Zalai Hírlap, 1988. július (44. évfolyam, 157-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) miatt érzett aggodalmat és felháborodást fejezi ki. Minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár tudatában van annak, hogy közös jövőnket csak egymásra utalt népeink megértése, barátsága és összefogása alapozhatja meg a mában. — Elvi politikánk változatlanul arra irányul, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel normalizáljuk viszonyunkat, és fejlesszük kapcsolatainkat. A párt és a kormány részéről, valamint a sajtóban újra és újra hangot adtunk azon készségünknek, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásában és megoldásában konstruktív partnerek vagyunk. Álláspontunk lényegéről a két párt között május-júniusban lezajlott levélváltásról közzétett nyilatkozatban is szóltunk. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolatainkban nem sikerült előrelépnünk. Sőt, a helyzet sajnálatos módon tovább romlik. A román fél elutasította javaslatainkat, vagy nem is válaszolt azokra; hasonló kezdeményezéseket a maga részéről nem tett. Azonos szövetségi rendszerhez tartozó országok esetében különösen súlyosnak minősül az, hogy a román kormány — amely eddig is korlátozta ottani külképviseleteink jogszerű tevékenységét , felszólított bennünket kolozsvári főkonzulátusunk bezárására, vezetőjét és munkatársait pedig kiutasította Románia területéről. (A főkonzulátus személyzetének és ingóságainak hazaszállítása egyébként június 30-án 16 óráig megtörtént.) A jövőben változatlanul határozottságot kell tanúsítanunk érdekeink védelmében és konstruktivitást a problémák megoldását szolgáló lépések együttes kimunkálásában. Ebben a szellemben továbbra is készek vagyunk külügyminisztereink és a két párt központi bizottsági titkárainak találkozójára, a tavasszal közösen elhatározott miniszterelnöki megbeszélések megfelelő előkészítésére. Szűrös Mátyás végezetül utalt arra, hogy az elmúlt hetekben, napokban számos képviselő azzal a javaslattal fordult az Országgyűlés elnökéhez, hogy a törvényhozó testület foglaljon állást a román vezetés jogsértő, antihumánus intézkedéseivel, különösen a településrendezésre vonatkozó tervével kapcsolatban. A külügyi bizottság áttekintette a kialakult helyzetet és felelősségteljes mérlegelés után arra a következtetésre jutott: a magyar népszuverenitást megtestesítő Országgyűlés foglalkozzék e kérdéssel és álláspontját dokumentumban is rögzítse. A külügyi bizottság elkészítette az állásfoglalás tervezetét, és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Kértem a képviselőket: az indítványt vitassák meg, fogadják el és döntsenek amellett, hogy azt hivatalosan eljuttatják a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének. Az indítvány kapcsán Boldizsár Iván (országos lista), Schöner Alfréd (országos lista) és Barcs Sándor (országos lista) fejtette ki véleményét. Ezt követően Szűrös Mátyás mondott köszönetet a hozzászólásokért, és kérte az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottság elnökét és titkárát, hogy az elhangzott javaslatok alapján véglegesítsék a szöveget, mutassák be az Országgyűlés elnökének és adják át a sajtónak. Szavazás következett: az előterjesztést, annak közzétételét, a javasolt módosításokkal, s eljuttatását a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűléséhez, az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. Az elfogadott ügyrendnek megfelelően interpellációk következtek. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet Fajtakísérleti Állomásának vezetője még az elmúlt ülésszakon interpellált az Országos Árhivatal elnökéhez a lakossági elektromos áram fogyasztói árának egységesítése tárgyában. Az akkor kapott választ sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így az interpellációval kapcsolatos vizsgálatot az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint ipari bizottsága végezte el. Együttes jelentésükről határoztak most a képviselők. A két bizottság az interpellációban foglalt kérdés megvizsgálására és a szükséges javaslat megtételére albizottságot hozott létre. E testület egyebek között megállapította, hogy a jelenleg érvényben levő tarifarendszer nem ösztönöz a villamosenergia racionálisabb felhasználására. Ugyancsak megállapította az albizottság, hogy a mai helyzet — a területi differenciálás — nem felel meg az objektív követelményeknek, tehát az interpellációban felvetett rendezési igény jogos. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szükséges feltételek megteremtésével, az általános árpolitikai intézkedések keretén belül rendezze a villamosenergia-tarifarendszer problémáit. A tarifarendezés előkészítését és a végrehajtását úgy javasolták, hogy az új díjrendszer fokozatos bevezetése 1989-ben kezdődjön meg és 1991-ig fejeződjék be. A jelentésben foglaltakkal Pálfi Dénes képviselő és dr. Szikszay Béla, az Országos Árhivatal elnöke egyetértett. Pálfi Dénes ugyanakkor megjegyezte: bízik a kormányban, hogy" 1989-ben az első lépést valóban megteszi ebben a kérdésben. Az Országgyűlés az együttes bizottsági jelentést 40 ellenszavazattal és 7 tartózkodással elfogadta. Ezután — más interpellációk mellett — Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt kérdezte a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől: van-e remény a Hévízi-tó megmentésére, elégséges-e a bányászati vízkivétel most elhatározott csökkentése, marad-e víz 1993-ig, a bányászat tervezett megszüntetéséig a tóban? Maróthy László válaszában elmondta: két minisztertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet és kezdeményezik az intézkedések életbe léptetését. A három minisztérium szakértői a közelmúltban egyeztették álláspontjukat, s a Magyar Tudományos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek, s további elképzelések kidolgozása előkészítés alatt van, ezek egy része azonban elhamarkodottnak tűnik. Az elmúlt hetek vizsgálata alapján közvetlen összefüggést találtak a nyirádi buxitbánya vízkiemelése és a Hévízi-tó vízhozamának csökkenése között, igaz, a karsztvíz kiemelését tíz évvel később követi a hévíz hozamának csökkenése. Maróthy László ezután elkanyarodva a konkrét kérdéstől, részletes szakmai értékelést adott az egész dunántúli karsztvíz-rendszer állapotáról, hangsúlyozva, hogy a vízháztartás egyensúlya felborult. Már nem egyszerűen a víz fogyásáról, hanem az áramlások megváltozásáról, az egész térség ökoszisztémájának módosulásáról van szó, s a folyamatok egy része visszafordíthatatlan. Visszatérve a Hévízi-tó problémájához, Maróthy László elmondta, hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vízének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökkentését. Az elképzelések szerint 1993 után nem engedélyeznek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérőrendszerei jól működnek — nem tartotta megnyugtatónak, hogy érdekelt fél kezében vannak a mérőműszerek, ezért szükségesnek ítélte, hogy az egész folyamat figyelemmel követését egy pártatlan szervezet vegye át. Ennek költségeit talán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondotta végezetül. Interpellációk A magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról” Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” területrendezési program végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város és falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói: Európa, s az egész emberiség közös anyagi és szellemi örökségének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre” hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségűeknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget jelentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, közösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. . A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „modernizálásával” együttjáró kényszerű lakóhelyváltoztatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátolzó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tartására Románia is számos nemzetközi dokumentumban — így az Egyesült Nemzetek Szervezete „ a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában”, valamint a Helsinki Záróokmányban a legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kifejezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felülvizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, eltekint azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a román nép közeledésének, barátsága elmélyítésének, a két ország internacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar Országgyűlés felhívja a Román Nagy Nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az érdemi együttműködésre. mm himup Alkotmány-előkészítő bizottságot választott az Országgyűlés Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra hozott úgynevezett „demokrácia csomagtervvel” kapcsolatban is. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának júniusi ülése elé terjesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — kis módosítással — egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a Parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok irányáról, a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről, megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott, alkotmány-előkészítő bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács- Kiskun m. 13. vk.) lett. A határozatot kiegészítő indítványok között a képviselők két új tagot is a bizottságba választottak. Ugyancsak módosító indítványként hangzott el, hogy az előkészítő bizottságban minden megyéből legalább egy képviselő kapjon helyet. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. (MTI) 1988. július 2., szombat Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Várkonyi Péter külügyminiszter Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására július 4-én, hétfőn baráti, munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. (MTI) Magyar-amerikai külügyi tárgyalások Washington, (MTI): Kovács László külügyminiszter-helyettes az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghívására június 29-én és 30-án látogatást tett Washingtonban. A magyar diplomata találkozott John C. Whiteheaddel, a külügyminiszter első helyettesével, Rozanne Ridgway-vel, európai ügyekben illetékes; Richard Schifferrel, emberi jogi kérdésekben illetékes; és Eugene McAllisterrel, gazdasági együttműködésben illetékes külügyminiszter-helyettesekkel; Allen Moore kereskedelmi miniszterhelyettessel, továbbá a külügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács más vezető munkatársaival. A megbeszéléseken áttekintették a keleti—nyugati viszony, a fegyverzetkorlátozás, valamint az európai biztonsági és együttműködési folyamat legfontosabb kérdéseit. Mindkét részről pozitívan értékelték a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását. Egybehangzóan megállapították, hogy a két ország viszonyának kiemelkedő fontosságú eseménye lesz az MSZMP főtitkárának, a magyar kormány elnökének közelgő látogatása. Az RKP KB a magyar-román viszonyról Bukarest, (MTI): A román sajtóban pénteken közzétették az RKP KB június 28-iki ülésének határozatát, amely foglalkozik a magyar-román viszonnyal is. A határozat szerint a KB teljes mértékben elfogadta Nicolae Ceausescu főtitkár értékelését az RKP KB és az MSZMP KB levélváltásáról és a két ország viszonyának jelenlegi helyzetéről. A határozat szerint a két párt közötti, a kapcsolatok javítását célzó tárgyalások óhaját kifejező levélváltás után is folytatódtak Magyarországon a „Románia politikáját befeketítő nyilatkozatok, mindenféle anyagokat közöltek, újabb sovén, nacionalista, románellenes és szocialistaellenes megnyilvánulások voltak, amelyek közül egyeseket az ország hivatalos párt és állami szerveinek jóváhagyásával, sőt védnöksége alatt szerveztek.” A KB plénuma jóváhagyta „az RKP KB arra vonatkozó kezdeményezését és javaslatát, hogy szervezzenek találkozót az RKP KB és az MSZMP KB küldöttségei között a román és magyar kapcsolatok helyzetének megvitatására.” E helyzet a román határozat szerint a magyar fél egyoldalú akciói következtében alakult ki. A KB plénuma bízik abban, hogy a román—magyar kapcsolatokban felmerült súlyos problémákat minél hamarabb túlhaladják, a két ország és nép, a szocializmus, a megértés és együttműködés érdekében — mutat rá a határozat. Befejezte munkáját az SZKP 19. országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Másának kérdését. Ma a jövedelmek egy részét elvonják a minisztériumok javára, ahelyett, hogy azokat az öszszegeket a gyárak fejlesztésére fordítanák. A szovjet csapatok 1979 végén a törvényes kabuli kormány kérésére, a szovjet—afgán barátsági és segítségnyújtási szerződés értelmében, az ENSZ alapszabályzatával összhangban vonultak be Afganisztánba, s most a Genfben aláírt megállapodás értelmében távoznak az országból — mondta a hozzászólók sorában Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni korlátozott létszámú szovjet csapattest parancsnoka. — Nyugaton arról írnak — folytatta —, hogy vereséggel távozunk, nem akarják megérteni, hogy nem győzni mentünk Afganisztánba, hanem asszonyokat és gyerekeket, falvakat és városokat megmenteni. Ezt a feladatot becsülettel teljesítettük. A tábornok érthetetlennek nevezte, hogy egyesek megkérdőjelezik a fiatal katonák hősiességét. A pénteki munkanapon, ezen belül is a délutáni ülésen hangzottak el a pártértekezlet „legélesebb” felszólalásai — állapították meg egyöntetűen a szovjet pártkonferencia küldöttei a zárszót megelőző szünetben. A nap legtöbb megjegyzést kiváltó felszólalása Borisz Jelciné volt. A tévéadásban megszólaló küldöttek is különbözőképpen ítélték meg a felszólalást, csakúgy mint a volt moszkvai első titkár ügyének egészét. Egyöntetű volt ugyanakkor a megszólalók véleménye abban, hogy a tavaly novemberi KB-ülésről, így Borisz Jelcin felszólalásáról és a kialakult vitáról lényegesen alaposabb, bővebb tájékoztatásra lett volna szükség. Jelcin felszólalásával, politikai rehabilitációjának kérésével összefüggésben a délutáni ülésen szót kért Jegor Ligacsov,a az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Megállapította, hogy Jelcin felszólalásában vannak ésszerű elemek, de az egész beszéd azt bizonyítja, hogy Jelcin nem vonta le a szükséges következtetéseket hibáiból, illetve elvtársai elvszerű bírálataiból. A szovjet pártvezető Jelcinhez fordulva emlékeztetett annak több hibás cselekedetére PB póttagsága és a moszkvai városi pártbizottság első titkári posztjának betöltése idején, valamint az azt követő időszakban. Rámutatott: nincs semmilyen alap arra, hogy bármilyen formában megváltoztassák az 1987 októberi KB-ülés határozatának Jelcin álláspontját értékelő részét. Moszkva, (TASZSZ): Mihail Gorbacsov zárszavával ért véget pénteken az SZKP XIX. országos értekezlete. Az SZKP KB főtitkára a párt történetének kiemelkedő eseményeként jellemezte a tanácskozást. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX A Bartók-hamvak Franciaországban Bartók Béla hamvai a zeneszerző két fiának, Bélának és Péternek a kíséretében péntek este megérkeztek az európai szárazföldre. A Queen Elisabeth II. óceánjáró 18.30 órakor állt meg Cherbourg kikötőjében. Világbanki kölcsön A Világbank és Magyarország képviselői július 1-jén Washingtonban két kölcsön felvételére vonatkozó megállapodást írtak alá. Ezek értelmében a Világbank 200 millió USA dollár kölcsönt nyújt a Magyar Népköztársaságnak az ipari ágazati szerkezetkiigazítási programra, míg a technológia-fejlesztési programra, a Magyar Nemzeti Bankkal 50 millió dollár összegű kölcsönmegállapodást kötött. Osztrák pártok Romániáról Ausztria két legnagyobb pártja, a kormánykoalíciót alkotó Szocialista Párt (SPÖ) és Néppárt (ÖVP) közös parlamenti határozattervezetet dolgozott ki, amely állást foglal a romániai német és magyar anyanyelvű kisebbség védelmében. Kínai nyilatkozat Kambodzsáról Pénteken Pekingben ismertették a kínai külügyminisztérium Kambodzsáról szóló nyilatkozatát. Ez egyebek között sürgeti, hogy Norodom Szihanuk vezetésével alakuljon négypárti ideiglenes koalíciós kormány, s a vietnami csapatkivonásokat és a szabad választásokat nemzetközi felügyelettel tartsák meg.