még figyelni kell . Ám személyi tényezőkről beszélve a közvetlen munkahelyi vezetők máshol is előnyösen befolyásolhatják e szomorú statisztikát. A figyelmetlenségnek ugyanis okai vannak: ha mondjuk 300 kilométeres utazás, avagy a már ledolgozott műszak után a tizedik órában, netán éppen családi perpatvar után következik be a baj. Ezekre illik a jó vezetőnek odafigyelnie. S mert a háromórás tanácskozás összes tanulságát nem lehet egy újságcikkben felsorolni, csupán még egy felvetés. Az idei balesetek többsége a 10 évnél hosszabb ideje ugyanott dolgozó emberekkel fordult elő. Ez részben a rutinból fakadó elbizakodottságra vezethető vissza. A másik ok a szó szoros értelmében orvosra vár. Mert aki 10—15 éve még alkalmas volt az akkor betöltött munkakörre, az ennyi év után nem biztos, hogy ugyanolyan fizikai és egyéb adottságokkal bír. Ezen pedig az alkalmassági orvosi vizsgálat rendszeres megismétlése segíthetne. Győri András ZALAI HÍRLAP s Szerkezetileg elkészült a Zalaegerszegen épülő KSH SZIJV székháza. A négyemeletes épületben a nyílászárókat helyezik el, válaszfalazások folynak és megkezdődtek a téliesítési előkészületek. Az új létesítmény átadására a tervek szerint a jövő év harmadik negyedévében kerül sor. Párttitkárok az iskolapadban Az alapszervezeti pártélettel, a politikai és gazdasági munkával szemben támasztott egyre magasabb követel- mények hatványozott terheket rónak a pártvezetőségi tagokra, s főleg a párttitkárra. A titkári tisztséggel járó tennivalók eredményesebb elvégzésére történő felkészítést szolgálja az egyhónapos tanfolyam is, amelyen 22 különböző munkaterületen tevékenykedő fiatal párttitkár vesz részt Zalaegerszegen, az MSZMP Zala megyei Oktatási Igazgatóságán, a megyei pártiskolán. Elméleti és gyakorlati felkészítés . Az a célunk, hogy címeizeti és gyakorlati felkészítést adjunk a résztvevőknek a pártélet irányításával, szervezésével, a felsőbb párthatározatok helyi viszonyokra történő alkalmazásával, a végrehajtás megszervezésével és ellenőrzésével kapcsolatosan. Arra törekszünk, hogy az előadások, konzultációk során bővüljön a hallgatók ismerete, növekedjen kezdeményezőkészsége, önállósága, s a szerzett tudás gyakorlati életbe való átültetése nyomán emelkedjen a pártirányítás színvonala, a pártmunka mozgalmi jellege az élet minden területetén — summázza Szabó Gábor, a pártépítési tanszék vezetője. Sokrétű és széles skálájú tanfolyam tematikája. Szerepel benne a párt szervezeti felépítése, a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a helyi pártmunka tervezése, irányítása, a tagfelvétel, a kádermunka, az alapszervezet helye és szerepe a termelésben, a mozgalmi, a társadalmi életben, a tanácsok, tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányítása, s a nemzetközi élet aktuális kérdései. A határozatok megvalósításának színtere az alapszervezet — mondja Angyalosi Andrásné, nagykanizsai pedagógus párttitkár. Sok múlik rajtunk, hogy milyen a pártszervezet befolyása. Ugyanis az emberek minél inkább tapasztalják, hogy az alapszervezet valóban vezetője, irányítója, szervezője a helyi politikai életnek, síkraszáll a dolgozók mindennapi közvetlen érdekeiért, annál nagyobb a tekintélye és tömegbefolyása, eredményesebb a pártmunka. A tanfolyamon elvi és gyakorlati eligazítást kapunk. Megerősödik bennünk az, amit jól csináltunk, s helyére kerül az is, amit kevésbé. Az elméleti előadásokat gyakorlati, konkrét foglalkozások, konzultációk követik. Ennek nyomán majd otthon tudatosabban, biztosabban tesszük a dolgunkat A munkában kamatozik A tanfolyamon üzemi, termelőszövetkezeti, pedagógus és községi párttitkárok vesznek részt, s e területek mindegyike más és más gyakorlatot kíván. — Ez igaz, de a politika képviselete és megvalósítása azonos feladat minden területen — veszi át a szót Horváth Miklós, a 16. Volán egerszegi teherforgalmi alapszervezetének titkára. — Az előadások során megismert elveket a gyakorlatban nyilván másként végzik a zárt üzemek, s mi is, ahol az ország majd minden pontján megfordulunk. Ám a tagfelvétel, a véleményezési jog gyakorlása, az emlékeztetők vezetése, a pártcsoportok irányítása azonos elveken alapulnak, csak más helyi viszonyok között érvényesülnek. — Nálunk három műszakban dolgoznak az emberek a lovászi olajüzemben, s bizony nem könnyű összefogni, irányítani, szervezni a politikai munkát, mozgósítani a párttagokat — mondja Bíró János, a termelési alapszervezet titkára. — Egy éve választottak meg. Sok segítséget kaptam a pártvezetőségtől, de csak most látom, hogy mennyi mindennel kell foglalkoznia a pártitkárnak, a reszortosok irányításától a vezetőségi ülés, a taggyűlés levezetésén és a beszámoltatáson át az ellenőrzésig. Jók, színvonalasak az előadások, aktívak a szemináriumok, ahol készítettünk munkatervet, gyakoroltuk az emlékeztető vezetését, a párttaggá ajánlást, a fegyelmi ügyek levezetését, de például igazgatói kinevezéshez szükséges véleményt is készítettünk. Nagyon sokat tanultam, s remélem, sikerül otthon mindezt gyakorlati munkám során kamatoztatni Hasonló véleményen van Gyarmati János, a fűzvölgyi tsz párttitkára is, aki szerint Itt minden megadatott ahhoz, hogy ki-ki a maga területére vonatkoztatva az általános elveket, az életbe átültethető tapasztalatokkal gazdagodjék. Viták még a szünetekben is . A 12 fős pártszervezet két községben lakókból tevődik össze. A vezetőség tagjai között megosztva a területet és a három pártcsoportra támaszkodva igyekeztünk politikai munkát végezni. Most sok újat tanultam, hasznos tapasztalatokat szereztem a foglalkozásokon és az azt követő szünetekben. Ekkor és a szabadidőben is élénk véleményés tapasztalatcsere folyt köztünk — mondjai társai helyeslésétől kísérve Gyarmati János. Egyöntetű a véleményük, hogy a megyei pártvezetőkkel történt konzultációk, elvtársi beszélgetések alkalmával is nyílt és őszinte eszmecserék voltak, vélemények és ellenvélemények csaptak össze, kerültek tényeken alapuló helyes megvilágításba a vitatotkérdések. A cikkgyűjtemények, a bőséges irodalom rendelkezésükre bocsátása, a időszerű kérdésekről szóló tájékoztatók, a filmvetítések mind hozzájárulnak ahho hogy a korábban megszerző elméleti-politikai tudást fölfrissítve, széles körű gyakorlati ismerettel ötvözve a nanopolitikai munkában még jobban megállhassák a helyüket még eredményesebb pártmunkát végezve segíthessék a párthatározatokból fakadó tennivalók megvalósítását. Takács János