Zalai Hírlap, 1988. július (44. évfolyam, 157-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) miatt érzett aggodalmat és felháborodást fejezi ki. Minden felelősen gondol­kodó magyar állampolgár tudatában van annak, hogy közös jövőnket csak egymásra utalt népeink megértése, barátsága és összefogása alapozhatja meg a mában. — Elvi politikánk változat­lanul arra irányul, hogy min­den rendelkezésünkre álló eszközzel normalizáljuk vi­szonyunkat, és fejlesszük kap­csolatainkat. A párt és a kormány részé­ről, valamint a sajtóban újra és újra hangot ad­tunk azon készségünknek, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásá­ban és megoldásában konstruktív partnerek va­gyunk. Álláspontunk lényegéről a két párt között május-­­jú­­niusban lezajlott levélváltás­ról közzétett nyilatkozatban is szóltunk. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolatainkban nem sike­rült előrelépnünk. Sőt, a helyzet sajnálatos módon to­vább romlik. A román fél elutasította javaslatainkat, vagy nem is válaszolt azokra; ha­sonló kezdeményezéseket a maga részéről nem tett. Azonos szövetségi rendszer­hez tartozó országok esetében különösen súlyosnak minősül az, hogy a román kormány — amely eddig is korlátozta ottani külképviseleteink jog­szerű tevékenységét , fel­szólított bennünket kolozsvá­ri főkonzulátusunk bezárásá­ra, vezetőjét és munkatársait pedig kiutasította Románia területéről. (A főkonzulátus személyzetének és ingóságai­nak hazaszállítása egyébként június 30-án 16 óráig meg­történt.) A jövőben változatlanul ha­tározottságot kell tanúsíta­nunk érdekeink védelmében és konstruktivitást a­ problé­mák megoldását szolgáló lé­pések együttes kimunkálásá­ban. Ebben a szellemben továbbra is készek va­gyunk külügyminiszte­reink és a két párt köz­ponti bizottsági titkárai­nak találkozójára, a ta­vasszal közösen elhatáro­zott miniszterelnöki meg­beszélések megfelelő elő­készítésére. Szűrös Mátyás végezetül utalt arra, hogy az elmúlt hetekben, napokban számos képviselő azzal a javaslattal fordult az Országgyűlés elnö­kéhez, hogy a törvényhozó testület foglaljon állást a ro­mán vezetés jogsértő, anti­­humánus intézkedéseivel, kü­lönösen a településrendezésre vonatkozó tervével kapcso­latban. A külügyi bizottság áttekintette a kialakult hely­zetet és felelősségteljes mér­legelés után arra a következ­tetésre jutott: a magyar nép­szuvereni­tást megtestesítő Ország­­gyűlés foglalkozzék e kér­déssel és álláspontját do­kumentumban is rögzítse. A külügyi bizottság elkészí­tette az állásfoglalás terveze­tét, és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Kérte­m a képviselőket: az indítványt vitassák meg, fo­gadják el és döntsenek amel­lett, hogy azt hivatalosan el­juttatják a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzet­­gyűlésének. Az indítvány kapcsán Boldi­zsár Iván (országos lista), Schöner­ Alfréd (országos lista) és Barcs Sándor (országos lista) fejtette ki véleményét. Ezt követően Szűrös Mátyás mondott köszönetet a hozzá­szólásokért, és kérte az Or­szággyűlést, bízza meg a kül­ügyi bizottság elnökét és tit­kárát, hogy az elhangzott ja­vaslatok alapján véglegesítsék a szöveget, mutassák be az Országgyűlés elnökének és ad­ják át a sajtónak. Szavazás következett: az elő­terjesztést, annak közzétételét, a javasolt módosításokkal, s eljuttatását a Román Szocia­lista Köztársaság Nagy Nem­zetgyűléséhez, az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. Az elfogadott ügyrendnek megfelelően interpellációk kö­vetkeztek. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minő­sítő Intézet Fajtakísérleti Ál­lomásának vezetője még az el­múlt ülésszakon interpellált az Országos Árhivatal elnökéhez a lakossági elektromos áram fogyasztói árának egységesíté­se tárgyában. Az akkor kapott választ sem ő, sem az Ország­­gyűlés nem fogadta el, így az interpellációval kapcsolatos vizsgálatot az Országgyűlés terv- és költségvetési, vala­mint ipari bizottsága végezte el. Együttes jelentésükről ha­tároztak most a képviselők. A két bizottság az interpel­lációban foglalt kérdés meg­vizsgálására és a szükséges ja­vaslat megtételére albizottsá­got hozott létre. E testület egyebek között megállapította, hogy a jelenleg érvényben le­vő tarifarendszer nem ösztö­nöz a villamosenergia racioná­lisabb felhasználására. Ugyan­csak megállapította az albi­zottság, hogy a mai helyzet — a területi differenciálás — nem felel meg az objektív köve­telményeknek, tehát az inter­pellációban felvetett rendezési igény jogos. Ezért az Ország­­gyűlés felkéri a kormányt, hogy­ a szükséges feltételek megteremtésével, az általános árpolitikai intézkedések kere­tén belül rendezze a villamos­­energia-tarifarendszer problé­máit. A tarifarendezés előkészí­tését és a végrehajtását úgy javasolták, hogy az új díjrendszer fokozatos be­vezetése 1989-ben kezdőd­jön meg és 1991-ig fejeződ­jék be. A jelentésben foglaltakkal Pálfi Dénes képviselő és dr. Szikszay Béla, az Országos Ár­hivatal elnöke egyetértett. Pálfi Dénes ugyanakkor meg­jegyezte: bízik a kormányban, hogy" 1989-ben az első lépést valóban megteszi ebben a kér­désben. Az Országgyűlés az együttes bizottsági jelentést 40 ellenszavazattal és 7 tartózko­dással elfogadta. Ezután — más interpellációk mellett — Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Heli­kon Kastélymúzeum igazgató­ja azt kérdezte a környezet­­védelmi és vízgazdálkodási mi­nisztertől: van-e remény a Hévízi-tó megmentésére, elég­séges-e a bányászati vízkivétel most elhatározott csökkentése, marad-e víz 1993-ig, a bányá­szat tervezett megszüntetéséig a tóban? Maróthy László válaszában elmondta: két minisztertár­sával, Csehák Judittal és Be­­recz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet és kez­deményezik az intézkedések életbe léptetését. A három mi­nisztérium szakértői a közel­múltban egyeztették álláspont­jukat, s a Magyar Tudomá­nyos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek, s további el­képzelések kidolgozása elő­készítés alatt van, ezek egy része azonban elha­markodottnak tűnik. Az elmúlt hetek vizsgálata alapján közvetlen összefüggést találtak a nyirádi buxitbánya vízkiemelése és a Hévízi-tó vízhozamának csökkenése kö­zött, igaz, a karsztvíz kieme­lését tíz évvel később követi a hévíz hozamának csökkené­se. Maróthy László ezután elka­nyarodva a konkrét kérdéstől, részletes szakmai értékelést adott az egész dunántúli karsztvíz-rendszer állapotáról, hangsúlyozva, hogy a vízház­tartás egyensúlya felborult. Már nem egyszerűen a víz fo­gyásáról, hanem az áramlások megváltozásáról, az egész tér­ség ökoszisztémájának módo­sulásáról van szó,­ s a folyama­tok egy része visszafordítha­tatlan. Visszatérve a Hévízi-tó prob­lémájához, Maróthy László el­mondta, hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vízének ál­lapota csekély mértékben rom­lani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökken­tését. Az elképzelések szerint 1993 után nem engedélyez­nek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a ki­emelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérőrendszerei jól működnek — nem tartot­ta megnyugtatónak, hogy ér­dekelt fél kezében vannak a mérőműszerek, ezért szüksé­gesnek ítélte, hogy az egész folyamat figyelemmel követé­sét egy pártatlan szervezet ve­gye át. Ennek költségeit talán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondotta vé­gezetül. Interpellációk A magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról” Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaság­ban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” területrendezési program végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai település­­szerkezet modernizálását, a város és falu közötti különb­ség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági föld­terület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek sze­rint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csök­kenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlament­jei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került.­­ Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodal­mát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói: Európa, s az egész emberi­ség közös an­yagi és szellemi örökségének elidegeníthetet­len részét alkotják. A „szocialista fejlődésre” hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségűeknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget je­lentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, kö­zösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A te­rületrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. . A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „mo­dernizálásával” együttjáró kényszerű lakóhelyváltoztatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátolzó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jo­gokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocia­lizmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egye­temes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tartására Románia is szá­mos nemzetközi dokumentumban — így az Egyesült Nem­zetek Szervezete „ a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában”, valamint a Helsinki Záróokmányban a legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kifejezi remé­nyét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya fe­lülvizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, eltekint azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a ma­gyar és a román nép közeledésének, barátsága elmélyíté­sének, a két ország internacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A ma­gyar Országgyűlés felhívja a Román Nagy Nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szelle­mében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problé­mák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatla­nul kész az érdemi együttműködésre. mm himup Alkotmány-előkészítő bizottságot választott az Országgyűlés Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra ho­zott úgynevezett „demokrácia csomagtervvel” kapcsolatban is. Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­gának júniusi ülése elé ter­jesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testü­let most­ — kis módosítással — egyhangúlag határozati erő­re emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szep­temberi ülésszakon adjon tájékoztatást a Parlament­nek a politikai intézmény­­rendszer reformjával kap­csolatos tervekről, azok irányáról, a megalkotan­dó jogszabályok sorrendjéről, megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott, alkotmány-előkészítő bizottsá­got választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vo­natkozó — előzetesen kidolgo­zott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács- Kiskun m. 13. vk.) lett. A határozatot kiegészítő in­dítványok között a képviselők két új tagot is a bizottságba választottak. Ugyancsak módo­sító indítványként hangzott el, hogy az előkészítő bizottságban minden megyéből legalább egy képviselő kapjon he­lyet. Az Országgyűlés nyári ülés­szaka ezzel befejezte munká­ját. (MTI) 1988. július 2., szombat Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Várkonyi Péter külügyminiszter Bohuslav Chnoupek­­nek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügymi­niszterének meghívására július 4-én, hétfőn baráti, munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. (MTI) Magyar-amerikai külügyi tárgyalások Washington, (MTI): Kovács László külügyminiszter-helyet­tes az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának meghí­vására június 29-én és 30-án látogatást tett Washingtonban. A magyar diplomata találko­­­zott John C. Whiteheaddel, a külügyminiszter első helyette­sével, Rozanne Ridgway-vel, európai ügyekben illetékes; Ri­chard Schifferrel, emberi jo­gi kérdésekben illetékes; és Eugene McAllisterrel, gazda­sági együttműködésben illeté­kes külügyminiszter-helyette­sekkel; Allen Moore kereske­delmi miniszterhelyettessel, továbbá a külügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács más vezető munkatársaival. A megbeszéléseken áttekin­tették a keleti—nyugati vi­szony, a fegyverzetkorlátozás, valamint az európai biztonsági­­ és együttműködési folyamat legfontosabb kérdéseit. Mind­két részről pozitívan értékel­ték a magyar—amerikai kap­csolatok alakulását. Egybe­hangzóan­ megállapították, hogy a két ország viszonyának kiemelkedő fontosságú esemé­nye lesz az MSZMP főtitkárá­nak, a magyar kormány elnö­kének közelgő látogatása. Az RKP KB a magyar-román viszonyról Bukarest, (MTI): A román sajtóban pénteken közzétették az RKP KB június 28-iki ülé­sének határozatát, amely fog­lalkozik a magyar-román vi­szonnyal is. A határozat sze­rint a KB teljes mértékben el­fogadta Nicolae Ceausescu fő­titkár értékelését az RKP KB és az MSZMP KB levélváltá­sáról és a két ország viszonyá­nak jelenlegi helyzetéről. A határozat szerint a két párt közötti, a kapcsolatok javítását célzó tárgyalások óhaját kife­jező levélváltás után is folyta­tódtak Magyarországon a „Ro­mánia politikáját befeketítő nyilatkozatok, mindenféle anyagokat közöltek, újabb so­­vén, nacionalista, románelle­nes és szocialistaellenes meg­nyilvánulások voltak, amelyek közül egyeseket az ország hi­vatalos párt és állami szervei­nek jóváhagyásával, sőt véd­nöksége alatt szerveztek.” A KB plénuma jóváhagyta „az RKP KB arra vonatkozó kezdeményezését és javaslatát, hogy szervezzenek találkozót az RKP KB és az MSZMP KB küldöttségei között a román és magyar kapcsolatok helyzeté­nek megvitatására.” E hely­zet a román határozat szerint a magyar fél egyoldalú akciói következtében alakult ki. A KB plénuma bízik abban, hogy a román—magyar kapcsolatok­ban felmerült súlyos problé­mákat minél hamarabb túlha­ladják, a két ország és nép, a szocializmus, a megértés és együttműködés érdekében — mutat rá a határozat. Befejezte munkáját az SZKP 19. országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Másának kérdését. Ma a jö­vedelmek egy részét elvonják a minisztériumok javára, ahelyett, hogy azokat az ösz­­szegeket a gyárak fejlesztésé­re fordítanák. A szovjet csapatok 1979 vé­gén a törvényes kabuli kor­mány kérésére, a szovjet—af­gán barátsági és segítségnyúj­tási szerződés értelmében, az ENSZ alapszabályzatával összhangban vonultak be Af­ganisztánba, s most a Genf­ben aláírt megállapodás ér­telmében távoznak az ország­ból — mondta a hozzászólók sorában Borisz Gromov altá­bornagy, az afganisztáni kor­látozott létszámú szovjet csa­pattest parancsnoka. — Nyu­gaton arról írnak — folytat­ta —, hogy vereséggel távo­zunk, nem akarják megérte­ni, hogy nem győzni men­tünk Afganisztánba, hanem asszonyokat és gyerekeket, falvakat és városokat meg­menteni. Ezt a feladatot be­csülettel teljesítettük. A tá­bornok érthetetlennek nevez­te,­ hogy egyesek megkérdője­lezik a fiatal katonák hősies­ségét. A pénteki munkanapon, ezen belül is a délutáni ülé­sen hangzottak el a pártérte­kezlet „legélesebb” felszólalá­sai — állapították meg egy­öntetűen a szovjet pártkonfe­rencia küldöttei a zárszót megelőző szünetben. A nap legtöbb megjegyzést kiváltó felszólalása Borisz Jel­ciné volt. A tévéadásban meg­szólaló küldöttek is különbö­zőképpen ítélték meg a fel­szólalást, csakúgy mint a volt moszkvai első titkár ügyének egészét. Egyöntetű volt ugyan­akkor a megszólalók vélemé­nye abban, hogy a tavaly no­vemberi KB-ülésről, így Bo­risz Jelcin felszólalásáról és a kialakult vitáról lényegesen alaposabb, bővebb tájékozta­tásra lett volna szükség. Jelcin felszólalásával, poli­tikai rehabilitációjának kéré­sével összefüggésben a délutá­ni ülésen szót kért Jegor Li­­gacsov,a az SZKP KB PB tag­ja, a KB titkára. Megállapí­totta, hogy Jelcin felszólalá­sában vannak ésszerű ele­mek, de az egész beszéd azt bizonyítja, hogy Jelcin nem vonta le a szükséges követ­keztetéseket hibáiból, illetve elvtársai elvszerű bírálatai­ból. A szovjet pártvezető Jel­cinhez fordulva emlékezte­tett annak több hibás csele­kedetére PB póttagsága és a moszkvai városi pártbizottság első titkári posztjának betöl­tése idején, valamint az azt követő időszakban. Rámuta­tott: nincs semmilyen alap ar­ra, hogy bármilyen formában megváltoztassák az 1987 ok­tóberi KB-ülés határozatának Jelcin álláspontját értékelő részét. Moszkva, (TASZSZ): Miha­il Gorbacsov zárszavával ért véget pénteken az SZKP XIX. országos értekezlete. Az SZKP KB főtitkára a párt történetének kiemelkedő eseményeként jellemezte a ta­nácskozást. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX A Bartók-hamvak Franciaországban Bartók Béla hamvai a ze­neszerző két fiának, Bélának és Péternek a kíséretében péntek este megérkezte­k az európai szárazföldre. A Queen Elisabeth II. óceánjáró 18.30 órakor állt meg Cherbourg kikötőjében. Világbanki kölcsön A Világbank és Magyaror­szág képviselői július 1-jén Washingtonban két kölcsön felvételére vonatkozó megál­lapodást írtak alá. Ezek ér­telmében a Világbank 200 millió USA dollár kölcsönt nyújt a Magyar Népköztársa­ságnak az ipari ágazati szer­kezetkiigazítási programra, míg a technológia-fejlesztési programra, a Magyar Nem­zeti Bankkal 50 millió dollár összegű kölcsönmegállapodást kötött. Osztrák pártok Romániáról Ausztria két legnagyobb pártja, a­­ kormánykoalíciót alkotó Szocialista Párt (SPÖ) és Néppárt (ÖVP) közös par­lamenti határozattervezetet dolgozott ki, amely állást fog­lal a romániai német és ma­gyar anyanyelvű kisebbség védelmében. Kínai nyilatkozat Kambodzsáról Pénteken Pekingben ismer­tették a kínai külügyminisz­térium Kambodzsáról szóló nyilatkozatát. Ez egyebek kö­zött sürgeti, hogy Norodom Szihanuk vezetésével alakul­jon négypárti ideiglenes koa­líciós kormány, s a vietnami csapatkivonásokat és a sza­bad választásokat nemzetközi felügyelettel tartsák meg.

Next