Zalai Hírlap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
4 (Folytatás a 3. oldalról.) sekről is ezt a helyet választották a hétvégi kikapcsolódásra és a programok bőségére sem panaszkodhattak, akik ide látogattak. Ugrik Sándor és családja Lentiből érkezett. A családfő a KFV Lovászi Üzemének főfúrómestere. — Minden évben máshol töltjük ezt a napot családostól — mondta felesége, aki a lenti rendőrkapitányság dolgozója. — A városi ünnepség után gépkocsiba ülünk és hol itt, hol ott megállunk, járjuk a megyét. — Az egyik évben a megyeszékhelyi programot kerestük fel, a másikban a nagykanizsait — mondta a férje. — Ma a választás a közeli Csömödérre esett. A kilencéves Tímea és a tízéves Réka már „rutinos” majálisozók. — Ma már jártunk a lenti strandnál rendezett ünnepélyen is — újságolta Réka. — Ott is mindent megnézhettünk és jó, hogy innen sem kell sietnünk. — Ajándékot még nem kaptunk — jegyezte meg testvére —, de talán itt választani tudunk valamit. Karcsúvázú, ám erőtől duzzadó motorkerékpárok rótták nagy sebességgel a köröket, valamivel távolabb. A Csömödéri KSE Motocross Szakosztály ugyancsak ezt a napot választotta, hogy első alkalommal a környező települések lakosságának bemutatkozzék. — Az ötven és kétszázötven köbcentiméteres kategóriájú motorkerékpárjainkat láthatják az érdeklődők — mondta Becs Lajos, a szakosztály vezetője. — Az idén alakult a szakosztályunk, amely elsősorban a téesz és a tanács anyagi támogatását élvezi. Tétje nincs a mai bemutatónak, ám nem titkoljuk, hogy szeretnénk, ha felfigyelnének ránk és amellett a fiatalok is kedvet kapnának ehhez az itt újszerűnek számító sporthoz. — Az első szabad május elsején, 1945-ben például felállítottak egy sátrat, ahol ingyen sört osztottak. Ez olyan nagy szó volt akkoriban, hogy még azok is beálltak a sorba, akik nem is szerették a sört — emlékezik némi nosztalgiával Pintér Györgyné, aki akkor 18 éves diáklány volt, ma pedig boldog nagymama. — A férjemmel később minden majálison kihoztuk ide a gyerekeket. Igaz, nem volt ilyen szép, rendezett a Sétakert, mint ma, de ugyanolyan jól elszórakoztak a gyerekek a hajóhintán, a körbiciklin, mint most az unokáim a modern játékokkal. A nagygyűlésre érkezők között láthatóan magányosan álldogál egy magas, középkorú férfi. Mint megtudjuk, a szomszéd megyéből, Csurgóról érkezett. — Feleségem szülei Kanizsán élnek, így a gyerekekkel együtt — mivel anyák napja is van — átruccantunk a nagymamához ezen a napon — mondja Kálovics László, vasutas. — A nejem a főzésben segédkezik, a fiúk a tévé előtt ülnek, egyelőre csak én jöttem ki a gyűlésre. A csömödéri motorosok bemutatója Emlékezés A Vasipari és Gépjármű Javító Szövetkezet dolgozói körében frissen lépdel az egykori esztergályos, Németh Gyula. Nem látszik a mozgásán, hogy 63 év nyomja a vállát. — 46 évet dolgoztam a szakmában, aztán így nyugdíjasként se tudok elszakadni a volt társaktól. Természetes, hogy eljövök közéjük az ünnepeken is. — Tetszik az ünneplés? — Az ilyen megemlékezés mindig szép, akármilyen a külsőség. Persze nekem az a 48-as május elseje volt az igazi, amikor kendergyári dolgozóként, fiatalon — s ez a lényeg — vonulhattam. Feldíszítettük az öreg Hoffer traktorokat, vetőgépeket, népviseletbe öltözött lányokat ültettünk rájuk. Nagy tapsot kapva masíroztunk el a masinákkal a tribün előtt. — Most is örült volna a Hofferoknak? — Megtenné a Rába is, de nem abban a helyzetben van az ország, hogy ilyenre szórjuk a pénzt. Most nem a hivalkodás, a külsőség számít, a szívünkben kell, hogy ünnep legyen. Abból merítünk energiát a sok-sok feladathoz, ami ránk vár. Műsorok az Alsóerdőn Özönlöttek a kirándulók délután Zalaegerszegen az Alsóerdőre. Pörgött a körhinta, a szabadtéri színpadról hangos zene szólt. Egy órán keresztül zenekarok, együttesek, pávakörök szórakoztatták a majális résztvevőit. Közben a színes forgatag megrohamozta az árusokat, a falatozóhelyeket, ismerősök, jó barátok kis csoportokba verődve jóízű beszélgetéseket rögtönöztek. Az Erdőgyöngye vendéglő kertjében sokan falatoztak az erdei asztaloknál. Csiszár István, Horváth Attila, Tuboly Kálmán és Dokrori Krisztián diákok vidáman fogyasztották a virsliket. — Társasággal jöttünk, odébb vannak a többiek, még legalább tízen — mondták. — Jó kiruccanni ide a friss levegőre, meg aztán van egy-két jó műsor is. Az előbb a Jazz-balettet láttuk. Később visszasétálunk a városba, este utcabál lesz, azt nem lehet kihagyni, ízlik a virsli. A Sétakert környékén Elegánsan öltözött házaspárok, tornacipős tinédzserek, színes léggömböket és apró zászlókat szorongató gyerekek, jókedvűen diskuráló munkahelyi csoportok tartottak tegnap délelőtt fél tíz tájban a nagykanizsai Sétakert irányába az idei május elsejei rendezvények színhelye felé. — Nekem nem furcsa, régen is itt rendezték mindig a majálist — mondja egy őszülő hajú asszony, aki két kisgyerekkel tart a liget felé. mm Hím»** Ajándék a munka ünnepére Az állami gazdaság dolgozóinak többsége délután a Szafiki-tavakhoz is kirándult, az érdeklődőket különbusszal szállították a helyszínre. A kollektíva a munka ünnepe alkalmából vehette birtokba az új szabadidőközpont szépen rendbehozott épületét. Igaz, a bebútorozás még egy kicsit várat magára, de hamarosan pihenni, kikapcsolódni rendszeresen kijárhatnak a dolgozók családtagjaikkal. S természetesen tovább folytatják a szabadidő-központ környékének kiépítését. A jövő évben , amikoris megalakulásának 40. évfordulóját köszönti a gazdaság , már sátortáborozásra is alkalmas lesz a pihenőház környéke, felavatják az új sportpályákat, s kialakítanak saját fürdő- és pancsolómedencét is. Történelmi várjáték Lentiben A város dolgozói délután ismét a strandra látogattak, ahol színpompás kuruckori várjáték elevenedett meg a Sólyom László Művelődési Központ és a helyi általános iskolák szervezésében. A korhű jelmezbe öltözött diákok vitézi tornákon vettek részt. A szülők bevonásával a gyerekek felnőtt „hadifoglyokat” ejtettek, akik különböző tréfás feladatok megoldása árán szabadulhattak gyermekőrzőik fogságából. A várjáték során a továbbiakban várostromra került sor a strandfürdő magastornyánál, majd a „vár urai és úrnői” bográcsgulyás és sültcsirke lakomán vehettek részt. A jó hangulathoz kuruckori melódiákat szólaltatott meg az alkalmi gyermekkórus. Lufi- és könyvvásár Május 1 - je elmaradhatatlan kelléke a léggömb. Letenyén, a főtéri bazár árusoknak igencsak nagy forgalmuk volt tegnap, a lufin kívül más csecsebecséknek is nagy keletük volt. Nem panaszkodhattak érdektelenségre a könyvárusok sem, akik a művelődési ház bejárata előtt pakolták ki portékájukat. — Minden nagyobb rendezvényen ott vagyunk mi is — mondta Rodek Gyuláné, a könyvtár vezetője, aki segítőjével Pfeiffer Edit könyvtárossal együtt (képünkön) árulta az olvasnivalót. — A legújabb kiadványokat kínáljuk amik csak fél év múlva érkeznek meg a könyvtárba. Különösen nagy keletje volt a Metszési ABC című kötetnek, amely egyidőben országos hiánycikknek számított De fogytak az Egytál étel című kötet példányai is, nem kevésbé a szépirodalmi alkotások és a gyermek könyvek. Májusfa nézőben A májusfát a természet újjászületésének, az ifjúság tavaszi szokásainak Európaszerte ismert szimbolikus kel- Hármas ünnep Az Agráregyetem dolgozóinak a menetében vonult a nyakában a négyéves fiúval Márton László, a Növénytermesztési Tanszék szakembere, míg felesége a hévízi Gyógyfürdő Kórház dolgozója gyerekkocsiban tolta a pár hónapos kislányt. — Minden évben együtt vonultunk amióta párt alkotunk Lacival, Adriennek viszont ez az első találkozása a májussal. Először megszeppent a tömegtől, aztán megbarátkozott a látvánnyal — meséli a fiatal anyuka. Megemlítve a kettős ünnepet, ért a szóból a férj, csupán a kettős jelző ellen tiltakozik. — Nekünk hármas, a feleségemnek az anyák napja mellett a születésnapját is ma ünnepli. lékeként emlegetik. Május elseje előestéjén (éjszakáján) a legények a lányos házak elé osonva állítják fel. Szombaton, az esti órákban Lentikápolnán alig néhány járókelővel találkozunk. Két ház előtt is ott díszeleg a felpántlikázott májusfa. Ám mint kiderül, csupán a gyerekek kedvéért állították a szülők, nagyszülők. Kerkabarabáson, Stángli Zoltánék portáján szintén májusfát látunk. — Mi is csupán a gyerekek örömére állítottuk fel — mosolyog a gazdaasszony. — Régebben a falunkban a legények valóban ezzel okoztak kellemes meglepetést a lányoknak. Napjainkban általában a kultúrházak előtt és a sportpályák mellett díszeleg a „mindenki” májusfája. Kissé furcsáljuk, hogy Zalabaksán egyetlen májusfát sem látunk. — Ez nekem is feltűnt — csóválja a fejét Czigány Józsefije takarítónő. — Korábban ez a hagyomány üde színfoltja volt a községnek. Manapság talán a fiatalok elfoglaltabbak, nem érnek rá ilyesmivel foglalkozni... 1988. május 2., hétfő Gavalléros gesztus Váratlan előmajálisi örömben részesült a múlt hét utolsó munkanapján 120 nagykanizsai óvodás. Ütjük a Sétakertbe vezetett, hogy óvónőik vezetésével megszemléljék a május elsejei programok előkészületeit, a színpad díszítését, a mutatványosok nyüzsgését. Legvonzóbb látványosság számukra a meseutazás elnevezésű csillogó-villogó gyermekringlispil volt. Sóvárogva bámulták a csodát, s arra gondoltak, hogy május 1-jén talán felülhetnek rá. Ám ekkor előlépett a körhinta gazdája. Sorra felpakolta a piciket az ülésekre, s az egy menet 8 forint figyelmen kívül hagyásával, díszkivilágítás és csöngetések közepette, több turnusban megkocsikáztatta a meglepett társaságot. A gyermekeknél csak az óvónők ámultak jobban, akik nemigen szoktak hozzá anyagias világunkban az effajta gavalléros gesztushoz, amit az ovisok Kovács József nagykanizsai fiatalembernek köszönhettek. A csesztregi művelődési ház előtt éppen májusfa állításhoz készülődnek. — Idestova harminc éve, Kerkakutason például olykor több mint húsz májusfát is lehetet látni — pillant a múltba Szabó József, az iskola igazgatója. — Akkoriban még én is cipeltem a hátamon az erdőből a hosszú fenyőfát. Hogy mostanában kevesebben gondolnak erre a hagyományra? Korai lenne még ítéletet mondani, hiszen a fiatalok előtt van még az éjszaka, a májusfa állításának ideje__ Hajnalra lehet, hogy lobogtat néhány felszalagozott fát a májusi szellő. Falunap Csonkahegyháton Csonkahegyháton a május 1-jén rendezett falunap egyik kiemelkedő eseménye volt a falu főterén fellépő Énekmondó együttes műsora. Az együttes színes verses, zenés műsorral szórakoztatta a közönséget. Jugoszláv vendégek A lenti dolgozók majálisán nagy sikert arattak produkciójukkal a jugoszláviai amatőr művészeti csoportok. Csincs Éva, a csentei pávakör vezetője így vélekedett: — örülünk, hogy részt vehetünk a majálison, már öt éve baráti kapcsolatban vagyunk Csömödérrel. Pávakörünk 22 tagú és a csentei „Vlas Lajos Kultúregylet” keretében működünk. Jól érezzük magunkat, vendéglátóink nagyon kedvesek és szívélyesek. „Hosszúfarkú fecske, csentei menyecske...” — csendült fel a dallam a színpadon és nagy tapssal jutalmazta a közönség a pávakör fellépését. A színpad mellett már készülődött a másik jugoszláviai művészeti csoport. — Kebeléről érkeztünk és nagy örömünkre a közelmúltban nyertünk első díjat a Lendva Községi Néptáncszemlén — mondta mosolyogva Pál Erzsébet, a Lendvai Magyar Érdekközösség elnökségének tagja. — Muravidéki táncokkal kedveskedünk a lenti közönségnek tájegységünk népviseletében. A jugoszláv küldöttség vezetője Ali Leon, a Lendva Községi Pártbizottság szervező titkára. — Nagyon örülünk, hogy a határmenti baráti kapcsolatokban ilyen közel kerültünk egymáshoz a közös úton. Jó dolog, hogy békében és jó hangulatban együtt ünnepelhetünk. Egy kis politizálás Hiába az ünnep, de azért politizálásra kaphatók az emberek. — Igen, a beszédben is elhangzott, hogy milyen gondokkal küzd az ország, s hogy milyen feladatok előtt állunk. Utaltak a pártértekezletre is — mondja Labrincz Sándor, aki a mentőszolgálattól ment nyugdíjba. Ez bizony mindenütt beszédtéma, s nagy a várakozás, hiszen az életszínvonallal, a lakáshelyzettel gondok vannak. — Lesz-e kibontakozás és majd újra életszínvonalemelkedés. Ezek a fő kérdések — véli Horváth György az üveggyár esztergályosa. — Azt hiszem ezt már több munkával és csupán túlórázással nehéz lesz elérni. A beszélgetés Kanizsán hangzott el. SZÖVEG: Bozsér Erzsébet, Gelencsér Gábor, Háry László, Kaiser László, László Mária, Pillér Éva, Rikli Ferenc, Völgyi Ferenc. KÉP: Kiss Ferenc, Mészáros László, Polgár Tamás, Szakony Attila, Tóth Cinda. Sakk-szimultán Nagykanizsán