Zalai Hírlap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
Anglia reméli, hogy a választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás Budapesten tárgyal a brit külügyminiszter Douglas Hurd, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere szerdán megbeszélést folytatott magyar politikai vezetőkkel. A brit diplomácia irányítója elsőként vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz a Külügyminisztériumban. A magyar—brit együttműködés alakulását áttekintve Horn Gyula megelégedéssel állapította meg, hogy igen intenzívek a kétoldalú kontaktusok, s továbbfejlesztésükre is jó lehetőségek kínálkoznak. Horn Gyula ennek kapcsán hangoztatta azt is, hogy a magyar kormányt eddig sem pártpolitikai célok vezérelték a kapcsolatok bővítésében, hanem az ország hosszú távú érdekeit tartotta szem előtt. Ennek megfelelően Magyarország a jövőben is számít a brit támogatásra reformtörekvéseinek valóraváltásában. Magyar részről azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Britannia kormánya vállaljon aktívabb szerepet a magyar átalakulási törekvések támogatásában. A kormányzat mindenekelőtt azzal segíthetne, ha a magyar törekvésekben rejlő nagy lehetőségeket ecsetelve befektetésekre, gazdasági szerepvállalásra ösztönözné a szigetországbéli bankokat, vállalatokat. Magyarország kéri azt is, hogy Nagy-Britannia a maga eszközeivel segítse elő hazánk és a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának mielőbbi nyélbeütését. A mielőbbi döntés Magyarország számára igen fontos lenne, hiszen hazánk egyéb pénzügyi lehetőségei jórészt az IMF-fel kötendő megállapodástól függnek. Horn Gyula nehezményezte, hogy nem történt előrelépés a COCOM-előírások enyhítése ügyében, holott Magyarország kész garanciát vállalni a COCOM-hatáskörbe tartozó termékek ellenőrzéséről. Az elmondottakra reagálva Douglas Hurd azzal az elvi megállapítással kezdte válaszát, hogy Nagy-Britannia nagy elismeréssel követi a Kelet-Európában, s ezen belül is a Magyarországon zajló reformfolyamatokat. Kormánya azt reméli, hogy a szabad választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit áttekintve elmondta, hogy Nagy-Britannia egy 25 millió fontos know-how-alap felállítását határozta el Magyarország számára. Az alap az április 1-jétől kezdődő új pénzügyi évtől fogva öt éven át nyújtana vissza nem térítendő kölcsönöket a piacgazdasági ismeretek, a menedzsment elsajátításának támogatására és az iparszerkezet átalakítására. Douglas Hurd kedvezően reagált tárgyalópartnerének arra a kérésére, hogy a brit kormány járjon közben a hongkongi adminisztrációnál a magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében. Magyarország ugyanis nyitni szeretne Hongkong irányában, s ezért arra törekszik, hogy megkönnyítsék a magyar üzletemberek beutazását a távol-keleti üzleti paradicsomba. A brit külügyminiszter közölte azt is, hogy kormánya (Folytatás a 3. oldalon.) Horn Gyula külügyminiszter hivatalában fogadja Douglas Hurd külügyminisztert. Magyar—szovjet tárgyalás a csapatkivonásról Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz Szerdán délután megkezdődött a szovjet csapatok teljes kivonásáról folyó magyar—szovjet szakértői tárgyalások második fordulója. A Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, illetve Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes által vezetett delegációk feladata az elmúlt hetekben munkacsoportokban végzett munka eredményeinek összegzése és a kormányközi megállapodás, valamint az annak részét képező kivonási ütemterv aláírásra való előkészítése. Nyers Rezső a Szocialista Párt elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően — ahogy ezt akkor kezdeményezte — felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására. (MTI) Épült a falu akaratából, összefogásával Orvosi rendelőt avattak tegnap Kisbucsán Rég várt napot köszöntöttek tegnap Kisbucsán. Éppen egy éve, a tavalyi falugyűlésen döntöttek úgy, hogy a hajdani kovácsműhelyből kialakított, egészségügyi funkcióra csaknem teljesen alkalmatlan orvosi rendelő helyébe újat építenek. A nagy elhatározást gyors tettek követték, bár az induláshoz mindössze háromszázezer forintja volt a községi közös tanácsnak. Ehhez jött még az elmúlt években összegyűlt településfejlesztési hozzájárulás kétszázezer forintja. A többit előteremtették társadalmi munkával, összefogással. Mint Páternoszter Kálmán, a község elöljárója az esti avató ünnepségen felidézte: dolgozott itt a falu aprajanagyja, egy pillanatig sem volt kétséges, hogy amit elkezdtek, be is fejezik a saját maguk által megszabott időre. Méltatta a község lakosságának példamutató összefogását dr. Szalay Dénes, a megyei tanács elnökhelyettese, s szólt arról, hogy ez az esemény a jövőt illetően igen reményt keltő azalig ötszáz lelkes falu életében. Az ünnepélyes szalagátvágást követően falugyűlésen vettek részt a község lakói. A vakolás még hátra van, kedden azonban már az új rendelőben fogadja a betegeket dr. Selmeczy Kamill körzeti orvos. XLVI. évfolyam, 51. szám Ára: 4,30 forint 1990. március 1., csütörtök Képben, nemzetben gondolkodva 1 mai hívus. Módosították a napirendi pontok sorrendjét — Elvetették az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot, de ma ismét szavaznak — Módosították a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényt —Tájékoztató az ország pénzügyi helyzetéről Folytatta munkáját az Országgyűlés februári ülésszaka Az Országgyűlés szerdán 9 óra után néhány perccel az oktatási törvény vitájával folytatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csakcsütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor. Arról is tájékoztatta a képviselőiket, hogy a honvédelmi törvényt — a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt — szintén csütörtökön tárgyalják meg, így módosították az ülésszak napirendi pontjainak sorrendjét. Az oktatási törvényt követően a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot, majd pedig a deregulációs törvény tervezetét vitatják meg. Az alelnök ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen kötelezettséget ró a parlamentre, s erről az ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot. Elsőként Kákai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. Vk.) kapott szót, majd dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.), Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.), Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. Vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. Vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.) fejtette ki véleményét. Az általános vitát követően a plénum részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. A részletes vitában Boros László (Budapest, 26. vk.) kért szót, ezt követően Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszoltaz elhangzottakra. A miniszter válasza kifejtette: a hozzászólások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragondolását, a felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a parlament elé, mert a népszavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annakmegvitatására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intézményekkel. Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostorozzák az elmúlt 40 év politikai rendszerének megfelelően kialakult oktatási rendszert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzászokott ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimondják, mit tegyenek az állampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket biztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemeik alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek mellett működhessenek. E törvényjavaslat elfogadása teszi törvényessé a miskolci bölcsész magánegyetem alapítását-működését is. Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos elsőiként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az Oszzággyűlés létszámánál, de azért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határozatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak. Így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. A képviselők ezután áttértek az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. (Folytatás a 4. oldalon.) lős távlatok a határmenti együttműködésben Szlovéniai tanácsi küldöttség Lentiben Szerdán reggel a rédicsi határátkelőhelyen Horváth József, Lenti város tanácselnöke és Hajgató Ferenc tanácselnök-helyettes fogadta a Lendva községi képviselő-testület küldöttségét, mely az 1989. évi együttműködés tapasztalatai és az 1990-re vonatkozó elképzelések áttekintése céljából érkezett a Kerka-parti városba. A szlovén küldöttséget Rudolf Leiner, a képviselő-testület elnöke vezette, tagjai voltak: Jozef Kuronja, a képviselőtestület végrehajtó tanácsának elnöke és Füle Tibor gimnáziumigazgató. Az elmúlt évi gazdasági, kulturális együttműködés és a különböző társadalmi szervezetek kapcsolatainak alakulásáról mindkét fél megállapította, hogy az élelmiszerexportra vonatkozó magyar vámszigorítások miatt 1989- ben a bevásárlóturizmus kissé visszaesett. A gazdasági kapcsolatok nem megfelelőek annak ellenére, hogy az elmúlt évben a javítás érdekében erőfeszítések történtek szlovén és magyar részről egyaránt. Az idén remélhetőleg fejlődik a kapcsolat a csesztregi Mezőgép és a Technostroj Ljutomer között, felvetődött az érdeklődés a dobronkai harisnyagyár részéről magyar kereskedelmi partnerek iránt és a jövőben kooperációra kíván lépni a Ljutomeri Tejfeldolgozó Üzem és a Lenti Szabadság Termelőszövetkezet. A tárgyaló felek eredményesnek ítélték a lendvai és lenti oktatásiművelődési intézmények együttműködését a határon túli magyarajkú lakosság anyanyelvének és kultúrájának ápolásában a mentorok közreműködésével. De még mindig nem megoldott a magyar nyelvű újságok terjesztése a magyarlakta területeken. A széles körű határmenti kapcsolatok új távlatát jelentheti a jövőben szlovén részről az a kezdeményezés, miszerint határátkelőhelyet kellene létesíteni Nemesnép és Kebele, illetve Tornyiszentmiklós és Pince között. Jozef Kuronja, a végrehajtó tanács elnöke elmondta, hogy a gazdasági holtpontról való elmozdulást segítendő, a határátkelőtől Lendváig közúti rekonstrukcióra kerül sor. A tanácskozáson elhangzott, hogy közös javaslatként a jövőben szorgalmazzák a vasútvonal visszaállítását Lendva és Rédics között. A lendvai küldöttség délután a megyeszékhelyre látogatott. Tájékoztatót hallgattak meg a városi tanácson, és a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedtek. A program befejezéseként az 1990. évi együttműködési megállapodás aláírására került sor Lentiben.