Zalai Hírlap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-02 / 128. szám
1986. június 2., hétfő Iskola a gyárban új szakmát tanulhatnak a Nagykanizsai Üveggyár dolgozói A NAGYKANIZSAI ÜVEGGYÁRBAN reggel 8 óra után diákként drukkoló felnőttek gyülekeznek a tanácsterem előtt. Az előző napi írásbeli vizsgán túljutva már a szóbeli beszámolóra várakoznak — nem kis izgalommal! A szokatlan képre Somoskeőy István, a gyár igazgatója ad magyarázatot: — A felnőttoktatás új formáját valósítjuk meg, melynek lényege az, hogy a gyáron belül teremtünk lehetőséget — elsősorban nődolgozóinknak — szakmunkásbizonyítvány megszerzésére, egy speciális hőpalackampulla- és fiolagyártó - szakmában. Az asszonyok nálunk eddig segéd-, vagy betanított munkásként dolgoztak, mivel nem létezett számukra olyan szakma, amit megtanulhattak és hasznosíthattak volna. Így lényegében az ő érdekükben született az ötlet, jelezve: nemcsak hirdetni akarjuk a nőkkel való törődést, hanem tenni is szándékozunk értük, az ő érdekükben . .. — ... amely egyúttal a gyár érdeke is .. . — Természetesen, hiszen ha érzik a törődést, a támogatást, akkor nyilván erősebben kötődnek a gyárhoz. Másrészt: nekünk sem mindegy, hogy a nagy értékű gépeket szakképzetlen, vagy éppenséggel jól felkészült dolgozó asszonyok kezelik. Valóban megérett már a változásra a helyzet, hiszen — mint megtudtuk — míg a szakmunkásoknak csupán 10 százalékát, addig a betanított munkásoknak a 75 százalékát adták a nők. Ezen az arányon változtatni kellett. „Szakmát adni az asszonyoknak” — ez lett a jelszó. De a vezetővé válásnak is egyik feltétele a szakmunkásbizonyítvány. De szóljunk a férfiakról is, akik 26 fővel képviseltették magukat a 40 fős csoportban, s valamennyien lakatosok. — A nőpolitikán kívül más szempontok is motiválták kezdeményezésünket. Ma, amikor a gépek és technológiák szinte napról napra változnak, szükség van arra, hogy a dolgozók is lépést tartsanak a fejlődéssel. Géplakatos szakmunkásaink iránt ugyanekkor természetes követelmény, hogy speciális üvegipari ismeretekkel is rendelkezzenek, azaz jelen esetben legyen szakképesítésük hőpalack-, ampulla- és fiolagyártásból is. TÉVED, AKI azt gondolja, hogy a gyár vezetőinek e rendkívül praktikus kezdeményezése könnyedén valósult meg. Maga az ágazati képzés is csak pár évvel ezelőtt, 1979-ben kapott létjogosultságot, s az abban foglalt 16 szakma között az üvegipari egyáltalán nem szerepelt. Ennek igényét a Nagykanizsai Üveggyár vezetői vetették fel, bár akkor még nem is sejtették, milyen idő- és energiaigényes lesz megvalósítása. Az engedély megszerzése sem ment egyik pillanatról a másikra, a szervezésről nem is beszélve. Ráadásul ez az ágazati szakma teljesen új, így hát szakirodalma sem volt, ezért a tankönyvet a gyár négytagú kollektívája írta. Mint mondják, a nyomdai átfutás ideje még a megírásnál is hosszabb volt... Az előadásokat hetente 2x3 órában az itteni mérnökök tartották. S jelentős anyagi áldozatot is hozott a gyár a speciális képzés megvalósításáért. — Vajon megéri-e mindez? — Ha csak annyit értünk el, hogy dolgozóink érzik, törődünk velük, már akkor megérte. De biztos vagyok abban, hogy ez a befektetés hosszú távon szakmailag és gazdaságilag is kamatozni fog. Mert ezt az első próbálkozást természetesen további beiskolázások követik a jövőben. ★ OTTJÁRTUNKKOR a csoportnak a fele vizsgázott, ugyanis az 5 napos tanulmányi szabadságot nem lehetett egyszerre kiadni mind a 40 főnek. Elsőként középkorú asszony lép ki a teremből, fáradtan, de mosolyogva. Nagyot sóhajt, örül, hogy túl van a vizsgán. — Az eredményt még nem tudom, csak délután hirdetik ki. Úgy érzem, a tegnapi írásbelim jól sikerült, a mai szóbelitől sokkal jobban féltem. Szakmai és társadalmi—politikai ismeretekből kellett vizsgázni — mondja Bazsó Ferencné, a vállalat egyik legeredményesebben dolgozó brigádjának vezetője. A magas, jóképű Nagy István géplakatos még kint várakozik. Nem látszik rajta, hogy izgulna. — Egy kis drukk ilyenkor azért mindig van, de lényegében tisztában vagyok a dolgokkal. Eddigi gyakorlati tapasztalataim és a jegyzet alapján alaposan föl tudtam készülni — mondja, s nevet, amikor próbaként belekérdezünk a könyv tartalomjegyzékének fura címeibe: mit jelent „lefenekelés”, „szájalás”, „szájforrasztás” — a kisujjában vannak e fogalmak. — Géplakatosként, naponta szükségem van arra, hogy ismerjem a speciális üvegipari tudnivalókat, ezért éreztem fontosnak a második szakma megszerzését. Ezt persze kizárólag a mi gyárunkban tudom hasznosítani, mert az országban máshol nem foglalkoznak ilyen munkával. — Ezek szerint — tetszik, nem tetszik — a kanizsai üveggyárhoz van kötve ... — Nem is szándékozom elmenni innét! Megbecsülnek, jól érzem magam. Pillér Éva Egy lépéssel a társaik élűtt Már az első fizetésre várnak nyérker.-só v.l mijáU ■' gyök. Mire osztálytársaim 4gpK||j szem haza —----mondja öröm- Barcza Zoltán mel Barcza Zoltán, a keszthelyi Hotel Helikon legifjabb szakácsa, aki társait egy lépéssel megelőzve vehette át a szakács mesterségről tanúskodó szakmunkásbizonyítványt. Azon kevesek egyike vagyok, aki őrsi szakácsként kezdte úttörő koromban az ismerkedést a szakácsművészettel. A túrák, kirándulások során vettem először fakanalat a kezembe és kaptam lehetőséget az önálló főzőcskére. Amikor a társaim összevesztek a kondér alján maradt paprikáskrumplin, eldöntöttem, hogy szakács leszek. A csöglei fiatalember azóta nemcsak elérte célját, hanem már diákként bizonyított is. Hiszen a Juventus Oktatási Kabinetből, mint a szakmai háziverseny legjobbja került a területi, majd az országos vetélkedőre. Ott sem kellett szégyenkeznie. Tulajdonképpen, mint a legjobbak egyike, kapta kézhez áprilisban a bizonyítványt. — Az elért eredmény jutalmának érzem a munkahelyemet, ahol a modern konyhán nagyszerű körülmények között dolgozhatok. Barcza Zoltán szép tervekkel indul a pályán. A folyamatos szakmai továbbképzés mellett szeretne leérettségizni, akárcsak a hozzá hasonlóan indult pályakezdő autószerelő szakmunkás Illés Károly, aki a keszthelyi Ipari Szakmunkásképző Intézet zalaszentgróti tagozatán kapott képesítést. Amellett, hogy az intézményből kikerülő első autószerelő garnitúra egyike, az iskola büszkesége is, hiszen a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen előkelő 3. helyet szerzett. — Úgy is mondhatnám, hogy a dobogóról egyenesen ide a munkahelyemre, az ÉPFÜ türjei leányvállalatához jöttem. Gyerekkori vágyam teljesült. Mindig rajongtam az autókért — vallja az iskolaköpeny helyett már munkásruhát viselő fiatalember. — Azt hiszem mondanom sem kell, hogy a váratlanul ért siker után közös volt az örömöm a családdal, tanáraimmal, diáktársaimmal és természetesen a vállalat dolgozóival is. Itt készültem a szakmára 3 éven át, ennek a kollektívának és a szakoktatóimnak köszönhetem jórészt az eredményeimet is. Mi sem természetesebb, mint az, hogy itt szeretném kamatoztatni a szaktudásomat is Mint megtudtuk, nemcsak szakterületén szerzett érdemeket az iskolájától nemrég elköszönt diák, hanem a közösségi munkában is. Elsős- Illés Károlyként titkári funkciót töltött be a KISZ- alapszervezetben, majd a diáktársadalom bizalmát élvezve került az iskolai KISZ- bizottság élére. — Az iskolában átadtam a mozgalmi stafétabotot, itt az üzemi ifjúsági szervezetben azonban számítanak rám. Már közölték velem. Tudom, az igazi tanulás most következik, hiszen naponta új feladat elé nézek, más-más gondokkal, problémákkal kell megküzdenem, s ahány megbízatást kapok, annyiszor vizsgázom újra és újra. Hamarosan felvehetem az első fizetésemet... Jó érzés, ha meghálálni nem is tudom szüleim áldozatát, legalább két hónappal lerövidítettem az eltartásomat. Első fizetésemből őket lepem meg valami apró ajándékkal — mondja búcsúzóul a KISZ KB Dicsérő Oklevelével kitüntetett Illés Károly. Balázsi Mária Éva .Khi_ nui_ 3 Helikopter helyett ? Új típusú permetezőgép a galamboki tsz-ben Vissza a földi permetezőgépekhez — ezt ajánlják egyre többen a mostani helikopterínséges időkben, amikor kevés a gép és már-már megfizethetetlenül drága egyetlen légi óra, hogy a kártevőktől megvédhessék a szántóföldi növényeket, az ültetvényeket. A galamboki termelőszövetkezetben máris hallgattak a tanácsra, s az IKR tagjaként bérbe vettek egy nagy teljesítményű permetezőgépet, amely francia gyártmány, Evrard néven ismert, s hozzávetőleg egymillió forintba kerül. Egy tavaszi vetésű gabonatáblán Kaszás Sándor MTZ 80-as traktorával vontatja az új szerzeményt, a 48 szórófejes, 3200 literes tartállyal felszerelt permetezőt, amivel 24 méter szélességben, egyenletesen juttatja ki a növényvédő szert. — Novor és SP permetezőkkel dolgoztam másfél évtizeden át, de azok közel sem tudnak ennyit, mint ez a gépünk — dicséri a külsőre látványos eszközt a traktoros-növényvédő. — Előnyét én abban látom, hogy dupla teljesítményre képes kisebb társainál, így kevesebb üzemanyaggal, feleanyayi fordulóval, tehát lényegesen kevesebb taposással végzem a halaszthatatlan növényvédelmi munkákat. Jónak tartják azért is, mert ez a gép mindig kéznél van a téeszben, nem úgy mint a helikopter, ami ritkán áll rendelkezésükre a kritikus időben. — Kettős hasznosítású gépünk lesz a permetező — mondja Szita Béla főmezőgazdász. — A növényvédelem mellett nálunk alapgépe lesz majd a folyékony műtrágyázásnak. Ez utóbbit jövő évtől akarjuk alkalmazni, az IKR marcali keverőüzeméből kapjuk a permetezhető hatóanyagot. Számításaik szerint a két műveletet ötezer hektáron tudják évente elvégezni. A bábolnai kísérletek azt tanúsítják, hogy 3—5 százalékos terméstöbblet érhető el a gép alkalmazásával, s ez a galambokiak esetében 2—3 millió forint termelési érték növekedést jelenthet évente. Ezért is vették bérbe a permetezőt, no és azért, hogy mindig kellő időben védhessék növényeiket a veszélyes kártevőktől. Hogy taposási kár se legyen, ez év őszétől a búzát művelő utas módszerrel vetik és termelik. — ne — Az Evrard-géppel tavaszi kalászost permeteznek Galambok határában A kiválasztottak felépültek Két esztendeje Zalaegerszegen, a Kertvárosban kétszer hat lakásból álló lakóházat épített az OTP megrendelésére a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az újszerű lakótér-kialakítás sikert aratott. Az átadás alkalmával szervezett bemutatón kiállították a vállalat saját terveit is új típusú lakásokra. A véleménygyűjtés a munkák zsűrizését, a szakemberek és a lakosság szavazását is jelentette a kiállított dokumentációkról. A bemutató befejeztével döntés született arról, hogy a két legtöbb voksot kapott tervet megvalósítják. Azóta két év telt el, s ezekben a napokban — június 6-ig — az érdeklődők már meg is tekinthetik a megyeszékhely csácsbozsoki városrészében elkészült lakóházakat. S mit lát a szemlélődő? A vállalat mindkét típust olyan leendő vevőknek szánta, akik kinőtték kisebb lakótelepi lakásukat, vagy például többgenerációs együttélésre vágynak és bár pénzük van, nem akarják az építkezés gondjait a nyakukba venni. A kétszintes, 97 és 113 négyzetméter alapterületű lakások belső elrendezése praktikus, emberléptékű tervezői gondolkodásra utal. Az érdeklődők az elkészült lakások megtekintése mellett ezúttal is újabb terveket — a Zalaterv szakembereinek munkáit — tanulmányozhatnak és véleményt mondhatnak az elképzelésekről. Remélve, hogy idővel a kiválasztottakba lakóként is beköltözhetnek majd. Lakóház-bemutató Csácsbozsokon Két évvel a tervezés után a lakók rövidesen beköltözhetnek a közvélemény által legjobbaknak ítélt lakóházakba. (ZH fotó — Tóth Csnda felvétel*) A zalai tsz-bányák szerepe a talajjavításban Pályázat mészkőőrlemény vilagálatra Néhány évvel ezelőtt kezdődött a Keszthely-környéki mészkőbányákból kinyert kőpor talajjavításra történő felhasználása. A Rezi-Várvölgye termelőszövetkezet cserszegtomaji bányájának őrleményéből négy évvel ezelőtt 8 ezer tonnát használtak fel meszezésre, s ez időtől fokozatosan emelkedtek a talajjavító kőpor iránti igények. A tavaly kibányászott 37 ezer tonna őrlemény kétharmad részét értékesítette ilyen célra a szövetkezet, csak kisebb rész került építési felhasználásra. Legnagyobb vásárlóik egyike a Hajdú-Bihar megyei komádi termelőszövetkezet, mely — több gazdaságra kiterjedő talajjavító társulat gesztoraként — ez évre tízezer tonnát rendelt. Somogyi és Vas megyei üzemek is tartoznak a megrendelőik körébe. A cserszegtomaji bányán kívül a sármelléki és az alsópáhoki szövetkezet kőfejtőiben is termelnek hasonló anyagot. A kőport felhasználó gazdaságokban ugyan kedvező tapasztalatok vannak a talaj kémiai tulajdonságainak javítását illetően, de a viszonylag nagy szemcseméret lassítja az így adagolt mész hasznosulását. Ennek további tisztázására most közös kísérletek kezdődtek. A Zala Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezetek Zala Megyei Szövetsége szervezésével a három kőbányával rendelkező gazdaság és a hahóti Rákóczi tsz együttesen jelentkezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett, „Mészkőőrlemény előállítása — különös tekintettel a szemcseméretre — és hatástartalmának vizsgálata” című pályázatra. A pályázat elnyerése esetén a hahóti tsz-ben — ahol sok a savanyú talaj — indulnak majd kísérletek három évre tervezett kutatási programban. Ennek során a kőpor szemcseméret szerepének, valamint apróbb őrlemény esetén a szállítási és kiszórási lehetőségek vizsgálatát végzik el. A bányákban az eddiginél jóval nagyobb menynyiségű kőőrlemény előállítására van lehetőség. Az alkalmazásának szélesebb körű elterjesztését célzó törekvések azért is jelentősek, mivel e térség meliorációja során nagy területen lesz szükség a kémiai talajjavításra, s a szállítási költségek is indokolják a helyi, gazdaságosan kitermelhető meszező anyagok feltárását. A cserszegtomaji termelőszövetkezet az idén négymillió forint, termelési adóból törleszthet. támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól a hagyományos bányászati tevékenység fejlesztésére. A talajjavító bányatermék előállítása kiemelt fontosságú lehet, ha szerepet kaphat a komplex térségi meliorációban. H. A.