Zalai Hírlap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

2 Rakétatárgyalások Genfben A döntő szakasz SZEPTEMBER 6-ÁN folyta­tódnak Genfben az euroraké­­tákról folyó tárgyalások. A mostani szakasz mindenképp döntőnek ígérkezik, hiszen ezen az őszön eldől, hogy a mindenki számára megnyug­tató és kívánatos megállapo­dással zárulnak-e a szovjet—­­amerikai tárgyalások, avagy kudarccal végződnek és meg­kezdődik az atomeszközök te­lepítése kontinensünk nyugati felén. Ebben a kritikus periódus­ban érdemes felmérni, hogy is áll a közép-hatótávolságú ra­kéták korlátozásáról folyó ta­nácskozás. Emlékezetes: a NATO 1979 decemberében ha­tározott úgy, hogy az állítóla­gos szovjet fölény kiegyenlíté­sére amerikai rakétákat tele­pítenek néhány nyugat-euró­pai országba, ha 1983 végéig Washingtonnak és Moszkvá­nak nem sikerül megállapo­dásra jutni. A NATO e kettős — tárgya­lással és telepítéssel foglalkozó — határozata elsősorban a korszerűsített, SS—20 kódjelű szovjet rakéták elhelyezésére hivatkozik, s az e kategóriá­ban kimutatott­­szovjet fölényt kívánja ellensúlyozni az ame­rikai atomeszközökkel, a Per­shing—2 rakétával (hatótávol­sága 1800 kilométer) és az úgynevezett cirkálórakétával, vagyis a föld felett alacsonyan repülő radarirányítású robot­repülőgéppel (hatótávolsága 2500—3000 kilométer), össze­sen 108 Pershinget és 464 cir­kálórakétát akarnak telepíte­­ni Nyugat-Európában, s a je­lentések szerint az előkészüle­tek több országban (az NSZK- ban, Angliában) már meg is kezdődtek. A tárgyalások eddigi szaka­szait az jellemezte, hogy a Szovjetunió egyre-m­ásra tett kompromisszumos javaslato­kat, míg az amerikai fél eze­ket sorra elvetette Washing­ton követelése eredetileg az úgynevezett „nulla-megoldás” volt: eszerint a telepítésre csak akkor nem kerül sor, ha a Szovjetunió leszereli összes közép-hatótávolságú r­­aké­táját. Moszkvai értékelés szerint ez a követelés alapvetően meg­bontaná az európai nukleáris egyensúlyt, hiszen rendszerben maradnának a francia és az angol rakéták. Ezekről a fegy­verekről azonban a NATO mindeddig nem hajlandó tár­gyalni, azt állítva, hogy azok „nemzeti védelmi eszközök”. A Szovjetunió logikus aján­lata ezzel szemben az volt, hogy hajlandó a francia és brit rakéták együttes szintjére csökkenteni saját rakétáinak számát, ha Washington le­mond a telepítésről. Moszkva ragaszkodott ahhoz is, hogy az atomtöltethordozó repülőgé­pek számát is egyenlítsék ki, oly módon, hogy mindkét ol­dalon 300—300 közepes ható­­távolságú hordozóeszköz (te­hát rakéta és repülőgép) ma­radjon. AZ ELSŐ AMERIKAI en­gedmény — az úgynevezett „közbülső megoldás” — idén tavasszal az volt, hogy valami­vel kevesebb Pershinget és cirkálórakétát telepítenek, ha a Szovjetunió leszereli saját rakétáinak mintegy kétharma­dát. Voltaképpen itt tartanak most a tárgyalások. Könnyen belátható, hogy Moszkva miért nem fogadhatja el ezt a ter­vet: a rendkívül veszedelmes, (mert igen gyors) fegyverekkel az Egyesült Államok közvet­lenül fenyegeti a szovjet terü­leteket, míg a Szovjetunió erre csak a SALT-2 szerződésben korlátozott stratégiai eszközei­vel képes. Ekként az ameri­kai eurorakéták szovjet szem­pontból kétségkívül hadászati fegyvernek minősülnek. Eze­ket az érveket a láthatóan a telepítésre, s nem a megegye­zésre törekvő Szeagan-kor­­mányzat nem hajlandó figye­lembe venni. Európa azonban érthetően nem rakétákat, hanem meg­oldást óhajt, hiszen a nyugat­­európai országokban pontosan tudják, hogy az amerikai ra­kéták telepítése esetén a Szovjetunió — ígéretéhez hí­ven — ellenintézkedéseket fog tenni. Az ésszerű korlátozás, vagy a beláthatatlan végű ra­kétaverseny az alternatíva, s ez a tárgyalási sikernek sza­bott határidő, az év vége kö­zeledtével fokozódó nyugta­lanságot kelt a nemzetközi po­litikai életben. Épp ezért ke­rült mostanában szóba ismét egy lehetséges megállapodási forma, amelynek körvonalait tavaly nyáron a Genfben tár­gyaló amerikai és szovjet kül­döttség két vezetője egy erdei „munkaséta” során dolgozott ki. Eszerint a NATO elállna a Pershingek telepítésétől, s csak 75 cirkálórakétát hozna Euró­pába, míg a Szovjetunió ugyanennyi rakétáját tartaná meg. E variációt hivatalosan egyik oldalon sem fogadták el, de sok szakértő szerint való­színűleg e közelében képzel­hető el — ha egyáltalán lehet­séges — a kompromisszum. FONTOS LÉPÉST jelenthet a Szovjetunió legújabb javas­lata, amely szerint kedvező megál­l­apod­ás esetén nemcsak leszerelni hajlandó rakétáinak megszabott részét, hanem az ázsiai területekre történő át­irányítás helyett meg is sem­misítené azokat Ez az indít­vány már alighanem túl van a félúton. A genfi tárgyalások kimenetelét eldöntő kérdés így most az, hogy a Reagan­­kormány szintén hajlandó lesz-e végül eljönni idáig? Avar Károly Magyar felszólalás Genf, (MTI): A palesztin kérdéssel foglalkozó genfi kon­ferencián csütörtökön felszó­lalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője. Határozottan el­ítélte Izraelnek a térségben el­követett agressziós cselekmé­nyeit és sürgette a nemzetközi közösség hatékony fellépését ZALAI HÍRLAP Zavargások Manilában Benigno Aquino temetése után törtek ki. Szerdán több mint 2 mil­lióan vonultak az utcára, hogy megadják a végtisztességet Aquinonak. A gyászszertartás után a fővárosban több ezer — többségükben diák — tün­tető vonult Ferdinand Marcos elnök rezidenciája közelébe, ahol a karhatalom fegyvert használt. Egy diák életét vesz­tette, több mint félszázan meg­sebesültek, kilenc fiatalt ke­zelnek lőtt sebekkel Manilá­ban, közülük ketten súlyos ál­lapotban vannak. . A kormányzat továbbra is határozottan cáfolja, hogy bár­miféle köze lenne az Egyesült Államokból hazatért Aquino meggyilkolásához, jóllehet a gyilkosságokról kiadott hiva­talos magyarázat és a szemta­núk beszámolói lényeges kér­désekben ellentmondanak egy­másnál­. Manila, (UPI, Reuter): Ma­nilában csütörtökön hajnalban is folytatódtak a tüntetők és a rendőrség közötti összecsa­pások, amelyek a meggyilkolt Fü­löp-szigeti ellenzéki vezető Hajóeltérítés Szerdán a libanoni Tripoli kikötőjében egy 12 tagú kato­nai egyenruhás, fegyveres cso­port felszállt egy kifutni ké­szülő, román kereskedelmi ha­jóra azzal az ürüggyel, hogy a szokásos vámvizsgálatot tartja. A fegyveresek erőszakkal ha­talmukba kerítették a hajót és arra kényszerítették a román személyzetet, hogy a hajót in­dítsa Ciprus felé. A román kormány üzenet­tel fordult Ciprus és más ba­ráti országok kormányaihoz, hogy segítségükkel biztosítsák a személyzet épségét és szaba­dítsák meg a fegyveresektől a hajót — jelentette az Agerpres román hírügynökség. Az EXPRESS rendkívüli ajánlata: Kirándulás Leningrádba, november, éV december hónapokban Utazás: repülővel, teljes ellátás. Részvételi díj: négynapos utaknál 3 480,— Ft­­ ötnapos utaknál 3 750,— Ft. Jelentkezés: EXPRESS UTAZÁSI IRODA Zalaegerszeg, Dísz tér 3. Keszthely, Kossuth u. 22. 147 Madrid külügyminiszterekre várva Madrid, (MTI). Helsinki szelleme megtorpanások és visszaesések ellenére tovább él, s erről a jövő héten a külügy­miniszterek is hitet tesznek majd — jelentette ki a spa­nyol diplomácia vezetője,­­ Fernando Moran,­ aki a szep­tember 7—9. között, Madrid­ban sorra kerülő külügymi­niszteri csúcstalálkozó előké­szítő bizottságának az elnöke is, arról tájékoztatta az­ újság­írókat, hogy — ha addig nem is lesz változás Málta késlel­tető álláspontjában — a 34 külügyminiszter mindenkép­pen „ráteszi a politikai pecsé­tet egy, az európai népek jö­vőjét befolyásoló politikai ok­mányra”. Csütörtökön Madridban nyil­vánosságra hozták, hogy — Málta kivételével — a konfe­rencián résztvevő többi 34 or­szág minisztere elfogadta a meghívást, és többségük ked­den délután érkezik a spanyol fővárosba.­­ A spanyol lapok egyre töb­bet foglalkoznak a csaknem három éve tartó madridi ta­lálkozóval, a külügyminiszteri találkozó előkészítésével. A mérsékelt, tekintélyes El Pais csütörtöki számában Málta különvéleményét elemzi. Egye­bek között rámutat, „Máltá­nak jogos az aggódása a Föld­közi-tenger térségének bizton­ságáért. De az erről szóló kon­ferencia összehívásának beik­tatása a záródokumentumba azért is irreális igény, mert ez a téma kívül esik a madridi találkozó hatáskörén”. A ké­sőbbiekben azt írja a lap: „A Málta álláspont, csak formai­lag akadályozza meg a madrid­­­di konferencia bezárást, hiszen az előzetesen elfogadott doku­mentumtervezet elvei, ajánlá­sai mellett július 15-én 34 or­szág tett hitet”. A 35 hatalmi értekezlet kül­döttei pénteken újabb, nem hi­vatalos ülésen tesznek kísérle­tet arra, hogy Máltát rábírják: változtasson a közmegegyezést akadályozó álláspontján. A BT elnapolta a csádi vitát Charles Lichens bein, az Egyesült Államok képviselője éles kirohanást intézett a tes­tület ellen és döntésképtelen­séggel vádolta. Hasonlóan éles hangnemben bírálta a BT Csáddal kapcsolatos tevékeny­ségét Nagy-Britannia és Hol­­landia képviselője is. Mint a TASZSZ, hírügynök­ség rámutatott: a BT többsége elutasította az imperialista or­­szágok képviselőinek azt a szándékát, hogy figyelmen kí­vül hagyják az Afrikai Egy­­ségszervezetnek a csádi konf­­likus rendezésére irányuló tö­rekvését. Ricsard Ovinnyikov, a Szovjetunió képviselője han­goztatta, hogy az imperialista országok erőfeszítéseinek ku­darca elkerülhetetlen volt Luc de la Barre de Nanteuil, a BT soros elnöke a szerdai ülést követően kormánya ne­vében közölte: azért járult hozzá a BT-vita elnapolásá­hoz, mert Franciaország re­méli, hogy eredményesek lesz­nek az Afrikai Egységszerve­­zethez a csádi helyzet rende­zésére irányuló újabb lépései. ★ A Dzsana líbiai hírügynök­ség szerdai jelentése szerint Franciaország csádi katonai jeles­létének növelését jelzik azok a hadgyakorlatok, ame­lyek francia expedíciós had­testek zairei alegységekkel és Hisszén Habré csapataival együtt tartanak. A líbiai hír­ügynökség — mutat rá a TASZSZ tripoli keltezésű anyagában — aggodalmának adott hangot Charles Hernu francia hadügyminiszter leg­utóbbi kijelentései miatt A miniszter lehetségesnek mond­ta azt hogy francia katonai egységek adott helyzetben részt vegyenek a csádi har­cokban. New York, Tripoli (TASZSZ, AFP, Reuter, AP): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghatá­rozatlan időre elnapolta a csá­di helyzet vitáját A testület összehívását egy hónappal­ ez­előtt a csádi kormány kérte arra hivatkozva, hogy országa „líbiai agresszió áldozata”. IlESZ-küldöttség Párizs, (MTI): Gosu Volde etiópiai külügyminiszter a Mit­terrand francia elnökkel szer­dán folytatott megbeszélésen átnyújtotta Mengisztu Hailé Mariam etiópiai államfőnek, az Afrikai Egységszervezet jelen­legi elnökének a csádi helyzet­tel kapcsolatos üzenetét. Mint azt már jelentettük, az AESZ küldötteiként szerdán Párizs­ba érkezett etiópiai minisztert és Peter Orryt, az AESZ meg­bízott főtitkárát még aznap fo­gadta a francia államfő. Mitterrand a múlt héten Maurice Fauré-t, a nemzetgyű­lés külügyi bizottságának elnö­két küldte Addisz Abebába, hogy átadja az etiópiai állam­főhöz intézett üzenetét. Men­gisztu Hailé Mariam most er­re az üzenetre válaszolt 1983. szeptember 2. Magyar vezetők üdvözlő távirata Vietnam nemzeti ünnepén KÁDÁR JÁNOS, a Magyar­­­tot küldött LE DU ANNAK, a Szocialista Munkáspárt Köz-­­ Vietnami Kommunista Párt ponti Bizottságának első titká- Központi Bizottsága főtitkárá­ra, LOSONCZI PÁL, az Elnö-­­ naki TROUNG CHINNEK az győKcf hg elnöke Vietnam nemzeti ünnep­i FAIV DONGNAK, a Miniszter­­pe alkalmából üdvözlő távira- tanács elnökének: Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a füg­getlenség kikiáltásának és a népi hatalom megszületésének 38. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsá­nak és a testvéri vietnami népnek. . A magyar kommunisták, egész népünk őszinte elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a vietnami nép — pártja vezetésével — az ország függetlenségének kivívásá­ban és megvédésében, a társadalom és a gazdaság szocialista átalakításában eddig elért. Szívből kívánjuk, hogy a Vietna­mi Kommunista Párt V. kongresszusa által kitűzött nemes céljaik maradéktalanul teljesüljenek. Nagyra értékeljük és támogatjuk, a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a délkelet-ázsiai térség békéjének és bizton­ságának a megszilárdítására irányuló következetes külpoliti­­­­káját. Meggyőződésünk, hogy a pártjaink, országaink és népeink közötti hagyományos testvéri barátság és sokoldalú együtt­működés töretlenül fejlődik tovább a m­arxizmus-leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján népeink és a szocia­lizmus egyetemes ügye javára. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk Önöknek és a testvéri vietnami népnek a szocializmus épí­tésében, a nemzetközi béke és a társadalmi haladás közös ügyének szolgálatában. A Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepe alkal­mából APRÓ ANTAL, a or­szággyűlés elnöke táviratban üdvözölte NGUYEN HOU THO-t, a Vietnami Szocialis­ta­ Köztársaság nemzetgyűlésé­nek elnökét A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Kom­Független népi állama lét­rejöttének 33. évfordulójára emlékszik ma a baráti Viet­nam. 1945. szeptember 2-án Hanoiban ünneplő, ujjongó tömegei előtt Ho Si Minh, a forradalom vezére bejelentet­te: „Vietnamnak joga van a szabadsághoz és a független­séghez, s valóban szabad és független is lett.” Nem mesz­­sze a francia főkormányzó re­zidenciájától, a híres Ba Dinh téren ezekkel a szavakkal ki­áltották ki a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot. A győzelem vérben született, s akkor még senki nem sej­tette, milyen hatalmas, em­­berfeletti áldozatra lesz szük­ség a függetlenségi nyilatko­zat maradéktalan érvényesíté­séhez. Több évtizedes kegyet­len háborúban előbb a francia gyarmatosítók ellen, majd a helyükre lépő amerikai impe­rializmus ellen állt helyt a vietnami nép. 1975 tavasza hozta el a végső győzelmet, a kettéosztott ország szocialista alapokon való újraegyesítését. E sokat szenvedett nép akkor abban bízott, nyugalomban láthat majd hozzá szétrombolt hazája újjáépítéséhez. Nem így lett. A kínai politika Ko­minista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a, Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szolidari­tási Bizottság és az Országos Béketanács szintén táviratban köszöntötte partnerét. (MTI) gemonista fordulata, a kam­bodzsai események ismét há­borús kitérőre kényszerítették Hanoit, s az országépítés nyu­godt külső feltételei azóta sem biztosítottak. Vietnamnak ilyen bonyolult körülmények között, a se nem béke, se nem háború állapo­tában kell valóra váltania nemzedékek vágyát, a világzó haza megteremtését. A hábo­rús évek beidegződéseit levet­kőzve, eredményes békegaz­dálkodást kell folytatniuk. Az önmagukkal szemben kérlel­hetetlenül kritikus vietnamiak nem titkolják, milyen hallat­lan nehézségekkel birkóznak. Az élelmiszerellátás biztosítá­sa, az életszínvonal lassú, fo­kozatos emelése, a kül- és belgazdasági egyensúly meg­teremtése a gazdaságirányítás egész rendszerének megújítá­sát követeli meg. Az ország­építés eredménytelennek tet­sző hétköznapjai éppoly nehéz történelmi vállalkozást jelen­tenek, mint a függetlenségi háború. Vietnam azt is meg­vívta sikerrel, ezt is megvív­ja majd. Nagy nemzeti ünne­pén ehhez kívánunk erőt és kitartást a baráti ország né­pének. Tanácskozott az MVSZ elnöksége A külországokban, szerte a világon működő magyar egye­sületek, klubok, iskolák sokfé­leképpen segítik, de az eddigi­nél is jobban serkenthetnék honfitársainkat magyarságtu­datuk megőrzésében. Ez az­ ér­tékelés csütörtökön hangzott el a Magyarok Világszövetségé­nek elnökségi ülésén, amelyre tizenkét országból összesen húsz egyesületi vezető érkezett a napirendi téma megvitatásá­ra, hogyan tehetik szorosabbá kapcsolataikat az óhazával a külföldi magyarok ottani szer­vezetei, ehhez milyen segítsé­get kérnek, hogyan tud támo­­gatást­ fidni az MVSZ. Bognár József akadémikus, a világszövetség elnöke beveze­tőben tájékoztatást adott a nyugat-európai országokból, az Egyesült Államokból, Kanadá­ból és Uruguay­ból érkezett vendégeknek belpolitikánk időszerű témáiról, az ország előtt álló gazdasági feladatok­ról és társadalompolitikai tö­rekvésekről. Ezt követően Szüts Pál, az MVSZ főtitkár­­helyettese vitaindítójában egyebek között úgy fogalmazta meg, a hazai állásfoglalást:­­mi azt várjuk a külföldön élő magyaroktól, hogy legyenek jó polgárai befogadó hazájuknak, és amennyire tudják, őrizzék meg a magyarságukat, ápolják az óhazával való kapcsolatai­kat. Ilyen szegemben munkál­kodik immár 13 esztendeje az egész világra kiterjedő anya­nyelvi mozgalom. A vitában — amelyben az MVSZ vezetőivel együtt a kül­földiek is kifejtették vélemé­nyüket — szó esett arról: ha a második, harmadik generációt is meg akarjuk magyarnak tartani, hathatós formákban kell közelíteni hozzájuk. Tu­dati ráhatásokkal el­őbb az óhaza és népe iránt pozitív érzelmeket kell felker­teni ben­nük, s azután érzelmi úton is, közvetlen élmények nyújtásá­­val lehet előidézni a fiatal nemzedékben a m.iny. .ág tu­datos vállalását. A formák, módszerek közé tartoznak a Magyarországról gyakran ki­utazó művészcsoport­­­ előadá­sai csakúgy, mint az itthon rendszeresen szervezett nyári üdültetések, magyar nyelvtan­folyamok kint élő g­yermekek részére. Felvetődött annak az igén­ye is a vilír,'-'mivetségi megbeszélésen hop- ' , egye­sületek, klubok mr ' Buda­pesttel, Magyaror.v ! - •«' erő­sítsék a kapcsol*tot-- hanem “Bvmás között ks *r'­ssanek nformációcserét mu- éjükről, mindennapjainkról, szervezeti életükről. (MTI) Cuellar a nasri­i­ai helyzetről New York, (MTI, Reuter, UPI, AP, ADN, TASZSZ): A Dél-afrikai Köztársaság állás­pontja, amely az Angolában állomásozó kubai­­csapategysé­gek kivonását a namíbiai füg­getlenség elnyerés­ének előfel­tételéül szabja, lehetetlenné teszi az ENSZ Biz­tonsági Ta­nácsa 435. számú határozatá­nak megvalósítását — állapí­totta meg Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára szer­dán a BT elé terjesztett írá­sos jelentésében. Beszámolójában a főtitkár nyomatékosan leszögezte, hogy a namíbiai függetlenség kér­désében született ENSZ-terv nem köti össze a kubai kato­nák angolai jelenlétét a na­míbiai problémával. Tudvale­vőleg ez a terv tűzszünetet irányoz elő, sürgeti a dél-afri­kai katonai erők Namíbiából történő kivonását, az ENSZ el­lenőrzésével szabad választá­sok megtartását, és szorgal­mazza, hogy a Dél-afrikai Köztársaság által megszállva tartott terület nyerje el füg­getlenségét, és dolgozzanak ki alkotmányt.

Next