Zalai Hírlap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

1986. augusztus 1., péntek MMI HÍRLAP ..Kreatív légkört szeretnék” Beszélgetés Kurusa Lászlóval, a Zala Bútorgyár igazgatój­ával Viszonylag egyszerű be­rendezésű szo­ba az irodaház első emeletén. A bútorok ké­nyelmesek, vo­nalvezetésük azonban még a közelmúlt de­­singn-ját idézi. Pedig lehetne itt akár diva­tos luxus kivi­telű garnitúra is, hiszen a Za­la Bútorgyár ilyeneket is gyárt. Az igaz­gató irodája nem árulkodik ilyen törekvé­sekről. Az új koncepcióból annál többet tár fel a Kuru­sa Lászlóval folytatott be­szélgetés. — Néhány hete választotta a vállalati tanács igazgatóvá. Ezalatt a rövid idő alatt vol­­tak már változások? — Változások voltak, de, nem most, hanem az elődöm idejében kezdődtek. Különö­sen a technikai, technológiai fejlődés volt látványos. Mára elértünk egy olyan színvona­lat, amely azt hiszem egye­dülálló az országban. — S a kontinensen? — Vannak olyan nemzetek, amelyek sokkal fejlettebb gyártási kultúrával rendel­keznek nálunk. Főleg az NSZK gyárai járnak élen az új technológia alkalmazásá­ban. De például a tengeren túl, az USA-ban semmivel sem jobbak a bútoripar mű­szaki feltételei, mint nálunk. — Azaz amerikai színvona­­lon termelnek? — Erről szó sincs — moso­­lyodik el —, hiszen ők a munka és a termelésszerve­zésben mérföldekkel járnak előttünk. Ám a gépesítettsé­gük és a rendelkezésre álló­­ technika színvonala legalább olyan jó, mint az övék. — Ez a megállapítás máris sejtet bizonyos feladatokat. — Valóban. További, na­gyobb beruházásokra már nem nagyon lesz se saját for­rás, se hitel, így a termelés­­szervezés területén kell újat hozni. Ez több ágon futhat. Először is egy számítógépes adatbázis koncepciót alkalma­zó termelésirányítási rend­szert kell meghonosítanunk a vállalatnál. Első lépésként a korpuszüzemben — ahol a munkafolyamatok jól progra­mozhatók, — vezetjük be a rendszert, amit egyébként a Bútoripari Fejlesztő Intézet­tel közösen hoztunk létre. Amennyiben a próbálkozá­sunk sikerrel jár, a vállalati élet többi részterületét is a számítógép fennhatósága alá kívánjuk vonni. A kezdeti fel­adatokhoz már megvan az az IBM PC/XT berendezés, amely az alapot szolgáltatja egy későbbi számítógépes rendszer kialakításához.­­ Több utat említett, ■ — Vállalati szervezetünk meglehetősen egyszerű, jól működő rendszer. A kérdés az, hogy a benne rejlő lehe­tőségeket mennyire tudjuk ki­aknázni. Ahhoz, hogy haté­konyan dolgozhassunk két dolog kell. Az egyik, hogy ki kell alakulnia valamiféle vál­lalati értékrendnek, ami csak miránk jellemző. Valamiféle olyan vállalati filozófiának, amit minden dolgozónk a magáénak vall, s amelynek az áll a középpontjában, hogy szeret a Zala Bútorgyárban dolgozni, mert értékesnek tartja ezt a munkahelyet, s tudja, hogy itt számítanak rá, megbecsülik. S természetesen azzal is tisztában van, hogy ehhez a kitűnő közösséghez való tartozás kötelességekkel is jár. Magyarán: a munká­ját minden külön noszogatás nélkül a legjobb tudása sze­rint kell elvégeznie. Ez a bel­ső késztetés nagyon fontos. - Ezek után megpróbálok rátapintani a fejlődési felté­­telek másik ágára ... Ugye az irányításban a kivételek alap­ján és a részvételen alapuló vezetés szempontjait kívánják érvényesíteni? — Pontosan. A döntések ott szülessenek, ahol a problémák elmerülnek, hiszen ott van a­egtöbb információ a helyes megoldásokhoz, s természete­sen a vezetésnek demokrati­kusnak kell lennie. A felsőbb vezetés csak akkor avatkoz­­zon be, ha olyan probléma akad, amit feltétlenül neki kell megoldania. Apró-cseprő ügyekkel meggyőződésem, hogy bizonyos szint felett sem szabad foglalkozni. Minde­ez természetesen azt is meg­követeli, hogy a hatáskörök­höz felelősség is társuljon, amit ne lehessen elkenni. Csak így képzelhető el egy ilkota légkör megteremtése, a kreativitás csak így bonta­kozhat ki, s az innováció — amelyre nekünk igen nagy szükségünk van — csak így haladhat a legmegfelelőbb l­eghatékonyabb csatornákon. — Ha már az innovációt említette, mekkora szerepet tölthet be a jövőben a válla­lat életében? — A lehető legnagyobbat — válaszolja, s szemléltetéskép­pen különböző újszerűen megmunkált bútorhomlokzat: lapokat keres elő az iroda egyik zugából. — Ez mind a mi fejlesztésünk. Olyan meg­adásokkal állunk elő, ame­lyek remélhetőleg itthon és külföldön egyaránt sikert hoz­tak számunkra. De említhet­­ném azt az új bútorműködte­tő mechanikát, amellyel az őszi BNV-n debütálunk és szintén az egyik szakembe­­rerünk munkáját dicséri Ezek már kész dolgok. Nem állunk meg az újdonságok ke­resésében, mert csak így kép­zelhető el, hogy javítsunk piá­idi pozícióinkon. — A vállalati image kiala­kításához ezek a dolgok mind hozzájárulhatnak. De milyet is lesz ez a sajátos ZBGY-s arculat? — A marketingre az eddigi-­eknél sokkal nagyobb hang­súlyt kell helyezni. Ennek ér­dekében fiatal, hozzáértő szakembereket kívánunk al­kalmazni. Itt a közgazdászoké lesz a vezető szerep. A ter­mékfejlesztésben pedig a fai­pari mérnököké és a forma­­tervező iparművészeké. Több szakemberrel tárgyalunk je­lenleg is. De ha az image ke­rül szóba, akkor talán a leg­fontosabb momentum, hogy a természetes anyagok felhasz­nálását szeretnénk az előtér­be állítani. Tulajdonképpen nem lehetetlen, ha valaki bi­zonyos idő múltán meglátja az emblémánkat akkor azon­nal az igazi fából készült bú­torok, s a jó minőség villan elsőként eszébe. Legalábbis azt szeretnénk, ha így lenne.­­ E tervek megvalósításá­hoz elsősorban jó minőségű alap- és kiegészítő anyagok szükségeltetnek. Egy olyan hiánygazdaságban, mint a magyar, a szinte másodpercre kiszámított termelésirányítás és egy kitűnő anyagokra épí­tett gyártás nem óhaj csupán? — Meggyőződésem, hogy nem. A legnagyobb gondot a faanyag okozhatná. Ám ezen a területen úgy tűnik, sikerül biztosítani az ellátást azzal, hogy együttműködünk a Za­lai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­dasággal. Úgy tájékozódtunk, hogy a ZEFAG a minőségi fű­részáru-előállítás érdekében fejlesztésekbe fog, ez garan­cia lesz a megfelelő faanyag létére, s a szerződés, amelyet megkötni kívánunk pedig ar­ra, hogy ezt meg is tudjuk vásárolni. Építünk még egy szárítót, s így az alapanyag kezelését teljes egészében el tudjuk látni. Az innen kike­rülő fából már kitűnő minő­ségű bútort lehet gyártani. Zalai bútort — zalai fából.­­ Ezek az elképzelések rendkívül szimpatikusak, lé­vén, hogy valódi perspektívát kínálnak a vállalat fejlődése számára. De kérdés, mennyi valósulhat meg belőlük, ön­nek nincsenek kételyei? — Én bízom benne, hogy si­kerül a terveinket keresztül vinni. Pillanatnyilag még csak az út kezdetén állunk, így ter­mészetesen nem láthatunk előre minden akadályt, de nem hiszem, hogy az alap­­koncepciótól komolyabban el kellene térnünk. A technika, technológia és emberi tudás rendelkezésre áll, s ami még hiányzik, azt meg fogjuk sze­rezni. Ezért aztán kár lenne úgy nekikezdeni az elkövet­kezendő időszaknak, hogy el­képzeléseinket a már most le­­küzdhetetlennek ítélt nehézsé­gek miatt amúgy sem valósít­hatjuk meg. Meixner Zoltán Ez a tömör famegmunkáló automata a világ egyik legkorszerűbb CNC ve­zérlésű bútoripari berendezése. (ZH fotó — Kiss Ferenc felvétele) _ 3 Az irányító munka szerves része az ellenőrzés A határozatok végrehajtásának módszerei a esti mis­ztéri tsz pártvezetőségnél A politikai és gazdasági cél­jaink valóra váltása jelentős mértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezé­sétől és ellenőrzéséitől. Fen­­tős Zoltánnal, a csömödéri tsz pártvezetőség titkárával arról beszélgettünk, hogyan és mi­lyen módszerek gyakorlati al­kalmazásával biztosítják a fel­sőbb szervek és saját határo­zataik megvalósítását. — A héttagú pártvezetőség közvetlen irányításával három alapszervezet — tsz, községi és fűrész­üzemi — tevékenykedik 62 taggal a hozzánk tartozó te­rületen — mondja Fentős Zol­tán. — Havonta tartunk párt­vezetőségi ülést, amelyre meg­hívjuk az alapszervezeti titká­rokat, s így nincs szükség kü­lön titkári értekezletre. Ezen a fórumon összegezzük a végzett munkát, megbeszéljük a soron­­levő feladatokat, megszabjuk a pártvezetőség és az alapszer­vezetek konkrét teendőit, s személyre szóló megbízatást adunk a végrehajtás megszer­vezésére. Az ellenőrzést folya­matosan végezzük. A hosszabb távra szóló határozatok meg­­■ valósulását félévenként tűzzük , a pártvezetőségi ülés napirend­jére. Az irányító munka szer­ves részének tartjuk a határo­­­­zatok és a pártmegbízatások­­ teljesítésének ellenőrzését. Van­­ előrelépés e területen, de a­­ pártvezetőség és az alapszer­vezetek irányítói sem mindig következetesek a végzett mun­ka számonkérésénél. Most erre fordítunk nagyobb figyelmet. Ezt szolgálja, hogy a pártve­zetőségi tanácskozások alkal­mával kölcsönösen ismertetjük mit tettünk a két ülés közötti időszakban, milyen feladatok várnak megoldásra. A testületi döntéseket köve­tően a pártvezetőség két tagja segíti egy-egy alapszervezetnél a konkrét helyi teendők ki­munkálását, a végrehajtás megszervezését és ellenőrzi a munkát. Nemcsak a vezetőségi ülésen, a taggyűlésen vesznek részt, hanem más alkalommal is fölkeresik a patronált alap­szervezetet, közvetlen kapcso­latot tartva a párttagokkal is. Ily módon javult az oda-vissza információ áramlás, a tájékoz­tatás, az aktuális­­ politikai, gazdasági kérdésekről. — Megosztjuk a pártvezető­ség tagjai között a munkát. Azelőtt a titkár dolga volt az alapszervezetek tevékenységé­nek minősítése. Most ez is kol­lektíven történik. A patroná­lok készítik el, testületi ülésen vitatjuk meg, fogadjuk el. A kollektív bölcsesség érvénye­sül a döntéseknél, a végrehaj­tásnál azonban a személyi fe­lelősség — említi a párttitkár. — Dicséret, bírálat? — kérdez vissza. — Élnek vele az alap­szervezeteknél is. Főleg a tag­gyűléseken elhangzott kritiká­nak van foganatja. Nyíltan szólnak a problémákról, keres­ve a megoldás módját. A fű­részüzemnél például azt, ho­gyan lehet pótolni az elégte­len szállítás miatti lemaradást az év második felében, a tsz­­ben pedig a mostoha időjárás okozta kiesést. Minden párt­tag a maga munkahelyén agi­tál, becsülettel teszi a dolgát, s erre serkenti társait. Amikor egy-egy terület gazdasági, szak­mai vezetőjét beszámoltatjuk, értékeljük az ott dolgozó párt­tagok tevékenységét, a határo­zatokból rájuk háruló felada­tok teljesítését. Hasonló mó­don történik az ellenőrzés az alapszervezeteknél is a taggyű­léseken, így biztosítható, hogy a határozatokban rögzítettek maradéktalanul teljesüljenek a területünkön. - ti - Ismét működik a rozsmalom Csongrád megye egyetlen rozsmalmában, Mórahalom községben a gépi berendezések nyári felújítása, nagyjavítása után csütörtökön megkezdték az alföldi homokvidék kenyér­­gabonájának őrlését. Csongrád megye Duna—Tisza közi ho­mokvidékén az utóbbi évek­ben ismét „divatba jött” a rozstermelés, növekedett a ve­tésterület. Ennek egyik ma­gyarázata, hogy a rozs olyan talajokon is jól megél, ahol más gabona termesztése nem gazdaságos. A másik ok pedig az, hogy a korszerű táplálko­zási szokások terjedésével egy­re többen keresik és fogyaszt­ják a rozskenyeret, illetve a rozs és a búza együttes fel­­használásával készülő házi sü­tés­ű kenyereket. (MTI) A csírázási eredményre várnak Negyén túlra is jut a zalaapáti vetőmagból Fülledt meleg van, s­­ megfigyelések szerint ilyen­kor időjárásváltozásra lehe számítani. — Most éppen nem kellett az eső! — mutat a tároló vé­gében magasodó zabhegyű Szládovics Imre, a zalaapát termelőszövetkezet dióskál vetőmag üzemének vezetője . Volt egy kis műszaki hiba a betároló berendezésnél és mindjárt összegyűlt a ter­mény. A zab vetőmag lesz, egye­lőre azonban még pihenhet mire sorra kerül a feldolgo­zóban. Jelenleg a búza törög a trierben. Hosszú az útja, á kell jutnia az elő-, az utó­tisztító rendszeren, valamin a triőrön, s csak a legértéke­sebb szemek hullanak a zsá­kokba, kerülnek fémzárolás­ra. Az utolsó mozzanatok láthatók. Jordanics József a szabályos időközökben rakja a zsákokat a terményt le­eresztő adagoló nyíláshoz Hajdú Ilona ügyesen lehajtja a teli zsák zárórészét, Mórt Istvánná pedig odaigazítja a zsákvarrógéphez. összehan­golt mozdulatokkal dogoznak A fogd meg munka azonban Menyhárt Zoltáné, a teli zsá­kokat emelgeti, hadd vigye a targonca. — Műszakonként hány zsá­kot mozdít meg? — Nem számolom, de úgy mondják 1500—1800-at. A tárolószín alatt gondosan összerakva teli zsákok sora­koznak, napról napra növek­szik a készlet. Kárpáti Atti­lától, az önelszámoló egység vezetőjétől megtudtuk, hogy a fémzárolás javában tart, 540 tonna fémzárolt búza pi­hen a tárolóban. Nagy ré­szét csávázták is, mert a vá­sárló gazdaságok körében van rá igény.­­ Mihelyt megérkezik Szombathelyről a laborató­riumból a csíraképesség ered­ménye, megkezdjük a kiszál­lítást. Várhatóan 124 tonna búzavetőmagot értékesítünk. Különböző fajtákat, elsősor­ban a martonvásári sorozat­ból válogattunk, van az ötös­ből, a kilencesből, a tízesből és a tizenkettesből, azután Baranjka, Jubilejnaja fajták szaporításával foglalkoztunk. Első és másod szaporulati fo­kú vetőmagunk van. — Milyen az idei búza­vetőmag? — Viszonylag kisebb a ho­zam és alacsonyabb, 79—80 százalékos a kihozatal. Ez azt jelenti, több a rostaalj, mint más években szokott lenni. Viszont ami zsákba kerül, az a szabványnak megfelelő, jó. A zalaapáti termelőszövet­kezet búza-vetőmagjának zö­me a zalai gazdaságokba ke­rül, de a szomszédos me­gyékbe is visznek, s tavaly még az Alföldre is jutott be­lőle. A program szerint au­gusztus közepére a búzával végeznek, azután veszik sorra a zabot és a tavaszi árpát Az előbbiből mintegy 400 tonna, az utóbbiból 380 tonna érkezett feldolgozásra. Ezzel is szeretnének mihamarabb végezni, ugyanis a tervek szerint még az idén elkezdő­dik a vetőmagüzem rekonst­rukciója. Elöregedtek a ros­ták, ezért sort kerítenek a kicserélésükre, aminek ered­ményeként valamelyest nö­vekszik is majd az üzem ka­pacitása. Azt szeretnék, ha már a jövő szezonban a fel­újított üzem fogadná a vető­magnak szánt gabonát. B. E. Zsákokba kerül a tisztított vetőmag Több divatos harisnya a korszerű gépeken A Budapesti Harisnyagyár gyártás épp e napokban áll értékesítik, így a tavalyi 151 korszerűsíti finomharisnya- le véglegesen­ millió forintos exportjukat az gyártását, mert a kül- és a cég az idén mintegy 40 idén 180 millióra, jövőre ke­delpiacon leginkább e termék millió forintért külföldről pe­­dig 240 millióra emelik. Eh­­kel értékesíthetők. Külföldi szereznek kötés utáni form­á­­hoz hagyományos partnereik cégektől száz gyorsjáratú kö­­zókat, csomagoló, illetve mi­ mellett új vevőket keresnek, tő- és húsz konfekcionáló mé­­nőségellenőrző berendezése- így szállítanak az idén tá­­pet béreltek, s ezek túlnyo­­két. További 60 millió forin­­njába és Finnországba diva­­tó többségét már üzembehe­­tőt pedig a számítógépes tor- tos magyar harisnyát, illeté­­lyezték. Ugyancsak divatos melésirányítás bevezetésére, leg harisnyanadrágot. Emel­­finomharisnyát, illetve haris- klímaberendezések üzembeál­­lott arra is törekszenek, hogy nyanadrágot kötnek azon az­­ítására, korszerű anyagmoz- gyártási együttműködést alap 50 modern berendezésen, gató rendszer beszerzésére és kítsanak ki külföldi partne­­rmelyet a vállalat nagybáta- üzembehelyezésére, festék-­és­zeikkel. így az idén több­nyi gyárából telepítettek át a vegyszeradagolás korszerűsí- ezer harisnyanadrágot készí­­budapesti központi részlegbe­tésére fordítanak. Jenek az egyik NSZK-beli A vállalat e gazdaságtalanul f..j­ár,. jövő,re hétmillióval cégnek, és biztató együttmű­, , . . e több divatos labravalot keszi-­kedési tárgyalásokat folytat­dolgozó nagybátonyi telephe­­tenek. A többlet termelést nak az egyik olasz harisnya­­lyét eladta, ott a harisnya- túlnyomórészt a tőkés piacon gyárral is. (MTI)

Next