Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

A^On. ÍVII Utf.1 Ir Jövőre befejezik a sérült fák kitermelését a lenti erdészetben Illatos fenyőhasábok sora­koznak a ládában. A fehér,zo­­máncos kályha ontja a mele­get. A trófeákkal ékesített ba­rátságos iroda a Zala megye Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság lenti erdészetének vezető­jéé. Beszélgetésünk témája két évre nyúlik vissza: az emléke­zetes 1981. decemberi hótörés mind a mai napig látható ká­rairól, az elpusztult fák sor­sáról van szó.­­ Elöljáróban annyit, hogy az erdészet 4730 hektáron gaz­dálkodik, ebből 4400 hektár erdő. Legnagyobbrészt fenyve­sünk van. Számottevő a tölgy, a bükk és a gyertyán, a többi akác és cser. Termelésünk 70 százaléka véghasználat, a töb­bi gyérítés. Évente 50 hektárt erdősítünk újra, míg 5—6 hek­tárt telepítünk. Ezt a jól be­vált mechanizmust zavarta meg a tavalyelőtti hótörés, amely az erdészetnek nagy ká­rokat okozott — ismertet meg a tényekkel Kovács Jenő er­­­dészetvezető. — Harmincezer köbméter fa sérült meg. A hó­­teher rájuk fagyott, majd az újabb havazás miatt megrop­pantak, eltörtek a súly alatt. A felnőtt és a fiatalabb állo­mányban keletkezett elsősor­ban kár. A hótörés felmérése után terv készült az erdőben álló sérült fák kitermelésére. Há­rom év alatt számolják fel ezeket. Tavaly 11 ezer köbmé­ter hótörött fát vágtak ki.­­ A Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombináttól kér­tünk kölcsön döntőgépet, amellyel a fák között is bale­setveszély nélkül tudtunk dol­gozni. Az összegabalyodott fá­kat motorfűrésszel ugyanis nem tudtuk volna szétszedni. A sérült fák kiemelése körül­belül 30—50 százalékkal je­lent több munkát a minden­napi fakitermelői feladatnák Ennek megfelelően az itt dol­gozóknak 50 százalék pótlékot tudtunk adni — mondja Ko­vács Jenő. Az összetört, csonkolt dara­bokat, szálkásan törötteket nem is tudták értékesíteni, a végleges veszteségük 5—10 százalék. Az értékesebb állo­mányból már teljes egészében kivágták a sérülteket, hogy a fejlődés biztosított legyen. Jövő évre fejeződik be a tel­jes kitermelés. A munkával több ok miatt is végezni kell: legfontosabb, hogy a sérült fa körül álló többi nem károsod­hat. Így például fennáll a ve­szély, hogy a fenyő bekékül Elszaporodhat a szu is. A be­tegséggócokat minél előbb fel kell számolni.­­ Tavaly csak a hótörött fák kiemelésével foglalkoz­tunk, az idén ezzel párhuza­mosan a fiatalabb állomány­ban elvégezzük a gyérítést is — szól az erdészet vezetője. — 1982-ben 225 hektár sérült te­rületen termeltünk, ami a munka nehezét is jelentette. Most már könnyebben megy a folytatás. A hótörés nem tervezhető, a „természet felelőse” nincs te­kintettel éves tervekre. Zala megyében 1962-ben volt még ennél is nagyobb méretű hó­törés, azt követte az 1981-es. Az idei enyhe tél segíti az er­dészetet : a fakitermelés és ezen belül a hótörött fák ki­vágása meggyorsulhat. Luis Ibolya Fiatal közgazdászok konferenciája Salgótarjánban hétfőn meg­kezdődött a fiatal közgazdá­szok országos konferenciája. A kétnapos eszmecserét ezút­tal negyedik alkalommal ren­dezte meg a Magyar Közgaz­dasági Társaság ifjúsági bi­zottsága és a KISZ KB értel­miségi fiatalok tanácsa. A ta­nácskozás első napján­ Nyers Rezső, az MTA Közgazdaság­­tudományi Intézetének tudo­mányos tanácsadója gazda­ságpolitikánk dilemmái és cél­jai címmel tartott bevezető előadást ZALAI HÍRLAP Minden ágazatban nyereség ismét a kiváló címre pályásak a zalaszentgróti tsz Hol van már az az idő, ami­kor azért erőltették az ipari ágazat termelését a zalaszent­­gróti termelőszövetkezetben, hogy az alaptevékenység vesz­teségét azzal ellensúlyozzák?! Mert sok éven át ez volt a jel­lemző a közös gazdaságban. Esztendőkön át a dol szem hozta egyenesbe a szövetkeze­tét. Még akkor is így volt ez, amikor a hetvenes években egymás után négyszer nyerték el a Kiváló Szövetkezet címet. Most eltökélt szándékuk, hogy újra pályáznak, hiszen reményeiknek jobb alapja van, mint volt bármikor. A múlt évben minden korábbinál több nyereséget produkáltak. 17,­1 millió forintra számítják a végeredményt — ezt pedig lé­nyegesen aligha módosítja bármi —, s ez majdnem két­millióval több az előzőnél és közel hatmillióval haladja túl a tervezettet. A tsz valameny­­nyi ágazata elegendő fedezeti összeget teljesített ahhoz, hogy minden szinten nyereség le­gyen, kevesebb költséggel Mindenképpen kitűntek a gazdaság szántóföldjeinek het­ven százalékán tevékenykedő növénytermesztők, az ehhez az ágazathoz tartozó szőlő- és er­dőművelők, a fafeldolgozók, valamint a kistermelés integ­rátorai. Különösen a kukorica és a cukorrépa fizetett nagy terméssel, de más növények tervezett és tényleges hozamá­nak összehasonlításakor sincs ok panaszra. Főleg most nincs, amikor a zárszámadáskor a költségek alakulását is elem­zik, amiből kitűnik, hogy a jó termésátlagokat a tervezett, vagy annál is kevesebb költ­ségráfordítással érték el. Ala­posan túl is teljesítették a ter­vezett fedezeti összeget, a va­lamivel több, mint négymillió forint helyett mintegy nyolc­millió a realizált. Ebben per­sze már szerepelnek a szőlő­termesztés, az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás, a kistermelés szervezéséből származó száz­ezrek. Ezúttal az állattenyésztők is kitettek magukért, pedig a múlt év második felében önhi­bájukon kívül különösen sok­, gondot okozott a baromfihiz­lalás, a felnevelt állatok érté­kesítése, hiszen a szárnyaso­kat csak jelentős túltartással tudták átadni feldolgozásra. Ez többletköltséget okozott, s ráadásul a közös vállalat vesz­teségének rendezéséhez is hoz­zá kellett járulniuk. Mégis a tervben előírt 6,2 millió forin­tos fedezeti összeget majdnem tíz százalékkal haladták túl. Hogy ezt teljesíthették, közel 55 millió forint értékű állatot, állati terméket kellett értéke­síteniük. Leginkább a marha­­hizlalók hoztak a tervezettnél jóval több forintot, hiszen 209 tonnás vágómarha értékesíté­si előirányzatuknál húsz szá­zalékkal , teljesítettek többet. És ezt viszonylag jó fajlagos abrakfelhasználással érték el. Nehezebb helyzetben voltak a tehenészek, akik már az előző évben is meglehetősen magasra jutottak a tejterme­lés hozamával, ezért tőlük a terv is 4200 literes tehenen­­kénti átlagot követelt. És ezt is túl tudták teljesíteni. Ez az 1,2 százaléknyi többlet értéke­sebb, mint a néhány eszten­dővel ezelőtti nyolc—tíz szá­zalék. El is tudtak adni több, mint 1,6 millió liter tejet, s ez ugyancsak további előrelé­pést jelent ennél a fontos ága­zatnál. "Mankó" nélkül Van más is, amiért az ága­zat dolgozóit dicsérik. Neveze­tesen azért, hogy a főágazat­hoz tartozó takarmányter­mesztők a múlt esztendőben is elfogadható minőségben, ele­gendő tömegtakarmányhoz jut­tatták a jószágokat, a betaka­rított s­étezerkétszáz tonna széna és a hatezer tonnánál több siló fedezi az állatok szükségletét. Ma már egyértelmű, hogy az alaptevékenység önmaga is képes talpon maradni, nincs szükség olyan „mankóra”, mint hajdanán, amikor az ipa­ri ágazatnak jutott a kiegyen­lítő szerep. Ez utóbbi tevé­kenység is fejlődött, a 42 mil­lió forintos termelési értéké­vel és a 11 millió forintnál több fedezeti összegével a gaz­daság hasznának igen jelentős gyarapítója. Segítőkre persze ezúttal is szükség volt és lesz is. Ez pe­dig az ugyancsak önelszámoló főágazatként tevékenykedő fenntartó és energiaszolgálta­tó részleg. Több kevesebb si­kerrel eredményesen járultak hozzá a szövetkezet más ága­zatainak műszaki kiszolgálásá­hoz. Munkájuk hasznosságát az is fémjelzi, hogy az egy normálhektár költségét a ter­vezett 250 forintról 237 forint­ra tudták leszorítani, s ötton­nás tehergépkocsijaik órán­kénti költsége is jóval alatta maradt a tervezettnek. A ma is nélkülözhetetlen fogatosok pedig a láfogatnap költségét csökkentették közel öt száza­lékkal Versengés az ágazatok között Amikor két esztendővel ez­előtt kidolgozták és útjára in­dították a termelőszövetkezet­ben az önelszámoló főágazatú gazdálkodás rendjét, amikor a tervek teljesítéséhez a fizikai dolgozókra is kiterjedő érde­keltségi rendszert állapították meg, abban bíztak a közös gazdaság vezetői, hogy az új módszer valamennyi dolgozó­ban nagyobb tenniaka­rást, az egyes főágazatok között pedig egészséges versenyszellemet alakít ki. Nem tévedtek, ez történt. Ennek következménye pedig az 1981-ben elért ugrás­szerű eredményjavulás, ami­kor a nyereség meghaladta a 15 millió forintot, amit a múlt esztendő munkájával még két­millióval megtoldottak. Érde­mes még megemlíteni, hogy a gazdaság mostani termelési ér­téke nem halad­ja meg a 140 millió forintot. Ez is mutatja, hogy a nyereséghányaduk a legjobbakéval vetekszik. Arcolt közelről CSENDES BESZÉDŰ, meg­fontolt ember, ritkás ősz haj­jal. Kézfogásában a" munkás­ember természetes bizalma és határozottsága. A lakásán be­szélgetünk. Szabadságát tölti éppen Németh Gyula, a Keszt­helyi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet idős esztergályosa. Az autószerviznél dolgozik, tmk-s. Ugyanakkor azok közé tartozik, akiket a keszthelyi járási népi ellenőrzési bizott­ság alapító tagjaként is ismer­nek. Az évforduló kapcsán eleve­nítjük fel a kezdeti idők em­lékeit. — Akkoriban, amellett, hogy a szövetkezetnél különböző be­osztásokban dolgoztam, be­kapcsolódtam a társadalmi munkába is. Tagja voltam a városi népfrontbizottságnak, s nem sokkal később népi elle­nőr lettem a keszthelyi járási NEB-nél. — Emlékszik Gyula bácsi az első vizsgálatra? — De még mennyire! Elég nagy port kavart fel a dolog, amolyan robbanást idézve elő a járási tanács akkori építési osztályán. Azt hiszem, négyen csinálták a vizsgálatot egy be­jelentés nyomán. Az osztály több dolgozója a beadott terv­rajzokat lemásolta és a saját neve alatt adta el. Aki nem volt rajta a tervezői névjegy­zéken, megfelelő „honorárium­ért” aláíratta valamelyik idős iparossal. .. Az illetők persze már régen nem dolgoznak itt. A NÉPI ELLENŐRÖK elég sok visszásságal találkoztak és találkoznak vizsgálataik so­rán, amelyek természetesen igazságérzetüket is bántják. Németh Gyula jól emlékszik még arra az időre, amikor a gázpalack forgalmazását szi­gorú engedélyhez kötötték. Amikor a témában vizsgálatot folytattak, kiderült, hogy akadt, akinek három—négy palack is volt a birtokában, a kilencgyerekes család pedig hiába kilincselt... — Elég sokféle területen for­dultam már meg — folytatja Gyula bácsi —, ahová szólí­tott a feladat, de például azt a mai napig sem értem miért kellett részt vennem a közsé­gek körzeti orvosi ellátását el­lenőrző NEB vizsgálatban. Egyébként a területem, ha ezt szabad így mondani, az ipari tanulóképzés volt, természet­szerűleg ezt ismerem a legjob­ban. Szakmunkások generá­ciói kerültek már ki a kezem alól. Emlékszem (ez is régen történt már), hogy a Dédász­­nál nem kapták meg az ipari tanulók az előírt ruha-ellát­mányt. Érdekes, de az akkori vezetők is tőlünk, népi ellenő­röktől tudták meg a tényt, s a vizsgálat után azonnal gon­doskodtak a gyerekekről. Akadnak persze alaptalan, rosszindulatú bejelentések is, ám a valótlanság általában gyorsan kiderül. — HÉVÍZEN a SZOT üdülő egyik gépkocsivezetőjét jelen­tették fel több évvel ezelőtt — meséli az idős ember — hogy jó pénzért gépkocsin „masze­­kot”, gázpalackot szállít ház­hoz. Mint minden bejelentés­nek, ennek is utána kellett néznünk. Hamarosan kiderült, hogy az illető nem állami, ha­nem a saját gépkocsiján va­lóban szállított alkalmanként gázpalackokat, ám szívesség­ből és idős embereknek ... Az jó, ha valaki a közösség érde­kében fellép (meg is kapja a védelmet a bejelentő), de az alaptalanul rágalmazókat nem szeretjük. — Az eltelt negyedszázadot tekintve hogyan látja: ugyan­olyan most is a tekintélye a népi ellenőrzésnek, mint kez­detben? — Változatlanul — bólint határozottan Németh Gyula. — S az ok a küldetésében rej­lik. Szép­­társadalmi munka — teszi még hozzá. — Meg is becsülik? — Kaptam már okleveleket, jutalmakat több ízben is a NER-től. — És a munkahelyén? — Ott? — keresi a megfe­lelő kifejezést. — Igen, hát ott inkább tudomásul veszik ... EZ AZONBAN a jelek sze­rint nem kedvetleníti el, hi­szen így búcsúzik: — Ha szükség van rám, ha hívnak, bármikor szívesen megyek. Kátai Gábor A népi ellenőr Zalaegerszeg vízszükséglete az utóbbi időszakban feltárt nyugati vízbázis bekapcsolásával 1990-ig kielégíthető. A nyári csúcsfogyasztások zavartalan levezetéséhez azonban növelni kell a magaslati tározóteret. A Janka-hegyen most épül egy újabb, 2000 köbméteres táro­zó. A Délviép szakemberei a födémszerkezet zsaluzását ké­szítik elő. (Kiss Ferenc felvételei Szemléletváltozásra van szükség Beszélgetés Varga Zoltánnal, a nagykanizsai Izzó KISZ-titkárával A KISZ Központi Bizottsága december 8-i ülésén a munkásifjúság helyzetével foglalkozott. Megállapítot­ta, hogy a mozgalmi munkában több gyakorlati tett­re és kevesebb adminisztrációra van szükség. Külö­nösen a termelést segítő tevékenységnek kell erősödni a jövőben, s ehhez a KISZ-szervezetek nagyobb ön­állóságot kapnak. Varga Zoltánt, az EIVRT nagykani­zsai fényforrás és üveggyára KISZ-bizottságának tit­kárát kérdeztük: " Hogyan kívánják meg­valósítani az új elképzelése­ket a kanizsai Izzóban? — A hangsúly az önállósá­gon van. Nemcsak a KISZ-bi­­zottság dolgozhat ezután tá­­gabb keretek között, hanem a nagyvállalaton belül a kani­zsai gyár is. Csökkentek a megkötöttségek, s így a ter­melés segítése nagyobb fel­adatokat ró ránk, mint eddig, hiszen az eredményes gazdál­kodásért most fokozottan fe­lelősek vagyunk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez az üzem a legnagyobb a megyében, s a vállalaton be­lül is. Évente 400 millió izzót gyártunk. A kanizsai Izzónál huszonkét alapszervezet mű­ködését kell koordinálnunk, ez elég nagy feladat, s hogy meg tudjuk oldani, ahhoz főleg a vezetésben, de másutt is szem­léletváltozásra van szükség! — Felvázolná ennek főbb motívumait? — Rendkívül fontos a sze­mélyes kontaktus, amire eddig nem fordítottunk elég gondot, pedig ez volna természetes. Egy ekkora gyárban azonban az ilyenfajta kapcsolatok meg­teremtése nem is olyan egy­szerű. Így ebben az évben ennek a módszernek a megho­nosítása az egyik legfontosabb feladatunk. Területfelelősöket jelöltünk ki. Ők üzemrészek szerint tartják a kapcsolatot az alapszervezetekkel, mind­­annyiójukra négy hét jut Így nemcsak a titkárok útján, ha­nem az ő részvételükkel is erősödött a kétoldalú informá­ció. A gyakorlat máris iga­zolta az ötlet életrevalóságát hiszen a gyűléseken, politikai oktatásokon, előadásokon olyan fiatalokkal is találkoz­hatunk, akikkel eddig soha. — Miben látja a siker közvetlen okát? — A személyes élő kapcso­latban. Eddig minden ment a maga megszokott módján. A politikai oktatásaink, rendez­vényeink olyanok voltak, mint bárhol másutt, előre kidolgo­zott terv szerint folytak. Az új szisztéma, — eszerint ak­tivistáink ott vannak a fiata­lok között — biztosította, hogy mindig arról essen szó, ami éppen foglalkoztatja a KISZ- tagságot. Ha a gyár helyzete volt a szóbeszéd tárgya, akkor arról tartottunk előadást. A meghívott előadók legtöbbször a gyár kollektívájából kerül­tek, s kerülnek ki. — Változik-e a termelést segítő tevékenységük? — A termelés segítése, az anyag- és energiatakarékosság a legfontosabb feladat az idén. Ezen a területen komoly ered­ményt azonban egyéni válla­lások alapján nem lehet elér­ni Az alapszervezeteinket így arra kértük, hogy kollektíven jelentkezzenek egy-egy idevá­gó feladat megoldására. Mivel a lehetőségeket a termelésben jobban ismerik, ezért a KISZ- bizottság nem kíván direktí­vákat adni, legfeljebb az élet­revaló ötleteket közvetíti az alapszervezetek között. Mondanék egy-két példát. Az egyik üzemrészben a túl­zottan magasra szerelt világí­tótestek miatt már huzamo­sabb ideje panaszkodnak. Az itt dolgozó kiszesek vállalták, hogy lejjebb eresztik az arma­túrákat, s így a kisebb telje­sítményű világítás is több fényt ad. Ugyanakkor a mun­kások lassabban fáradnak el a kellemesebb fényben, amitől­ azt várjuk, hogy csökkenjen a selejt. Munkavédelmi szem­pontból is hasznos a vállalás. Aztán az FMKT egyik cso­portja a közelmúltban auto­matizált egy gépsort — mind­össze 150 ezer forint állt ren­delkezésükre — s már csak a miniszámítógép és a digitális kijelzők beszerelése van hát­ra. — Sikerült-e az eredmé­nyesebbnek ígérkező moz­galmi tevékenységhez meg­nyerni a gyár gazdasági ve­zetőit? — A KISZ részt köt, s részt kapott a termelő munka segí­téséből, s reméljük ezután sem lesz másként. A KISZ-bi­­zottság figyelembe veszi a gazdasági vezetés kéréseit, ta­nácsait, amikor az akcióprog­ramot készíti. Ugyanakkor a gyár vezetői is adnak a véle­ményünkre minden fontos kér­désben. A termelésbe való be­kapcsolódásnak azért is nagy a jelentősége, mert így a mun­kánknak kézzelfogható ered­ménye van. Ez nagy ösztönző a mozgalmi feladatok végzé­sében is — mondta Varga Zol­tán. Meixner Zoltán

Next