Zalai Hírlap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról b) zottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a téma tárgyalásakor nem volt a teremben. Árvai Lászlóné (Heves m., l. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986- ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés is elfogadta. Fenyvesi Henrik (Somogy m. , 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizetővendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi lehetővé. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást. Így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991- ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás, a telekadó, a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Megdöbbenve értesültem róla — mondotta —, hogy a költségvetési koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a gyermek és ifjúsági üdültetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük ennek finanszírozására. Akármenynyire rossz az ország anyagi helyzete, mindez megengedhetetlen. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az 1990-es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről elígérkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990-es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról hogy elvonnák a támogatást a gyermek és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —, hogy az államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet e preferencia öszszege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ. Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Elégedetlenségének adott hangot, mivel már korábban is intézkedéseket kért ebben a sokakat foglalkoztató ügyben, s ígéretet kapott a felülvizsgálatra. A helyzet viszont nem változott, a kistelepülések közlekedési feltételei egyre rosszabbak. A minisztérium nevében Udvari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson. Börcsök Dezső (Budapest 38., vk.) a Külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kért választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában rámutatott: a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mindinkább a rátermettség, az idegennyelv -tudás, a szakmai képzettség és gyakorlat szempontjai érvényesülnek. A gondot azonban nem az információ megszerzése okozza — hiszen erre megvannak a megfelelő módszerek —, hanem az, hogy nem tudják, milyen információkra van szükség itthon. A miniszteri válasszal a képviselő egyetértett és azt az Országgyűlés is elfogadta. Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a Házszabály adta lehetőséggel — harminc napon belül írásban válaszol. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és Simon Péter (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a petrolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló intézkedésekről kért tájékoztatást interpellációjában a miniszterelnöktől. Az interpellációra a kormány megbízásából Beck Tamás válaszolt. Mint mondotta, a külkereskedelem a hiányzó vegyipari benzinmennyiséget — miután a kormány döntése alapján a lakossági benzinfogyasztás elsőbbséget élvez — csak tőkés importból tudta és tudja pótolni. A külkereskedelmi szervezetek felajánlották a dollár elszámolású ipari benzin importját, s erre most is lehetőség van, igaz, a hazainál jóval magasabb áron. Egyelőre más megoldási lehetőség nincs. A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők egyetértettek, és az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Glatz Ferenc újból elismételte azt a véleményét, amelyet már a Parlament kulturális bizottságában is kifejtett: a hazai kisebbségi anyanyelvi oktatás alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. A miniszter határozottan leszögezte: vissza kell vonni az 1960-ban az e tárgykörben kiadott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezdték. Glatz Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott arra, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a művelődési miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. Glatz Ferenc kedvező választ tudott adni a képviselőnek. Elmondta, hogy a szükséges összegek rendelkezésre állnak, s véleménye szerint 2 -3 év alatt megvalósul a képviselő által felvetett elképze- Az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta a miniszteri választ. Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nem egyszer hangoztatott megújulási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét, s néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott, Kár — tette hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexszerű, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt, arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tévé- Ifonosppport, a hrnypHelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc napon belül térjenek viszsza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért szavazást. A parlamentnek a program szerint még több interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kérdések tárgyalására. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) az igazságügyminiszterhez intézett kérdést. Azt tudakolta a képviselő, hogy miért 10 ezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára. Szerinte ez túl magas. Ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják meg ettől a befektetési lehetőségtől. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: egyetért a felvetéssel, s e téren változás várható. Elkészült az értékpapírtörvény, s ez már újra szabályozza a mértéket, jóval alacsonyabb összegben határozva meg a vásárolható részvény minimális értékhatárát. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyarországra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselőtársai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. iára! hírlap Az MSZP parlamenti csoportjának felhívása: Ne uralkodhasson el az ellenségeskedés! A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja a békés átmenet politikai feltételeinek megteremtésében vállalt kötelezettségeinek történelmi súlyát és felelősségét átérezve, a nyilvánosság erejét igénybe véve felhívással fordul a parlamenthez, az ország felelős politikai tényezőihez, pártokhoz, társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról, jövőjéről felelősen gondolkodó magyar állampolgárokhoz. A demokráciába való békés politikai átmenetnek és feltételeinek biztosítása minden demokratikus politikai tényezőnek legfőbb törekvése, hőn áhított célja, egyben történelmi felelőssége. Csak az erőszakmentes folyamat felel meg a nemzet érdekeinek és vezethet a válság leküzdéséhez, a felemelkedéshez. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja ezért a nehézségek és remények feszültségeitől vibráló közhangulatban a békés átmenetet veszélyeztetőnek és felelőtlennek tart minden szélsőséges megnyilvánulást. Kéri a társadalom demokratikus erőit: józan mértéktartással segítsék elő, hogy az amúgy is ellentétes érzelmekkel telített politikai légkörben, közhangulatban ne uralkodhasson el az ellenségeskedés. Határoljuk el magunkat és óvjuk meg szervezeteink tekintélyét mindazoktól: — akik demokráciát hirdetnek, de az anarchia felé taszítanak; — akik az erőszak ellen prédikálnak, s közben szellemi terrort alkalmaznak; — akik szabadságot hirdetnek, de másokat száműznének a közéletből; — akik pluralizmust igényelnek, de a más nézetűekkel szemben türelmetlenek; — akik közmegegyezést kívánnak, de sokakat ebből kirekesztenek; — akik a nyilvánosság erejét felelőtlen agitációra, izgatásra használják; — akik békéről szónokolnak, ugyanakkor ellenséges érzületet, indulatokat, félelmet keltenek. Az MSZP képviselőcsoportjának tagjai a Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés méltóságteljes megünneplésének résztvevőiként őszinte örömmel láthatták a jelenlevők nagy többségének alkalomhoz illő emelkedettségét. Sajnálattal tapasztaltuk ugyanitt a magyar történelem legrosszabb emlékeit felidéző végletes megnyilatkozásokat is, demagóg szovjetellenességet, gyűlölködő antikommunista hangulatkeltést, a parlamentünket is becsmérlő kirohanásokat. Mindezek ellen ezúton is határozottan tiltakozunk. A változásokat békés úton elérni akarók körében viszszatetszést, sokakban megdöbbenést és félelmet keltett. Velük együtt azt valljuk, hogy a demokrácia ott kezdődik, ahol a félelem megszűnik. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja kéri az Országgyűlést, a Tisztelt Képviselőket, hogy utasítsák vissza, határolják el magukat azoktól a megnyilvánulásoktól, törekvésektől, nyilvánvaló provokációktól, amelyek a békés átmenetet veszélyeztetik, s ezzel a nemzet érdekeit sértik. A Tisztelt Parlament magatartásával ebben a kérdésben is tegyen tanúbizonyságot történelmi felelősségérzetéről, politikai érzékenységéről, példát mutatva és ösztönzést adva a demokratikus erőknek, higgadtságával a bizalmat erősítve a becsületes állampolgárokban. Budapest, 1989. október 31. MSZP parlamenti csoportja 1989. november 1., szerda Népszavazás novemberben és januárban Más kérdések után Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. Ezután Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint mondotta a bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. A Ház megbízott elnöke külön-külön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerüljenek-e a szavazólapokra. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta meg a képviselők többségének jóváhagyását. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási inszuliáció viselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások, elrendeléséről, illetve a köztársasági elnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársaságielnök-választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését támogatna. A bizottsági tájékoztatót követően Kürti László (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 2. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) fűzött véleményt a napirendhez, majd hosszas vita után a parlament úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást no(Folytatás a 3. oldalon.)