Zalai Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

1984. december 1., szombat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára meg kell alapozni az életszín­vonal érzékelhető emelkedé­sét. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása. A kol­lektívák és az egyének jöve­delmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gaz­dasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biztosítja a teljes­ foglalkoztatottságot, de növelni kell az érdekeltsé­get a munkaerő gazdasági cél­jainkkal összhangban álló áramlásában. A gazdasági fel­tételek megteremtésével a fel­adat a 40 órás munkahét szé­les körű bevezetése. Társadalmi juttatási rendsze­ mü­nket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban össz­hangba kell hozni anyagi le­hetőségeinkkel és fokozottan kell érvényesíteni a rászorult­(Folytatás az 1. oldalról.) szervek — a közvélemény rá- Ugyanakkor szaporodnak a riogatására is építve — hatá­­rörvénybe ütköző, az erkölcsi rozottan és erélyesen lépjenek normáinkat sértő jelenségek, fel­e negatív jelenségek visz- A párt-, állami és társadalmi szaszorításáért. jág elvét, a társadalmi igazsá­gosságot. A szociális támogatá­sok növelésével is elő kell se­gíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan nö­vekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hoz­zájárulás. A családalapító fia­talok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárló­értékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tarta­ni a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biz­tonságát. A szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósíta­ni. Különösen fontos társada­lompolitikai feladat a lakás­­helyzet további javítása. A la­káshoz jutás fő formája to­vábbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása le­gyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infra­struktúra-fejlesztés, az egész­ségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpoliti­kai irányvonalnak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgalmának, tehetségének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítésé­nek jelentős eredménye. Az elmúlt öt esztendő gaz­dálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jár­tak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredménye­sen irányította az ország gaz­dasági életét. A XII. kongresz­­szuson kitűzött legfőbb gazda­ságpolitikai célok teljesülnek. A következő években élén­kíteni kell a gazdasági fejlő­dést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibonta­koztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasz­nosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell el­érni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növe­kedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadal­mi és gazdaságpolitikai cél­jaink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés ki­­terjesztése a termelési folya­mat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemter­melő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerke­zet átalakítását. Alapkövetel­mény, hogy a termékek minő­sége közelítsen a műszaki­technikai haladás mai nemzet­közi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fon­tos, hogy hazai természeti erő­forrásainkat fokozottan és ész­szerűbben hasznosítsuk, a ter­melést szolgáló infrastruktúrát fejlesszük. A jövedelmező gaz­dálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkal­mazkodó képességét és vállal­kozókészségét, a vállalatok kö­zötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fej­lesztést, növelni kell a fejlesz­tő tevékenység eredményessé­gét. A feltételek megteremté­sével növekedjen a beruházá­sokra fordított összegek ará­nya — szögezik le az irányel­vek, majd kitérnek a népgaz­daság egyes ágainak fő felada­taira. Hazánk természeti—gazda­sági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvé­telünket a nemzetközi munka­­megosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gaz­dasági integrációban való ak­tív részvételünknek. A jövő­ben is a Szovjetunió lesz leg­fontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttmű­ködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közre­működünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfo­gadott program megvalósításá­ban, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fej­lett tőkés országokkal a köl­csönös előnyök alapján bővít­jük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folyta­tott gazdasági kapcsolataink­ban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a köl­csönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általá­nos törvényszerűségeit és or­szágunk adottságait. A terme­lőeszközök társadalmi tulaj­donán alapuló szocialista terv­­gazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi— gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás tovább­fejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, va­lamint a szervezeti és intézmé­nyi rendszer korszerűsítése ré­vén javuljon a központi álla­mi irányítás hatékonysága, fo­kozódjon a vállalatok önálló­sága, felelőssége, kezdeménye­zőkészsége, fejlődjön vállalko­zói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadal­mi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és el­lenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordí­tásokat fejezzék ki. A fogyasz­tói árak jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Társadalom­­politikai szempontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai felada­taink megoldásában meghatá­rozó szerepük van a szocialis­ta nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosít­va a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégíté­sében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a ki­egészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakul­tak ki. Az új szervezetek foko­zatosan beilleszkednek a szo­cialista gazdálkodás rendsze­rébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb ellá­tásához. Az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendel­kezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok ered­ményes megoldásával, a tarta­lékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járul­jon hozzá a népgazdaság in­tenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gaz­daságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásá­nak ellenőrzése. A pártszerve­zetek fő feladata a gazdaság­­politikai célok helyi megvaló­sításának segítése és ellenőr­zése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel. A V­TT kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az élet'-körül­mények javítására vonatkozó határozatai társa­dalmi méretekben teljesültek. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésé­vel, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával ZALAI HÍRLAP A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista eszmék természe­tes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb ér­vényre jutásának igénye, de tapasztalható poli­tikai és világnézeti érdekte­lenség is. A párt ösztönözte a szocia­lista építés napirenden levő feladatainak elméleti megala­pozását, mélyítette a szocia­lista gondolkodást és a nem­zeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor meg­élénkültek az eszméinktől ide­gen jelenségek is. Előfordul­nak kísérletek történelmi útunk, nemzeti értékeink pol­gári szemléletű vagy naciona­lista átértékelésére. Tapasztal­hatók osztályszemléletét nél­külöző vagy illúziókkal ter­hes nézetek a szocializmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szem­ben álló nézetek, a reális le­hetőségeinket figyelmen kí­vül hagyó elképzelések, javas­latok. Fékezi az alkotó gon­dolkodást az elméleti munká­ban is megmutatkozó kényel­messég, igénytelenség. E je­lenségekkel szemben nem ki­elégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesz­tése gazdasági és társadalom­­politikai feladataink megoldá­sának nélkülözhetetlen felté­tele. A közgondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kiala­kult felfogást. Az ideológiai munka állítja középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának össze­függését a munka megbecsülé­sével, a társadalmi igazságos­ság érvényesítésével, a dolgo­zók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista érté­keinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlő­dés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megvála­szolását, az előrehaladást szol­gáló új gondolatok befogadá­sát. Késedelem nélkül reagál­jon az elveinket és politikán­kat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocia­lizmustól idegen eszméket és törekvéseket, utasítsa el a va­lóságtól elrugaszkodó, volun­tarista megnyilvánulásokat. Határozottan, elvi alapokon, az ideológiai és a tömegpoli­tikai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az im­perialisták antikommunista propagandája, a burzsoá esz­mék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formá­lásáért. A marxizmus—leniniz­mus oktatása eszméink, világ­nézetünk terjesztésével segítse a S­zocialista építés feladatai­nak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításuk­hoz. Nagy és felelősségteljes fel­adat hárul a televízióra, a rá­dióra és a sajtóra a párt po­litikájának megismertetésé­ben, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvéle­mény formálásában, a cselek­vő társadalmi magatartás ki­alakításában. A tudományos kutatás szín­vonala összességében megfelel országunk adottságainak, ered­ményesen segíti az építőmun­kát. A tudomány művelői job­ban járuljanak hozzá a terme­lőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljnak részt a döntési le­hetőségek változatainak kidol­gozásában; segítsék a kultu­rált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társada­lomtudományok­ művelőinek elsőrendű feladata korunk leg­fontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az ál­lam a döntések megalapozásá­ban mindinkább igényli a tu­dományok közreműködését. Az oktatási rendszer lénye­gében ellátja a reá háruló fel­adatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási intézmények­ben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az okta­tás elhatározott korszerűsíté­sét. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társa­dalmi-gazdasági program ke­retében kell meghatározni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagó­gushiány megszüntetését. A párt művészetpolitikájá­­nak fő célja, hogy megteremt­se a művészet alapvető társa­dalmi feladatainak teljesítésé­hez szükséges feltételeket. Változatlan alapelvünk az al­kotás szabadságának biztosítá­sa, a művészeti kezdeményezé­seik, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, fe­lelős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágaik, az irodalom, a kritika helyzeté­vel foglalkoznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai mű­veltség gyarapítása társadal­mi, gazdasági előrehaladá­sunknak fontos feltétele. Né­pünk kultúrája gazdagodott, de a kulturális igényeket még nem tudjuk eléggé színvona­lasan kielégíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevé­keny művészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvonalasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Az ideológiai munkát politikai, gazdasági és kultu­rális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejlesz­teni. Minden kommunista kö­telessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializ­mustól idegen nézeteikkel szemben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztály for­radalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irá­nyítja, szervezd a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét. Politikájával kifejezi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatá­ban vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bíziik a pártban, tá­mogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini nor­mák. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő­­kö­vetelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt esz­mei, politikai befolyása. A ve­zető szerep gyakorlásának alapja népünk, nemzetünk ér­dekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos helyze­tét figyelembe vevő marxis­ta-leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymértékben függ a határo­zatok végrehajtásának meg­szervezésétől és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvényesíté­se, a politika sikeres megvaló­sítása megköveteli a párt esz­mei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályai­nak, a lenini elveknek a kö­vetkezetes megtartását. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyil­váníthasson, javaslatokat te­hessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának kidol­gozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdemé­nyező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagság­nak eredeti foglalkozása sze­rint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása, szerint pedig több mint a fele mun­kás és szövetkezeti paraszt. A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden ré­tegéből azoik kerüljenek a pártba, akiik aktívak a köz­életben, szocialista módon él­nek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. A párt politikájának meg­valósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt- és az állami apparátus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas teendői­nek ellátására. A pártnak to­vábbra is felelősséget kell vál­lalnia, hogy a vezető beosz­tásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gya­korlatot hogy — a párttisztsé­gek kivételével — minden be­osztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szerveze­tek támogassák a kezdemé­nyező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkö­vetelő vezetőket. A vezetői te­vékenységet is a teljesítmény és a magatartás alapján kell megítélni. A leghatározottab­ban fel kell lépni a hatalom­mal való visszaélés minden­fajta megnyilvánulása ellen. Beosztásra való tekintet nél­kül mindenkitől meg kell kö­vetelni a szocialista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok meg­oldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk har­cokban edzett, gazdag tapasz­talatai vannak, bírja népünk bizalmát, birtokában van min­den lényeges feltételnek, hogy vezetésével eredményesen folytatódjék a szocializmus építése Magyarországon. A tömegszervezetek és -moz­galmak társadalmi életünk fontos tényezői, nélkülözhetet­len szerepet töltenek be a szo­cializmus építésében. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli a tö­megszervezeteik és -mozgalmak alkotó részvételét, számít kez­deményezéseikre, épít tapasz­talataikra, figyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a továbbiak­ban kitérnek a szakszerveze­tek, a KISZ és a Hazafias Népfront szerepére, felada­taira. Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom a tár­sadalmi haladás legfontosabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományok­kal és követelményekkel össz­hangban alakítják politikáju­kat, és fejtik ki tevékenysé­güket. A nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom po­litikai befolyása világméretek­ben szélesedik, szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a meg­újulás érdekében folyó törek­véseik jellemzik. A testvérpár­­tok a legfőbb közös célok el­érése érdekében erősítik in­ternacionalista szolidaritásu­kat. A kommunista és munkás­pártok összefogását nem gyen­gíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szo­cializmushoz vezető utakról, a már létező illetve a még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok közöt­ti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véle­ménycserét, ennek két és több­oldalú formáit. Osztozik a vi­lágbéke megőrzését, a társa­dalmi haladást szolgáló közös erőfeszítésekben. Pártunk szorosan együttmű­ködik az SZKP-val, fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártok­kal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országok­ban működő kommunista és munkáspártokkal, bővíti együttműködését a fejlődő or­szágok kommunista és mun­káspártjaival. Szolidáris a fej­lődő országok nemzeti felsza­badító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. To­vább építi kapcsolatait a szo­cialista, szociáldemokrata pár­tokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. ★ ★ ★ Pártunk, forradalmi külde­­sze is, szolidáris a szocializ­­tésének megfelelően, történel­­musért folyó világméretű küz­­mi felelősséget vállalt a sze­­delemmel. A szocializmus epí­­dializmus magyarországi fel­­rásának magyarországi erőd­­építéséért, politikája kifejezi, ményei egyaránt szolgálják hűen képviseli népünk alap­­népünk felemelkedését és a vető érdekeit. Ugyanakkor a társadalmi haladás, a szocia­­nemzetközi kommunista és­­izmus, a béke egyetemes munkásmozgalom szerves ré- ügyét. (MTI) 3

Next