Zalai Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

4 Kis faluban nagy lelkesedéssel A kustánszegi KISZ-alapúxervexet mi ke­rt int­erjából KUSTÁNSZEG Bepsvölgye hétszáz lelket számláló társ­községe. A kis falu KISZ­­-alapszervezete programjaival magához csalogatta a tizen- és huszonéveseket, és közösségi életükkel, eredményeikkel fel­hívták magukra a figyelmet. Először 1972-ben kapták meg elismerésként a KISZ KB Di­csérő Oklevelét, ezt követte a Kiváló KISZ-szervezetet meg­illető zászló, majd a legna­gyobb mozgalmi kitüntetést, a KISZ KB Vörös Vándorzász­lóját vehették át. Két éve új­ra a „Kiváló” cím birtokosai lettek, idén tavasszal pedig másodszor is elnyerték a Vö­rös Vándorzászlót. A KISZ-titkár, Németh Edit a zalaegerszegi megyei kór­házban ápolónő. Mindössze huszonegy éves és csak akkor lepődöm meg igazán, amikor megtudom, már ötödik éve a községi ifjúsági szervezet ve­zetője. — A becsvölgyei, általános iskola nyolcadik osztályába jártunk, amikor a kustánszegi KISZ-esek megkerestek ben­nünket és a mozgalmi élettel kapcsolatos előadásokat tartot­tak. Jó együttműködés alakult ki köztünk, összejövetelein­ken mindig örömmel vettünk részt. Az akkori gárdára bi­zony ráfért a frissítés, mert sokan voltak az „öregedő” ifik. Annyira megragadtak bennünket a tartalmas, közös élmények, hogy amikor végez­tünk, , majdnem mindannyian a kustánszegi alapszervezethez pártoltunk, pedig valamennyien továbbtanultunk. Az ifjúsági mozgalom vérkeringésébe megpróbáltunk valami újat hozni, ami azt hiszem sikerült is. Átlagéletkorunk tizenhét év, s legtöbben Zalaegerszegen tanulunk, dolgozunk, mégis ra­gaszkodunk egymáshoz. Any­agira, hogy már ötvenhárman vagyunk. Hogy az érdekképviselet és az igények még jobban talál­kozzanak, két csoportot alakí­tottak, egy tanulóit és egy dol­gozóit. Edit azt is elárulja, el­képzelhető, hogy a jövőben a lakóterület, a helyi környezet szerinti csoportosítást vezetik be. De lássuk, mit tettek, mi­lyen eredmények vannak az elismerések mögött? — TÖBBÉVES SZÉP HA­GYOMÁNYT ápolunk: a fa­lunkban temették el a szabad­ságharc egyik­­ hősét, Barcza Boldizsárt, de nem tudtunk ró­la szinte semmit. Levéltárak­ban böngésztünk, sőt még a Hadtörténeti Múzeummal is leveleztünk ez ügyben. Az em­lékére állított fejfa már telje­sen elkorhadt, felkerestük a becsvölgyei tanácsot, kértük, adjanak anyagot és mi társa­dalmi munkában rendbehoz­zuk a síremléket — mondja, majd így folytatja: — Rend­szeresen megszervezzük már­cius 15-én a fáklyás felvonu­lást és községi ünnepséget. Létezik egy másfajta hagyo­­mányunk is: a sport. Minden évben megrendezzük a Göcsej Kupát, a szomszédfalvak kö­zötti barátságot is erősítjük ezáltal. Lányok, fiúk mérik össze erejüket különböző sportágakban. Ősszel a szüreti felvonulás nyújt sok vígságot. Programjaink fiatalokat és idősebbeket egyaránt vonzan­­ nak.­­ A vándorzászló átadásakor­­ az alapszervezet két tagját is i­s meglepetés érte, munkájukat KISZ KB Dicsérő Oklevéllel jutalmazták. A boldog fiata­­llok: Kustán Márta és Kustán Jenő. — A kultúrházban létrehoz­tunk egy­­ klubhelyiséget, ott­honosan berendeztük, a kul­­­­csot senki elől sem dugjuk el. A késői hazaérkezések miatt i­s általában esténként találko­zunk és beszélgetünk, tévét nézünk, lemezezünk. Igyek-­­­szünk nyitott szemmel járni­­ a faluban és ha valaki segít­ ! !­ségre szorul, ránk számíthat, így évente több alkalommal e­l takarítjuk a kultúrházat, a­­ környékét pedig parkosítjuk.­­ A temetőt is gondozzuk, s nem­­ hagyjuk, hogy a falu korábban ,­­ elhanyagolt területeit ellepje a gyom. A népfrontbizottsággal közösen lomtalanítási akciót is szerveztünk, melynek kereté­ben nagy mennyiségű vashal- h­á­lad­ékot gyűjtöttünk. A kapott pénzt a Becsvölgyén épülő ú­j óvodának ajánlottuk fel, az ott végzett társadalmi munkánk­­ mellett. A helyi termelőszö­­­­vetkezettel is nagyon jó a kap-­­­csolatunk és társadalmi válla-­­­lésként részt veszünk az­­ idénymunkákban, így a cse­­­­metegondozásban, a répaszer ,­désben és a szénagyűjtésben. Az egyedül élő, magukra ma­radt öregekről sem feledke­zünk meg, rendszeresen láto­gatjuk őket, segítünk rajtuk, amiben csak tudunk — mond­ja Kustán Márta, a Közúti Építő Vállalat adminisztrátora. A KÖZÖS POLITIZÁLÁS­BAN sem marad el a kustán­szegi gárda. Havonta szervez­­­­nek vitaköröket ,amelyek té­máit előre megbeszélik és az alapszervezet egy-egy felké­szült tagja tart vitaindítókat. Többen részt vettek a járási és a községi KISZ-bizottság által­­ szervezett képzéseken, s az út-­­ törőkkel sem szakad meg a kapcsolatuk: a nyolcadikosok­­­­kal — leendő KISZ-tagokkal ! — a hozzájuk tartozó lakóte-­­ rületi úttörőklubban találkoz­nak. Kustán Jenő, a Ganz Ábra­­­­hám Gépészeti Szakközépisko­­­­­a harmadikosa, a kultúrprog­­­­ramokról beszél szívesen.­­ — Összejöveteleink nemcsak a korosztályunknak, hanem az­­ idősebbeknek is szólnak. Rend­szeresen tartunk különféle já­tékos vetélkedőket és zenés programokat a falu lakosságá­nak. Ezek bevételéből az „If­­­­júság a gyermekekért” akció számlájára 3 ezer forintot és­­ az Úttörőstadion felújítására ugyanennyit fizettünk be. Elküzönésk­­r nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem a KISZ-titkártól: három mű­szak és az ingázás mellett ho­gyan győzi ezt a munkát is. A válasz: szerény mosoly, ő mindezt együtt nem soknak. S ha nem szánnék, teljesnek tart. I ja. Neki van igaza.­­ D. N. A gabonára alapozva Valamikor sem mindennel foglalkozott a letenyei terme­lőszövetkezet, számos növényt termeltek, több állatfajt is tar­tottak, meglehetősen vegyes ál­lományú gyümölcsöst alakítot­tak ki. Az elmúlt néhány év­ben a termelés egyszerűsítésére vették az irányt Először állat­­tenyésztésüket szakosították marhahízlalásra, no és broiler­­csirkenevelés integrálására. Az addig jobbára veszteséges szarv­as­marha-ágazat rentábilis lett, a csirkenevelés pedig hasznos a közösnek is, a vállal­kozóknak is Ezen felbátorodva láttak hozzá a növénytermesz­tés szakosításához. Milliókban számolt haszon Mostanában a rét és a lege­lő bőséggel ellátja a kérődző állatokat tömegtakarmánnyal, szántóföldön csak minimális silókukoricát termelnek. Így az eddiginél is nagyobb terület juthatott áru növényeknek. Egy lapra téve a tétet, a gabona­­termelés növelése mellett dön­töttek, szántójuknak ma közel hetven százalékán kalászosokat és kukoricát termelnek. — Leginkább a gabonafélék termeléséhez vannak meg ná­lunk a feltételek — mondja Radics László főmezőgazdász. — Igaz, a burgonyának és a cukorrépának is jók a Letenye környéki földek, de ahhoz spe­ciális gépek kellettek volna, arra pedig nem jutott pénz. Aztán a gyümölcsös miatt méginkább összetorlódtak vol­na ősszel a munkák. — Elődeink sok minden nö­vénnyel próbálkoztak — em­lékszik a távolabbi múltra Zso­­hár József, főkönyvelő —, az­tán ők is arra a meggyőződés­re jutottak, hogy a gabona a mi vidékünk legjobb növénye. Mondják, ha a búzának hek­tárja megadja a négy tonnát, a kukoricáé pedig az 5,6-ot, ak­kor e két­ legnagyobb terüle­ten termelt növényük már szép pénzt hoz a gazdaságnak. Igye­keznek is úgy termelni,, hogy legalább ezt a hozamot elérjék. — Így tavaly is 18 millió forint árbevételt hozott nekünk a gabona, amiből négymillió forint nyereség képződött — mondja Zsohár József, hozzá­téve, hogy így van ez már há­rom esztendeje karítást követően, háromszáz hektáron elvégezték az altalaj, Lazítást, 230 hektáron pedig mésztrágyáztak, amit az idén további másfélszáz hektáron folytattak. — A gabona mellett hasznos növényünk a háromszáz hek­táron termelt repce — mondja Radics László. — Aztán az idén, követve más zalai gaz­daságok példáját, megpróbál­kozunk száz hektáron a nap­raforgóval, ami szintén kitűnő előveteménye a kenyérgaboná­nak. — Mintha tényleg mindent a búza szolgálatába állítanának, nem fordulhat elő bukás? — A búzán mi még nem vesztettünk — válaszol a fő­könyvelő. — A leghasznosabb növényünk. — 1975 előtt ebben a gazda­ságban 2,4 tonnánál nem volt nagyobb hozam kenyérgaboná­ból — veszi át a szót a főme­zőgazdász. — Azt követő har­madik évben elértünk a hektá­ronkénti négy tonnás átlagot, azóta minimális eltéréssel tart­juk ezt a szintet Szép, szebb, le­gszebb Arról olvashat­tunk a közelmúlt­ban egy eszmefut­tatást, hogy mily hasznos dolog, ha leányaink, asszo­nyaink kötőtűt, horgolótűt vesz­nek kezükbe és saját maguk ké­szítik el blúzai­kat, pulóverjeiket, kardigánjaikat. Így­­ nem csak egyedi cuccokban divatozhatnak, de az egésznek nép­­gazdasági jelentő­sége is van. Ily­­módon kevesebb olasz importra szorulunk, s ezál­tal kevesebb de­vizát kell kiadni. Nos, mivel szép számmal vannak honleányaink és honasszonyaink, a­kik kellőképpen átérzik a népgaz­daság pénzügyi egyensúlya meg­őrzésének fontos­ságát, nem keve­sen kerekein­k annak, hogy első­sorban is besze­rezzék azokat a divatlapokat, ahonnan kivá­lasztják a megkö­tendő vagy meg­horgolandó alko­tást. Mivel divatla­pokban nem szen­vedünk különö­sebb hiányt, ezek beszerzése nem­­ ütközik nehézség­be — és ez szép. A honleány az­után kiválaszt a divatlapból né­hány könnyű hor­golt blúzt a nyár­ra, amelyek meg­felelnek egyénisé­gének, ízlésének, s nekilát a szüksé­ges fonalak be­szerzésének. No, ha nem is egyha­mar, ha nem is az első üzletben, de azért a fonalvá­sárlás is sikeredik, ami az előzőnél még szebb dolog. Ezután hozzálát­na a horgoláshoz, de mivel otthon sehol nem találja az utoljára ki tud­ja hány évvel ez­előtt használt hor­golótűt, elmegy újat vásárolni. Amikor horgoló tűt kér a boltban úgy néznek rá, mint valami űr­lényre, aki most szállt le a Szatur­­nuszról. Megy a másik boltba, ott sincs, a harma­dikban úgyszin­tén, végül a ne­gyedikben, ha hor­golótűt nem is kap, viszont ellátják egy tanáccsal: — Menjen ki az NDK-ba, ott kap. És az egészben ez a legszebb. (b. x) ZALAI HÍRLAP Ügyelve az önköltségre — Csak a hozam a fontos? — Az önköltség legalább annyira — válaszolja Soós Ist­ván, növénytermesztő agronó­­mus — Ügyelünk is erre mi, növénytermesztők, önm­agában a nagyobb terméssel aligha lennénk­ gazdagabbak. A jobb terméseredmények érdekében már a­ tavalyi beta­ 1984. május 1. Össze sem lehet hasonlítani... Munkások az új technika alkalmazásáról a Kanizsa Bútorgyárban Fülsiketítő zaj fogad a Kanizsa Bútorgyár lapsza­bászatán. Egy zöldre festett monstrumból jön az ideg­borzoló hang. Aztán a sza­bászgép megáll, s a másik végletbe zuhanó csend szin­te szégyenlős suttogásra készteti az embert. Lyukkártya vezérli — Csak üvölteni tud ez a masina, vagy esetleg valami mást is? — kérdem Bognár Tibor gépkezelőtől. — Most még jobban — mo­­solyodik el, s megsimítja állán a másnapos borostát. — Ezt a gépet azért állították be, hogy nőjön a termelés. A csarnok másik végében ott van az öreg, azon is dolgoztam. Ez kétszer annyit termel. Csak­­hát.. . Szóval azon kényelme­sebb volt dolgozni. Itt többet kell mozogni az embernek. Nincs lazítás. Se nekem, se a leszedőknek. Igaz, a fizetés is több egy ezressel. Kényelem ide vagy oda, a pénz beszél. Én már nem mennék vissza a régi gépre. Folytatná, de a program kí­méletlen, ismét dobhártyasza­kadás veszélye közben várom, hogy legyen újabb félpercnyi csend amikor szót válthatunk. — Ez a szerkezet már kor­szerű. Lyukkártya vezérli. Fel­pakolunk egy rakás forgácsla­pot az asztalra, aztán csak in­dítanom kell és addig vág a bolygófejes fűrész, amíg meg nem nyomom a stop gombot — magyarázza. S mivel köz­ben lejárt a program, végre nyugodtabban beszélhetünk, legalábbis amíg Bognár Tibor kicseréli az élét vesztett kör­fűrészlapot. — Itt lényegesen egyszerűb­ben megy minden, mint a régi gépen. Csak egy fűrész van, a régin meg öt volt. Azokat fél óra alatt tudtam kicserélni, ezt meg három perc alatt. Az­­tán itt van a minőség. Ez a berendezés még véletlenül sem csinál mást, mint ami a lyukkártyán van, szinte nincs selejt. A két műszak alatt fel­dolgoz vagy nyolcvan köbmé­ter anyagot Mit mondjak még róla? — kérdi, aztán maga válaszol. — Egy baj azért van a masinával: monoton rajta a munka. Gondolkodik helyet­­tem, pedig ha az ember az eszét is használhatja munka közben, az az igazi. Az idő is jobban telik úgy. " Fülemben az újra és újra felsíró forgácslapfaló hangjá­val elindulok a leszabott alapanyagot követve a láp­ megmunkáló felé. Ott valami­vel kisebb a zaj, monoton zú­gás ül a csarnokon, s szállong a finom fűrészpor. Az egyik legmodernebb . Ez a gépsor már nem a legfiatalabb évjáratú — mond­ja Horváth László csoportve­zető. — Hat éve fut. Persze alighanem így is az egyik leg­modernebb az országban. Az elektronikus kapcsolókat még kézzel kell beállítani, de utá­na nagyon precízen és meg­bízhatóan dolgozik. Én már itt voltam az üzembeállításánál is, akkor még mint tmk-mű­­szerész, így jól ismerem. Azért is maradtam mellette, mert ha hozzáértő kéz irányítja, csak jobban fut a szekér. — És a régi gépek? — Kaposváron még mindig termelnek. Jók voltak azok is, de a teljesítményüket nem le­het az új soréhoz mérni. Ez másfélszer—kétszer annyi for­gácslapot is méretre vág, meg­munkál, mint a régi berende­zések. Egy műszak alatt 4800 lap a minimum, amit meg kell, hogy csináljon, hiszen máskülönben nem volna meg a normánk. — Menne több is? — Menne, de ekörül nincs rendben minden. _ 7 — Nem ösztönöznek ben­nünket a többlet termelésre. Ha a normán felül teljesítünk, arra nem jár plusz pénz. Ezért csak éppen annyit csi­­­­nálunk, amennyit kell. Persze így is jól keresünk. Nekem egy ezressel magasabb a fize­tésem, mint a tmk-ban volt.­­ Nincs ok a panaszra. Ha az­­ átlagos négy-ötnél nincs több­­ állítás, ami sok időt venne el, nyugodt tempóban megva­­­­gyünk a normával. A furnérüzemben láthatóan könnyebb a munka, mint más üzemrészekben. Nem véletlen, hogy asszonyok állnak minden gép mellett. Azaz­­az egyik a legnagyobb, szemre a legszebb masina árván búsul a sarok­ban. A Kuper furnértoldógép az üzembehelyezési engedély­­­­re vár.­­ — Nem sokat remélünk tőle ! — bök idegenkedve az új szer-­­­kezet felé Papp Istvánné gép­­­­kezelő. — Négyen betanultunk rajta, de még nem tudni, hogy­­ ki kerül rá Remélem én nem. Megszoktam már ezt a régi gépet, ez gyorsabb is, egysze­rűbb is, mint az új. Aztán mégiscsak kiderül, hogy nem is lassú, a kezelése sem bonyolult, és sok minden újat is tud, egészen „spéci” gép az új furnérozó. Például olyan pontosan méretre vágja az anyagot, hogy szinte alig van veszteség, ám annál több megtakarítás. Nem félnek az automatikától — Félnek a sok automatiká­tól? — intek a gép felé — Nem — válaszol tömören, de aztán meggondolja magát és folytatja. — Még alig dol­goztunk rajta egy keveset. Egyelőre nem tudjuk összeha­sonlítani a régi gépekkel. Ta­lán, ha az ember eltölt mel­lette néhány hónapot, jobb véleménnyel lesz, de most nem szeretnék rákerülni. Ezeken a gépeken van, hogy a 120 szá­zalékot is elérjük. Azon meg ki tudja mi lesz? Ezzel válunk el,­­ én bizo­nyos vagyok benne, hogy az új szerkezet, ha már alkalma volt a bizonyításra, sokkal na­gyobb népszerűségnek fog ör­vendeni, mint ahogy minden új, ám már viszonylag hosz­­szabb idő óta termelő gép a gyárban. Hiszen a technika, a technológia fejlesztése nem csak a termelés, hanem a dol­gozók érdekeit is szolgálja. Mechcner Zoltán Jó feltételek Nagy előnyüknek tartják, hogy a gabonatermeléshez ren­delkeznek elegendő géppel, van terményszárítójuk és ha aratásra kész lesz az újabb 1700 tonna termény befogadá­sára alkalmas magtár, akkor a tárolással se lesz már gondjuk " . Nem túlzás azt monda­nunk, hogy szinte kényelmes munka nálunk mostanában az aratás — jegyzi meg a főmező­­gazdász. — Az aratók a szoká­sos rendben elvégzik munká­jukat, mi szerződést kötünk a gedona tárolására, és amint megtűn­ek a magtárak nyolc­vap múlva a díl? K­o­rn­­nél oroszock­ib termelés és gazdálkodás’ Nemecz Ferenc Korszerű kemping Akaliban összevonták a három, mind­eddig önállóan működő bala­­tonakali kempinget. Az egymás közvetlen közelében levő tá­borok az idei szezonban már közös recepción, egy telken fogadják a vendégeket. Nagy­arányú tereprendezést hajtot­tak végre, egybefüggő kerítést építettek, és portalanították az úthálózatot. Az egyidejűleg 3­009 ember elhelyezésére alkalmas kem­pingben a szezon kezdetéig új élelmiszerbolt nyílik. (MTI) AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! A TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT RENDKÍVÜLI AJÁNLATA: — 1 ajtós fém biztonsági iratszekrény, ára: 4270,— Ft — 1 ajtós finn biztonsági iratszekrény ára: 5070,— Ft — 2 ajtós mini biztonsági iratszekrény ára: 7010,— Ft — 2 ajtós maxi biztonsági iratszekrény ára: 7430,— Ft — 2 ajtós biztonsági iratszekrény­ ára: 6350,— Ft — 1 ajtós trezoros biztonsági iratszekrény ára: 5470,—­ Ft 40 százalékos árengedménnyel kaphatók, május 2-től május 31-ig, amíg a készlet tart 41. sz. vas­ műszaki szaküzlet Zalaegerszeg, Rákóczi u. 20. Telefon: 06-92-12­177. Nyitva: hétfőtől—péntekig 8.30—17.30-ig, szombaton zárva. VÁRJUK SZÍVES ÉRDEKLŐDÉSÜKET! 180 WWBrmm KERESKEDELMI VÁLLALAT

Next