Zalai Hírlap, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

2 A Kereszténydemokrata Internacionálé csúcstalálkozója Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalt Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, ezt követően pedig hármas találkozóra került sor Antall József, Helmut Kohl és Tadeusz Mazowiecki között. „Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciója mindent elkövet annak érdekében, hogy Romániát a testület ne részesítse a többi volt szocialista, de ma már a valós reformok útján haladó országokhoz hasonló kedvezményekben” — mondta többek között a tanácskozás szünetében tartott sajtóértekezleten Egon Klepsch, a frakció vezetője. Egy újságíró kérdésre válaszolva hozzátette: ahhoz, hogy Románia is elnyerje az Európai Parlament jóindulatát, Bukarestnek fel kell hagyni a demokratikus ellenzék üldözésével, gondoskodnia kell arról, hogy az eddigiekhez hasonló incidensek ne fordulhassanak többet elő, és egyértelművé kell tennie, hogy demokratikus társadalmat épít, nem pedig egy újabb totalitárius állam berendezésén fáradozik. A sajtóértekezleten egyébként Eduardo Fernandez, a Kereszténydemokrata Internacionálé elnöke, a venezuelai Kereszténydmokrata Párt főttkára a szervezet nevében megemlékezett mindazokról, akik a keleteurópai változások kivívásáért vívott harcnak estek áldozatul s elismeréséről biztosította Mihail Gorbacsov politikáját, amely — mint mondta — a valós változások irányába vezet. Késő délután a tanácskozás befejeztével tartott sajtóértekezletén Eduardo Fernandez egy kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás jóváhagyta javaslatát, s eldöntötte, hogy az egyes pártok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy országaik a leszerelés útján megtakarított pénzből bizonyos százalékot egy Nemzetközi Szociális Alapra fizessenek be. Az alap célja, hogy a demokratizálás irányába mutató kedvező változásokkal együttjáró, az egyes emberek számára gyakran fájdalmas következményeket enyhítsék. A tanácskozáson elfogadott üzenet kifejezésre juttatja a kereszténydemokrata pártok szolidaritását a magyar vendéglátókkal és a többi középkelet-európai kereszténydemokrata párttal, s elismeréséről biztosítja ezek tevékenységét. A dokumentum üdvözli a térség országaiban végbemenő változásokat, s ezen belül méltatja a kereszténydemokrata pártok e folyamatban játszott szerepét. A dokumentum rögzíti, hogy Közép-Kelet- és Dél-Európában békésen terjed a szabadság és a demokrácia, s e folyamat kezdetén a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov vezetése alatt megkezdett reformok állnak. A tanácskozáson elfogadott Irányelvekből adódó konkrét teendőket a Végrehajtó Bizottság vitatja meg. Kereszténydemokrata üzenet Budapestről: Államfők, kormány- és pártelnökök, a Kereszténydemokrata Internacionálé tagjai 1990. június 30-án Budapesten üléseztek, Eduardo Fernandez, a CDI elnökének vezetésével. A vezetők egy valóban történelmi alkalomból gyűltek össze, miszerint: — Ez a kereszténydemokrata vezetők első világszintű találkozója. — Ez az első ilyen találkozó, amelyet egy volt kommunista országban rendeznek meg, ilyen nagyszámú demokrata vezető jelenlétével, és így kifejezi a kereszténydemokrata mozgalom szolidaritását a magyar vendéglátókkal és más közép-kelet- és délkelet-európai kereszténydemokrata pártokkal. A csúcstalálkozó résztvevői a következőket állapították meg: 1. A CDI vezetői gratulálnak a magyar népnek és miniszterelnökének, Antall Józsefnek, az ország demokratikus átalakításáért folytatott sikeres küzdelméért és biztosították a további támogatásról. Megelégedéssel állapították meg, hogy hasonló folyamat indult meg Csehszlovákiában és Lengyelországban is. Remélik, hogy a terület más államai is elérik ugyanezt a szintet. 2. A vezetők üdvözölték a Közép-Kelet- és Dél-Európa országaiban végbement fej- t, a vezetők kilédést a pluralista társadalom, hangsúlyozták azt a tényt, hogy a törvényesség és a piac a következő demokratikus orientált gazdaság uralma felé, lehetőségek Európában meg 3. A vezetők elismeréssel fogják erősíteni a demokadóztak a vezető szerepnek, ráciáért folytatott küzdelmet az amit a kereszténydemokraták egész világon anemzetközi játszottak ebben a mély vál- szolidaritás és a fegytozásokat hozó folyamatban, és verzetcsökkentéssel, leszeüdvözlik azon kereszténykereléssel egy békésebb világ újokratákat, akik kormány- és korszaka előtt, parlamenti funkciókat látnak el ezekben az országokban. 4. E terület új demokratikus államai előtt nyitva áll az európai intézményekhez, az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Közösséghez való csatlakozás lehetősége. 5. Gorbacsov elnöksége idején a Szovjetunióban megkezdődött reformfolyamat, és ennek nyomán a szabadság és a demokrácia békés úton kezdett terjedni Közép-Kelet- és Délkelet-Európában is. A kereszténydemokrata vezetők újra megerősítették teljes támogatásukat az ilyen reformfolyamatok felé. 6. A vezetők nagy megelégedésüket fejezték ki a német egyesítés irányában eddig végbement eredményekkel kapcsolatban és gratuláltak Helmut Kohl kancellárnak és az NDK kormánynak, Lothar de Maiziere kormányfőnek, hangsúlyozván az előrelátást és a végső megoldást ezen cél felé. Külön kis légkört adott a Kereszténydemokrata Internacionálé tanácskozásának, hogy — más állam- és kormányfői szintű találkozóktól eltérően — nyilvános szállodában, nevezetesen a budapesti Fórum Hotelban zajlott, ahol a világ TV-ből ismert vezetői közül sokan tulajdonképpen a Budapesten nyaraló külföldi turisták és a szálló magyar vendégei között jöttek-mentek. A legsajátságosabb azonban az volt, amikor Helmut Kohl, az NSZK kancellárja Antall József magyar, majd Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel, végül pedig mindkettőjükkel a Bécsi Kávézó piciny asztalainak egyike mellett tárgyalt a „civil” vendégek között. Kápolna szentelés, emlékműavatás Lovásziban (Folytatás az 1. oldalról) gyakorlására buzdított, mondván: Nem csak a kőből és téglából épült templom, hanem a lelki templomok karbantartására is gondolni kell. A felszentelési ceremóniát követően egyházi és világi vendégek a szomszédos Hősök Kertjébe vonultak. Az 1939-ben létesített emlékkertet valamikor annyi hársfa vette körül, ahány lovászi katona az első világégésben esett el a fronton. Ma is árnyékot vetnek a nagyra nőtt fák, de most már nemcsak az első világháborús emlékmű felújított szobrára, hanem a második világháborúban a harctéren elesett 13 lovászi katonának és 7 polgári áldozatnak emelt új emlékműre is. A kert közepén felállított díszhelyen, szabadtéri oltár előtt a Himnusz elhangzása után ünnepi beszédek, szavalatok következtek. A háború áldozataira Kondákor Győző elöljáró emlékezett, majd a felszentelés után az egybegyűltek közös imát mondtak, végül dr. Konkoly István szentmisét celebrált a falu népéért, élőkért és holtakért. FOGYASZTOK! VISZONTELADOK! AZ INTEGRÁL-M RT. július 4-től megnyitja Zalaegerszeg, Népköztársaság út 66/a. alatt üzletét. Sörök, dobozos üdítők, borok, szeszes italok kedvezményes áron kaphatók. TEKINTSE MEG,VÁSÁROLJON! , ZALAI HÍRLAP Magánügyek Hol tart a privatizáció? Fogynak az IBUSZ részvényei. A névértéknél jóval drágábban kínált, s esetenként még annál is magasabb áron elkelt értékpapírok példája látványosan bizonyítja, hogy ha egy jól működő céget akarnak magánkézbe adni, rohamléptekben kerül elő a harisnyaszárban tartott, vagy telekbe, aranyba, képek vásárlásába fektetett magántőke. Érdemes tehát pályázni rá—a jó üzlet reményében vélhetően sokan hajlandóak vállalni a vállakozás kockázatát. A legjobb esélyekkel az előprivatizációként emlegetett akció indul, amelynek során a vendéglátóipar, a kereskedelem, a szolgáltatások kerülhetnek magántulajdonba. A kormányprogram ezt tekinti az első lépések egyikének, valószínűleg azért, mert itt várható a leggyorsabban elérhető legnagyobb haszon. Hiszen zöldséget, zoknit, vagy akár könyvet árulni, frizurát csinálni, vagy ebédet, vacsorát feltálalni alighanem akkor is lehet, ha nem „szervezi” a munkát, s viszi el a haszon egy részét a vállalati központ. Hagyományai is vannak ezekben a szakmákban a magánvállalkozásnak; a gombamódra szaporodó szerződéses üzletekben például igen sok tapasztalatot lehetett szerezni, ami az új tulajdonost átsegítheti a kezdeti buktatókon. S van még egy szempont, ami a kis üzletek maszekosítása mellett szól: az, hogy ehhez kell viszonylag a legkevesebb tőke. Nem privatizáció, államtalanítás Persze egy üzletet megvenni, a boltot berendezni ahhoz sokkal több pénz kell, mint megvenni egy, vagy akár több részvényt. S ha lehet is számítani a ládafiában rejtőző pénzekre, a gyors és széles körű privatizáláshoz, amire ebben a szektorban szükség volna, alighanem több kell. Ami máris felveti a privatizációval kapcsolatos első fontos kérdést: vajon miből történhet a maszekosítás? A válasz első látásra egyszerű: a magánpénzek mellett hitelekből. Készül is az előprivatizációt támogató hitelkonstrukció, ami kedvező kamatokat ígér a kispénzű leendő boltosoknak, kocsmárosoknak. A kiskereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatások esetében alkalmazott megoldás már nem biztos, hogy elegendő az iparban is. Már csak azért sem, mert jellegénél fogva másfajta privatizációs technika kell az IBUSZ vagy egy fűszerüzlet és más mondjuk az Ikarus magánkézbe adásához. De hogy mi a jó módszer az iparban, arra egyelőre nincsenek tapasztalataink. Részben azért nincsenek, mert az eddig végbement spontán privatizációnak nevezett folyamatok során legnagyobb arányban nem privatizáció, inkább csak államtalanítás történt: vállalatok és bankok szereztek tulajdont más vállalatok és bankok vagyonából. Másfelől pedig nem a polgárosodás, a kisbefektetők tulajdonszerzése játszotta a főszerepet, hanem inkább a külföld tőke nagyobb részesedése. Jó ár és elkótyavetyéléit tekinthetünk jó árnak, mit az állami vagyon elkótyavetyélésének? A kérdést nemcsaazért nehéz megválaszolni, met nincs reális mérce a vagyon értékelésére — bár persze, hogy ez is közrejátszik — hanem azért is mert nincs igazi viszonyítási alap Miközben ugyanis elkezdődött, lendületesen folytatódott a vállalatok privatizálása, jónéhány elvi kérdés tisztázatlan maradt Jó ideig nem dőlt például el, hog milyen mértékű és ütemű legyen privatizálás. A gyors lépések magánvállalkozók erőteljesebb támogatását, gyorsabb gazdagodást, másfelől viszont a sós magántulajdonos megjelenése vállalatoknál racionálisak munkaszervezést, tehát esetenként munkanélküliséget azaz növekvő társadalmi ftszükségeket jelent, mégpest olyanokat, amelyek kezelésre egyelőre nincsenek kiforrott köreink. Viszont a gazdaság kötése mégiscsak a gyors lépéskét kívánná meg , hogy hamarabb kihasználhassuk azt lendületet, amit a magántulajdo elterjedése jelenthet. A gyorprivatizáció azonban másfajt áldozatokat is kíván: nehéz helzetben levő vállalatokat gyorsan eladni nyilvánvalóan csak csobban lehet, mint ha van idő . Valutaunió tűzijátékkal, örömujjongással Bonn (MTI). A pénzügyi, gazdasági és szociális unió életbelépéséről a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása a történelmi eseményről tudósítva megállapította: a DEM-márka bevezetésével az NDK megtette az eddigi legfontosabb lépést a két német állam egyesülése felé. Egyidejűleg az NDK-ban hatályossá vált számos új gazdasági és szociális jellegű törvény is, ily módon a joghelyzet is egységesül az egész Németországban. A nyugatnémet rádióállomások is beszámoltak róla, hogy az NDK-ban vasárnap reggel kinyitottak a bankok, az emberek tűzijátékkal, autókürtök megszólaltatásával, örömujjongással köszöntötték a valutauniót. Éjféltől kezdve a belnémet határon megszűnt a személyi ellenőrzés. Úgyszintén eltörölték a keletnémet áttelepülők szükségfelvételének gyakorlatát. Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője vasárnapi sajtónyilatkozatában az egységes német valutauniót jó és szükséges lépésnek nevezte a közös német jövő felé.. A német—német államszerződés hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek valóban közös társadalmi rendszernek vethetik meg az alapjait — mondta. Egyidejűleg türelemre intette a lakosságot, nehogy az ezzel kapcsolatos nehézségek a kelleténél nagyobbak legyenek. Moszkva (MTI): Tavaly az NDK és Magyarország területéről 27 000 embert, 2700 harckocsit, 310 repülőgépet vontak ki. Az idén Csehszlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból hazatért 43 000 katona, 900 harckocsi, 680 tüzérségi rendszer és 52 harci repülő. Mongóliából, ugyancsak az idén 16 000 katonát, több mint 470 harckocsit, 360 tüzérségi rendszert és 121 repülőgépet vontak ki — mondta Dmitrij Jazov marsall. A szovjet védelmi miniszterrel vasárnapi számában közölt interjút az Izvesztyija. Az interjúban elsősorban arról esett szó, hogy miképp igyekeznek megoldani a kivonás felgyorsulása okozta szociális nehézségeket. A Magyarországról kivonuló Déli Hadseregcsoport egységeinek többségét Belorussziába és Ukrajnába vezénylik. A legnagyobbb gond a lakások terén mutatkozik — mondta a miniszter. A hadsereg önerőből évente 60 000—70 000 lakást épít. A hadsereg és a flotta létszámának csökkentése miatt az elmúlt évben több mint száztízezren kerültek tartalékos állományba, és 85 százalékuk továbbra is a zárt katonai helyőrségekben marad lakni. Hazánkba érkezett Rainer Eppelmann Rainer Eppelmann, a Német Demokratikus Köztársaság leszerelési és védelmi minisztere Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására — katonai küldöttség élén — vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Nevet változtatott a Magyar Néppárt A régi nemzeti parasztpárti hagyományokhoz híven Péter- Pál napjához kapcsolódóan szombaton budapesti székházában tartotta országos gyűlését a Magyar Néppárt. Az országos gyűlés résztvevői arról döntöttek, hogy a néppárt változtassa meg a nevét, s ettől a naptól Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt legyen az elnevezése. Érkezik az olaj A jelek szerint enyhül a feszültség Moszkva és Vilnius között azt követően, hogy a szovjet kormány felújította a kőolajszállításokat Litvániának. Vilniusi tájékoztatás szerint az első olajszállítmányok szombaton a késő esti órákban már megérkeztek Litvániába. Temesvári követelések A temesvári tüntetők hat pontos követelést intéztek a román parlamenthez. A szombaton nyilvánosságra hozott dokumentumban az egyetemi szolidaritási társaság megalakítását kezdeményező csoport tagjai, egyetemi diákligák, különböző diákszervezetek — köztük a temesvári magyar diákszervezet — a június 13- 15-iki, bukaresti zavargások, véres terror miatt emelték fel tiltakozó szavukat. Új cseh kormány Megalakult pénteken Prágában a Cseh Köztársaság új kormánya. A Polgári Fórum, a csehországi kereszténydemokraták és a Morva regionális választási koalíció kormányszövetségéből álló huszonegy tagú kabinet vezetője az előző cseh kormány elnöke, a Polgári Fórumot képviselő Petr Pithart lett. Kalugin lefokozása Mihail Gorbacsov elnöki rendeletével megfosztották állami kitüntetéseitőlaz Állambiztonságig Igrazság volt tábornokát, Oleg Kalugint. A döntés indoka, hogy Kalugin tevékenységével besározta a KGB munkatárainak becsületét, méltóságát. Mazowiecki javaslata Javaslom Lech Walesa úrnak, hogy a héten találkozzunk, és beszéljük meg, mit tehetnénk azért, hogy az elkerülhetetlen nézeteltérések ne semmisítsék meg Lengyelország közös javát és a Szolidaritás közösen elért eredményeit — mondotta Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök vasárnap Varsóban az állampolgári bizottságok küldötteinek országos tanácskozásán. 1990 JÚLIUS 2 Petre Roman Többé nem vetik be a bányászokat Crans-Montana (Svájc), (Reuter) . Romániában soha többé nem vetik be a bányászokat utcai tüntetések leverésére —jelentette ki Petre Roman román miniszterelnök a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Roman állítása szerint június 13-15-én „a bányászok spontán módon indultak Bukarestbe". A bányászok, akik a társadalom egyetlen szervezett erejeként 1977-ben fel mertek kelni Ceausescu ellen, úgy érezték, hogy veszélyben forog a demokrácia. Lehet, hogy egyszer ellenünk fordulnak, ha úgy ítélik meg, hogy nem védelmezzük a társadalom egészének érdekeit — mondta, hozzátéve: reméli, hogy a bukaresti utcai tüntetések leverése nem sokáig fogja beárnyékolni a Nyugaton Romániáról alkotott képet.