Zalai Hírlap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
vja. Január 3. Lakók a tsz házában Orsóshír. A zsztaapáti termelőszövetkezet négylakásos szolgálati lakást épített szakembereinek. Az új épületbe november végén költöztek a lakók. A termelőszövetkezet háza ott fehérült a megújuló faluköapozatban. Szemben vele egy öreg magtár, ám ez sem áll sokáig, ABC áruház kerül a helyére. Kísérőm, Kincses László, a pártvezetőség titkára pedig azt is elárulja, a major telkeiből a termelőszövetkezet többet visszatartott. A szövetkezett fiatal dolgozói kapják majd családi ház építéséhez, s lesz még egy tea-ház is hat szolgálati lakással. Bereczki Tamás, a termelőszövetkezet fiatal energetikusa a zsiz-ház első lakója. Még jóformán át sem adták az építők a lakást, három óvodás korú gyermekével behúzódott az egyik szobába. Budapestről költözött, felesége csak később követte a család új tagjával, a negyedik, a legkisebb fiúval. — Most hathetes — mutatja mosolyogva Bareczkiné a kiságyban alvó gyermeket. — Nemrég ebédelt, most pihen egy ldéig. A tágas, csupa ablak hallban kínál hellyel. Mennyi napfény, mennyi levegő árad be ide, ha beköszönt a tavasz. — Hát ezért vagyunk itt — várangozódik fel. — Budapesten jó állásunk, lakásunk volt, de a gyerekek sokat betegeskedtek. Nem bírták a piszkos, füstös levegőt, asztma jelentkezett a három fiúnál. Különösen az ikrek közül a fiatalabbik, Kornél szenvedett sokat. Kórházba került, oxigént kellett neki adni. Akkor nagyon megijedtünk. Amióta itt lakunk, a gyerekeknek semmi bajuk. — Nagyon jól érzik magukat — teszi hozzá Makkos Gézáné vezető óvónő, aki beszaladt egy percre Bereczkirtéhez. A férjek együtt dolgoznak és a két fiatalasszony hamar összebarátkozott, meg aztán a gyerekek révén is van bőven közös téma. Már az első napokban megbarátkoztak és mondták: — De jó nektek, mekkora kertetek van.! — Hát igen, Budapesten uszoda is volt az óvodában, de mindenütt csak betonnal tatátkoztak — teszi hozzá a háziasszony. — Én is szeretem a kertet. Itt legalább a zöldséget megtermelem. Kis Sándor növénytermesztési főágazatvezető elém tartja a két kezét. — Tessék megnézni, már elkopott a körmöm a lakás csiszolásában. Esténként, olykor késő éjszakáig dolgoztunk, de a feleségem még mindig nincs megelégedve. A régi szolgálati lakásból áthozott bútor minden darabját végigcsiszolja, fényesíti. Holnap utazunk Égerszegre bútorért, egy szekrénysort és Marika garnitúrát akarunk venni. Anyósoméktól szőnyegeket kaptunk, lassan kialakul a lakásunk. A feleségem nagyon boldogan rendezkedik, akár naponta átformálná a lakást. Mindketten a termelőszövetkezetben dolgoznak, mindketten a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végezték. A feleség azonban átmenetileg a könyvelésen dolgozik. — Amíg kicsik voltak a gyerekek, jó is volt, hogy irodába járt. Persze ennek ő nem örült — magyarázza Kis Sándor. — Közben a gyerekek megnőttek, a lányunk harmadik osztályos, a fiúnk negyedikes, és a feleségem februártól újra a termelésben dolgozik. Baromi fi-törzstelepet hoz létre a tsz Gétyén és Dióskálban, odakerül szakemberként. Az elő-ző munkahelyén is ezt csinál-ta és szerette a munkáját. — Mennyi az új lakás bére? — ötszázhuszonnyólc forint, s Három szoba összkomfort, s központi fűtésünk van. A vízzért kedvezményes árat fizetünk, a termelőszövetkezet hálózatából kapjuk a vizet. Szép otthonunk, van. Király Lászlóék még fontolgatják a költözést, várják, hogy egy kicsit javuljon az idő. A szobák tiszták, készen állnak a berendezkedésre. — Egy szoba — mondják — egyelőre üresen marad, oda veszünk majd új bútort. Nagyon örülünk a szép, új lakásnak. Király László a termelőszövetkezet egyik legrégibb szakembere, tizenegyedik éve dolgozik a gazdaságban és a gyakornoki idejét is itt töltötte. A gabona- és iparinövény-termesztési ágazat vezetője, ez a négyszáz—ezerötszáz hektárnyi kalászos gabona, repce termesztését irányítja — ilyennek képzelte a gazdász munkát? — Szakmailag igen, de nem ilyen nehéznek. Az emberekkel tiptó bánásmód az, amit nem tanítanak az iskolában és ami a gyakorlatban a legnehezebb. Elárulja, hogy egyszer megingott a katonaságtól való leszerelés után. Kezében volt a munkaköny. Azután aludt egyet rá és visszaadta. A szakma szeretete fogva tartotta. Nem használ nagy szavakat, minek is. Elég azt tudni, hogy édesapja Zalavóron tiszteletreméltó gazdálkodó ember, tőle szerette meg a mezőgazdasági munkát. A felesége az iskolában élelmezésvezető, két fiuk van, azt egyik hat-, a másik hároméves. Végvári Kálmánná kormos kézzel fordul ki a kazánházból. — Az előbb érkeztünk Dióskálból az anyósoméktól, most gyújtottam be — szabadkozik. — Már napok óta takarítunk, pakolódunk. Még nincs karnis, függöny, szóval nem vagyunk még rendben. De azt mondtam, ma este már itt alszunk! A napokban költöztek Hagyárosböröndről Zalaapátdba. A férj a bagodi Mezőgépnél dolgozott, itt gépüzemelő szakemberként foglalkoztatja a szövetkezet. — Visszahúzta a szülőföldje — mondja a fiatalasszony. — Édesapja is a tsz-ben dolgozik, szerelő. Most én vagyok távolabb a szülőföldemtől, Szombathelytől. De az a fontos, hogy együtt legyen a család és jól érezzük magunkat. — Munkahelye hol lesz? — Még nem tudom. Ruhaipari technikus a szakmám az egerszegi Colonnál. De már ötödik éve gyesen vagyok. Két kislányunk van, az egyik öt-, a másik másfél éves. Végigjárjuk a kényelmes, tágas lakást. A gyerekszobából hancúrozás, kacagás hallatszik ki. A gyerekek jól érzik magukat. Négy család otthonira talált a termelőszövetkezetben, a faluban. A zalaapáti tsz tizenhárom szolgálati lakást tart fenn, s évente öt fia al dolgozónak ad negyvenezer forint támogatást családi ház építéséhez. Bozsér Erzsébet 10 milliós túlteljesítés Eredményes évet zárt a nagykanizsai Dél-zalai Áruház: a 342 millió forintos forgalmi tervüket 360 millióra teljesítették. Az 5 százalékos többletet az áruházi dolgozók jó hozzállásának, a jó szervező munkának tulajdonítják a szakemberek, hiszen a egység a jelenleg is tartó felújítási munkák miatt eléggé mostoha körülmények között, a régi szárny zárvatartásával „háromnegyed házzal” teljesítette túl a tervet. A sikerben döntő részt vállalt négy osztály közül az élelmiszer 65, a ravill 56, a vasműszaki 49, és a divatáru osztály 45 millió forintos teljesítésével járult hozzá az eredményekhez. 74 órás küzdelem után Elfojtották a gázkitörést Csütörtök déli egy óra előtt néhány perccel elcsendesedett a föld morajlása: az Algyő 683-as számú fúrásponton 74 órás küzdelem árán sikerült aútjavítás közben, műszakiba folytán keletkezett gázitörést elfojtani a szegedi, orosházi, szolnoki és hajdúzoboszlói brigádokból egyestést gyakorlott kitörésvédelmi lapainak. Miután a kút közelből eltávolították a fúrótornyot, a meghibásodott záróerkezetet, hozzáláttak az új -törésgátló felszereléséhez. A 50 atmoszférás nyomással ’törő gázban, vízgőz és olajzuhatagban alaposan megvzsgálták a kútfejet és megállapították: a három egymásülőtt levő pereme közül az 'fr.-ik sértetlen maradt, s az újzószerkezet biztonságosan rhelyezhető. Emberek és gének, lánctalpas vontatók és ■■melődaru több órás összeagolt munkájával sikerült az öttonnás zp’•szerkezetet a kútfejre rögzíteni, majd a kitörést elfojtani. A kettős kiképzésű — olajtermelésre és a rétegenergia visszapótlását szolgáló vízvisszanyomásra kialakított — kutat a következő napokban újból a termelésbe állítják. (MTI) zalai hírlap Bepillantás Zalaegerszeg népességi adataiba smét szülött Ors más pár esküdött, háromszás várt Zalaegerszegen több mint kétezer csecsemő született az idén, közülük közel nyolcszáz a megyeszékhely kis állampolgára. Velük, s a Zalaegerszegre költözöttekkel lett egy héttel az év vége előtt pontosan 55 ezer 783 a város állandó lakóinak száma. Ez január 1-vel, Botfa Zalaegerszeghez csatolásával 761-gyel nőtt. Az állandó lakosokon kívül hatezer ideiglenes lakosa is van a megyeszékhelynek. Együtt immár 62 ezer 544-en élnek Zalaegerszegen. Szülők előjoga nevet választani kisgyermeküknek. Többnyíre már jóval születésük előtt megteszik — és ugye sokkal több a nekünk tetsző f utónév, mint ahány gyerme-künknek adományozhatjuk. Így aztán ki-ki a legszebbet igyekszik kiválasztani. A lassan százévessé öregedő első zalaegerszegi anyakönyv mai utódjába kerültek az Adrienek és Adriánok, Márkok, Átjárnék, Rolandok, hogy csak a legdivatosabbakat említsük. Tartja magát a népszerűségi listán az Andrea, Mónika, Eszter, Krisztián, de az új szedek már érezhetően fújdogálnak. A régi, kedves Éva, Erzsébet, Katalin visszakerül névtárunkba, mellettük Mátyás, Zoltán, Dániel tűnt fel a népszerűsödők között. Érdekességként említi Varga Borbála, a családi szertartások irodájának vezetője, aki maga is több száz ünnepélyes névadó (összesen több mint fél ezret szervezett belőlük az idén az iroda) szónoka volt, hogy elég ritkán kapják az elsőszülött fiúk és lányok az apák, illetve édesanyák keresztnevét, legfeljebb második névként. Még egy kuriózum: több Péterre, de egyetlen Pálra sem emlékezik az anyakönyvvezető. Az okiratok tanúsága szerint 512 pár kötött karácsonyig házasságot, aztán még vagy húszan készültek a nagy napra Reméljük, senkinek sem jut eszébe párhuzamot vonni a két esemény közé, de érdemes ,,megcsodálni” az alábbi számot is. Nemcsak házasságkötési, válási eseményben is felülmúltuk tavalyi önmagunkat. Egyik, másik vagy mind- két fél kérésére mintegy háromszáz házasság!eiseteket bontott a zalaegerszegi járásbíróság. Érdekes, hogy az elvált feleségek közül egyre kevesebben ragaszkodnak ahhoz, hogy viselhessék volt férjük nevét. Mindaz amiről szó volt, a laikusnak szinte hihetetlen adminisztrációval történik. A városi tanács igazgatási osztályának anyakönyvi csoportjánál 3800 alapbejegyzést végeztek; több mint ötezer ügyirat a születési anyakönyvnél, 1500 a házasságinál, közel tízezer a halotti anyakönyvnél. Ezen túl 4500 határozat jellegű okiratot állítottak ki. Nem kisebbek a népességnyilvántartó csoport összesített számai sem. December 22-ig több mint 8800 lakcímváltozást jegyeztek be; a „papírmunkára” említi az előadó, hogy ha például egy hadköteles férfi költözik új lakásba, csak a személyi számát hét (!) helyre kell felírni. Amit csak kevesen tudnak , s ezért az adatlap pótlása plusz fáradtságot okoz a szülőknek, hogy a velük közös háztartásban élő 14 éven aluli gyermekek személyi számára is szükség van a költözés bejegyzéséhez; számukra kijelentőt nem, bejelentőt viszont ki kell tölteni, de az más nyomtatvány, mint a felnőtteké. A személyi igazolvány cseréjével, érvényesítésével kapcsolatos ügyiratforgalom statisztikai sorszáma is meghaladta a 4500-at. L. M. Befejeződött a szőlő rekonstrukciója Cserszegtomajon A cserszegtomaji termelőszövetkezetben két éve kezdték meg a közös gazdaság szőlőjében a rekonstrukciót. A munka decemberben fejeződött be, s ezzel az elavult szőlőművelést korszerű váltotta fel, továbbá sor került a hiányzó tőkék pótlására is. A munka nemcsak hosszú időt vett igénybe, hanem jelentős anyagi befektetést is, mintegy ötmillióforintot kötöttek a támberendezés megépítésére, az egyéb szükséges munkák elvégzésére. Hamarosan újra munkába áll a szőlőskertekben a szőlőművelő brigád, januárban ugyanis kezdődik a metszés. Naponta harmincan végzik ezt a fontos, az őszi szüretet megalapozó tennivalót." . Magán- és közérdek egyszerre : a minél magasabb műveltség megszerzése. Magánérdek, hiszen mindenkinek — ha nem is mindig forintban mérhető — haszna van abból, ha többet tud, műveltebb lesz, kulturáltabban él. S közérdek is, mert a technika és a tudományok fejlődésével egyre nagyobb szükség van — és méginkább lesz — a „kiművelt emberfők” sokaságára a munkapadok mellett, a népgazdaságnak minden területén. Ugyanakkor még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Hogyan tovább? Milyen lehetőségei, eredményei, gondjai vannak a felnőttoktatásnak ma? Erről kérdeztük meg dr. Komoróczki Sándornét, a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályának vezetőjét: — Amikor a felnőttoktatás gondjairól, eredményeiről beszélünk, feltétlenül szólni kell a középfokú, illetve a dolgozók általános iskoláiról. Ez utóbbi jelentősége azért nagy, mert hozzájárul népünk alapiskolázottságának emeléséhez, a tankötelezettség teljesítéséhez. Hangsúlyozni kívánom, alapvető célunk, hogy a tanulók a nappali iskolában fejezzék be az általános iskolát, de akiknél ezt nem tudjuk elérni — családi vagy egyéb okok miatt — azok iskoláztatását is lehetővé kell tennünk. Habár ezeknek a tanulóknak a száma tanévenként csökken — ugyanis a gyógypedagógiai iskolákban, valamint a felnőttoktatásban végzőkkel együtt a tankötelezettség teljesítése mintegy 95 százalét mégis 8—10 ezerre tehető azoknak a száma, akik általános iskolai végzettség nélkül lesznek munkavállalók. Ezért számolnunk kell azzal, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik az általános iskola megfelelő osztályát már a dolgozók általános iskoláiban végzik el Az elmúlt évtizedekben több mint másfélmillióan tanultak az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Mégsem vagyunk elégedettek az utóbbi évek eredményeivel. Ugyanis az oktatáspolitikai határozat, illetve a közművelődési törvény megjelenését követő kéthárom évben az általános iskolai felnőttoktatás felfelé ívelt, azonban az utóbbi években a lendület alábbhagyott. Az 1974—75-ös tanévben az 1970-esnek több mint háromszorosára emelkedett a beiskolázottak száma, megközelítette a hetvenezret, az 1979— 80. tanévben összesen 20 501- en tanultak. — Mi ennek az oka? — A felnőttoktatásban mindig tükröződik a gazdasági— politikai helyzet. A gyárak, vállalatok sok kötöttségük, kötelezettségük mellett ma sajnos kevésbé törődnek dolgozóik általános iskolai továbbtanulásával, mint néhány évvel korábban. Pillanatnyi érdekeiket nézik, vagyis azt, hogy segédmunkásokra van szükségük, s az sem baj, ha azok iskolázatlanok. Holott ez a szemlélet társadalompolitikai, oktatáspolitikai céljainkkal nem egyezik meg. Számos helyen elvetették a hagyományos, 320 órás formát, később a 160 órás tanfolyamot is. Nehézségeket okoz, hogy sokkal többen akarnak a rövidebb ideig tartó formákban tanulni, mint amennyien meg tudnak küzdeni az ebből adódó nehézségekkel. Egyes pedagógusok — talán éppen az említettek miatt — csökkentették a követelményeket, s ezért a színvonal is erősen visszaesett. A liberális vizsgáztatás, illetve az ezt eredményező szemlélet azért is káros, mert az általános iskolákból kikerülő dolgozók alapműveltségi szintje alacsony, s ha ezt a dolgozók általános iskolája nem emeli megfelelően, gátolja a szakmai képzést, a társadalmi mobilitást — Mi a helyzet a dolgozók középiskoláiban? — Sokkal kiegyensúlyozottabb, bár az esti tagozat aránya a heti háromnapos kötelező részvétel és a munkahelyi kötöttségekmiatt egyre csökken, az 1980—81-es tanévben a három fő típusban — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkások szakközépiskolája— a több mint 130 ezer tanuló közül százezernél több volt a levelező. A színvonal emelése érdekében növelni kell a közvetlen tanári segítség és irányítás lehetőségeit, ezért 1982-től mindenütt áttérünk a heti kétnapos levelező oktatásra, ami a szakmunkások szakközépiskolájában eddig is megvolt. A második napot a tananyag gyakorlásával töltik. — Melyik a legnépszerűbb az említett három középiskolai forma közül? — Ma már azt mondhatjuk, hogy a szakmunkások szakközépiskolája. Ez hároméves, kizárólag vizsgázott szakmunkások végezhetik és csak közismereti anyagot ad. Már a múlt évben 140 ezer 500 elsőéves tanult ebben a formában, míg gimnáziumban 11 ezer. Különböző emberek íratkoznak be ide. Olyanok, akiktől munkahelyük megköveteli az érettségit, illetve csak érettségivel léphetnek magasabb munkakörbe. Mások azért akarják megszerezni az érettségi bizonyítványt, mert baráti körükben többeknek megvan, vagy már gyermekeik, családtagjaik érettségiztek, s ők sem akarnak lemaradni. Mindenképpen alapkövetelmény, hogy ne csak a bizonyítványt szerezzék meg, hanem a megfelelő tudást is. — Hogyan alakul, illetve mennyiben változik a felnőttek szakközépiskolai képzése? — Alkalmazkodik ahhoz, hogy az ipari és mezőgazdasági szakmákban a nappali tagozaton szakmunkás-képzettséget adnak a szakközépiskolák, s az első ilyen osztály az idén végez. Ennek megfelelően a felnőttoktatásban marad egyrészt a gimnázium, másrészt a közgazdasági szakközépiskola — ez ma a legnépszerűbb —, továbbá a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és hasonló szakmákat oktató szakközépiskolák. — Minden iskolatípusban állandóan visz■szatérő gond a tankönyv-hiány. Hasonló a helyzet a felnőttoktatásban is? — Ez év szeptemberében jelentek meg a szakmunkások szakközépiskoláinak első önálló reform-tankönyvei. Mivel a felnőttoktatás többségében levelező tagozaton folyik, különösen nagy jelentőségük van a tankönyveknek, mégpedig az olyanoknak, amelyek kifejezetten felnőttek számára íródtak. A felnőtt tanulóknak többet kell könyvből tanulniuk, mint a gyerekeknek, hiszen kevesebb időt töltenek az iskolában, tanári irányítás alatt — még a felemelt óraszám, a heti kétszeri foglalkozás mellett is. Másrészt indokolja a külön tankönyvek használatát az, hogy a felnőttek már más, magasabb ismeretszintről indulnak, tanulmányaikat tapasztalatokra, az életre kell alapozni. Kiemelt szerepet kap a felnőttoktatásban az anyanyelv és a matematika. Az elsőt a gimnáziumban és a szakközépiskolában ugyanabból a tankönyvből tanulják, a matematikai ismereteket viszont más-más tankönyvből, az iskolatípusnak megfelelően. Azonosak a történelemkönyvek is. Nagyobb lehetőséget kívánunk adni a tanulóknak egyes tantárgyak — így a biológia, a földrajz, a művészeti ismeretek — szabad választására, érdeklődési körük szerint. — A felnőttoktatásra még hosszú ideig szükség lesz — mondotta befejezésül dr. Komoróczki Sándorod főosztályvezető. — Azt szeretnénk, hogy a jövőben ez az iskolatípus tovább erősödjék, színvonala emelkedjék. Nem csak bizonyítványt akarunk adni sokezer olyan ember kezébe, aki korábban valamilyen okból nem folytatta tanulmányait, hanem szeretnénk elérni, hogy mindinkább csökkenjen a műveltségbeli különbség a nappalin és a felnőttoktatásban végzettek között . Bizonyítvány és tudás Felnőttoktatásunk gondjai, lehetőségei Beszélgetés dr. Komoróczki Sándornéval, a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályának vezetőjével