Zalai Hírlap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

2 Akikre szavazhatunk A nagykanizsai központú 2-es számú egyéni választókerület képviselőjelöltjei Kereszténydemokrata Néppárt: Dr. Balogh Ferenc a morális — A kataszt­rofális gazdasá­gi helyzet, a vágtató inflá­ció, az egyre szaporodó meg­élhetési gondok városunk és vonzáskörzeté­nek lakosságát is egyre elvi­selhetetleneb­­bül sújtja. Teljes csőd, s társadalmunk anyagi­lag, erkölcsileg válságos álla­potba jutott. A Keresztényde­mokrata Néppárt programja alapján ezen gondok mielőb­bi felszámolásáért harcol — foglalja össze célkitűzéseik lé­nyegét dr. Balogh Ferenc jog­tanácsos, a kanizsai 2-es szá­mú választókerület KDNP-s képviselőjelöltje. 1926-ban Zalaszentjakabon született, földműves családban. 1944-ben érettségizett Nagyka­nizsán, a kereskedelmi közép­iskolában. Jogi diplomáját Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán sze­rezte. Az 1947. évi választáso­kon a jogelőd Demokrata Néppárt aktivistája. Az 56-os októberi események idején a Pénzügymin­isztérium Forra­dalmi Bizottságának tagja. Ezt követően hat hétig vizsgálati fogságban tartják, s megtor­lásképpen nem tud megfelelő módon elhelyezkedni. Több mint tíz alkalommal kénysze­rül munkahelyet változtatni. Jelenleg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia egyik intézeté­ben jogtanácsos és szabadalmi ügyvivő. Nős, két fiúgyermeke, öt unokája van. — Egyéni programom leg­lényegesebb célkitűzése a va­lódi önkormányzat megvalósí­tása — folytatja. — Ez akkor lehet majd igazán életképes, ha megfelelő anyagi eszközök is rendelkezésre állnak. Éppen ezért mindenképpen szükséges az önkormányzati tulajdonban levő vállalatok számának, sú­lyának jelentős növelése. Azt is el kell mondanom, hogy a gazdasági jellegű gondoknál sokkal súlyosabbnak tartjuk az erkölcsi romlást. Így ellene vagyunk a művi vetélésnek, a házasságok felbomlása már szinte elviselhetetlen mértékű, rengeteg az alkoholista, s nem becsüljük az öregeket sem. Ha ezeken nem tudunk segíteni, nem képzelhető el, a gazdasági kibontakozás sem, az egyéni és közösségi érdek összhangjával közmegegyezés szülessen. A gazdaság megreformálásá­ról így vélekedik: — Kitalálni nem tudom azokat a módszereket, utakat, amelyek kivezethetnek ben­nünket a válságból. Ugyanak­kor viszont választóim véle­ményének kikérésével igenis állást tudok foglalni a gazda­sági kérdésekben is. Tartom magamat gróf Andrássy Gyula híres mondásához: „Semmi os­tobaságot nem elkövetni!” Vállalkozók Pártja: Dr. Gáspár Ferenc — A Vállal­kozók Pártja azt kívánja, hogy a század eleji 3 millió koldus országá­ból a század végére 3 millió vállalkozó és 10 millió újra mosolyogni tu­dó ember or­szága legyen hazánk — idézi választási jelmondatukat dr. Gáspár Ferenc jogász-kiske­reskedő, országgyűlési képvi­selőjelölt. 1941-ben született Pécsett, iparos családban. Iskoláit egé­szen az Állam- és Jogtudomá­nyi Egyetem befejezéséig ott végezte. 1963-ban Nagykani­zsára nősült, s első munkahe­lye a városi tanács titkársága volt. Ezt követően hat évig a helyi áfésznél, majd 13 évig a Kiszöv jogi irodájánál jog­tanácsosként dolgozott. 1985 óta magánkereskedő. Felesé­ge és fia is kisiparos. Gazdasági elképzelései közül a következőket emeli ki: — Rendkívül fontosnak tar­tom az önkormányzatok vál­lalkozó szerepének növelését. Véleményem szerint minden­nemű adónak hozzájuk kelle­ne befolynia, s az államnak csupán azt kellene meghatá­roznia, hogy a teljes összegnek hány százalékát kell befizetni az államkasszába. Az önkor­mányzat így érdekelt lenne, hogy minél több vállalkozása legyen, mert ez egyúttal több bevételt is jelentene. S a terü­leti adottságokat — például Nagykanizsa esetében a 7-es főút melletti elhelyezkedést — is sokkal jobban kellene ka­matoztatni. Az állami vállalatok jövőjé­ről így vélekedik: — Nem szabad eladni az ál­lami vállalatokat sem egész­ben, sem részben. Ha valame­lyikükről bebizonyosodott, hogy a hagyományos módon nem lehet gazdaságosan mű­ködtetni, akkor hosszabb távra — például tizenöt évre — szerződéses üzemeltetésre kel­lene kiadni, így nem veszte­nénk el a tulajdonjogot, ugyanakkor a privatizálással együttjáró előnyöket is élvez­hetnénk. Bejönne a fejlett technika, az emberek megta­nulnák a nyugati színvonalú munkavégzést, s kialakulna egy jól képzett magyar me­nedzserréteg is. Hazafias Választási Koalíció: Harkány László — Azért in­dulok függet­len jelöltként a Hazafias Vá­lasztási Koalí­ció színeiben a választásokon, mert így nem köt pártfegye­lem, mindenko­ron lelkiisme­retem szavára hallgathatok — indokol Har­kány László, a kanizsai Land­ler Gimnázium tanára. — És lehetőségem van arra is, hogy a nemzeti nagykoalíció érde­kében tevékenykedhessem, mert úgy vélem, hogy a szű­­kebb pártérdekek helyett a közös érdekeket kellene elő­térbe helyezni. Galambokon született, pa­raszti családból, 1932-ben. Ele­mi iskoláit szülőfalujában vé­gezte, majd 1942-től a nagyka­nizsai piarista gimnáziumban tanult. 1950-ben érettségizett, ezt követően a szegedi egye­tem bölcsészkarán tanári dip­lomát­­szerzett. Pedagógus pá­lyáját a Landler Gimnázium­ban kezdte. 1957-ben, a forra­dalmi eseményeket követő megtorlás során vizsgálati fogságba kerül, majd bünteté­sül a palini iskolába helyezik. Sokáig rendőri felügyelet alatt áll. 1960-ban kerül vissza volt iskolájába. 10 éven át szakfel­ügyelő, tanár, s párhuzamosan az olajipari kultúrház vezető­je. Ma is a gimnázium tanára. Nős, felesége nyugdíjas pe­dagógus, két gyermeke van. Soha egyetlen pártnak sem volt a tagja. — Úgy vélem, hogy gyöke­res váltásra van szükség ha­zánkban, de ezt európai mó­don kell végrehajtani — foly­tatja. — Őszintén mondom, én nem ebrudalnám ki az MSZMP egykori tagjait, csu­pán azért, mert piros tagköny­vük volt. Csak az bűnhődjön, aki tényleg rászolgált. Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy Agrárszövetség: Dr. Kotnyek István — A ma már Nagykanizsához tartozó Miklós,­fán, 1949. előt­ti nevén So­­mogyszentmik­­lóson születtem — mutatja be magát dr. Kot­nyek István, az Agrárszövetség képviselő­j­elölt­­je. — Pécsett, a Tanárképző Főiskolán eltöltött éveket le­számítva, azóta is itt élek, s remélem, hogy továbbra is itt élhetek. Noha mezőgazdásznak indultam, pedagógus lettem. A kanizsakörnyéki tájtól el­szakadni nem tudtam, de az igazság az, hogy nem is akar­tam. Pedagógusként a műve­lődésügy különböző szakterü­letein dolgoztam, voltam ta­nár, felügyelő, művelődési osztályvezető. Az utóbbi tíz évben a pedagógusok tovább­képzésével foglalkoztam. Azért a mezőgazdasághoz sem let­tem hűtlen, műveltem kerte­met, szőlőmet, szerveztem a kertbarát­ köröket. Résztvevő­­je vagyok a fajtabemutatók­nak, borversenyeknek, ter­jesztője azoknak az ismere­teknek, melyek központjában a természet­ és az ember kö­zötti régi, meghitt viszony új­raélesztése áll. Nős vagyok két gyermekem van. Az utóbbi időben sokan megkérdezték tőlem: miért az Agrárszövetség listáján indu­lok? Elsősorban azért, mert az Agrárszövetség nem párt, célja nem a hatalom meg­szerzése. Az elmúlt évek tele­püléspolitikája miatt elnyo­mott háttérbe szorított vidék — legyen az város, vagy fa­lu —, egyenlőségéért, rehabi­­litásáért emelünk szót, s ezért nemzeti összefogást sürge­tünk. Ezen túlmenően az Ag­rárszövetség biztosítja, hogy képviselőinek egyéni vélemé­nye lehet, a választóik érde­keit képviselve, felelősségük és lelkiismeretük szerint fog­lalhatnak állást. Én személy szerint tenni szeretnék Nagy­kanizsáért és környékéért, mert úgy érzem, hogy e te­rületet földrajzi helyzete, adottságai, sokkal többre ten­nék képessé. Az Agrárszövet­ség politikai és gazdasági rendszerváltást akar, de szél­sőségek nélkül, megfontoltan. Programunk alapja a felelős­ség, amit a saját sorsunkért és a jövőnkért vállalunk és amit másoktól is elvárunk. SÍK] A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. Siklósi János — 1916-ban születtem So­­mogyszentmik­­lóson (ma Mik­­lósfa), paraszt családban, ne­gyedik gyer­mekként — is­merteti életútját Siklósi János, a nagykanizsai 2-es számú vá­lasztókerület FKgP színeiben induló képviselőjelöltje. — Elemi iskoláimat szülőfalum­ban, a középiskolát Nagyka­nizsán végeztem. Ezt köve­tően az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél helyezked­tem el. Részt vettem a II. vi­lágháborúban. Feleségemmel együtt Budapesten élek. Két nős fiam és három unokám van. 1945-ben orosz fogságból hazatérve beléptem Nagyka­nizsán a Független Kisgazda Pártba. Hamarosan a párt helyi elnöke, 1947-ben pedig országgyűlési pótképviselője Két szavazólappal szavazunk külön az egyéni és külön a pártlistára Március 25-én két szavazó­lapot kapnak azok,­­a­ki­k az országgyűlési képviselőválasz­tás napján a szavazóurnákhoz járulnak. A szavazás helyét is ci-ki a számára korábban ki­küldött kopogtatócédulán meg­találja. Az egyik szavazólap, amit kézhez kapunk, az az egyéni választókerületi jelöltek név­sorát tartalmazza, abc-s rend­be szedve. Mint köztudott, képviselőjelölt az lett, aki megkapta a minimum 750 ajánlási szelvényt, s­őt az egyéni választókerületi válasz­tási bizottság jelöltként nyil­vántartásba vette. A kérdéses szavazólapon a jelölő párt, társadalmi szervezet nevét, illetve a független jelöltségre utaló jelzést is feltüntetik. Ezzel úgy szavazunk, hogy a jelölt neve mellett található üres négyzetbe keresztet írunk. Fontos, ho­gy­ minden­ki csak egy jelöltre adja le vok­­sát, ugyanis csak így lesz ér­vényes a szavazata. Érvényte­len a szavazat aláhúzás vagy áthúzás esetén is. A másik a területi listás szavazólap, amit ugyancsak kézhez kapunk. Ezen a me­gyében pártlistán induló kép­viselők neve szerepel. Pártlis­tát az a párt, illetve társa­dalmi szervezet állíthatott, amely a megye legalább két egyéni választókerületében je­löltet tudott állítani. Zalában ez 12 pártnak sikerült. A párt­listán egyébként már nem abc-sorrendben tüntetik fel a neveket, ezt a párt a saját be­látása szerint állítja össze. Itt a sorrend a párt által kívá­natosnak tartott, mandátum­hoz jutási sorrendiséget je­lenti. Érthető, hogy akit leg­inkább támogatnak, azt az el­ső helyre teszik. Elképzelhető olyasmi is, hogy valaki az egyéni- és a pártlistán is­­sze­repel. Amennyiben azonban az egyéni választókerületi szava­zólapon kellő mandátumhoz jut — vagyis képviselőnek vá­lasztják-, úgy a pártlistán után 1990. március 1., csütörtök lettem. 1948-ban szétvertek bennünket. 1956-ban részt vettem a párt újjáalakításá­­ban és ott voltam a város legszűkebb forradalmi veze­tőségében is. 1948, majd 1956 után sok zaklatásban és mellőzésben volt részem. Mint író, már egész fiatalon megjelentem a legnagyobb fővárosi lapok­ban és folyóiratokban. Az egyik legnagyobb könyvkiadó vállalat 1941-ben egyik műve­­met is kiadta. 1948 után elné­mítottak, s csak 25 év múlva tudtam néhány alkalommal megszólalni. Célkitűzéseit, pártjának programját így foglalja össze: — Szeretném megszüntetni a félelmet és a közönyt. Meg akarom állítani pusztulásun­kat. Azt akarom, hogy Európa és a világ népei közt mi is megmaradjunk. Ennek érde­kében mindenekelőtt össze kell fognunk. Helyre kell ál. Utánunk az egymás iránti bi­zalmat. Minden erőnkkel tá­mogatnunk kell jelenünk és jövőnk alapját, a családot. Szabadságot, függetlenséget, félelem nélküli életet aka­runk. Keresztény alapokon ál­­lünk. Nem egy osztály vagy réteg, hanem az egész nép pártja vagyunk. Az erőszak­kal elrabolt földet, a jogtala­nul elvett házakat az 1947-es tulajdonjog alapján vissza akarjuk adni jogos tulajdono­saiknak. Társadalmunk min­den tagjának tisztességes munkabért és emberhez méltó életet akarunk. Szabad Demokraták Szövetsége: Solti Károly — Korábban vallott elveimet a Szabad De­mokraták prog­ramjában lát­tam viszont, így egyáltalán nem véletlen, hogy beléptem a múlt év végén meg­alakult kani­zsai SZDSZ- csoportba — indokolja hova­tartozását Solti Károly, a 2-es számú egyéni választókerület képviselőjelöltje. 1948-ban született Nagyka­nizsán, ahol általános iskolai tanulmányai után elvégezte a Zsigmondy Vilmos Kőolajbá­nyászati és Mélyfúróipari Technikumot. Ezt követően állami ösztöndíjjal a Prágai Kémiai­ Technológiai Egye­temre kerül, ahol 1973-ban vegyészmérnöki diplomát sze­rez. Majd 1986-­ig a Nagyka­nizsai Sörgyárban dolgozik, és végigmássza a ranglétrát. A gyár 1979. évi válságát mint főmérnöki hatáskörű főosz­tályvezető éli meg. A felelős­­ségrevonás során a „szilárd politikai háttérrel” rendelkező felettese és kollégái megúsz­ták, őt viszont­ elmarasztalják és mellőzik. Ennek utóhatása­ként 1986-ban a Zala Megyei Zöldért Vállalathoz megy. Je­lenleg a zamárdi Páris Kis­szövetkezetnél dolgozik főál­lásban, de egyúttal mellékfog­lalkozásban az Alfa Ipari Vál­lalat megváltozott munkaké­pességű dolgozókat foglalkoz­tató kanizsai üzemét vezeti. Nős, két gyermeke van. Sportszervezőként, vezető­ként jelentős részt vállalt az autócross sportág helyi meg­honosításában, majd később országos, sőt nemzetközi szer­vezésében. Többször kapott válogatott csapatvezetői meg­bízást i­s. Mint iparban dolgo­zó szakember, komoly figyel­met szentel a gazdasági kér­déseknek. — A privatizálás sikerétől nagyon sok függ — mondja. A magántulajdonnak minden­képpen alapvetővé kell vál­nia, mivel valamelyik tulaj­donforma túlsúlyba kerülése meghatározza a gazdaság mű­ködésének hatékonyságát. S amit még szeretnék hangsú­lyozni, nagyon fotósnak tar­tom a család szerepét a tár­sadalomban, tehát mindent el kívánok követni, hogy az visszanyerje korábbi szerepét. Magyar Demokrata Fórum: Tarnóczky Attila Tarnóczky Attila, az MDF képviselőjelölt­je annak a korosztálynak tagja, amely már megfelelő tapasztalatok­kal rendelke­zik, ugyanak­kor még ele­gendő ideje van tenni az ország sorsának jobbrafordulásáért. 1945. június 11-én született Nagykanizsán, római katolikus iparos családból. Általános és középiskoláit is itt végezte. Érettségi után a székesfehér­vári Felsőfokú Földmérési Technikumban tanult, majd az Eötvös Loránd Tudományegye­tem kémia-fizika szakán ta­nári diplomát szerzett. A ka­nizsai dr. Mező Ferenc Gim­názium és Közgazdasági Szak­­középiskola tanáraként dolgo­zik 1971 óta. Emellett az isko­la levelező tagozatát is irá­nyítja. Nős, felesége szintén tanár. (Folytatás a 3. oldalon.) „ „ , , , Azok a U-vk. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS körút 1990. március 25. /étbe) A VÁ­LASZTÓI SZAVAZÓLAP LET HE KELL MEGYE­BÍRNI! 43. számú egyéni választókerülete-^'^ .---------------. ____- | * jelöltek neve I A Jelölő pártok. Kufsdha Gkjhs Hír-^lCufsdha Gkjhs . társadalmi szer­vek neve, a fu­g-Kufsdha Gkjhs ^ □ Kufsdha Gkjhs^ Kufsdha Gkjhs □ Ki^sdha Gkjhs Kufsdha Gkjhs □ Kiírtba Gkjhs Kufsdha Gkjhs ’ Kufsdha Gkjhs Kufsdha Gkjh#k » □ Kufsdha Gkjhs Kufsdha □ Kufsdha Gkjhs Kufsdha Gkjhs □ Kufsdha Gkjhs Kufsdha Gkjhs □ Kufsdha Gkjhs Kufsdha Gkjhs □ Kufsdha Gkjhs A jelöltre szavazni a neve melletti D-ben elhelyezett ,, + ” jellel lehet. Szavazólap-minta, amelyen az egyéni választókerület jelölt­jeit tüntetik fel­ ,a következők eggyel előrébb ahogy arról lapunkban is be­­srülnek a sorolásban. számoltunk — sorsolással dön-A pártlisták sorszámát ü­tötték el. Szavazni a területi

Next