Zalai Hírlap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

15­88. február 1., hétfő thelő gulasági ki­ rnw hónap — harm­inceg veds/er­­ ................. ......................... . . . «•______________________________ V­alamikor — nem is olyan régen * — a parasztgazda összes nö­vényvédőszere a rézgálic, a kénpor és a fahamu volt. Ma csak a kertbarát is több mint 200-féle készítményből vá­logathat és évente milliókra rúg az összeg, amit erre a célra költenek a zalai gazdák. Elvezet hallgatni nyár­időben a szőlőhegyen járó autóbusz utasainak tereferéjét: ki mit olvasott, hallott a rádióban, a tv-ben, a téli előadáson a növényápolási módszerek­ről. Egyikük erre, másikuk arra eskü­szik, röpködnek a fajtanevek, s ajánl­­gatják egymásnak az új eszközöket. A tudomány, az új ismeret igénye beszivárgott a kistermelésbe, de előbb megalapozta a nagyüzemi gazdálkodást. A tudomány, az új ismeret napi cikk. Legyen kisgazdaság vagy nagyüzem, ugyanúgy szükség van rá, mint a vető­magra, a gépekre, a kémiai anyagok­ra. Eszköz maga is, amelyet nem lehet kihagyni a termelésből, mert zavar ke­letkezik, mintha kimaradna a techno­lógia valamelyik eleme. Az egyik leg­nagyobb termelőszövetkezet vezetője nemrégiben beszélgetés közben el­mondta, hogy náluk a növénytermesz­tés szerkezetének változtatása gondos előkészületet igényel. A belépő új nö­vényt előbb alaposan tanulmányozzák a szakirodalom és a gyakorlat segít­ségével. Nem sajnálja az elnök a szak­embereitől azt az időt, amit szakmér­nöki tanulmányaik végzésére fordíta­nak. Sőt, ösztönzi őket erre. De még a különböző termelési rendszerek pár na­pos tanfolyamait is fontosnak tekinti, mert aki előbb rákapcsol, az előbb nyer. Ez pedig kamatozik a termésho­zamokban, az állattenyésztés szervezé­sében, a gépekkel való bánásban és valahol a végén a kollektíva pénztár­cájában. Ilyenfajta gondolatok jutottak eszem­be, amikor az idei mezőgazdasági könyvhónap kiadványait sorjáztam. Harmincegy esztendeje minden feb­ruárban megrendezik a mezőgazdasági könyvhónapot, s noha a főszereplő a szakkönyv, mégsem lehet figyelmen kí­vül hagyni az egyéb ismeretforrásokat, elsősorban a szaklapokat, a tudomá­nyos előadásokat, a kommunikációs eszközök híranyagait, az ismeretter­jesztést, de még az új növényvédelmi készítmények vagy gépek prospektu­sait sem. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra a Mezőgazdasági Kiadó és a társkiadók összesen 52 művel készültek, amelyek összes példányszáma 976 ezer, vagyis megközelíti az egymilliót. A kisterme­lők körében népszerű biofüzetek újabb példányaitól kezdve a nagyüzemi ter­melésben hasznosítható számos szak­könyvig nem kicsi a választék. Ami különösen pozitív: a kiadványok­ zö­me már megérkezett az üzletekbe, felkészült a könyvhónap megyei programja, amelyben számos előadás, könyvkiállítással egybekötött vásár­, speciális könyvkirakat tereli az érdeklődést a mezőgazdasági szakiro­dalomra. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját az idén Keszthe­lyen, az Agrártudományi Egyetem dísztermében február 4-én, délután 15 órakor tartják könyvkiállítás és vásár kíséretében. Bozsér Erzsébet Kalamár Csaba (balról) tanítványaival méréseket végez az új eszköz segítségével. (ZH fotó — Polgár Tamás felvétele) A korszerűbb fizika-tanításért Taneszköz — önerőből A sokoldalúan használható és korszerű taneszközök, szemléltető berendezések hiá­nyára jobbára pusztán pa­naszkodni szokás. Jóval rit­kább fordulat az, hogy a ta­nár nekilát, s kikísérletez, el­készít egyet. Ám a többi kol­léga is ugyanabban a cipőben jár, nekik is kellene... Meg­oldható! Ez szinte már túl szép. Szerencsére mégis akad az életben példa erre, még­pedig a kanizsai Mező­gimná­zium, a Cserháti-szakközépis­kola és a megyei tanács sze­rencsés együttműködésének köszönhetően. A fizikatanári­ ankétokon gyakorta felmerülő téma a szemléltető eszköz ellátás gyengesége. Mivel a Tanért egyeduralkodó a területen, nincs konkurenciája, az isko­lák kénytelenek beérni avval, amit kínál. Hiába születnek meg a jó ötletek, amelyeket kiállítások alkalmával a pe­dagógusok bemutatnak, fel­vetnek, a menedzselés hiánya miatt szinte alig valósul meg közülük néhány. Kalamár Csaba, a Mező­gimnázium fiatal fizika-taná­ra azonban nem várt a Tanévtre. Ő maga összeállí­totta, elkészítette azt a tan­eszközt, amelynek segítségé­vel egyenes vonalú mozgások vizsgálhatók, súrlódásmentes közegben. A mintegy kétmé­teres fémpályán mozgó kocsik súrlódásmentes mozgását a pályára fúrt 1200 darab, mil­liméternél is kisebb átmérőjű lyukon át kiáramló levegő biztosítja. A pályatestbe­­a levegő — mint láthattuk — egy prózai porszívó jóvoltá­ból jut. Mint megtudtuk, a mechanika oktatásánál szinte minden témakörben felhasz­nálható az eszköz, s szinte pótolhatatlan, ugyanis nincs mivel helyettesíteni, kiváltani az evvel demonstrálható fo­lyamatokat és jelenségeket. Mint a gimnázium igazga­tója, Mayer Ferenc elmondta, a tehetséges fizikatanár a szá­mítástechnikában is jeleske­dik, s így válhatott igazán kompletté az általa készített taneszköz. A kocsik mozgásá­val, sebességével, gyorsulásá­val kapcsolatos mérési ered­ményeket ugyanis a rendszer­hez csatlakozó számítógép ér­tékeli ki, meggyorsítva ezzel a tanár munkáját. Az eszköz — amelynek szakmai kvalitását jelzi, hogy az Alkotó Ifjúság pályázaton a Művelődési Minisztérium különdíját kapta — a megyei tanács finanszírozása és tá­mogatása jóvoltából jelenleg a megye minden középfokú tanintézetében megtalálható. A piaci értékét tekintve mint­egy 7-8 ezer forint értékű taneszközhöz ingyen jutottak hozzá a zalai iskolák. A mun­kálatok irányítását, szervezé­sét a feltaláló végezte, a gya­korlati kivitelezésre pedig a Cserháti-szakközépiskola tan­műhelyében került sor, ahol a diákok kellő szakmai irá­nyítás mellett, gyakorlati ok­tatás keretében készítették el az eszközöket. Az ügy egyetlen szépséghi­bája, hogy a didaktikai fel­dolgozás még várat magára. Igaz Kalamár Csaba már tar­tott több bemutatót és elő­adást a taneszköz használha­tóságáról, ám az ideális meg­oldás egy minden pedagógus számára hozzáférhető kísérő füzet lenne. A tervek szerint a folyta­tás sem marad el. A megyei tanács ugyanis hozzájárulását adta az eszköz kiegészítésé­hez, amely így hőtani és elektronikai mennyiségek mé­résére is lehetőséget kínálna, s az alapeszközhöz hasonló módon, tanácsi támogatással kerülne terjesztésre a zalai iskolákban. — rah — nm Mim**» A tagság tőlünk is többet vár... Szakszervezeti tisztségviselők a Zefag zalaegerszegi erdészetében Tavaly 72 milliós értéket termeltek a Zefag zalaeger­szegi erdészetének dolgozói. A zalai erdők favagyonának hasznosítása érdekében az el­következő időkben is sok munka vár az ott dolgozókra. Az erdészetnél ennek jár­tunk utána, hogy a szakszer­vezeti tisztségviselők — a ne­hezebb gazdasági feltételek között — hogyan teljesíthetik érdekképviseleti feladataikat? — Komoly megmérettetés előtt álltunk az elmúlt év vé­gén — mondta Palkovics Pál főbizalmi, a Kossuth utcai műhelyrész dolgozója. — Az országszerte zajló bruttósítási gondok bennünket sem ke­rültek­ el. Magam is fizikai dolgozó vagyok, de mivel a szakszervezeti tagság számos kérdésre kereste a feleletet, tanulmányoznom kellett a tá­jékoztatókat, hogy kielégítő választ adhassak. A közel 200 dolgozó érdek­­képviseletét 12 bizalmi cso­port látja el. Karmacsi János, a műszerészek bizalmija a dolgozótársait érintő gondok­ról az alábbiakat mondta: — Még egy év és végre itt­hagyhatjuk a mindenképpen elavult, szűk belvárosi mun­kahelyünket. Az öreg épüle­tekben kialakított műhelyek korszerűtlenek, nem bővíthe­­tőek. A nagyobb gépek javí­tását kénytelenek vagyunk az udvaron végezni, mert egyszerűen nem férnek be a műhelybe. Ősszel, valamint télen a sáros udvaron javí­tunk. Szerencsére ez az álla­pot már nem sokáig tart, hi­szen a napokban megkezdőd­nek az új műhelyrész építési munkálatai a nekeresdi köz­pontunk közelében. — Különösen a fiatalok szá­mára kevésbé vonzó a gép­műhely — folytatta Kar­macsi János. — A városi te­lephelyen meglehetősen mos­toha körülmények között dol­goznak autó- és gépszerelő társaim. Ehhez járul még, hogy a pályakezdők alacso­nyabb bért kaphatnak, mint amit máshol kényelmesebb körülmények között is meg­kereshetnek. — Munkaügyi bírósághoz kerülő, döntőbizottsági ese­tünk nem volt — említette Lóránt József, a vállalati dön­tőbizottság tagja. — A felme­rült problémákat a tisztség­viselő társaimmal együtt si­került lerendeznünk. A műhelybeliek mostoha munkakörülményei jövőre megszűnnek, de a fakiterme­lők ezt követően is télen- nyáron teljes embert kívánó körülmények között dolgoz­nak. Hét brigádjukban 39 fő egy év alatt 5—10 fakiterme­lési területet művel meg. A szakszervezet figyelemmel kí­séri munkafeltételeiket és a vállalat is sokat tesz körül­ményeik javításáért. A mun­katerületen lakókocsikat, il­letve pihenőbódékat állítottak fel, ahol az étkezésekhez is biztosított a hely. Az étkezé­si formák eltérőek, ugyanis a központ dolgozói a Zala Me­gyei Vendéglátó Vállalat egy­ségeiben étkeznek 12-en. Hat­van dolgozó 10 forintos ven­déglátós jeggyel oldja meg étkezését választása szerinti helyeken, míg a fakitermelők közül 20-an konzerv-ellát­­mányban részesülnek, s ehhez a munkahely dobozonként­ 12 forinttal járul hozzá. Mint megtudtuk: a konzervek ár­emelkedése miatt mind keve­sebben kérik ezt az étkezési lehetőséget, ugyanis további, kellő mértékű ártámogatásra nincs anyagi fedezet.­­ Figyelemmel kísérünk minden jogos igényt — mond­ta Palkovics Pál. — Érzéke­nyebbek a dolgozók a ked­vezmények, lehetőségek biz­tosítására, esetenkénti kihar­colására. Mivel a közös ter­hekből az egyénekre is mind több hárul, így az igényük érthető. Háry László Az idén is me­gyénk több te­lepülésén szer­veznek népfő­iskolát, válto­zatos témakö­rű előadások­kal. Felvéte­lünk csütörtök este a söjtöri Deák-emlék­házban készült, ahol Nagy Ot­tó, tanácselnök tart i­tt tájé­koztatót. (ZH fotó — Mé­­száros T. László felvétele) A bírósági munkától a biztosítói tevékenységig Miről tárgyaltak a városi tanácsok végrehajtó bizottságai? Januárban a megye minden városi tanácsának végrehajtó bizottsága ülésezett, több na­pirendet tárgyalva. Az aláb­biakban a testületek által el­fogadott fontosabb határoza­tokat ismertetjük. Zalaegerszegen a vb tagjai többek közt elő­terjesztést hallgattak meg a városban élő művészek élet­­körülményeiről és munkássá­gáról, valamint tájékozódtak a városi bíróság munkájáról. Ez utóbbi téma kapcsán szóba került, hogy a bűnözésen be­lül a legnagyobb arányt vál­tozatlanul a vagyon elleni bűncselekmények képezik. Mérsékelt az emelkedés az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények gyakorisá­gában. Számottevőek viszont a közlekedési vétségek: ezek teszik ki a bírósághoz érkező büntető ügyek egynegyedét. Évente átlagosan 1600 polgári ügy is érkezik a bírósághoz. Az egerszegi vb a februári tanácsülés előkészítésével­­ is foglalkozott. A soron követ­kező tanácsülésen többek közt a környezetvédelem helyzeté­ről és az 1988. évi pénzügyi tervről lesz szó. tése, a járóbeteg-ellátás minő­ségének javítása és a városi alkoholellenes klub eredmé­nyesebb működése.­­­ Keszthelyen a napirendek sorában a Nagy­­kanizsai Sörgyár kirendeltsé­gének tevékenységéről, továb­bá a Sopron utcai óvoda mun­kájáról és az ATE Haladás SC működéséről volt szó. A sör­gyári kirendeltség fejlődésére jellemző, hogy a 15 évvel ez­előtti 72 hektoliter értékesí­téssel szemben jelenleg évi 150 ezer hektoliternél tarta­nak. Ellátási körzetükhöz tar­tozik a Balaton-part Keszt­helytől Zánkáig, valamint Ta­polca, Ajka és Sümeg környé­ke. Zalából ők látják el sör­rel a Zalaapáti, Zalacsány és Zalaszentgrót vonalában hú­zódó településeket. Feladatu­kat 62 fős állománnyal telje­sítik, több-kevesebb sikerrel. Az ellátás javítása, a minősé­gi és mennyiségi kifogások csökkentése érdekében a tech­nológiai fegyelem betartására és a megrendelések folyama­tos teljesítésére törekszenek. Ezt a célt szolgálják a keres­kedelmi vállalatokkal és egy­ségekkel kötött szállítási szer­ződések is. Nagykanizsán a tanács végrehajtó bizottsá­ga beszámolót hallgatott meg a 406-os Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet munká­járól és az alkoholizmus elle­ni küzdelem helyzetéről. Ez utóbbi kapcsán megfogalma­zódott, hogy bár a gyógy­ító­­-megelőző munka eredmé­nyessége sokat javult, ám jócskán akad még feladat. A munkahelyi alkoholizmus visszaszorításáért például töb­bet tehetnek a nemrég meg­alakított üzemi alkoholizmus elleni bizottságok, valamint a vöröskeresztes alapszerveze­tek. Akad még teendő az egészségnevelésben és az if­júságvédelmi őrjáratok szer­vezésében, nem kevésbé az alkoholbetegek hatékony és komplex gyógyításában. Ez utóbbiban benne foglaltatik a kezelésen átesettek munkate­rápiás lehetőségeinek a bővi­ Zalaszentgróton a vb-ülésen tájékoztató hang­zott el a Volán-szerviz műkö­déséről, valamint beszámoló a családi iroda munkájáról. A Volán-szerviz alig valamivel több mint egyéves múltra te­kint vissza. A személygépko­csik javítását nagyobb rész­ben csak hozott alkatrészek­ből tudják elvégezni. Naponta átlag tíz gépjármű-tulajdonos veszi igénybe szolgáltatásai­kat. Amennyiben a jövőben a megrendelők részéről igény lesz rá, úgy a mostani egymű­­szakos nyitvatartás helyett kétműszakosra térnek át. Menedzserképzés külföldi szakértőkkel Magyarországon növekvő az igény a jól képzett me­nedzserek iránt. Számos kül­földi cég, menedzserképző intézet, főiskola, egyetem kép­viselője kereste fel hazánkat, hogy bekapcsolódjon a veze­tőképzésbe. Közülük a Ma­gyar Gazdasági Kamara töb­bet is előrehaladott tárgyalá­sokat folytat együttműködés kialakításáról. Ennek eredményeként ha­marosan megalakul a ma­gyar-amerikai menedzser­­képző iskola, amelynek létre­hozásában részt vesz a ka­mara mellett a Magyar Hitel Bank, a Szenzor Szervezési Vállalat, és egy amerikai egyetem. Az oktatás céljára a Magyar Hitel Bank már meg­vásárolta a budafoki Törley kastélyt, hozzáláttak a felújí­tásához. A tervek szerint a kastélyban már az ősszel megkezdődhet az oktatás. Az elképzelések alapján 4­6 amerikai professzor vesz részt a magyar oktatók mellett a szakemberek képzésében. A Magyar Gazdasági Ka­mara a közelmúltban­ tárgya­lást folytatott a Német Keres­kedelmi és Iparkamarák Csúcsszövetségével is a me­nedzserképzésben­­kialakítan­dó együttműködésről. A ter­vek szerint az NSZK-ban ha­marosan magyar szakemberek is részt vehetnek a mene­dzserképző tanfolyamokon. (MTI) Lentiben egyebek mellett a biztosítók tevékenysége került terítékre. A városban az Állami Bizto­sítónak és a Hungáriának is van fiókja, illetve kirendeltsé­ge. Az AB a múlt évben 6 és fél millió forint vagyonkárt, valamint több mint 8 millió személykárt fizetett ki ügyfe­leinek. A Hungária az 1986. július 1-jei induláskor 2186 biztosítással, s 5 és fél millió forint állománydíjjal rendel­kezett. A múlt évi zárás alap­ján a biztosítások száma 156- tal, a nettó állomány pedig 880 ezer forinttal nőtt. Letenyén ugyancsak a biztosító tevé­kenysége szerepelt napiren­den. A városi jogú nagyköz­ségben az ÁB nagykanizsai fiókja tart fenn kirendeltsé­get, amelynek hatásköre 27 községre, 6 termelőszövetke­zetre és 11 ipari üzemre ter­jed ki. A kirendeltség a múlt évben 2100 kárügyet rende­zett, 6 millió 600 ezer forint összegben. A legtöbb pénzt a betegségi és életbiztosítási szolgáltatásokra, valamint a balesetkárokra fizették ki. 3

Next