Zalai Hírlap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

2 Németh Miklós nyilatkozata a Welt am Sonntagnak (Folytatás az 1. oldalról.) pártmozgalom meghatározó jegyeivel. Egy ilyen egység nem stabilizálható — idézte a lap a miniszterelnököt. Németh Miklós az újság elő­zetes ismertetésében a legha­tározottabb igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy komo­lyan gondolja-e a szabad vá­lasztásokat. — Magyarország törekvései során mindenekelőtt Mihail Gorbacsovtól kap egyértelmű támogatást. Nem tagadható mindamel­lett, hogy a szovjet veze­tésben vannak olyan erők is, amelyeknél bizonyos aggodalom tapasztalható a magyarországi reformfolya­matokkal kapcsolatban amiatt, hogy a viszonyok esetleg anar­chikussá válhatnak. Németh Miklós hozzáfűzte: ebben az aggodalomban mi is osztozunk. A Varsói Szerződésre vonat­kozóan a kormányfő nyomaté­kosította : határozottan törek­szünk arra, hogy a Varsói Szerződés működési rendje megújuljon, méghozzá olyan értelemben, hogy jogi garan­ciák biztosítsák azt, hogy a szocialista országok semmilyen módon nem avatkoznak bele­ egymás belső ügyeibe. Németh elismerte — hangzik a Welt am Sonntag ismertetése —, hogy nemcsak a magyar—oszt­rák határ megnyitása miatt tá­madtak jelentékeny egyenet­lenségek a Varsói Szerződés­beli partnerekkel. A lap szerint a Miniszterta­nács elnöke első ízben tisztáz­ta, hogy Magyarország, a határ megnyitása felől döntve, sen­kitől sem kért ehhez enge­délyt.­­ Szuverén állam lé­vén szuverén döntést hoztunk, amelyről a szövetséges orszá­gokat tájékoztattuk, de nem kértük hozzá az engedélyüket. A döntés meghozatalát huma­nitárius megfontolások indo­kolták. A határ megnyitásának fo­gadtatásáról szólva megállapí­totta: az NSZK-ból valóban számos helyről, vezető politi­kusoktól, közéleti személyisé­gektől kaptunk köszönetet hu­manitárius cselekedetünkért. De meg kell mondanom, hogy legalább ennyire örömünkre szolgált az a nagyszámú kö­szönőlevél, amelyet hétközna­pi emberek írtak hozzánk. Ez azt mutatta számunkra, hogy ezt a kérdést mind a politikai pártok, mind a közvélemény egyöntetűséggel ítéli meg az önök országában. Amit tet­tünk, azt persze nem önös ér­dekből tettük, nem azért, hogy elismerést arassunk világszer­te. Komolyan gondoljuk, ami­kor azt mondjuk, hogy Ma­gyarország hasznos tagja akar lenni a „közös európai ház­nak”. Többször leszögeztük elkö­telezettségünket a szöges­drótok nélküli Európa megteremtésére, ahol a ha­tárok összekötik és nem el­választják a nemzeteket. Németh Miklós tudatta, hogy a magyar határ továbbra is nyitva marad. — Ha az NDK állampolgárai szabad elhatáro­zásukból úgy döntenek, hogy nem kívánnak hazatérni, nem tehetjük meg, hogy erőszakkal kényszerítsük őket a hazaté­résre. Ezen az elven a jövőben sem kívánunk semmit sem változtatni. Ugyanakkor re­ményemet fejezem ki, hogy a két német, állam előbb vagy utóbb megegyezésre jut ebben a kérdésben. Véget ért a tüdőgyógyászok nemzetközi konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) ,a módszer eredményesen al­kalmazható a sebészi beavat­kozás kiváltásában. Lényeges kérdés volt a ta­nácskozáson, hogy a tüdőgyó­gyászok a légzőszervek funk­cionális betegségeinek minél korábbi felismerésére töre­kedjenek, például a hörghu­rut, vagy az asztma esetében. A különböző terheléses mód­szerek összehasonlítása ösz­tönzést adott a további kuta­tásokhoz. A légzőszervek gyulladásos betegségeit egyre több, nagyhatású gyógyszerrel lehet gyógyítani, ezért végte­lenül nehéz megtalálni a ha­tásos, olcsó, mellékhatás nél­küli, jó medicinát. Ebben próbált több előadó — gyógy­szergyáraktól nem befolyásol­va — elemzéseket végezni. Kiemelt figyelem kísérte azt az előadást, amelyben egy hazánkban még nem alkalma­zott új komplex gyógyítási el­járást ismertettek. Ez re­ményt ad arra, hogy a már nem operálható, súlyos álla­potú beteg élethez való esé­lyét megnöveljék. Újdonságo­kat tartalmaztak a daganatos betegségek kemoterápiás ke­zelésében elhangzottak is. A háromnapos kongresszus lehetőséget adott a köhögés­sel, mint betegséggel foglalko­zó orvosok szimpóziumának is, amelyre a Közép-Európá­­ban ezzel foglalkozók szinte valamennyi jelesebb képvise­lője eljött. A tanácskozás zá­ró napján megtartotta köz­gyűlését az Alpok-Adria-Pan­­nónia munkaközösség tüdő­­gyógyász bizottsága is. Dön­töttek abban, hogy következő rendezvényük 1991-ben Triesztben lesz. TELEX TELEX TELEX Gorbacsov az NDK-ba látogat Moszkvában szombaton hi­vatalosan is bejelentették, hogy az NDK vezetőinek meg­hívására Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke október 6—7. kö­zött részt vesz a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségen. Jazov az USA-ba utazott Hivatalos egyesült államok­beli látogatásra utazott va­sárnap Dmitrij Jazov hadse­regtábornok, az SZKP KB PB póttagja, szovjet honvédelmi miniszter. Utazásával partne­re, Richard Cheney amerikai védelmi miniszter meghívásá­nak tesz eleget. MSZDP országos munkaértekezlet A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt november 4. és 6. között Budapesten tartja meg országos kongresszusát, amelynek fő célja lesz a párt megújítása, a program jóvá­hagyása és minden szociálde­mokrata számára hiteles veze­tő tisztségviselők megválasz­tása — hangzott el az MSZDP vasárnap befejeződött orszá­gos munkaértekezletén a MOM Művelődési Házában. Gerlach ismét bírál Bírálta az ország belpoliti­kai helyzetét és nyilvános vi­tát sürgetett a társadalom el­lentmondásairól Manfred Ger­­lach pártelnök, az NDK-beli szabaddemokraták elnöke, aki egyúttal az NDK Államtaná­csának alelnöke is, a Német Liberális Demokrata Párt (LDPD) központi elnökségé­nek pénteki rendezvényén mondott beszédet. Litván állampolgársági törvény Új választási törvény elfo­gadásával szombaton Vilnius­ban befejezte ülésszakát a lit­ván parlament. A litvániai választási törvény a köztársa­ság állampolgárságáról szóló törvényének elfogadtatásáig lesz érvényben. Vietnami cáfolat Nguyen Co Thach külügy­miniszter cáfolta, hogy Viet­nam katonai egységeket ha­gyott volna hátra Kambodzsá­ban. A hanoi kormány állás­­foglalásban szögezte le, hogy a csapatkivonás után a többi érdekelt országon a sor ígére­tei teljesítésében. mlfc imái hírkip Befejeződött a hárompárti kezdeményezés szakértői konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) glasznosztya és bizalom lég­körében folytattak vélemény­­cserét. Az MSZMP szakértői kül­döttségének vezetője, Tabajdi Csaba, a KB osztályvezető he­lyettese a találkozót összegez­ve azt emelte ki, hogy bővült a megvitatott témák köre, hi­szen a továbbra is meghatá­rozó biztonságpolitikai kérdé­seken kívül szóba kerültek például a környezetvédelem­mel és az emberi jogokkal összefüggő gondok is. A ko­rábbiakhoz képest — mutatott rá — bővült a külföldi és a magyar résztvevők köre is. 1948 óta most fordult elő elő­ször az, hogy hét párt egyen­rangúan képviselte Magyaror­szágot egy nemzetközi talál­kozón — mondta Tabajdi Csaba. A tanácskozás alapján reményét fejezte ki, hogy a magyarországi pártoknak sike­rül egyezségre jutniuk az or­szág érdekeivel összefüggő alapvető politikai kérdések­ben. Egy további kérdés a Szo­cialista Internacionálé és a szervezettel kapcsolatban álló magyar pártok viszonyával foglalkozott. Karsten Voigt, a Német Szociáldemokrata Párt képviselője elmondta, hogy csak demokratikus szocialista pártok lehetnek tagjai a nem­zetközi szervezetnek. Az MSZDP képviselője reményét fejezte ki, hogy pártja szoro­sabb szálakat építhet ki a Szocialista Internacionáléval. Tabajdi Csaba azt erősítette meg, hogy az MSZMP nem kérte csatlakozását ehhez a szervezethez. Az MSZMP kongresszusi programterveze­tében azonban van egy kité­tel — a Szocialista Interna­­cionálé megnevezése nélkül —­­s eszerint az „átformálódó vagy megalakuló, vélhetőleg Magyar Szocialista Pártnak nevezett párt a maga nemzet­közi pártkapcsolati bázisát a nyugat-európai szociáldemok­rata, szocialista pártok és az Olasz Kommunista Párt irá­nyában fogja keresni” — mondotta. (MTI) Megalakult a reformszövetség (Folytatás az 1. oldalról.) Fontos kérdésnek tartották a párt személyi megtisztulá­sát, elsősorban oly módon, hogy az maradjon a párt tag­ja, aki egyetért a kongresszu­si döntésekkel, de hangsúlyoz­ták: nem maradhat pártban olyan személy, aki bűnöket követett el és aki korrupció­ban elmarasztalható. Mind­ezek elbírálására etikai bi­zottság felállítását sürgetik. A késő esti órákban nyilat­kozatot fogadott el a küldött­csoport. Ebben kinyilvánítot­ta a reformszövetség megala­kulását, csatlakozásra szólítva mindazokat a küldötteket, akik álláspontjukkal egyetér­tenek és azok kongresszusi képviseletét vállalják. Hang­súlyozza egy olyan új szocia­lista párt létrehozásának szük­ségességét, amely új program­mal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles veze­téssel rendelkezik. A párt vezetésébe csak olyan személyeket javasolnak, akik cselekedeteikkel bizonyították és bizonyítják reform-elköte­­lezettségüket, politikailag és erkölcsileg hitelesek. A Re­formszövetség vezetőjének Kósa Ferencet, szóvivőjének Ágh Attilát, Gazsó Ferencet és Vitányi Ivánt választották meg. A tanácskozás résztvevőit levélben köszöntötte Pozsgay Imre. (MTI) Kongresszus 9­89 Miről és hogyan tanácskoznak Az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusa gyöke­resen különbözik a korábbi, hasonló eseményektől, ennek megfelelően az előkészítés is új tartalmi, politikai és szer­vezési feladatokat jelentett mondotta Domonkos László, a Szervezési, Technikai Bizott­ság titkára az MTI­ Pressnek adott nyilatkozatában. A kül­dötteikkel, illetve a küldött­­csoportokkal való rendszeres dialógus révén lényegében a párttagság véleménye érvé­nyesülhetett a különböző, fon­tos dokumentumok — az alapszabály, a programnyilat­kozat, a beszámoló és az ügy­rend — kialakításában. Talta rákossá­g a pénzzel A területi küldöttcsoportok és a platform alapján szerve­ződő küldöttcsoportok szóvi­vőik révén — ez a 1276 kül­dött egynegyedét, mintegy 300 embert jelent — folyamato­san részt vettek az előkészí­tés munkájában. A cél az volt, hogy a kongresszus elé már döntésre előkészített, alterna­tívákat is tartalmazó előter­jesztések kerüljenek. A vál­tozás külsőségekben is mér­hető: a kongresszus nélkülöz minden olyan megjelenési for­mát, amely a korábbi évtize­dek gyakorlatát jellemezte. A Budapest Kongresszusi Köz­pontban zajló eseményt mun­kakongresszusnak tekintik, s ennek megfelelően, a külsősé­geknél is a takarékosságot tarto­tták szem előtt, mind­össze egyetlen feliratot he­lyeznek el a teremben, szem­ben a küldöttekkel: Demok­rácia, jogállam, szocializmus. A szabad véleménynyilvání­tás új fórumaként mind a földszinten, mind a karzaton a folyosókon, nagyméretű hir­detőtáblák lesznek, melyeken bármely küldött,­ vagy kül­­döttcsoport közzéteheti infor­mációit, véleményét. A kong­resszus oly módon törekszik eredményességre, hogy ez a legkevesebbe kerüljön — jelen­tette ki a Szervezési, Techni­kai Bizottság titkára. Azt is elmondta, hogy a rendezvény mintegy 18 millió forintjába kerül az MSZMP-nek, s ez az összeg megközelítőleg a fele a korábbi kongresszusi költ­ségeknek. A kiadások nagy részét a terembérlet, a szállás és az étkezés köti le, jóllehet a küldöttek elsősorban kollé­giumokban laknak és ott is étkeznek. Ezúttal elmaradnak a díszes delegátusi dossziék, tollak, a vitához szükséges dokumentumokat a legolcsóbb nyomdai előállításban veszik kézbe a küldöttek. A Szervezési, Technikai Bi­zottság titkára ugyanakkor ki­emelte, hogy a kongresszus az információ soha nem tapasz­talt lehetőségét kínálja a résztvevőknek. Működni fog például az a tájékoztató részleg, amely minden egyes küldöttről, cso­portról felvilágosítást ad, nemkülönben ezek írásba fog­lalt véleményét is sokszoro­sítja, terjeszti. Ezt a célt szol­gálja a naponta kétszer meg­ 1989. október 2., hétfő A KÖZÉLET HÍREI Grósz Károly találkozóin csehszlovák politiku­ssal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szombaton fogadta Miroslav Stepant, a CSKP KB Elnökségének tagját, a CSKP Prágai Bizottságának első tit­kárát, aki az MSZMP Buda­pesti Bizottságának meghívá­sára rövid látogatást tesz ha­zánkban. A találkozón jelen volt Jassó Mihály, az MSZMP PSB tagja, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára és Vlas­­timil Ehrenberger, Csehszlo­vákia magyarországi nagykö­vete. Horn Gyula hazaérkezett New York-ból Pozsgay Imre előadása Ausztriában Szombaton hazaérkezett New York-ból Horn Gyula külügyminiszter, aki a ma­gyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán. Magyarország csak Közép- Európán keresztül zárkózhat fel Európához és a világhoz — hangoztatta Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Elnökségének tagja az alsó­ausztriai Krems városban szombaton délután tartott előadásán. A magyar politikus az itt működő tartományi tu­dományos akadémia rendez­vénysorozatán vett részt. En­nek keretében ő és Erhard Busek osztrák tudomány- és kutatásügyi miniszter elő­adást tartott Közép-Európa jövőjéről. Őszirózsa fesztivál Győrött Egész napos kulturális és sportprogramot szervezett szombaton Győr egyik zöld­övezetében, Kiskuton az MSZMP városi bizottsága őszirózsa fesztivál néven. A fesztivál programjában már délelőtt részt vett Vas­­tagh Pál, az MSZMP PIB tagja, Barabás János, a KB titkára, Békesi László pénz­ügyminiszter. A győri­­Őszirózsa fesztivá­lon Németh Miklós először a munkások egy csoportjával, majd vállalatvezetőkkel be­szélgetett a Rába Stadion au­lájában. Az NSZK-ba távozhattak a keletnémet menekültek Prága, (MTI): Szombaton végre megoldódott a prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó több mint négy­ezer NDK állampolgár ügye. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter sze­mélyesen közölte velük, hogy még szombaton valamennyien kiutazhatnak az NSZK-ba. Az NDK állampolgárokat öt kü­­lönvonaton szállították az NDK-n át a bajorországi Hóf­ba. Az utolsó szerelvény va­sárnap reggel hagyta el a Prága—Liben vasútállomást. Genscher szombaton késő délután érkezett Prágába. Még a repülőtéren rövid meg­beszélést tartott Pavel Sa­­dovsky csehszlovák külügy­miniszter-helyettessel, majd a prágai nyugatnémet nagykö­vetségre hajtatott. A misszió kertjében összegyűlt NDK ál­lampolgároknak bejelentette: Szombaton reggel Bonnban Rudolf Seiters, a nyugatné­met kancellári hivatal veze­tője és az NDK nyugat-né­metországi állandó képviselő­je megállapodott abban, hogy a prágai nyugatnémet nagy­­követségen tartózkodó összes NDK állampolgár még aznap kiutazhat az NSZK-ba. A keletnémetek első cso­portját szállító vonatszerel­vény szombaton este kilenc óra előtt öt perccel indult el a Prága-Liben pályaudvarról. A megállapodás szerint min­den vonatszerelvényen a nyu­gatnémet kormány képviselői kísérték a kiutazókat. Az MTI prágai tudósítójának ér­tesülései szerint a keletnémet hatóságok a vonaton össze­gyűjtötték az NDK állampol­gárok személyazonossági iga­zolványait és helyettük legá­lis kiutazási engedélyt adtak nekik. Országos nagygyűlést tartott a Kereszténydemokrata Néppárt Megtartotta első országos nagygyűlését a Keresztényde­mokrata Néppárt (KDNP). A nagygyűlésen Keresztes Sándor, a párt szervezőbizott­ságának elnöke többek között elmondta, a KDNP nem nosz­talgiapárt, célja, hogy a ma­gyar nép megvalósíthassa a többpártrendszeren alapuló jogállamiságot, s újra beillesz­kedjen az európai népek so­rába. Ezután a külföldi vendégek szólaltak fel. A holland ke­reszténydemokrata párt elnö­ke Wim van Velzen elisme­réssel szólt a magyar testvér­párt programtervezetéről, s fel­ajánlotta segítségét, beje­lentve, hogy a pártot felve­szik az európai keresztényde­mokrata néppárt tagjai közé. Az Osztrák Néppárt egyik vezetője arról szólt, hogy mennyire fontos a keresztény eszmei értékek átültetése a társadalmi, gazdasági életbe.* A tájékoztatón a Holland Kereszténydemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a választási kampányban tárgyi segítséget is adnak a magyar testvérpártnak. Az estig tartó nagygyűlésen a programtervezet vitáját, va­lamint az alapszabály elfoga­dását követően megválasztot­ták a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőit. Elnök: Ke­resztes Sándor, alelnökök: Fü­­zessy Tibor, Szabó István és Seszták László, főtitkár Ugrin Emese. (MTI) jelenő Kongresszus ’89 című kiadvány. Takarékosság az idővel Várhatóan sok és többféle javaslat ütközik majd a viták során, amelyekről szavazniuk kell a küldötteknek — egyes becslések 200—300 szavazást is kilátásba helyeznek — ezért a munka ésszerűsége érdeké­ben számítógépes szavazat­­számlálást alkalmaznak. A technika azonban csak eszköz a szűkre szabott időben. Ezt viszont az ügyrend által ma­ga a kongresszus szabályozza: javaslata szerint 7 percnél nem lehetnek hosszabbak a felszólalások. A kérdésben, várhatóan 5-én este születik döntés, amikor is a küldöttek zárt ülésen határoznak az ügyrendi javaslatról. Ez egyébként kitér arra is, hogy a hozzászólási idővel maguk a küldöttcsoportok gazdálkod­janak, ők döntsék el, hogy közülük ki kapjon szót, egyál­talán mihez szóljanak hozzá. Politikai jelentőségű ügyrendi kérdés, hogy a küldöttek hány százalékának a javaslatára és amiko­r lehet szünetet elrendel­ni. A küldöttcsoportok mun­kájának jelentőségét növeli, hogy — javaslat szerint — a plenáris ülés során is kérhet­nek és kaphatnak tanácsko­

Next