Zalai Hírlap, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) TÜRJÉN az általános iskola adott otthont a 2-es szavazókörnek. Ottjártunkkor is jópáran várakoztak a fülkék előtt. — Rendben, fegyelmezetten megy a szavazás, nem panaszkodhatunk közömbösségre sem— mondta Gyöngy Ferenc szavazóbizottsági elnök. —Alig több, mint másfél órája kezdődött el a szavazás, de a jogosultak egytizede itt járt már. Pontosabban: a 843 állampolgárból 80-an megjelentek a bizottság előtt. Tóth Sándor helybeli lakost — szavazása után — ugyancsak az esélyekről faggattuk. — Három jelölt indult Tujén — újságolta a fiatalember. — Kettőnek, közülük komoly esélye van a „harcban". Remélem, a jobb győz ezúttal! A 3-as szavazókor a tsz irodánál „ütött sátrat”. Még nem volt 9 óra, s a 630 listán szereplő türjei lakos közül 86-an voksoltak már. — Talán, egyfordulós lesz a választás—jegyezte meg az itteni bizottság elnöke, László József.— Eddig „simán" mentek a dolgok, reméljük, megfelelő számban idejönnek a türjeiek. A három polgármesterjelölt mindegyikének esélyt ad Böröcz Tamás, akit a fülkéből kilépése után kérdezünk. De megjegyezte: akárcsak a sportban, itt is lehetnek meglepetések. ZALASZENTGRÓTON a városi művelődési központban kapott otthont a 3-as szavazókor. A bizottság elnökétől, Kovács Gyulánétól megtudtuk: az első három órában összesen 150-en szavaztak. Nyolcszázhatvannégy név szerepel a listánkon, így az eltelt rövid időt figyelembe véve nem érzem rossznak az eddigi arányt — mondta. — Minden bizonnyal a délelőtti istentisztelet után is jön egy újabb,, hullám", és sokan nem is tervezték, hogy ebéd előtt jönnének. Dr. Pais Lászlót, — aki feleségével jött szavazni — a szentgróti jelöltek esélyeiről kérdeztük ugyancsak. — Három jelölt van a listán, de — véleményem szerint — csak ketten esélyesek közülük. Nevek nélkül úgy vélem, hogy a fiatalabb korosztályba tartozó jelöltek számíthatnak több szavazatra. A KISSZENTGRÓTI városrészben „üzemelt" az 1-es szavazókor. Még tizet sem mutatott az óra, amikor a 733 szavazásra jogosult helybeliből 89 már leadta szavazatát. — Remélhetően meglesz a szükséges létszám — bizakodott Németh József, a bizottság elnöke. — Különösebb esemény nem történt ezidáig, szerintem megfelelő volt az előzetes propaganda, tájékozottak az emberek, tudják mi a tétje a szavazatuknak. — Még öt perc sem telt reggel hattól, s az első szavazó már jött hozzánk — újságolta ZALACSÁNYBAN Beleznai László, a szavazóbizottság elnöke. — Alig van még 10 óra, de már 150-en elhagyták a fülkét. Este hatig 663 szavazatra számítunk, ha mindenki kivétel nélkül megjelenik. Ezidáig fennakadás, technikai probléma sem volt, s eddig azoknak sem lett igazuk, akik teljes közömbösséget jósoltak. Fél tizenegy tájban érkeztünk NAGYKAPORNAKRA, ahol Foki Istvántól, a szavazóbizottság elnökétől ugyancsak azt a felvilágosítást kaptuk, hogy simán mennek a dolgok.— Rövidesen elérjük a kétszázadik szavazót — pillantott a listára az elnök. —Hétszázhatvannyolc nevet tartalmaz a nyilvántartásunk, s én abban bízom, hogy ebéd után az eddigieknél is többen megérkeznek. A településen két polgármesterjelölt mérkőzött a tisztségért. — Igazán esélye csak egyiküknek van — vélte Végh Sándor választópolgár. — Most már csak azt szeretném, hogy az nyerjen, akire én is szavaztam. BAKON Kránicz Nándorral találkoztunk össze a szavazóhelyiség bejáratánál. Egy kicsit szomorú volt, pedig a fia az egyik polgármesterjelölt. Négyen pályáztak erre a tisztségre. — Dupla az izgalom — mondta. — Nem csak a szavazás miatt, hanem azért is, mert nem tudom kiengedik-e a fiamat a kanizsai kórházból. Közlekedési baleset érte Letenyénél és megsérült. Most indulunk meglátogatni, mi van vele. Bent a szavazóhelyiségben megtudtuk, hogy ebben a községben nincs különösebb pártoskodás, a függetlenek társaságában egyedül az Agrárszövetség neve szerepel a szavazólapokon. Ám az is csak azért, mert az Agrárszövetség egyik megyei vezetője itt lakik. ALSÓFAROSPUSZTÁN a bolttal, a klubbal közös épületben szavaztak a helybeliek. Az előszobában feltűntek a fogason a lila és fehér színű papi stólák. Mint kiderült, nem véletlenül, mert a választási helyiség szokott az istentisztelet színhelyéül is szolgálni. — Egy éve van ez így, de most elmaradt a mise, ez volt a megállapodás — mondták. — Az oltárt és az egyéb kellékeket átpakoltuk. Hahóinak ebből a részéből 147 választót várunk, negyven százaléka már a reggeli órákban leszavazott. Borostás ember került elő a fülkéből. Schóber Miklós, motorfűrészkezelő. — Nem értem rá még borotválkozni, mert előbbrevaló volt az otthoni munka. Van két disznó. A napokban meg rengeteg volt a munka a gazdaságban. Itt dolgozom Bakon. De ma aztán a pihenés lesz a program Bőszoknyás, feketekeszkenős, ünneplőbe öltözött törékeny idős asszony böngészte GELSE központjában a jelöltek fényképmásolatos plakátját. — Még nem döntött? — kérdeztem. — Egyiket se ismerem csak kiváncsi vagyok. Szentbalázsról jöttem a misére. Többen vagyunk, mert tudja, itt máma különleges mise lesz. Tumózer Lajos tartja a gyémánt miséjét. Minálunk Szentbalázson volt káplán, Pölöskefőn plébános és sok év után Gelséről ment a papi nyugdíjas otthonba Fehérvárra. Majd mise után megyek szavazni otthon. — Én már túl vagyok rajta — mondta Pölöskey István nyugdíjas. — Úgy választottam, hogy nem pártokat, hanem az embereket néztem, hiszen mindenki ismeri itt egymást Csakhát most aggódok, mert a falu népét egymásnak ugrasztották, majdnem ölre mentek, feljelentgetések voltak. Félek, hogy megmarad az ellentét, ami senkinek se lenne jó. Azelőtt az ember csak szavazott, most választhat, de úgy látszik, nem tud vele élni igazán? A kezdet: kevés érdeklődő, így fogalmaztak a bizottság tagjai a ZALASZABARI választó helyiségben. Az 552 polgárból még ötvenen se fordultak meg a mise kezdetéig. Talán majd utána, meg délután, bizakodtak. Zalaszentmihályon hasonló volt a helyzet, itt azonban a szentmihálynapi búcsú különleges helyzetet teremtett. Nyilván sokan fogadtak vendégeket, s inkább délután jön össze a nép a község központjában, ahol az utóbbi években ennyi vásározó egyszer sem kínálta a portékáját. Részeg trombitás fújta kivörösödve a hangszerét, próbálta túlharsogni a körhinta egyfolytában lambadát bömbölő hangszóróit. Fiatal lányokat kérdeztem szavaztak-e már? — Ajaj! Mielőtt eljöttünk a búcsúra. A könyveket árusító zalaegerszegi fiatalember elmondta, nem érdekli a választás. — Eddig minden választáson ott voltam. Most nem megyek, mert nem változott semmi. Sőt, több az áremelés. A jelölteket se ismerem. — Még nem tudom hogy elmegyek-e szavazni — mondta keserűen Dénes István nyugdíjas. — Az este megint áremeléseket jelentettek be a tv-ben, miben bízzon az ember? Ránk nyugdíjasokra mi vár? A feleségem szívbeteg, fölmünk nincs, miből tudjuk kiegészíteni a nyugdíjat? Állattartás? Ilyen takarmányárak mellett? Most hallom, micsoda pénzt ígértek a jugók abraktakarmányért. Aztán a jelölteknél se az számított, hogy ki mennyire iskolázott, alkalmas. Elég sokan vagyunk a faluban, akik fontolgatják, elmenjenek-e szavazni Zsongott a búcsús sereg, az árusok versengtek a vevőkért. Az áraikat azonban nem volt jó hallani. KESZTHELYEN, a Fő téri 11- es számú szavazókörben reggel 8 óra tájban csupán a szavazatszedő bizottsággal találkozhattunk. Mint megtudtuk, a körzethez tartozó 852 szavazásra jogosult állampolgár közül a reggeli órákig még csak néhányan járultak az urnákhoz. Lovrek Ferencné, a bizottság elnöke elmondta, hogy a nyitáskor holland vendégeket fogadtak. Délben a városházának négy tagú küldöttsége tekintette meg az urnazárást, tájékozódtak a szavazás mikéntjéről, s szót váltottak az elsőként érkező választópolgárral . Hallottuk, hogy szombaton vagy tíz lagzi volt a városban, s talán ez is befolyásolja, hogy csak később várható nagyobb forgalom. A beszélgetés közben érkezett Kelemen Ferenc családjával. — Együtt jöttünk szavazni, de véleményeink különbözőek, amit kölcsönösen tiszteletben tartunk— mondta a családfő a fülkéből jövet. —Én munkás vagyok, a feleségem óvónő, a lányom pedig tanácsi dolgozó. Magam hosszas gondolkodás után döntöttem. A véleményem az, hogy van mit képviselni ebben a városban, s bárki is kerül a testületbe körzetünkből, azt várom tőle, hogy érdemben képviselje valamennyiünk ügyét. A 308-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben berendezett 4-es és 5-ös körben két fiatallal találkoztunk, akik éppen sorkatonák. Vilisics Attila Budapesten, Tánczos László pedig helyben teljesít szolgálatot. — A választási gyűléseken sajnos nem tudtunk résztvenni, de ismerjük a jelölteket — mondták. — Egyébként közösen alakítottuk ki az álláspontunkat, hogy kire voksoljunk. Egyazon körzetben lakunk mindketten. HÉVÍZEN a Petőfi utcai 1-es számú szavazókörbe 178 állampolgárt vártak tegnap, tíz óráig mintegy 20 százalékuk jelent meg. — A községben ez a legkisebb körzet — jegyezte meg Szerdahelyi Jenő, a bizottság elnöke. — A tapasztalatok szerint felkészülten jönnek szavazni az emberekjó volt a propaganda, a felvilágosítás a szavazás mikéntjéről. Aki voksolni akar, az határozottan, meggondoltan teszi. A választék meglehetősen bő, hiszen a polgármesterjelöltek száma öt, míg a képviselőtestületbe 36 személy közül választhattak 11 -et a hévíziek. KARMACS egyetlen választókörzetében a szavazók mintegy 15 százaléka már a kora reggeli órákban leadta voksát, később is folyamatosan érkeztek, többnyire családostól. —Azt szeretnénk, ha nem csak akkor keltenénk a jelölteknek, amikor szavazni kell — mondta Domján József és felesége. — Azokra voksoltunk, akikről úgy gondoljuk, hogy eszerint cselekednek majd. A bizottság előkészítette a mozgó urnát, mint Kása Marianna elnök elmondta, délelőtt egy személy kérte, hogy a lakásán szavazhasson lábtörése miatt. A keszthelyi városi tanácson működő választási irodában a szavazóköri adatok első összesítése szerint gyér volt a délelőtti részvételi arány a városban. A különböző körzetekben a választópolgárok 9—22 százaléka adta le voksát, az arány így összességében — közel a félidőhöz — nem érte el a 16 százalékot. RÉDICSEN hajnali negyed hatkor már megjelent a 2-es szavazókörben — a művelődési házban — az első polgár, akinek az órája még a nyári időszámítás szerint járt. Fél tízig a szavazásra jogosultak harminc százaléka járult az urna elé, köztük a nyolcvanegy éves Fekete Vendel aki ezúttal is kötelességének érezte a voksolást. Lyndvadedesen Farkas Lajos, a szavazatszámláló bizottság elnöke elmondta, hogy összesen 48 választót várnak, és háromnegyed tízig 33-an jöttek el a régi elöljárósági épületben kialakított szavazókörbe. Gosztolán ottjártunkkor éppen Varga József helyi polgármesterjelölt adta fel szavazatát.Az elöljárósági épület mellett már áll a nyilvános telefonfülke, szomszédságában a törpevízmű és a műemlék kápolna. Mindez, szerintem azt mutatja, hogy e kistelepülésnek nemcsak jelene, hanem jövője is van. A leendő háromtagú képviselőtestület és a lakosság javíthat a sorsán, ha megkaphatjuk a vadászati jogot csakúgy, mint a környező közhír lakossági erdőket. Ugyanakkor sok fiatal érdeklődik a telkek iránt a szép és nyugalmas gosztolai környezet miatt. LENTIBEN, a Sólyom László Művelődési Központban negyed 11-ig a választópolgárok 18—20 százaléka jelent meg a 2-es szavazókörben, köztük Lakatos Roland negyedikes gimnazista, aki először szavazott: — Aki most nem jön el, az nem támogatja a rendszerváltás programját. A polgármesterjelölteknek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik, de tudom, kire adom a voksomat. Ami a jövőnket illeti, a pénz beszél csak legyen honnan előteremteni Ezért kell jól sáfárkodni a lehetőségekkel. — Ha a lakosság komolyan veszi ezt a napot, akkor valóban a szabad akarat érvényesülhet — vélekedett Simon Ede, aki a feleségével jött el szavazni. — A leendő képviselőtestületet alkalmasnak tartom a városirányításra, persze megfelelő tanácsadó testülettel kiegészítve. LETENYÉRE menet benéztünk a máhomfai városrészbe, ahol 11 óra körül 19 százalékos volt a részvétel. Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház előtt (1-es szavazóker.) Horváth Lászlóval találkoztunk, aki így beszélt: — Huszonöt éve vagyok letenyei lakos és szerintem legyen a polgármester az eddigi tanácselnök, mert ő már sokat letett a város asztalára. A Kisgazda Pártnak és a Kereszténydemokrata Néppártnak semmilyen koncepciója nincs a városfejlesztéssel kapcsolatban. Az önkormányzatot egyébként is a fiatalok kezébe kell tenni. Letenye egyeduras városrészében Király Ferenc, a bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy a részvétel délig 22 százalékos volt és délután nyolc helyre szállnak ki a mozgóurnával, mozgáskorlátozott és idős polgárokhoz. Körútunk a „végeken”, TÓTSZERDAHELYEN folytatódott, ahol a tanácson kialakított szavazókörben Dobos Vilmos elmondta, hogy reggel hat óra öt perckor a szavazatszámláló bizottság szegfűvel köszöntötte az első választópolgárt, a nyugdíjas Andrasek Györgyöt. A horvát nemzetiségi községben kilenc fős képviselőtestületet választanak. A déli harangszóig a 2-es szavazókörben 26 százalékos volt a részvétel. „Bog dej” (Isteft hozta) — köszöntötték a belépő menyecskét a bizottsági tagok és itt is érződött, hogy barátságos hangulatban zajlottak vasárnap a sorsdöntő önkormányzati választások. NAGYKANIZSA 7 óra 30 perc. Szabadság téri iskola. — Eddig hozzávetőlegesen 50-en voltak választani. Azt hittük, hogy a jó időre való tekintettel, hiszen sokan mennek szüretelni, sokkal nagyobb lesz a reggeli roham — meditál dr. Sárváry László, a szavazatszedő bizottság itt- i (Folytatás a 3. oldalon.) ZALAI HÍRLAP 1990. OKTÓBER 1. Holland megfigyelők Egerszegen — A város nagyon nyugodt — fogalmazza meg diplomatkusan benyomásait a helyhatósági választáson tapasztaltakról Ronald Henkels, aki társnőjével együtt a Belügyminisztérium meghívására, a Holland Önkormányzati Szövetség megbízásából tartózkodik Zalaegerszegen. Egyébként ötventagú delegációjuk kisebb csoportokban számos városunkban gyűjti a tapasztalatot. Mindketten a 72 ezer lakosú Hengelóból jöttek, s az ottani önkormányzat tagjai. Ronald a szociáldemokrata beállítottságú Munkáspárt tagja, míg Vilma Pasman a liberális színezetű 66-os Demokrata Párt képviselője. — Úgy véljük, hogy nagyon jól szervezett a választás, és semmiféle zavaró körülményt nem észleltünk — folytatja Ronald Henkels. — Csupán az a baj, hogy nagyon kevesen jöttek el szavazni, legalábbis addig, amíg mi meglátogattunk néhány szavazóhelyiséget. Nálunk az idei önkormányzati választásokon mintegy 60 százalékos volt a résztvétel, de rögtön hozzáteszem, hogy korábban ennél mindig jóval többen éltek állampolgári jogukkal. — Milyenek a benyomásaik Zalaegerszegről? És milyen Hengelo városa? — Sajnos nagyon keveset láttunk Zalaegerszegből, de amit láttunk, az nagyon tetszett—válaszol Vilma Pasman. — Hengelo fiatal város, legalábbis abban az értelemben, hogy kevés a régi ház benne, mivel a II. világháború során szinte teljesen lebombázták. Fejlett iparral rendelkezünk, így gépgyártó, elektronikai és vegyipari üzemek találhatók nálunk. No meg egy nagy katonai berendezéseket előállító gyár, amelynek munkahelyei most veszélybe kerültek, mivel Európában szerencsére beköszöntött a béke korszaka. Jövetelünknek egyébként az is a célja, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot városunk és Zalaegerszeg között. A Holland Önkormányzati Szövetség képviselői a városi tanácson. Szemben balról Ronald Henkels, mellette Vilma Pasman.