Zalai Hírlap, 1982. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1982-07-01 / 152. szám
4 Camargue, Franciaország pusztája, bizonyos fokig a mi Hortobágyunkhoz hasonlítható. Provence-ban terül el a Rhône-delta környékén. Mocsarak, szikesek, kopár legelők váltogatják itt egymást. Természetes vegetációját hatalmas kiterjedésű füves szőnyeg alkotja. Valaha Camargue teljes egészében mocsaras vidék volt. Nehéz volt itt mindig az élet, ennek ellenére a középkortól napjainkig megmaradt e tájon az ember, vigyázva azokat a gátakat, amelyek a szőlő- és a kevés gabonakultúrát védték. A középkorban elsősorban juhtenyésztés folyt a Camargue-ben. A múlt század második felében, III. Napóleon idejében a francia állam nagy lecsapolásokat végeztetett ezen a vidéken. Calakat, csatornákat építettek, és a lecsapolások után megváltozott a táj arculata. A lecsapolt földeken gabonát kezdtek termeszteni, majd szőlőket telepítettek. A második világháború után megjelentek a spanyol bérlők, akik rizstermesztéssel kezdtek foglalkozni, a spanyoloknak ugyanis a rizstermesztésben nagyobb gyakorlatuk volt. A mezőgazdaságot motorizálták, megjelentek a traktorok is Camargue pusztaságában. De megmaradt a ló is ezen a tájon. A lovakat és a szarvasmarhákat lovas pásztorok terelik a pusztán. Camargue területén 1500 hektáron zoológiai és botanikai rezervátumot rendeztek be. Vándorló madarak százezrei élnek itt, illetve töltenek néhány hónapot. Képünkön: jellegzetes Camargue-i táj. (RS) Korszerű tárolás A szemestermékek tárolására szolgáló óriás vasbeton silók költséges létesítmények, és elkészítésük időigényes. Ezért velük párhuzamosan gyorsan és olcsón megépíthető könnyűszerkezetes tárolókat is létesítenek (a megfelelő technológiai berendezésekkel). Ilyenek például a rendszerint alumíniumból készülő fémsilók, amelyeket a szerelőüzemben állítanak össze, s különleges járművekkel — netán helikopterrel — szállítanak a telepítés színhelyére, hogy ott igen rövid időn belül elláthassák feladatukat. A fémsilók legkritikusabb része a perforált fenéklemez, amelyre néhány száz mázsa terméktömeg nehezedik, így különleges alátámasztást és merevítést igényel. Újabban el is hagyják a költséges fenéklemezt, s helyette magában a sík alaptestben nyolc, sugaras elrendezésű szellőzőcsatornát képeznek ki. A fémsilókban a legfontosabb, kezelési művelet az aktív szellőztetés, ami a minőségmegóvás feltétele. Döntő szempont a tárolás gazdaságos, energiatakarékos megoldása is. Az utóbbi időben a szemestermék-tömegen átfuvatott hűtőlevegő áramlási törvényszerűségeinek tanulmányozása révén a régebbinél jóval kisebb energiaszükségletű szellőztetési módokat dolgoztak ki. Azzal is kísérleteznek, hogy a szemestermékkel telt silóból nitrogénnel kiszorítsák az oxigént. Ilyen körülmények között ugyanis akár fél évig is jól konzerválható sok száz mázsa terméktömeg, mindenféle szellőztetés és átforgatás nélkül. E módon megszüntethető a rovarkártevők, a penészgombák elterjedése is, amelyek már 2 százalék oxigén jelenlétében is fertőzőképesek. Képünkön: NDK-gyártmányú alumínium szemestermény-silókat láthatunk, amelyekből tetszés szerinti menynyiség sorakoztatható egymás mellé a tárolótelepen. Az ilyen silósorban az optimális szellőztetési időpontok meghatározása és a kezelés önműködően történik. Mi és a hozzánk hasonló tenger nélküli országok a folyók áradásának csak azt a formáját ismerjük, amikor gyors olvadás vagy nagy esőzések következtében megemelkedik a folyók szintje. A tengerbe torkolló folyók esetében azonban más rendellenességekkel is számolni kell. Mindenekelőtt figyelembe kel venni az árapály jelenség következtében előálló vízszintváltozást. E tengerjárást a Hold, valamint kisebb mértékben a Nap tömegvonzása okozza, és észrevehető módon a tengerek szintjének szabályszerű ingadozásában jelentkezik. A tengerszint emelkedése és csökkenése mintegy 12 és fél órányi időközönként ismétlődik. A legmagasabb szint (dagály) és a legalacsonyabb szint (apály) között tehát kb. 6 és 12 órás időköz van. Újholdkor és holdtöltekor a Hold és a Nap hatása erősíti egymást; ekkor különlegesen nagy dagály — ún. szökőár — jöhet létre. Első és utolsó negyedkor viszont a hatások lerontják egymást (vakár). A dagálynak, de főként a szökőárnak a hatása nemegyszer olyan erős lehet, hogy megakadályozza a folyóvizek természetes folyását, s az is előfordulhat, hogy a sós tengervíz felnyomul a folyómederben, mintegy „visszafolyásra” kényszeríti a folyót. Ha ez még különleges időjárási viszonyokkal is társul — például szélviharral, nagy esőzéssel, gyors olvadással —, pusztító méretű árvizek keletkezhetnek. A világnak több olyan tengeri folyótorkolata van, ahol különösen gyakori és veszélyes méretű ez a jelenség. Így például az angliai Temzénél, amely Londontól nem messze ömlik az Északi-tengerbe. A szökőár-veszély elhárítására ez év végére elkészül egy hatalmas zsilip-rendszer, amelyet a folyó 500 méternyire kiszélesedő szakaszába építenek be a torkolat közelében. A zsilip-rendszer négy fő szektorának mindegyike 61 méter széles lesz, ellátva a képen is jól látható, hidraulikus mozgatású, 3000 tonna tömegű, kör alakú acélkapuval, amely normális helyzetben 90 fokkal el van fordítva, utat engedvén a hajóforgalomnak, s 15 perc alatt hozható a modellen ábrázolt helyzetbe, hogy elzárja az esetleges árhullámok útját. (KS) Védekezés a szökőár ellen (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ZALAI HÍRLAP TUDOMY-TECHNIKA Élőlények a hőforrásban A meleg az élőlények egyik éltetőeleme. De a „jóból is megárt a sok” közmondás az élőlények többségére is vonatkozik. A hőtűrés határai fajonként nagyon különbözőek lehetnek. Annyi azonban bizonyos, hogy a 40 C-fok feletti hőmérsékletű víz a legtöbb vízi élőlény számára pusztulást jelent. Kivételek itt is akadnak: hőforrások, gejzírek vizében több élőlény is megél. Ilyenek elsősorban a hőtűrő mikroorganizmusok. Ezek mellett megtalálhatók még egyes algafajok is. A természetes vizekből az állatok sem hiányoznak, bár ezek számára a felső határ 50 C-fok körül van. A 40 C-fokos vízben még megél néhány rovarfaj, azok lárvája pedig a forró iszapban találja meg létfeltételét. Akadnak a hőforrások vizében egysejtűek, kerekes férgek és puhatestűek is. A hőtűrő szervezeteknek a kutatása azért is érdekes, mert ezek életkörülményei hasonlóak a mintegy 2 millió évvel ezelőtti létfeltételekhez. A mai hőforrásokban élő szervezetek tehát az őskortól mindmáig ránk maradt túlélő szervezeteknek tekinthetők. 1982. július 1. IP^TÓS W^^O TOWOSOK Kiegyensúlyozatlan kerekek Gyakori rendellenesség a gépkocsinál, hogy egy bizonyos sebességérték elérésekor a kormánykeréken először enyhe, majd erősödő ütéseket, rezgéseket érzékelünk. Ez a jelenség általában csak egy bizonyos sebességtartományban észlelhető, utána vagy megszűnik, vagy csökken. A hibát az esetek többségében a kerekek kiegyensúlyozatlansága okozza, de előfordulhat a keréktárcsában tartósan lerakodott szennyeződés, a gumiabroncsok egyenlőtlen — a rossz lengéscsillapítók által előidézett — kopása, és ha kanyarodáskor észleljük a jelenséget, akkor a kormányszerkezet kenőanyag-hiánya miatt is. A gumiabronccsal ellátott keréktárcsa külső és belső oldalára kiegyensúlyozás céljából meghatározott profilú és súlyú ólomnehezékeket erősítenek fel. A gyárból újonnan kikerülő kocsiknál még a kerék összeállítása során elvégzik a kiegyensúlyozást, amire azért van szükség, mivel a gumiköpenyt nem tudják olyan pontosra készíteni, hogy a futófelület „húsa” mindenütt egyforma vastag legyen. A rendellenességek akkor kezdődnek, ha a súlyok elmozdulnak, vagy tudtunk nélkül leesnek (például a járdaszegélynek való nekiütközéskor, vagy ha nagy sebességgel gödörbe hajtottunk.) Az is további kellemetlenségek forrása lehet, ha a gumiabroncs nagyobb javításai után nem egyensúlyoztatjuk ki a kereket, vagy ha a gumiabroncsot nem az eredeti keréktárcsájára tesszük vissza. De nem mulasztható el a kerekek kiegyensúlyoztatása akkor sem, ha általános gumicsere történik (például radiál gumiabroncsokkal látjuk el az autót a diagonálisak helyett, vagy az elkopott gumik helyett újakat szerelülk fel.) A kerekek kiegyensúlyozását házilagosan csak igen körülményesen, sok türelmet igénylő munkával lehet elvégezni. Sokkal egyszerűbb, ha szakemberrel, e művelet lefolytatására készült célgépen végeztetjük el ezt a fontos feladatot. A célgéppel a nagy sebességű haladást utánozva, erőteljes pörgetéssel állapítják meg a tömegeloszlás rendellenességi helyeit és az elhelyezendő súlyok nagyságát Gumicsere után már csak azért is érdemes kiegyensúlyozó gépre tetetni az összeszerelt kerekeket, mert igaz még idejekorán kiderülhetnek az abroncsok esetleges gyártási hibái, amit megreklamálhatunk a gyártó cégnél. A kerék kiegyensúlyozatlanságára utalnak az abroncs futófelületén helyenként látható gödrök (amit egyébként a csak ritkán előforduló tengelyferdülés is előidézhet.) Ezek nem tévesztendők össze az abroncs teljes kerületén jelentkező, kagylószerű bemélyedésekkel, amelyek a lengéscsillapítás hibáira figyelmeztetnek (a sokszögletűre kopott gumiabroncs egyébként már igen komoly működési elégtelenséget jelez). S ha már a kormányzott kerekek rendellenességeiről van szó, nem árt tudni, hogy a futófelület külső vagy belső szélén látható gumifogyásnak pedig a helytelen kerékösszetartás, vagy a kerék hibás beállítású dőlése az oka. Érdekességként említjük meg, hogy ma már gyártanak olyanautókerekeket is — egyelőre csak a drága, nagy kocsik számára —, amelyeket nem kell kiegyensúlyozni. Az önkiegyensúlyozó autókerék üreges gyűrűjében kis fémgolyók találhatók, amelyek ott egy speciális folyadékban szabadon mozognak, s helyzetüket a kerék forgása során a centrifugális erő következtében úgy változtatják, hogy a kerék súlypontja az üreges gyűrű középpontja felé tolódjon el, s ezáltal a kiegyensúlyozatlanság megszűnik. B. L Géfjhocsidtvételi sorszámok Trabant H L (Bp.) Trabant H C (Bp.) Trabant L (Bp.) Trabant L (Győr) Trabant C Sp. (Bp.) Trabant C Sp. (Győr) Wartburg L (Bp.) Wartburg L (Győr) Wartburg DL (Bp.) Wartburg DL (Győr) Wartburg I. TT (Bp.) Wartburg DL TT (Bp.) Wartburg T (Bp.) Wartburg T (Győr) Skoda 105 (Bp.) Skoda 105 (Győr) 12322 , Skoda 120 (Bp.) 8849 20 ] Skoda 120 (Győr) 6892 9283 í Lada 1200 (Bp.) 16459 1:354 I Lada 1200 (Győr) 4468 3836 ; Lada 1300 (Bp.) 6498 3406 Lada 1300 (Győr) 1280 7468 j Lada 1500 (Bp.) 7524 4075 Lada 1500 (Győr) 1905 9148 Lada 1600 (Bp.) 2999 4434 Lada C (Bp.) 3891 1150 Moszkvics (Bp.) 11363 1689 Polski Fiat 126 (Bp.) 12912 3815 Polski Fiat 126 (Győr) 4231 1612 Polski Fiat 1500 (Győr) 2769 6117 Dácia (Bp.) 5333 5085 Zastava (Bp.) 754 A Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat FELVESZ Zalaegerszegre elektroműszerészt, legalább 3 éves gyakorlattal, asztalosokat, lakatosokat, kőműveseket, ácsokat, üvegeseket, bádogosokat, hidegburkolókat, villanyszerelőket, valamint gépkocsirakodókat és segédmunkásokat, NAGYKANIZSÁRA, LENTIBE és HÉVÍZRE asztalos, lakatos, kőműves, ács, üveges, bádogos, villanyszerelőket és építőipari segédmunkásokat. Jelentkezés: Zalaegerszegen, a bér- és munkaügyi osztályon, Rákóczi út 8., Nagykanizsán, a főépítésvezetőségen, Somogyi B. út 39. Lentiben, az építésvezetőségen, Béke út 5. és Hévízen, az építésvezetőségen, Árpád út 28. szám alatt. 147 948