Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
A^On. ÍVII Utf.1 Ir Jövőre befejezik a sérült fák kitermelését a lenti erdészetben Illatos fenyőhasábok sorakoznak a ládában. A fehér,zománcos kályha ontja a meleget. A trófeákkal ékesített barátságos iroda a Zala megye Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lenti erdészetének vezetőjéé. Beszélgetésünk témája két évre nyúlik vissza: az emlékezetes 1981. decemberi hótörés mind a mai napig látható kárairól, az elpusztult fák sorsáról van szó. Elöljáróban annyit, hogy az erdészet 4730 hektáron gazdálkodik, ebből 4400 hektár erdő. Legnagyobbrészt fenyvesünk van. Számottevő a tölgy, a bükk és a gyertyán, a többi akác és cser. Termelésünk 70 százaléka véghasználat, a többi gyérítés. Évente 50 hektárt erdősítünk újra, míg 5—6 hektárt telepítünk. Ezt a jól bevált mechanizmust zavarta meg a tavalyelőtti hótörés, amely az erdészetnek nagy károkat okozott — ismertet meg a tényekkel Kovács Jenő erdészetvezető. — Harmincezer köbméter fa sérült meg. A hóteher rájuk fagyott, majd az újabb havazás miatt megroppantak, eltörtek a súly alatt. A felnőtt és a fiatalabb állományban keletkezett elsősorban kár. A hótörés felmérése után terv készült az erdőben álló sérült fák kitermelésére. Három év alatt számolják fel ezeket. Tavaly 11 ezer köbméter hótörött fát vágtak ki. A Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombináttól kértünk kölcsön döntőgépet, amellyel a fák között is balesetveszély nélkül tudtunk dolgozni. Az összegabalyodott fákat motorfűrésszel ugyanis nem tudtuk volna szétszedni. A sérült fák kiemelése körülbelül 30—50 százalékkal jelent több munkát a mindennapi fakitermelői feladatnák Ennek megfelelően az itt dolgozóknak 50 százalék pótlékot tudtunk adni — mondja Kovács Jenő. Az összetört, csonkolt darabokat, szálkásan törötteket nem is tudták értékesíteni, a végleges veszteségük 5—10 százalék. Az értékesebb állományból már teljes egészében kivágták a sérülteket, hogy a fejlődés biztosított legyen. Jövő évre fejeződik be a teljes kitermelés. A munkával több ok miatt is végezni kell: legfontosabb, hogy a sérült fa körül álló többi nem károsodhat. Így például fennáll a veszély, hogy a fenyő bekékül Elszaporodhat a szu is. A betegséggócokat minél előbb fel kell számolni. Tavaly csak a hótörött fák kiemelésével foglalkoztunk, az idén ezzel párhuzamosan a fiatalabb állományban elvégezzük a gyérítést is — szól az erdészet vezetője. — 1982-ben 225 hektár sérült területen termeltünk, ami a munka nehezét is jelentette. Most már könnyebben megy a folytatás. A hótörés nem tervezhető, a „természet felelőse” nincs tekintettel éves tervekre. Zala megyében 1962-ben volt még ennél is nagyobb méretű hótörés, azt követte az 1981-es. Az idei enyhe tél segíti az erdészetet : a fakitermelés és ezen belül a hótörött fák kivágása meggyorsulhat. Luis Ibolya Fiatal közgazdászok konferenciája Salgótarjánban hétfőn megkezdődött a fiatal közgazdászok országos konferenciája. A kétnapos eszmecserét ezúttal negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa. A tanácskozás első napján Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója gazdaságpolitikánk dilemmái és céljai címmel tartott bevezető előadást ZALAI HÍRLAP Minden ágazatban nyereség ismét a kiváló címre pályásak a zalaszentgróti tsz Hol van már az az idő, amikor azért erőltették az ipari ágazat termelését a zalaszentgróti termelőszövetkezetben, hogy az alaptevékenység veszteségét azzal ellensúlyozzák?! Mert sok éven át ez volt a jellemző a közös gazdaságban. Esztendőkön át a dol szem hozta egyenesbe a szövetkezetét. Még akkor is így volt ez, amikor a hetvenes években egymás után négyszer nyerték el a Kiváló Szövetkezet címet. Most eltökélt szándékuk, hogy újra pályáznak, hiszen reményeiknek jobb alapja van, mint volt bármikor. A múlt évben minden korábbinál több nyereséget produkáltak. 17,1 millió forintra számítják a végeredményt — ezt pedig lényegesen aligha módosítja bármi —, s ez majdnem kétmillióval több az előzőnél és közel hatmillióval haladja túl a tervezettet. A tsz valamenynyi ágazata elegendő fedezeti összeget teljesített ahhoz, hogy minden szinten nyereség legyen, kevesebb költséggel Mindenképpen kitűntek a gazdaság szántóföldjeinek hetven százalékán tevékenykedő növénytermesztők, az ehhez az ágazathoz tartozó szőlő- és erdőművelők, a fafeldolgozók, valamint a kistermelés integrátorai. Különösen a kukorica és a cukorrépa fizetett nagy terméssel, de más növények tervezett és tényleges hozamának összehasonlításakor sincs ok panaszra. Főleg most nincs, amikor a zárszámadáskor a költségek alakulását is elemzik, amiből kitűnik, hogy a jó termésátlagokat a tervezett, vagy annál is kevesebb költségráfordítással érték el. Alaposan túl is teljesítették a tervezett fedezeti összeget, a valamivel több, mint négymillió forint helyett mintegy nyolcmillió a realizált. Ebben persze már szerepelnek a szőlőtermesztés, az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás, a kistermelés szervezéséből származó százezrek. Ezúttal az állattenyésztők is kitettek magukért, pedig a múlt év második felében önhibájukon kívül különösen sok, gondot okozott a baromfihizlalás, a felnevelt állatok értékesítése, hiszen a szárnyasokat csak jelentős túltartással tudták átadni feldolgozásra. Ez többletköltséget okozott, s ráadásul a közös vállalat veszteségének rendezéséhez is hozzá kellett járulniuk. Mégis a tervben előírt 6,2 millió forintos fedezeti összeget majdnem tíz százalékkal haladták túl. Hogy ezt teljesíthették, közel 55 millió forint értékű állatot, állati terméket kellett értékesíteniük. Leginkább a marhahizlalók hoztak a tervezettnél jóval több forintot, hiszen 209 tonnás vágómarha értékesítési előirányzatuknál húsz százalékkal , teljesítettek többet. És ezt viszonylag jó fajlagos abrakfelhasználással érték el. Nehezebb helyzetben voltak a tehenészek, akik már az előző évben is meglehetősen magasra jutottak a tejtermelés hozamával, ezért tőlük a terv is 4200 literes tehenenkénti átlagot követelt. És ezt is túl tudták teljesíteni. Ez az 1,2 százaléknyi többlet értékesebb, mint a néhány esztendővel ezelőtti nyolc—tíz százalék. El is tudtak adni több, mint 1,6 millió liter tejet, s ez ugyancsak további előrelépést jelent ennél a fontos ágazatnál. "Mankó" nélkül Van más is, amiért az ágazat dolgozóit dicsérik. Nevezetesen azért, hogy a főágazathoz tartozó takarmánytermesztők a múlt esztendőben is elfogadható minőségben, elegendő tömegtakarmányhoz juttatták a jószágokat, a betakarított sétezerkétszáz tonna széna és a hatezer tonnánál több siló fedezi az állatok szükségletét. Ma már egyértelmű, hogy az alaptevékenység önmaga is képes talpon maradni, nincs szükség olyan „mankóra”, mint hajdanán, amikor az ipari ágazatnak jutott a kiegyenlítő szerep. Ez utóbbi tevékenység is fejlődött, a 42 millió forintos termelési értékével és a 11 millió forintnál több fedezeti összegével a gazdaság hasznának igen jelentős gyarapítója. Segítőkre persze ezúttal is szükség volt és lesz is. Ez pedig az ugyancsak önelszámoló főágazatként tevékenykedő fenntartó és energiaszolgáltató részleg. Több kevesebb sikerrel eredményesen járultak hozzá a szövetkezet más ágazatainak műszaki kiszolgálásához. Munkájuk hasznosságát az is fémjelzi, hogy az egy normálhektár költségét a tervezett 250 forintról 237 forintra tudták leszorítani, s öttonnás tehergépkocsijaik óránkénti költsége is jóval alatta maradt a tervezettnek. A ma is nélkülözhetetlen fogatosok pedig a láfogatnap költségét csökkentették közel öt százalékkal Versengés az ágazatok között Amikor két esztendővel ezelőtt kidolgozták és útjára indították a termelőszövetkezetben az önelszámoló főágazatú gazdálkodás rendjét, amikor a tervek teljesítéséhez a fizikai dolgozókra is kiterjedő érdekeltségi rendszert állapították meg, abban bíztak a közös gazdaság vezetői, hogy az új módszer valamennyi dolgozóban nagyobb tenniakarást, az egyes főágazatok között pedig egészséges versenyszellemet alakít ki. Nem tévedtek, ez történt. Ennek következménye pedig az 1981-ben elért ugrásszerű eredményjavulás, amikor a nyereség meghaladta a 15 millió forintot, amit a múlt esztendő munkájával még kétmillióval megtoldottak. Érdemes még megemlíteni, hogy a gazdaság mostani termelési értéke nem haladja meg a 140 millió forintot. Ez is mutatja, hogy a nyereséghányaduk a legjobbakéval vetekszik. Arcolt közelről CSENDES BESZÉDŰ, megfontolt ember, ritkás ősz hajjal. Kézfogásában a" munkásember természetes bizalma és határozottsága. A lakásán beszélgetünk. Szabadságát tölti éppen Németh Gyula, a Keszthelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet idős esztergályosa. Az autószerviznél dolgozik, tmk-s. Ugyanakkor azok közé tartozik, akiket a keszthelyi járási népi ellenőrzési bizottság alapító tagjaként is ismernek. Az évforduló kapcsán elevenítjük fel a kezdeti idők emlékeit. — Akkoriban, amellett, hogy a szövetkezetnél különböző beosztásokban dolgoztam, bekapcsolódtam a társadalmi munkába is. Tagja voltam a városi népfrontbizottságnak, s nem sokkal később népi ellenőr lettem a keszthelyi járási NEB-nél. — Emlékszik Gyula bácsi az első vizsgálatra? — De még mennyire! Elég nagy port kavart fel a dolog, amolyan robbanást idézve elő a járási tanács akkori építési osztályán. Azt hiszem, négyen csinálták a vizsgálatot egy bejelentés nyomán. Az osztály több dolgozója a beadott tervrajzokat lemásolta és a saját neve alatt adta el. Aki nem volt rajta a tervezői névjegyzéken, megfelelő „honoráriumért” aláíratta valamelyik idős iparossal. .. Az illetők persze már régen nem dolgoznak itt. A NÉPI ELLENŐRÖK elég sok visszásságal találkoztak és találkoznak vizsgálataik során, amelyek természetesen igazságérzetüket is bántják. Németh Gyula jól emlékszik még arra az időre, amikor a gázpalack forgalmazását szigorú engedélyhez kötötték. Amikor a témában vizsgálatot folytattak, kiderült, hogy akadt, akinek három—négy palack is volt a birtokában, a kilencgyerekes család pedig hiába kilincselt... — Elég sokféle területen fordultam már meg — folytatja Gyula bácsi —, ahová szólított a feladat, de például azt a mai napig sem értem miért kellett részt vennem a községek körzeti orvosi ellátását ellenőrző NEB vizsgálatban. Egyébként a területem, ha ezt szabad így mondani, az ipari tanulóképzés volt, természetszerűleg ezt ismerem a legjobban. Szakmunkások generációi kerültek már ki a kezem alól. Emlékszem (ez is régen történt már), hogy a Dédásznál nem kapták meg az ipari tanulók az előírt ruha-ellátmányt. Érdekes, de az akkori vezetők is tőlünk, népi ellenőröktől tudták meg a tényt, s a vizsgálat után azonnal gondoskodtak a gyerekekről. Akadnak persze alaptalan, rosszindulatú bejelentések is, ám a valótlanság általában gyorsan kiderül. — HÉVÍZEN a SZOT üdülő egyik gépkocsivezetőjét jelentették fel több évvel ezelőtt — meséli az idős ember — hogy jó pénzért gépkocsin „maszekot”, gázpalackot szállít házhoz. Mint minden bejelentésnek, ennek is utána kellett néznünk. Hamarosan kiderült, hogy az illető nem állami, hanem a saját gépkocsiján valóban szállított alkalmanként gázpalackokat, ám szívességből és idős embereknek ... Az jó, ha valaki a közösség érdekében fellép (meg is kapja a védelmet a bejelentő), de az alaptalanul rágalmazókat nem szeretjük. — Az eltelt negyedszázadot tekintve hogyan látja: ugyanolyan most is a tekintélye a népi ellenőrzésnek, mint kezdetben? — Változatlanul — bólint határozottan Németh Gyula. — S az ok a küldetésében rejlik. Széptársadalmi munka — teszi még hozzá. — Meg is becsülik? — Kaptam már okleveleket, jutalmakat több ízben is a NER-től. — És a munkahelyén? — Ott? — keresi a megfelelő kifejezést. — Igen, hát ott inkább tudomásul veszik ... EZ AZONBAN a jelek szerint nem kedvetleníti el, hiszen így búcsúzik: — Ha szükség van rám, ha hívnak, bármikor szívesen megyek. Kátai Gábor A népi ellenőr Zalaegerszeg vízszükséglete az utóbbi időszakban feltárt nyugati vízbázis bekapcsolásával 1990-ig kielégíthető. A nyári csúcsfogyasztások zavartalan levezetéséhez azonban növelni kell a magaslati tározóteret. A Janka-hegyen most épül egy újabb, 2000 köbméteres tározó. A Délviép szakemberei a födémszerkezet zsaluzását készítik elő. (Kiss Ferenc felvételei Szemléletváltozásra van szükség Beszélgetés Varga Zoltánnal, a nagykanizsai Izzó KISZ-titkárával A KISZ Központi Bizottsága december 8-i ülésén a munkásifjúság helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy a mozgalmi munkában több gyakorlati tettre és kevesebb adminisztrációra van szükség. Különösen a termelést segítő tevékenységnek kell erősödni a jövőben, s ehhez a KISZ-szervezetek nagyobb önállóságot kapnak. Varga Zoltánt, az EIVRT nagykanizsai fényforrás és üveggyára KISZ-bizottságának titkárát kérdeztük: " Hogyan kívánják megvalósítani az új elképzeléseket a kanizsai Izzóban? — A hangsúly az önállóságon van. Nemcsak a KISZ-bizottság dolgozhat ezután tágabb keretek között, hanem a nagyvállalaton belül a kanizsai gyár is. Csökkentek a megkötöttségek, s így a termelés segítése nagyobb feladatokat ró ránk, mint eddig, hiszen az eredményes gazdálkodásért most fokozottan felelősek vagyunk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez az üzem a legnagyobb a megyében, s a vállalaton belül is. Évente 400 millió izzót gyártunk. A kanizsai Izzónál huszonkét alapszervezet működését kell koordinálnunk, ez elég nagy feladat, s hogy meg tudjuk oldani, ahhoz főleg a vezetésben, de másutt is szemléletváltozásra van szükség! — Felvázolná ennek főbb motívumait? — Rendkívül fontos a személyes kontaktus, amire eddig nem fordítottunk elég gondot, pedig ez volna természetes. Egy ekkora gyárban azonban az ilyenfajta kapcsolatok megteremtése nem is olyan egyszerű. Így ebben az évben ennek a módszernek a meghonosítása az egyik legfontosabb feladatunk. Területfelelősöket jelöltünk ki. Ők üzemrészek szerint tartják a kapcsolatot az alapszervezetekkel, mindannyiójukra négy hét jut Így nemcsak a titkárok útján, hanem az ő részvételükkel is erősödött a kétoldalú információ. A gyakorlat máris igazolta az ötlet életrevalóságát hiszen a gyűléseken, politikai oktatásokon, előadásokon olyan fiatalokkal is találkozhatunk, akikkel eddig soha. — Miben látja a siker közvetlen okát? — A személyes élő kapcsolatban. Eddig minden ment a maga megszokott módján. A politikai oktatásaink, rendezvényeink olyanok voltak, mint bárhol másutt, előre kidolgozott terv szerint folytak. Az új szisztéma, — eszerint aktivistáink ott vannak a fiatalok között — biztosította, hogy mindig arról essen szó, ami éppen foglalkoztatja a KISZ- tagságot. Ha a gyár helyzete volt a szóbeszéd tárgya, akkor arról tartottunk előadást. A meghívott előadók legtöbbször a gyár kollektívájából kerültek, s kerülnek ki. — Változik-e a termelést segítő tevékenységük? — A termelés segítése, az anyag- és energiatakarékosság a legfontosabb feladat az idén. Ezen a területen komoly eredményt azonban egyéni vállalások alapján nem lehet elérni Az alapszervezeteinket így arra kértük, hogy kollektíven jelentkezzenek egy-egy idevágó feladat megoldására. Mivel a lehetőségeket a termelésben jobban ismerik, ezért a KISZ- bizottság nem kíván direktívákat adni, legfeljebb az életrevaló ötleteket közvetíti az alapszervezetek között. Mondanék egy-két példát. Az egyik üzemrészben a túlzottan magasra szerelt világítótestek miatt már huzamosabb ideje panaszkodnak. Az itt dolgozó kiszesek vállalták, hogy lejjebb eresztik az armatúrákat, s így a kisebb teljesítményű világítás is több fényt ad. Ugyanakkor a munkások lassabban fáradnak el a kellemesebb fényben, amitől azt várjuk, hogy csökkenjen a selejt. Munkavédelmi szempontból is hasznos a vállalás. Aztán az FMKT egyik csoportja a közelmúltban automatizált egy gépsort — mindössze 150 ezer forint állt rendelkezésükre — s már csak a miniszámítógép és a digitális kijelzők beszerelése van hátra. — Sikerült-e az eredményesebbnek ígérkező mozgalmi tevékenységhez megnyerni a gyár gazdasági vezetőit? — A KISZ részt köt, s részt kapott a termelő munka segítéséből, s reméljük ezután sem lesz másként. A KISZ-bizottság figyelembe veszi a gazdasági vezetés kéréseit, tanácsait, amikor az akcióprogramot készíti. Ugyanakkor a gyár vezetői is adnak a véleményünkre minden fontos kérdésben. A termelésbe való bekapcsolódásnak azért is nagy a jelentősége, mert így a munkánknak kézzelfogható eredménye van. Ez nagy ösztönző a mozgalmi feladatok végzésében is — mondta Varga Zoltán. Meixner Zoltán