Zalai Hírlap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

2 Letartóztatták a Securitate főnökét A Szabad Román Televízió megkezdi magyar adását is A Ceausescu-házaspárt nem temették el Bukarest (AFP). Letartóztatták és eltávolították a fegyveres erők állományából Julian Vlad tábornokot, a román állambiztonsági szolgálat, a Securitate pa­rancsnokát — jelentették be egy vasárnap este ki­adott közleményben Bukarestben. A közlemény szerint letartóztattak három másik magas rangú Securitate-tisztet is. Bukarest (MTI): Fegyverek zaja nélkül lépett az új esz­tendőbe Románia. Bukarest­ben csendes volt az éjszaka. A lakosság figyelembe vette a rendőrség felhívását, amely arra vonatkozott, hogy szil­veszterkor ne robbantsanak petárdákat, mert ez megté­veszti a készenlétben levő ka­tonai egységeket és rendfenn­­tartó erőket. A bukarestiek otthonukban töltötték a szilvesztert, és ez­úttal a román televízió jóvol­tából szórakoztató műsort él­vezhettek egészen a hajnali órákig. Kellemes ajándék volt az új esztendőbe lépőknek az a bejelentés, amit Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke tett újévi rádió- és tv-beszédében, kö­zölve, hogy Romániában márciusban áttérnek az ötnapos mun­kahétre. Szólt az ország lakosságához — román és magyar nyel­ven ■— Domokos Géza, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak tagja, a Romániai Ma­gyarok Demokratikus Szövet­sége Ideiglenes Intéző Bizott­ságának elnöke is. Az új esz­tendő meghozta azt a demok­­ráciát, amelyben teljes egyen­jogúságban élhet a magyar nemzetiség is — mondotta egyebek között. „Bízunk ab­ban, hogy le tudjuk vonni a múlt tanulságait, hogy többé sem szép szavakkal, sem ígér­getésekkel, mellébeszélésekkel nem lehet a népet megtévesz­teni. Bízunk abban, hogy is­koláink, intézményeink, anya­nyelvünk virágzásnak indul, visszatérnek azok, akik el­hagytak minket, mert mind­­annyiunkra sok munka és fel­adat vár” — mondta, majd végezetül bejelentette: a Szabad Román Televízió az új­esztendőben megkezdi ma­gyar adását is. Romániában nemcsak az új­év első napja munkaszüneti nap, hanem január 2-a is, mert a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa erre vonatkozó rendeletet adott ki. Helyi idő szerint vasárnap 23.00 órakor hangzott el a bu­karesti rádióban és televízió­ban Ion Iliescunak, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa el­nökének „újévi köszöntője”. Közölte: a Nemzeti Megmen­tési Front Tanácsa eltörölte a halálbüntetést, leállította a Ceausescu-diktatúra giganti­kus beruházásait. A Duna­­csatorna, az új Constantai ki­kötő, a bukaresti új közigaz­gatási palota építését nem folytatják, a terveket felül­vizsgálják. Kijelentette, hogy a Ceau­sescu által bejelentett több mint 60 millió tonnás gabo­natermésről szóló hír súlyos valótlanság volt, mert mind­össze 16,9 millió tonna ter­mett. Számos olyan intézke­dést jelentett be, amely a pa­rasztság vállalkozói kedvét ösztönzi. A továbbiakban szólt arról, hogy az új vezetés nehéz hely­zetet örökölt, amelyből csak együtt, egységben tud kilábal­ni az ország. „Nem vagyunk rabjai semmilyen ideológiának, széles körű dialógust aka­runk az ország egész la­kosságával, beleértve a nemzetiségeket is” — jelentette ki, majd végeze­tül utalt rá: „Romániában a nép forradalma győzött. A forradalmi folyamat vissza­fordíthatatlan, a folyamat leg­­kiemelkedőbb megvalósítása a nemzeti konszenzus létre­jötte”. Bukarest (Reuter): Nagy könnyebbséget váltott ki Bu­karestben az emigránsokra vonatkozó vasárnapi dekré­tum, amelynek alapján féle­lem nélkül térhetnek haza a külföldre távozott személyek. Erre nemcsak azoknak van joguk, akik jelenleg is román állampolgárok, hanem azok­nak is, akiket annak idején megfosztottak a román állam­­polgárságuktól. Nyugdíjra tarthatnak igényt, akkora ösz­­szegre, amelyet külföldre tá­vozásuk idején kaptak. El­sőbbséget élveznek majd a la­káselosztásnál azok, akik haj­landók idegen valutában fi­zetni a lakásért. A Fronthoz közelálló forrá­sok közölték, hogy a Ceausescu-házaspárt nem temették el, mert „a nép nem akarja, hogy ro­mán földben nyugodja­nak”. Később hoznak döntést, hogy miként szabadulnak meg a két tetemtől, valószínűleg a Feke­te-tengerbe szórják majd a hamvakat. A Romania Libera című lap egyébként vasárnap dokumentumot közölt arról, hogy a „nagy tudósnak” aposztrofált Elena Ceausescu tízéves korában faképnél hagyta az iskolát, s nem is folytatta tanulmányait. Constanta (Reuter, AFP): Súlyosan megsebesült Nicu Ceausescu, közvetlenül azután, hogy a múlt pénteken, őrizet­be vétele után bemutatták a román televízióban. Kórházi források szerint a diktátor legfiatalabb gyermekét késsel has­beszúrta egy meg nem ne­­vezett személy, akit tette miatt letartóztattak. Nicu Ceausescut sikeresen megmű­­tötte dr. Troanca professzor, és nincs életveszélyben. A román haditengerészet fő­­parancsnokának szóvivője va­sárnap megerősítette, hogy külföldi zsoldosok is részt vettek a romániai harcokban. Az AFP-nek adott nyilatko­zatában elmondta: nem azo­nosított helikopterek repültek be Dobrudzsa térségébe de­cember 23-ra és 24-re virra­dóra, és a haditengerészet tü­zet nyitott a helikopterekre. Egyet lelőttek közülük. A he­likopterek a nyílt tenger felől érkeztek, a parttól hatvan mérföldre tartózkodó hajókról szálltak fel — mondta a szó­vivő. „Szovjet és bolgár részről is értesítettek minket a gyanús hajók jelenlétéről, és egyúttal logisztikai segítséget ajánlot­tak fel nekünk” — tette hoz­zá. Megerősítette, hogy „sem­legesítették” a Solara és a Carlonia V. nevű hajót, amely segítséget nyújtott a terroris­táknak. Constantái katonai források szerint több mint háromezer, diáknak álcázott terroristát képeztek ki Romániában, há­rom különleges táborban. (Egy Bukaresttől harminc kilomé­terre levő központban, egy te­mesvári és egy buzaui tábor­ban.) Is közös európai otthon gondolata realitássá vált Gorbacsov újévi üzenete Moszkva (MTI): A Szovjet­unióban folyó peresztrojka leg­nehezebb esztendejeként, a vi­lágpolitika szemszögéből vi­szont igen eredményes, a hi­degháborút lezáró évként ér­tékelte 1989-et újévi üzeneté­ben Mihail Gorbacsov. Egyút­tal nyilvánvalóvá tette orszá­ga számára, hogy a következő év sem ígérkezik könnyűnek. A szovjet vezető az ország lakosságához szólva annak a véleményének adott hangot hogy a nehézség nem egysze­rűen a gazdasági reform fe­szült menetével, az ellátási helyzet romlásával magyaráz­ható, hanem a tömeges mun­kabeszüntetésekkel, a rend és fegyelem hiányával, és a nem­zetiségi viszonyok aggasztó ki­éleződésével. — Bármennyire nehéz volt 1989, nem csupán keserűséggel búcsúztatjuk — hangoztatta a főtitkár-államfő. Kiemelte hogy a közös európai otthon gondolata utópiából reális táv­lattá vált az elmúlt év során, f­eltűnőben van Európa háború utáni megosztottsága. Gorbacsov külön is méltatta a kelet-európai, így a berlini és a szófiai, a prágai és a buka­resti változásokat (Budapestet és Varsót nem említette meg) amelyek, megítélése szerint „óriási erővel támasztották alá a szocializmus demokráciává való egyesítésének szükséges­ségét”. Sikereket kívánva ezen az úton, országa támogatására biztosította a baráti államokat Gorbacsov végezetül a pe­resztrojkát támogató erők ösz­­szefogására, határozottságra és keménységre, ugyanakkor tü­relemre, józanságra és ember­ségre szólította fel honfitársa­it. Kuba nem ismeri el az új panamai kormányt Havanna, Panamaváros (Reuter, AFP). A kubai kor­mány vasárnap leszögezte, hogy nem ismeri el a Guiller­mo Endara vezette új pana­mai kormányt. Az erről szóló havannai közlemény hangoz­tatja, hogy a december 20-án hatalomra juttatott Endara­­-kormányt „az Egyesült Álla­mok fegyveres védelme alatt iktatták be”. Panamában az amerikai erők „biztonsági okokból” lezárták a nemzet­közi repülőteret. A repülőtér jelenleg az amerikai erők bá­zisaként szolgál. A panamai kormány vasár­nap közölte, hogy gyilkosság miatt is vádat akarnak emel­ni Antonio Noriega tábornok, a megdöntött vezető ellen, aki december 24. óta a Vatikán panamai nagykövetségén tar­tózkodik. Rogelio Cruz igaz­­ságügyminiszter kijelentette: kérni fogják Noriega átadá­sát a panamai hatóságoknak, hogy bíróság elé állíthassák. A vádiratot azért terjesztik elő, mert 11 felkelő tiszt közül ti­zet megöltek, jóllehet az októ­ber 3-án lezajlott puccskísér­let után megadták magukat. in ThorS 1990. január 2., kedd Szűrös Mátyás újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról.) rászolgál. Segíts magadon, az Isten is meg­segít! — vallja a népi bölcsesség, s bizonyá­ra azok a körök is, amelyek kiállására biz­ton számítunk. Tisztelt Hallgatóim! Sorsfordító volt az elmúlt esztendő. Megjelentek és működnek már az új poli­tikai erők és pártok, létrejöttek az állampol­gári szabadság, a jogállamiság biztosítékait jelentő első sarkalatos törvények, gyökeresen megújítottuk alkotmányunkat, kikiáltottuk a köztársaságot. Bízhatunk már a demokrati­kus rend erejében, nem fenyeget immár bé­nítóan az erőszak és a visszarendeződés. Eltökélt a közös szándék, hogy az Önök, a nép akarata szerint, amit majd szabad, de­mokratikus választásokon nyilváníthat ki, végigmegyünk a megkezdett úton. A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demok­ratikus szocializmus értékei egyaránt érvé­nyesülnek, és ahol a magyar és más nemze­tiségű állampolgárok megtalálják számításu­kat. Működő demokráciára, türelmes humaniz­musra, történelmi értékeink vállalására van ma szükségünk. Csak így, az embernek em­ber iránti szolidaritására, a szülők, a gyerme­kek és unokák, a testvérek, a rokonok és a barátok szeretetére építve válik lehetővé, hogy mielőbb kilábaljunk a válságból, csak így válhat teljessé jövendőnk. Legyen beleszólásuk az állampolgároknak a­­közügyekbe, az országos és helyi dönté­sekbe. Az eltartott tisztviselők, a minisztere­ket is beleértve, legyenek az adófizető pol­gárért és ne fordítva. A parlamenti és lakos­sági demokrácia, az önkormányzat útját jár­juk és ezt az utat alkotmányosan, törvénye­sen kell megtennünk. Kedves Honfitársaim! Türelemre és megértés­re kérem önöket. Állítom és hirdetem, hogy az országnak van fizikai és lelkiereje, elszántsága a küz­delemre s az ésszerű áldozatokra még akkor is, ha sajog minden porcikája. Manapság legnagyobb gondunk az, hogy a gazdaság formálódása nem követi a poli­tikai átalakulást. Elengedhetetlen, hogy a gazdaságos, nyereséges termelés legyen az ér­tékmérő, kapjon illő elismerést minden, való­ban értéket teremtő munka. De nem lehet sikere semmiféle racionalistának és közért­hetőnek tűnő politikának, amely megmenti ugyan az államot a csődtől, a költségvetést a hiánytól, de olyan áron, hogy az állampolgá­rok szegény sorsra jutnak, vagy elvesztik hi­tüket. Az állam és a költségvetés tartósan csak akkor nyerheti vissza egyensúlyát, ha az ország polgárai szociális biztonságot, ga­rantált jólétet élveznek. Célunk a vegyes tulajdonú szociális piac­­gazdaság megteremtése, a magas műveltség, a kultúra elterjesztése, a vállalkozó kedv ösztönzése, oly módon, hogy a jövedelmek természetes differenciálódása mellett is szem­beszállhassunk a fenyegető nyomorral, és a jövőben senki se kerülhessen méltatlan em­beri s kilátástalan anyagi, szociális helyzetbe. Radikális fordulatra, gyökeres, demokrati­kus társadalmi változásokra van szüksége Magyarországnak, abban az értelemben is, hogy semmilyen párt, semmilyen erő se ke­rülhessen többé egyeduralmi helyzetbe. Jól működő, korszerű, rugalmas, a mérnököket, feltalálókat és a munkásokat nagyrabecsülő gazdálkodási szerkezetre van szükség. Jó köl­tőkre és kereskedőkre, holtig tanuló papokra és bölcs földművesekre. Elégedett emberekre, akik jól megélnek a teljesítményük szerinti jövedelemből, okos befektetéseik hozadéká­­ból; olyan országra, ahol létbiztonság és nyugalom van. A Magyar Köztársaságban az ésszerűség­nek kell áthatnia a hatalmat. A társadalom erkölcsének nem lehet más alapja, mint a munka, a szabadság és az igazságosság mi­nősége. Tisztelt Honfitársaim! látnunk kell ugyanakkor, hogy a hétköz­napi valóságban a kibontakozó demokrácia sok hordalékot is felszínre dobott: az indu­latok, az acsarkodás jelei is szaporodnak. Az országot megosztó és szétziláló zűrzavar, ren­detlenség ma talán fenyegetőbb sok más ve­szélynél. Az új társadalom szükségszerűen plurális jellegű, amelyben természetes, hogy egymással ellentétes nézetek léteznek egymás mellett. Mindenkinek joga van a maga mód­ján gondolkodni és kedve szerint berendezni saját életét, de a törvényes keretek között, és kötelessége is ugyanezt a jogot a másik embernél tiszteletben tartani. A nemzeti megbékélésre, a tartós együtt­élésre van a legnagyobb szükségünk. Ez nem az egyformaság börtöne, hanem a különbsé­geket, az eltérő nézeteket tűrni képes embe­rek igazságos és színes közössége. Csak ilyen nemzet képes törvényes eszközökkel féken tartani az elvaduló indulatokat, az agresszív magatartást, az embertelenséget, és akkor a belső viták, a nemes vetélkedés, az egymást serkentő kezdeményezések biztosítják az or­szág tisztességes fejlődését. Európai nép akarunk lenni minden tekin­tetben. A magyar társadalom előtt ma sorsdöntő választási lehetőség áll: képes-e visszaillesz­kedni a fő európai folyamatokba, és fokoza­tosan felzárkózni a fejlődés élvonalához, vagy véglegesen leszakad, és hosszú időre a perifériára szorul. Nem mindegy — képlete­sen szólva —, hogy az európai ház melyik szobájában lakhatunk majd, nagyon meg­alázó lenne, ha az előszobában maradnánk, vagy akár a cselédszobába szorulnánk ki. A világ demokratikus erőinek részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, folytatva a nyitás külpolitikáját. Az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján készek vagyunk fejleszteni kapcsolatainkat és együttműködni kelet—nyugati és észak— déli viszonylatban egyaránt, felszámolva kül­­kapcsolatainkban a korábbi egyoldalú orien­tációt. Síkra szállunk­­a leszerelésért, a kato­nai tömbök felszámolásáért, a külföldön állo­másozó katonai egységek visszavonásáért, be­leértve a szovjet csapatok Magyarországról töténő mielőbbi kivonását is. Nemzeti fejlő­désünk és biztonságunk érdekében alapvető törekvésünk a jószomszédi viszony, a barát­ság és együttműködés erősítése a környező népekkel. Kedves Honfitársaim! Szemhatárunk nem zárulhat le Záhonynál, Hegyeshalomnál, Rajkánál, Röszkénél és Bi­­harkeresztesnél azért sem, mert a kettős kö­tődés elvének következetes érvényesítésében látjuk a nemzetiségi sorban élő magyarság megmaradásának és fellendülésének egyik fő biztosítékát. Hosszú időn keresztül túlontúl sok megpróbáltatást okozott számukra a ma­­gárahagyottság állapota, az árvaság tudata, és még mindig sok a tennivalónk egymásért. Az új köztársaság a 15—16 milliós magyar­ság sorsáért visel felelősséget, bármilyen pár­tok, bármilyen koalíciók kormányozzák is. Az elmúlt hónapok példái mutatják, hogy a korszakos közép- és kelet-európai változások előretörése az egyetlen lehetséges út a nem­zeti, nemzetiségi ügyek tisztességes rendezé­sére is. Talán majd feljegyzi a történelem, hogy a berlini fal leomlása, a Vencel téri rendőrpajzsok leeresztése, a szófiai tüntetők háborítatlansága, de az Erdélyből ráindult tragikus áldozatokkal járó romániai népfel­kelés is nem utolsó sorban azzal kezdődött, hogy Magyarország felszámolta a vasfüg­gönyt. Nagy nemzetközi jelentősége és hatá­sa volt annak, hogy hazánk Közép-Kelet- Európában elsőként lépett a reformok útjá­ra és ma is elöl jár a demokrácia építésében. Mélységes szomorúsággal és őszinte felhá­borodással kell megemlékeznnem arról, amit karácsony, a szeretet és a békesség ünnepe előtti és alatti napokban Romániában — fő­leg az erdélyi városokban és Bukarestben — egy különösen otromba és durva diktatúra, családi rémuralom haláltusája okozott szen­vedésben és tragédiában. Ugyanakkor ismé­telten a szolidaritás őszinte érzéseivel üdvö­zöljük, hogy Románia népei kivívták a sza­badságot, s közös erővel megteremtették a lehetőségét olyan demokratikus viszonyok létrehozásának, amelyek között az Erdélyben élő magyarok is egyenjogú és egyenrangú polgárokként vállalhatják nemzeti múltjukat, jelenüket és jövőjüket, s ahol komolyan gon­dolják a nemzetek önrendelkezését, s a ben­ne, gyökerező önigazgatást. Azt­­kívánom hogy 1990 legyen a magyar—román viszony új, jószomszédi alapokra helyezésének, s az Erdélyben éllő magyarság feltámadásának esztendeje. Megérdemlik a határainkon túl élő ma­gyarok, mert megszenvedték, hogy szabadon érvényesíthessék emberi és nemzetiségi jo­gaikat, hogy saját józan belátásuk szerint rendelkezzenek önnön sorsuk felett. A Ma­gyar Köztársaság mellettük áll! Új évet kezdő, új remények és új megpró­báltatások előtt álló Honfitársaim! Nemzeti célunk a szabad, demokratikus Magyarország megteremtése a XX. század végén. Ha összefogunk és jól dolgozunk, eredményesen ível majd át hazánk útja a következő évezredbe. Igaz tettekre szólítok és hívok minden cse­lekvő embert. Az­t kívánom, hogy nemes, törekvéseinket, hazánk útját kísérje áldás és békesség, és legyen béke a Földön! (MTI) TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Új csehszlovák belügyminiszter A néppárti Richard Sachert nevezte ki szombaton belügy­miniszterré Csehszlovákia újonnan megválasztott elnöke, Václav Havel — közölte a csehszlovák televízió. Richard Sacher eddig tárcanélküli mi­niszter volt a december 10-én alakult kormányban. Litván pártok A litván minisztertanács be­jegyeztette az önálló státusú Litván Kommunista Pártot és bejegyezték a Litván Demok­raták Pártját is — jelentette szombati számában a Szov­­jetszkaja Rosszija. A szovjet lap nem közölt más részlete­ket a pártok bejegyzéséről. Mitterrand javaslata Európai konföderáció létre­hozását javasolta újévi beszé­dében Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a kilencvenes évekre. Feltételül jelölte meg, hogy a konföde­ráció „csak akkor jöhet létre, ha a kelet-európai országok­ban megvalósul a politikai pártok pluralizmusa, a szabad választás, a képviseleti rend­szer és a tájékoztatás szabad­sága”. Bush újévi üzenete George Bush amerikai elnök az amerikai nép „legmelegebb jókívánságait” tolmácsolta a Szovjetunió népéhez intézett televíziós üzenetében, folytat­va az elődje, Ronald Reagan, illetve Mihail Gorbacsov által bevezetett szokást a szovjet­amerikai kapcsolatokban. Az üzenet szövegét vasárnap tet­ték közzé Washingtonban. Bulgáriai törökök Mesut Yilmaz török külügy­miniszter pénteken elégedett­ségét fejezte ki a szófiai kor­mány azon döntése fölött, amely lehetővé teszi, hogy a bulgáriai török etnikum tagjai ismét saját, muzulmán nevei­ket használhassák.

Next