Zalai Hírlap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
1982. szeptember 1. Kistermelők randevúja Zalaszentgróti vélemény-mozaik Térzene fogadta szombaton délelőtt a megye minden részéből érkezett fiatalokat Zalaszentgróton a dr. Hamburger Jenő Művelődési Központnál. Kint, és bent a házban ajándékárusítás, valamint látványos kiállítás állította meg az érkezőket. A Zalahús, a Zalarét, az Agroker, a Baromfifeldolgozó, a hűtőipar, a gabonaforgalmi vállalatok termékei sorakoztak, a Herbária zalaegerszegi üzlete illatos kínálatot nyújtott, az Érdért vállalat pedig szárított gomba kollekcióival mutatkozott be. Aki körbejárta a bemutatót, képet kapott arról, hogy mennyiféle áru előállításához van lehetőségük a kistermelőknek és milyen segítséget kaphatnak mindehhez. Az utóbbiban az Agroker és az OTP adott leginkább segítséget. A KISZ Zala megyei bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a termelőszövetkezetek szövetsége és a fogyasztási szövetkezetek szövetsége azzal a céllal szervezte meg a fiatal kistermelők megyei találkozóújabb lehetőségekről, ötleteket és kedvet kapjanak a kistermeléshez. A kiállításon több nézőt, illetve résztvevőt is megszólítottunk. Kozma László a keszthelyi nyúltenyésztő szakcsoport elnöke, Humpók József pedig őrezi fóliakertész. — Régi nyúltenyésztő vagyok — mondta Kozma László. — Húsz anyával termelek, évi 600 húsnyulat adok el a szövetkezeten keresztül. Harmincöten vagyunk a szakcsoportban és egy év alatt négy—ötezer nyulat adunk el — Ez elég sok ... — Igen, de tovább szeretnénk növelni a mennyiséget. Vannak még tartalékaink. Főleg azért jöttem el, hogy hasonló tenyésztőkkel találkozzak, és megismerjem a munkájukat. Lehet belőle tanulni. Humpók József rézi zöldséges ugyancsak a Georgikon Áfész szakcsoportjában tevékenykedik. — Negyedik éve csinálom, és mivel betegség ért, nem mentem vissza a szakmámba. Főállásban kertészkedek, a családtagok is segítenek. Négyszáz négyzetméter paprikát, kétszáz négyzetméter paradicsomot termelek fólia alatt. — Elégedett? — A munka sok és a befektetés is. De azért megvagyunk vele. A Herbária kiállításánál Kecskés Nándor méhész nézelődött. — Én már nem tartozom a fiatalok közé, nyugdíjas vagyok. De a 21 éves fiam is méhészkedik, együtt gondozzuk a méheket. Ő nem jöhetett el, valakinek várnia kell a látogatókat. Miénk az egyik mintaudvar, ahová a találkozó résztvevői ellátogatnak. — Mekkora a méhészete? — Évente harminc—negyven mázsa mézet értékesítek a Zalaszentgróti Áfész-en keresztül, azonkívül 300 kerettáblás lépesmézet adok el. Szeretem a méheket. Az idei esztendő jó közepesnek néz ki. Az Agroker kisgépeinél találkoztam Cserkuti Józseffel, a zalalövői termelőszövetkezet KISZ-alapszervezetének titkárával. Motorral jött a találkozóra. Érdekelte a rendezvény, mert maga is kistenyésztő, nyulakkal foglalkozik otthon. Azonkívül a KISZ-szervezet a húsprogram védnökségben elért teljesítményéért délután jutalomban részesül. Szövetkezetünkben nagyon fontos az, hogy az állattenyésztés fejlődjön, a fiatalok jöjjenek ebbe az ágazatba, s ezért vállaltunk védnökséget — mondta. — Huszonhattagú alapszervezetünk van, mind a fiú, a szövetkezet különböző ágazataiban dolgoznak. Lesznek rövidesen lányok is, mert a zalaegerszegi ruhagyárral kooperálva varróüzemet alakít ki a gazdaság. A délutáni programban Zalaszentgróton Kovács Béla fóliás kertész, Kecskés István méhész gazdaságát nézték meg a rendezvény résztvevői, Tejkényén Kiss Ambrus szőlőoltvány-termesztőhöz, Alsóaranyodon Horváth Ferenc sertés- és szarvasmarha-tenyésztőhöz, Zalakoppányban Simon Géza és Gájer Ferenc sertéstenyésztőhöz látogattak el. ★ A találkozón a húsprogram védnökség pályázaton eredményesen szereplő fiatal kollektíváknak és egyéni teljesítőknek díjakat, jutalmakat adtak át. Oklevelet kapott a Zalatej KISZ-bizottság, a Baki Tan- i gazdaság központi KISZ-alapszervezete, a Zalalövöi tsz I KISZ-alapszervezete, a Bala- ton mezőgazdasági szakszövet- 't kezet KISZ-alapszervezete, dr. Udvari Csaba, a Balaton szak- , szövetkezet KISZ-titkára. A tiszta, kultúrált környezetűn-j kért akció eredményes részvé-teléért is ezúttal kapták meg a kollektívák az elismerést. B. E. TALAI HÍRLAP Nyári lépéshátrány Miért nem bírtak a gyommal a murakeresztúri tsz-ben? Hihetetlennek hangzó hírek járnak a murakeresztúri termelőszövetkezetből. Még mindig van a gazdaság határában aratatlan gabona, a gyom felvetette Molnáriban a kertészetet, Tótszerdahelyen már ki is szántották a káposztát. — Csak akarták — mondja egy férfi a termelőszövetkezet majorjában. — Mi lett vele? — Amott van az út túlsó oldalán — int a fejével! — Az tengernyi gyom! — Nézze csak meg jobban, aközött találja a káposztát is. Tényleg ott sínylődik a növény a méternyi gaztól fojtogatva. — Jött a nagy Rába traktor, hogy kiszántsa, fordult is egyet, de az sem bírt a gyommal. Mondta a traktoros, hogy először kaszálják le a gázt, majd azután aláforgatja — folytatja a férfi. — Majdnem így járt a cukorrépa is, az szintén alaposan begazosodott — mutatják a falu, határában elterülő hatalmas táblát, megjegyezve, hogy azt sikerült megmenteni. Molnáriban gazból szedik a paprikát, a paradicsomot, a tíz hektáros területen. — Nem bírtunk fele, megkalpáltuk, rájött az eső, ez lett belőle — panaszolják az aszszonyok. — Pedig van elég kapásunk, korábban gyomtalanítóval is kezeltük, magam sem tudom, hogy hol volt a hiba, mi a tőlünk telhetőt pedig megtettük — kapcsolódik társaihoz Tátrai Lászlóné brigádvezető. A kertészt a gépműhelyben érem utol. — Nem vagyok már kertész — tiltakozik Szilágyi István —, kerületvezető a beosztásom, itt, Molnáriban, Tótszerdahely nem tartozik hozzám, nincs is szándékomban arról beszélni. — Egyébként pedig mindent elkövettünk,hogy jó legyen a kertünk. A sok eső miatti nagy gyomosodással nemcsak mi, mások sem tudtak mit kezdeni. Az azért biztos, hogy bevételi tervünket így is teljesítjük. Nem lehetett valami feszített ... Dehát nemcsak a gyommal, a búzával sem bírtak a murakeresztúri termelőszövetkezetben. Lépéshátrányba kerültek a természettel szemben. A megkésett búzaaratásra alapos indok lehetne az esőzés — az időjárás máshol is gondot okozott —, ha e közös gazdaságra, más esetekben is nem lenne jellemző a késtelkedés. Mert nem is egy-szer késtek már meg a vetéssel, az aratással, a kukorica- betakarítással. Tehát különö-sen a nagy kampány munkák- kal, amelyek alapos és jó szervezést igényelnek. — Állíthatom, hogy a munkaszervezéssel nem volt baj az idei aratás idején — mondja Mlinarics József elnök. — Eredetileg augusztus 5-re számítottuk befejezni a munkát, de majdnem minden nap kaptunk esőt. — A közeli napokban is még volt lábon gabona! — Amint lehetett, azt is le-szedtük, nem hagytuk kint veszni, takarmánynak még jó lesz. — Talán gépből volt kevés? — A kétezer hektárhoz hat kombájnt készítettünk fel. — Miért csak ennyit, ami -kor több is van? — Mert örültünk, hogy sikerült annyi alkatrészt szerezni mint amennyihez hozzájutottunk. Inkább segítséget kértünk a Nagykanizsai Állami Gazdaságtól. Azokkal is szerencsétlen időt fogtunk ki, négy nap alatt két kombájnnal csak 180 tonna húzat tudtak betakarítani. Hetven hektár még aratatlan maradt, egy hét után tudtuk folytatni a munkát. Akkor is úgy, hogy fél nagy egy hektárnyi foltok kint maradtak. A napokban azt eszegette egy gépünk. — És a kertről mi a véleménye? — Gyönyörű és tiszta volt még másfél hete is, azután verte fel ismét a gyom. Nem bírtunk vele. — A káposztával, se? — Az engem is bosszant, az ottani kerületvezetőnek szóvá is tettem a mulasztását. Hát igen, erről a nyárról szót is kell ejteni Murakeresztúron .. . Nemecz Ferenc Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma A létező szocializmus és a kommunisták felelőssége címmel közli a folyóirat Ib Nörlundnak, Dánia Kommunista Pártja KB Végrehajtó Bizottsága tagjának cikkét. A szerkesztőség kérésére Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, az Államtanács elnöke interjúban tájékoztatja a lap nemzetközi olvasótáborát Kambodzsa belső helyzetéről, a párt tevékenységéről, a megújhodás három esztendejének sikereiről, a megoldandó feladatokról. Németh Károly, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára A tömegek bíznak a pártban című cikkében elemzi a párt és a tömegek közti viszonyt, s megállapítja: a pártnak és a népnek közös feladata, hogy végrehajtsa az MSZMP XII. kongresszusának határozatait. Ennek fő feltétele adott: a párt bízik a tömegekben, a tömegek bíznak a pártban. Mi rejlik az „Észak—Dél párbeszéd fordulatai mögött? címmel a folyóirat részletes elemzést közöl a nemzetközi gazdasági kapcsolatok radikális átalakítását követelő fejlődő országok és az ezt ellenző fejlett tőkésországok között folyó vita legújabb mozzanatairól. A Francia Kommunista Párt XXIV. pártkongresszusáról számol be Danielle Bleitrach, az FKP Központi Bizottságának tagja Célunk: a szocializmus francia színekben című írásában. A kommunista szervezet jellegéről hónapok óta folyó eszmecsere újabb állomásaként több ország kommunistái arról fejtik ki véleményüket, milyen a mennyiség és a minőség viszonya a forradalmi pártban, és hogyan töltheti be a párt az élcsapat szerepét. Új párt születik című riportjában a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban szerzett tapasztalatairól számol be Vszevolod Ribakov, a szerkesztőség munkatársa. A mai háborúellenes mozgalom új vonásairól elmélkedik írásában Jan Debrouwere, Belgium Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Latin-Amerikáról ad helyzetképet Julio,Silva Colmenares, a Kolumbiai Kommunista Párt KB tagja Az ellentétek növekednek, a függőség fokozódik című cikkében. Izrael újabb közel-keleti agressziójának gyökereit tárja fel Rafi Samboun, a Libanoni Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja. Roland Bauer, a Német Szocialista Egységpárt KB tagja A törvényszerű — a tapasztalatok sokféleségében című cikkének témája az általános és a különös dialektikája a szocializmus építésében. A szavakat nem fogja a golyó címmel olvasható beszámoló arról a kerekasztal-beszélgetésről, amelyet az illegalitásban működő pártok sajtójáról rendeztek. Erkélyfestés fütőhídról Különleges függőhíd segítségével végzik a javításokat a magasabb épületeknél a ZÁÉV garanciális brigádjának dolgozói. Jelenleg Zalaegerszegen a Fürst Sándor utcában erkélyeket festenek. (Polgár Tamás felvételez 3 „Bizalmatlansági” kontroll.. Mit tesz a minőségért a zalaegerszegi KÉV? A Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat tucatnyi kiváló cím birtokosa. Országos összehasonlításban vitathatatlan a dobogós helyezésük, de zalaiként néha fenntartással fogadjuk a dicsérő jelzőket. A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk kevésbé sikerült munkáik közé a Bak—Becsehely közötti út egy részét, a 74-es út baki elágazásánál a megsüllyedt kapaszkodósávot vagy az emlékezetes nagykapornak vasúti átjáró hullámvasútját, az aknák, víznyelők miatti gidres-gödrös városi szakaszokat. Senki sem csalhatatlan, mit tesz a minőség javításáért a Zalaegerszegi KÉV? Az igazgató, Pados Zoltán az egyes munkák átvételi dokumentációira hivatkozik : 1 4 másodosztály — 1 kivétel — Az országos átlagnál jobbak vagyunk, ezt igazolják a jegyzőkönyvek. Ez azonban nem ok az elégedettségre. Éppen a legutóbbi munka figyelmeztet. A 7-es főútra gondolok, ahol három kilométeres szakaszt a megrendelő csak másodosztályú minősítéssel vett át. A 71 ezer forint értékű minőségi levonásért felelősökkel szemben a szükséges intézkedés természetesen nem marad el — mondja az igazgató. — Minden beruházó szeretné, ha az első félévben végeznének a kivitelezők. Sürgetik a határidőket. Az egyen-íőtlen leterhelés — három hót nap alatt 60 millió forint ér- t tékű munkáról volt szó a 7-es út esetében — óhatatlanul a minőséget veszélyezteti. Egyébként ez a munka volt idén az egyetlen nem elsőosztályú végtermék. Benke István, a technológiai osztály vezetője elmondotta, hogy a minőséget, mint feltételrendszert, már a tervezéskor figyelembe kell venni. — Mi azt kérjük és ettől nem is tekintünk el, hogy minden munkánál műszeres kitűzés lehetőséget biztosítsanak. , A korrekt terv nyújt ugyanis csak hibátlan kivitelezést. A zalai, de a környező megyék közúti igazgatóságai már értik, miért kérjük mi ezt. . Csak a jó tervhez igazítható a megfelelő technológia, rendelhető az ehhez szükséges alapanyag. Évente 300 ezer forintot költenek az alapanyag minősítésére. Ez később megtérül, amikor nem kell a már megkevert anyagot eldobni, esetleg többlet költséggel feljavítani. Idén eddig mintegy 40 ezer forint értékű anyagra jelentettek kifogást az uzsai kőbányának és kértek új anyagot. Laborhálózatuk — a tízéves előny kézzelfogható bizonyítékaként — sok segítséget nyújt a tervezéshez, a technológia kidolgozásához, a gyártásközi ellenőrzéshez, a végminősítéshez. — A talajvizsgálattól a kész burkolat tömörségének ellenőrzéséig mindent elvégezhetünk. Mérési adatok alapján előre tudjuk, mit kell csinálni, s ami talán még fontosabb: menet közben változtathatunk a technológián. Még akkor intézkedhetünk, amikor van értelme, s a beavatkozás javíthatja az út minőségét — mondja az osztályvezető. Szigorúbban a szabványnál — A belső rendelkezések szigorúbb feltételeket tartalmaznak, mint a szabvány, vagy esetenként a megrendelővel kötött szerződés. Minőségi prémiumot kapnak a dolgozók, a szabvány szerinti paraméterekért csak fizetés jár — fűzi hozzá az igazgató. — A laborvizsgálatok ugyan objektíven feltárják az esetleges hibát, de a 12 órai késés nem ritkán helyrehozhatatlan kárt okozhat. Ezért kell mindenkinek nagyon alaposan ismerni saját területét, annak minőségi előírásait , ha nincs biztosítva a feltétel, akkor azt jeleznie kell. Évek óta nincs baj az aszfalt összetételével. Ami kifogás volt, az minden esetben a bedolgozás következménye. Elsősorban az időjárásé. Hideg, esős napokon nem lehet, tökéletes pályát építeni, ez alapigazság. Viszont nagyobb népgazdasági kár keletkeznék, ha a már lekevert több száz tonna meleg anyagot kidobnák, így ha többletmunka árán is, de az ésszerűség határain belül igyekeznek azt felhasználni. A jelenlegi beruházási helyzethez igazodva szeptembertől szüneteltetik az éjszakai időszakot, a kora tavaszi és késő őszi aszfaltozásnak is vége. Ez a körülmény egyértelműen minőségjavulást eredményez, melegben ugyanis kevesebb a minőségi kifogás, Uzsán nagyobb teljesítményű berendezést állítottak fel, ezzel a világos napszakok teljesítményét növelhetik. Újítással is ... — Szabadban dolgozunk, sokat kockáztatunk. Ha szélesíteni kell az utat, a laborvizsgálatok hosszú száradási időt indokolnak. A megrendelő viszont siettet bennünket. A vegyszeres megoldás rendelkezésre állna, de ez költségtöbbletet jelent. Nem marad más hátra, újítanunk kell. Kitaláltuk a műanyagszőnyeges erősítést. Bízunk benne, hogy eltűnnek a repedések, s használhatóbb burkolatot készítünk ezentúl. Az aknák gödreinél — most majd a zalaegerszegi Göcseji úton — megpróbáljuk a kiegyenlítő réteg utáni szintbeállítást. Ahol a finiser lánctalpa nem érinti a fedlapokat, kevesebb helyen kell utólag felemelni, tömíteni a helyeket. A hullámmentes aszfaltcsatlakozásoknál, acél- betétet rakunk be, később nem kell fűrészelni, kompresz- szorozni. Hosszabb átfutási idő kellene a kivitelezéshez és a forgalommentes szakaszok — mondja Benke István. Az az elv, hogy a hiba még az átadás előtt kiderüljön, mert akkor még kijavítható. Ezért is mondják a KÉV-dolgozók, hogy első osztályban vették át az utat, tőlünk mégis levontak! Igen ám, de sokan elfelejtik, hogy a kijavítás is pénzbe kerül! (Ha nem, akkor az egész kollektívát elmarasztaló bejegyzés kerül a jegyzőkönyve Tévedés kizárva, hiszen a saját laboron kívül vizsgál a KBM körzeti laboratóriuma is.) Apropó, laborvizsgálat A KÉV-labor megbízhatóságát rendszeresen vizsgálja a KPM, mindkettőt szúrópróbaszerűen a Kötuki laboratóriuma. Ez a „bizalmatlansági” kontroll a beruházók, végső soron a közlekedők érdekeit szolgálja. — takáts —