Zalai Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 2-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
1983. január 4. Reális tervek készülnek a mezőgazdasági üzemekben Beszélgetés Fülöp Győzővel, a megyei tanács osztályvezetőjével A mezőgazdasági nagyüzemek a közgazdasági szabályozók és az ágazatpolitikai feladatok ismeretében már a tavalyi év végére elkészítették az 1983. évi termelési előirányzatokat. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közgazdasági csoportja összegezte a terveket, kialakult nagy vonalakban az új esztendő mezőgazdasági programja. Erről beszélgettünk Fülöp Győzővel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — Mi jellemző az idei tervekre? — A termelési szerkezet már korábban kialakult, csak kisebb finomításokra kerül sor ebben az évben. A számok reálisak, a hozamokat úgy határozták meg a gazdaságok az alapvető növényi kultúráknál, hogy figyelembe vették a magasabb biológiai értékű fajtákban rejlő lehetőségeket, ugyanakkor a kiemelkedő termésátlagokat mérlegelték. Alapvető a nagyüzemek terveiben a gabonatermelés és a hústermelés növelése. Ennek megvalósításához kell biztosítani a feltételeket. Annak ellenére, hogy az őszi időszakban a búza vetésterülete a kedvezőtlen időjárás miatt 5,6 százalékkal elmarad a tervezettől, az 1983. évi gabonaterület 1000 hektárral növekszik. A tavaszi kalászosokból ugyanis 16, kukoricából 7 százalékkal nagyobb területet kívánnak elvetni a gazdaságok. A kalászosok tervezett termésátlaga megközelíti az 1982. évit, kukoricából pedig az elért rekord hozamnál mintegy 20 százalékkal kisebb terméssel számolnak. A többi szántóföldi növénynél lényeges változtatás nem mutatkozik. Kedvező tendencia és a célkitűzésekkel összhangban van a szántóföldi szálas és lédús takarmányok termőterületének további csökkenése. — A kertészeti ágazatban mekkora változások várhatók? — A szántóföldi zöldségtermesztést — ebben a hűtőházi zöldségfélék is beleértendők — tovább csökkentik a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A gyümölcstermelés csökkenése a meglevő korszerűtlen ültetvények selejtezéséből adódik, a telepítési előirányzat minimális, termőrefordulás csak a gesztenye ültetvényeknél várható. — Az állattenyésztésben milyen tendenciák érvényesülnek? — A megye szarvasmarha állománya az előző évihez viszonyítva lényegesen nem változik, valamelyest kevesebb lesz, 85 ezer körül várható. A tehénállomány a termelőszövetkezetekben 3 százalékkal növekszik, az állami gazdaságokban kis mértékben csökken. A háztájiban és a kisegítő gazdaságokban további létszámcsökkenéssel kell számolni. A húshasznú tehénállomány létszámát az ösztönzések mellett sem növelik a nagyüzemek. Az előző évben 4461-et tartottak, s az új esztendőben 4471-gyel számolnak. A tejtermelés a nagyüze- i mekben tovább növekszik, az állami gazdaságokban 277, a tsz-ekben 168 literrel nagyobb hozamot terveznek tehenenként, ami azt jelenti, a nagyüzemekben 4200 liter körül alakul az egy tehénre jutó hozam. A gazdaságok tejértékesítése növekszik, megyei szinten azonban a háztáji termelés visszaesése miatt mintegy 2 százalékkal kevesebb árutejjel lehet számolni. A sertésállomány viszont fejlődik. A nagyüzemeknél a nagylengyeli termelőszövetkezet kilencezer hízott állatot kibocsátó telepe belépésével történik jelentős előrelépés. A háztáji és kisegítő gazdaságokra pedig általánosságban jellemző a termelési kedv megélénkülése. A mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen 10 százalékkal több hízott sertést adnak el, mint 1982-ben. — Milyen beruházásokra kerül sor? — A tervinformációk között nem szerepelnek a beruházásokra vonatkozó számadatok. De jellemző az, hogy újabb nagyobb beruházásokra nem kerül sor. A nagyüzemek a rendelkezésre álló pénzeszközeiket elsősorban a gépesítés fejlesztésére használják fel, valamint a meglevő telepek technológiáját korszerűsítik. Az 1983. évi tervek megvalósításához adottak a feltételek a gazdaságokban, felkészült irányító gárda dolgozik és jól mozgatható kollektívákra alapozhatják a program végrehajtását — mondta befejezésül a mezőgazdasági osztály vezetője. B. E. Vetőmagexport Bólyból Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdasága, a bólyi kombinát, hétfőn indította útnak az új év első vetőmag exportszállítmányát Hollandiába. A nyugat-európai ország régi vásárlója a bólyi vetőmagnak, ez alkalommal huszonhárom tonna borsót raktak kamionba az egyik holland cég számára. A következő napokban, hetekben további kukorica, szója, borsó és bab vetőmag-szállítmányokat indítanak útnak a baranyai nagyüzemből Európa különböző országaiba. (MTI) Vasgyűjtési akció A MÉH Tröszt az Állami Gazdaságok Országos Központjának és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hozzájárulásával az év első negyedévében ismét megszervezi a mezőgazdaság hagyományos vas- és színesfémhulladék gyűjtési akcióját. Arra számítanak, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a március végéig lebonyolított akcióval az idén is — akárcsak a múlt évben — mintegy 20 ezer tonna fémhulladékkal járulnak hozzá a hazai acélgyártás alapanyagellátásához. (MTI) Összességében kiegyensúlyozott ellátás ruforgalmi gyorsjelentés az elmúlt évről A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyorsjelentést adott ki. Eszerint a múlt év január elseje és november 30-a között a kiskereskedelmi folyóáron számolva 7,4, összehasonlító áron egybevetve pedig 0,9 százalékkal nagyobb volt, mint a megelőző év azonos időszakában, és csaknem 370 milliárd forintot tett ki. Legjobban az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma nőtt, ennél kisebb arányban növekedett az iparcikkek, különösen a ruházati termékek értékesítése, összességében a 11 havi forgalom valamelyest magasabb volt a tervezettnél Az áruellátás színvonala egy-két termékcsoport kivételével kiegyensúlyozott volt. Az ellátásban voltak hiányosságok is, elsősorban mosószerekből a nyári hónapokban, továbbá tartós fogyasztási cikkekből, például villanybojlerből és hűtőszekrényből. Bútorokból, egyes háztartási készülékekből viszont túlkínálat jelentkezett. Lényegesen eltért egymástól a vizsgált időszakban az állami és szövetkezeti kiskereskedelem fzorgalma, míg az állami kiskereskedelem 6,3 százalékkal, addig a szövetkezeti kiskereskedelem folyóárakon 8,2 százalékkal értékesített többet, mint a megelőző évben, ami valamennyi kereskedelmi ágazatban a szövetkezeti szektor értékesítésének erőteljesebb fejlődését mutatja. A minisztérium gyorsjelentése az őszi áruforgalmat, a novemberi összesítés alapján kielégítőnek tartja. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsfélékből az állami és szövetkezeti kiskereskedelem egyaránt bőséges választékkal állt a fogyasztók rendelkezésére. Az őszi-téli szezonra méteráruból, férfi és női télikabátokból, öltönyökből, ruhákból, kosztümökből, gyermekruházati cikkekből megfelelően felkészült a kiskereskedelem, de egyes méretek, színek hiányoztak a kínálatból. Felső kötöttárukból a hazai ipar kellő árualapot biztosított, ám a tavalyinál kevesebb importárut kínáltak. Téli lábbelikből a férfiakat jól ellátta a kereskedelem, a divatos női csizmák azonban több helyütt hiányoztak a boltokból. Kevés volt a hagyományos gumicsizma, míg a divatos, színes hócsizmákból bőséges volt a kínálat Megélénkült a kereslet novemberben a vegyes iparcikkek iránt is. Szilárd tüzelésű kályhákból, tűzhelyekből elegendő állt rendelkezésre, a legkedveltebb típusokat azonban hasztalan keresték a vásárlók. Továbbra is kevés volt a kazán és a radiátor, viszont volt elegendő gáztűzhely és olajkályha — a Szieszta palackos fűtőkályha kivételével. Továbbra sem tudta kielégíteni a kereskedelem,a lakossági megrendeléseket a hőtárolós villanykályhákból. A tüzelőanyagok közül csak a tüzifakínálat volt megnyugtató november hónapban, szénből a készletek nem voltak kielégítőek. Háztartási tüzelőolajból az ellátásban fennakadás nem mutatkozott, pb-gázból azonban többre lett volna szükség, az ellátás szállítási kimaradások miatt akadozott. (MTI) A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet gyógynövény főágazat üzemében a hagyományos termékeken — pálinka, likőr, aromák és különböző gyógynövény-cseppek — kívül az év utolsó negyedében kezdték meg a különbözőlesodorok: levendula, kamilla, menta és a menta illatú légtisztítók gyártását és szállítását. A főágazat kiszerelő üzemének ,,boszorkánykonyhája”. (MTI Fotó: Király Krisztina felvétele — ksj ZALAI HÍRLAP Szerződésesen üzemeltetik a ZIL-eket a Volán 16. számú Vállalatnál — Munkakönyvi a vállalatnál — A bevétel OTP-számlán — Következik a versenytárgyalás Az üzemanyagárak emelkedésével gazdaságtalan lett a nagyfogyasztású ZIL-ek üzemeltetése. Van, ahol a selejtpótláskor más típust vásárolnak, másutt fajlagosan jobb fogyasztású motorokat szerelnek az egyébként elnyűhetetlen ZIL-alvázakra. A Volán 16. számú Vállalat a meglevő gépkocsijainak " szerződéses üzemeltetésével próbálkozik. Hogyan? — kérdeztük Dallas Sándor, teherforgalmi üzemvezetőt. — A lényeg az, hogy a szolid vállalati nyereséget, az adót, a bérek után kiszabott társadalmi juttatást, úgynevezett használati díj ellenében 12 havi részletben fizetik be a szerződést aláírók, aztán a többi rajtuk múlik. — Nyilván itt a fuvarvállalásra gondol. — Természetesen, ebben az a legfontosabb, ki mennyit teljesít, annyit keres. Mi az eddigiekhez hasonlóan a közületi fuvarokat közvetítjük. Ezt a szerződés értelmében el is kell végezni. A munkaidőn kívüli dolog az már egyértelműen a gépkocsivezetőre tartozik. Gya korlatilag szabad kezet kap, hol és mit vállal. — Első hallásra, mintha a könnyebbik oldalt választották volna. Ráfizetünk? Szabaduljunk meg a gondtól! — Félreértés ne essék: mi a normák állandó szem előtt tar- I tásával eddig is igyekeztünk megfelelő fuvarszervezéssel gazdaságosan üzemeltetni te- i bérautóinkat. Úgy érezzük, hogy az egyéni felelősség, a jó gazda szemlélet olyan tartalékot szabadíthat fel, amit a vállalati kötöttségek, eddig nem tudtak felszínre hozni. — A zsebre megy a játékelv automatikus működésére számítanak? — Leegyszerűsítve a dolgot, végül is erről van szó. Azt azért hozzátenném, nem zsákbamacskáról van szó. A dolgozók ismerik a feltételeket, legfőképpen azt: a munkakönyv a vállalatnál marad, hogy műszakilag vizsgázott teherautókat adunk ki szerződésre. Versenytárgyalást hirdetünk, s aki leteszi az óvadékot az asztalra, aki az előírt feltételeknek megfelel, saját szerencséjének kovácsa. — Említette a használati díjat, amit a bevételből fizetnek. A bevétel hogyan jön össze? — A közületi fuvarok után járó díjat a velünk szerződést kötött gépkocsivezető nevére kiállított OTP-számlára inkasszáljuk, ők ebből fizetik a használati díjat, a benzinköltséget, a javításokat, meg ami kiadás felmerül. A többi az övék. Az előzetes hírek szerint lelkes a hangulat, bízunk abban, hogy a szerződéses üzemeltetés beváltja a reményeket — mondotta ifj. Dallos Sándor. — takáts — Véleményez a szakszervezet . Ezt az igényt fejezi ki az a határozat is, amelyet a Mi Inisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ K+3 Intéző Bi- Izottsága együttesen fogadott el, s amelynek célja szintén a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Ennek legfontosabb vonása az, hogy — bizonyos szűk és meghatározott kör kivételével ! — valamennyi vezetőre kiter- j jeszti a különböző szakszervezeti fórumok véleményezési jogát. Ezek az intézkedések ismét jelentős lépést jelentenek a vállalati belső mechanizmusok korszerűsítésében. A. X. . A hetvenes évek második felében mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az addigi vállalati szervezeti rendszer felépítése, működése nem teremt kedvezző feltételeket gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez , miután időközben lényegesen megváltoztak a gazdálkodás körülményei. E helyzet megváltoztatására a Minisztertanács 1980 elején egy tárcaközi szervezetet, koordináló bizottságot hozott létre, amelynek feladata a vállalati szervezeti keretek átalakítása volt. Fő célja a vállalatok piaci érzékenységének, reagálóképességének fokozása. A minisztériumok és a koordináló bizottság együttműködésének és munkájának eredményeként — a három évvel korábbi állapothoz képest — 1982 nyarán már 10 tröszttel és négy nagyvállalattal kevesebb működött a gazdaságban. Ezen kívül számos vállalatból, trösztből vált le egy vagy több gyáregység, és néhány kisebb összevonás is történt. Mindennek következtében — az öszszevonásokat is beleértve — 26 korábbi szervezet szűnt meg és 167 új vállalat alakult, illetve alakul (például az Afit 15 vállalata). Érzékelik a piaci hatásokat Az új vállalatok többségének eddigi működése biztosítja, hogy a célnak megfelelően a módosult szervezeti keretek kedvezőbb feltételeket teremtettek a rugalmas alkalmazkodáshoz : a gazdálkodó egységek közvetlenebbül érzékelik a környezeti — köztük a piaci — hatásokat, s jól alkalmazkodnak hozzájuk. Ez lemérhető volt a fogyasztók ellátásában is. A szervezeti változásokkal párhuzamosan változott a gazdaságirányító szervek, a vezetők és a dolgozók szemlélete is. A vállalatok tevékenysége komplexebbé vált, együttműködésük erősödött. Szélesedtek a különböző ■ vállalatközi együttműködési tomnák, társulások, közös vállalatok jöttek létre. Szorosabb lett a vállalatok és a kereskedelem együttműködése, sok vállalat saját üzlethálózatán keresztül közvetlenül is értékesíti termékeit , így naprakészen tájékozódhat a vevők igényeiről. Nyilvánvaló, hogy a módosított vállalati szervezeti rendszert nem végleges állapotnak kell tekinteni. Tovább kell folytatni az ésszerű gazdasági verseny elősegítését a monopolhelyzet megszüntetését, vagy legalábbis jelentős mérséklését, hiszen ezek mind a gazdálkodás hatékonyságának fokozását segítik elő. Ezekhez az egyik legfontosabb tennivaló a vállalatok belső irányítási rendszerének korszerűsítése. Kulcskérdés a belső érdekviszonyok nyíltabbá tétele, az egyes elkülönült egységek eredményességének felszínre hozása, a teljesítményekkel arányos belső ösztönzőrendszer kialakítása. 1983. január 1-től A Minisztertanács a vállalati önállóság és érdekeltség további fokozását, a belső irányítási, érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, a munkahelyi demokrácia szélesítését kívánta elősegíteni, azokkal a közelmúltban elfogadott határozatokkal, amelyek 1983. január 1-től a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének fejlesztését, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének növelését és a magasabb vezető állású dolgozó kiválasztási és kinevezési gyakorlatának korszerűsítését hivatottak elősegíteni. A korszerűsítés kétirányú: egyrészt bővül a vállalati bizottságok felügyeleti és ellenőrzési funkciója, másrészt az ellenőrzés és az értékelés tapasztalataira támaszkodva a vállalt működési irányát befolyásoló, orientáló tevékenységet fejthetnek ki. A kollektív vállalati vezetést elősegítő igazgatói tanácsok működésénekjogi kereteit már a vállalati törvény megteremtette. Ennek ellenére számuk mégis elenyészően kevés volt. A meglevők is elsősorban a vezetők tevékenységét segítő véleményező, tanácsadó, döntéselőkészítő funkciókat láttak el, döntési jogkörrel azonban nem rendelkeztek. Most ezzel a jogkörrel is felruházzák az igazgató tanácsokat. A konkrét vezetői döntésekért természetesen továbbra is az igazgató a felelős, tehát a tanács működése nem korlátozza az igazgatót a folyamatos vállalatvezetésben. Jelenleg a vállalati igazgatók esetében az alapító szerv egészben, az igazgatók helyettesei esetében pedig meghatározott fontosabb esetekben gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az új rendelkezések a vezetőkiválasztás tárgyilagosságának elősegítését, a személyzeti munka nyilvánosságának demokratizmusának fejlesztését szolgálják. Amellett, hogy a jövőben szélesebb körben lehet pályázat útján elnyerni a vezetői állásokat, illetve bevezetik a meghatározott idejű vezetői kinevezések gyakorlatát, azzal is bővül az igazgatók jogköre, hogy a jövőben helyetteseik fölött ők gyakorolják a munkáltatói, jogkört , s ezzel szélesedik a felelősség megosztása. Ugyanakkor erre a területre is kiterjed a felügyelő bizottságok hatásköre, tehát aj vezetőkiválasztásban erősödnek a demokratikus vonások. Korszerűbb vállalati szervezet — rugalmasabb alkalmazkodás