Zalai Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-280. szám)
1990-11-01 / 256. szám
1990. NOVEMBER 1. ZALAI HÍRLAP Így látja az alkotmányjogász A benzincsatában veszélybe került a jogállam Úgy tűnik, mintha egy régi köhögi hagyomány, az Aranybulla már sokszor — utoljára a kiegyezéskor — hatálytalanított híres ellenállási záradéka kelt volna életre az elmúlt hétvégén az eltorlaszolt utakon. Az Aranybulla, ismerte „szerződés-szegés” esetén a hatalommal való szembenállás közjogi fogalmát. A 31. cikkely sokat idézett 2. paragrafusa mentességet biztosítva, azért adta meg az akkori „polgároknak” az ellenállás jogát, hogy ők „a királyoknak minden hűtlenség szégyen vallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mindörökké.” A modern alkotmányok általában nem ismernek ilyen, a természetjog által is vallott lehetőségeket, feloldásokat, sőt inkább a jogok határainak kicövekelésére törekszenek. A hatalommegosztás elvére, a fékek és egyensúlyok rendszerére épülő modern demokráciákban nincs szükség a zsarnoki hatalom ellen szóló ellenállási záradékokra. Hatályos közjogunk nem ismert ellenállási jogot, bár a politikai karakterhagyományok minden bizonnyal örökletesek. Márpedig ha ilyen jogi tétel nincs, az alkotmányjog nézőpontjából egy tény van: alkotmány- és törvénysértés történt. Mentesítő jogi rendelkezés hiányában tehát nem a legszerencsésebb „polgári engedetlenségi mozgalomként” értékelni a történteket. Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok ugyanis a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek. (vö. Alkotmány 77. paragrafus (2) bek.) Hol sérült meg a jogállam? Több síkon! Megsértették a gyülekezési jogot az ellenszegülési mozgalomban részt vevő állampolgárok és érdekképviseleti szervezetek azért, mert közterületen a bejelentési kötelezettség elmulasztásával gyülekeztek, amit egyébként szinte valamennyi európai alkotmány megkíván, illetve szankcionál. A blokád során leginkább az a klasszikus rendezőelv tört darabokra, miszerint a jogok gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Márpedig a blokád mindenekelőtt más állampolgárok mozgásszabadságát sértette. A blokád alatt voltak olyan, a szervezők kezéből kicsúszó pillanatok, amikor reális veszély volt a társadalmi anarchia, amely magával hozhatta volna akár a szükségállapot bevezetését is. Megsértette a jogállamot a közhatalom is, mert — egyébként vitathatatlanul bölcs politikai megfontolásokból — nem tett eleget törvényi kötelezettségének, sőt nyilatkozataiban lefegyverezte önmagát. A jogállamhoz való zavart viszonyt jelző, szereptévesztő nyilatkozatok hangzottak el. A független rendőrszakszervezet, illetve a fővárosi rendőrfőkapitány nyilatkozata humánus ugyan, de félreteszi a törvényt; az államfői nyilatkozat, amely jószándékú, részben elvonja a kormány hatáskörét; a kormány nyilatkozata, büntetlenséget ígér, holott ez az igazságszolgáltatás hatásköre lenne; a legnagyobb ellenzéki párt nyilatkozata, amely jogosnak tartja a megmozdulást; a kormánypárt tüntetésre hívó, a tömegkommunikációban elhangzó nyilatkozata. Persze kétségtelen, hogy az ügynek legalább annyi politikai és morális, mint jogi összefüggése van. Ez a meghasonlás lehet a magyarázata a szerepzavarnak is. A mélyebb politikai összefüggések köréből csak egy észrevételt: a civil társadalom hézagairól tudósító első nagy társadalmi visszajelzés, az önkormányzati választások után most derült ki a második nagy hiány, a kialakulatlan érdekképviseleti rendszer, a kiépítetlen érdekegyeztetési mechanizmus. A túlpártosodás, s az ezekre épülő kormányzás mindaddig elnyomta, felfalta vagy nem vette komolyan ezeket a fontos, a társadalmat összetartó szerveződési elveket. Ez pedig már az új politikai elit felelőssége is. Ami a moralitást illeti, kinekkinek pártállása, világnézete döntötte el, hova állt, kinek adott igazat. Sokszorosan kettészakadt az ország, van bizalomhiány és megértő bizalom, ezt tükrözte vissza a válságot értékelő parlamenti vita is. De amíg a politikai és a morális igazság többféle lehet, a jogi igazság egy és oszthatatlan, és ezeket a nézőpontokat nagy hiba lenne összekeverni. A törvényt, amíg az hatályban van, tisztelni kell. Ha nincs bizalom a kormány iránt, tőle a bizalmat alkotmányos úton szokás megvonni, s alkotmányos úton lehet azt esetleg szélesebb, koalíciós alapokra helyezni. Ha nem jók az erre szolgáló alkotmányos eszközök, akkor a törvényeken, az alkotmányon kell változtatni. A kormányok persze a láthatatlan alkotmányok alapján, jogállamon kívüli eszközökkel is megbuktathattak, lemondathattak, térdre kényszeríthetőek. Ismer a történelem ilyen, a társadalmi energiák kiszabadulását követő példákat is, igaz nem egyszer az ország ment rá. A jogállam társadalmi szerződés és ez a feszült októberi hétvégén felbomlani látszott. A kiváltó okok elemzése, a tanulságok levonása mellett nem szabad humánumból, tapintatból agyonhallgatni a„precedens” jogszerűtlenségét. A jogállamon túli mezőkre lépve olyan precedens jött létre, amelynek következményei beláthatatlanok. A jogállam és a társadalmi béke alapját ugyanis a törvények tisztelete és mások jogainak tiszteletben tartása képezi. Ha jogállamban élünk, ahol a törvényeket politikai megfontolásokból nem teszik félre — márpedig most sokszorosan ez történt — létrejöhet a társadalmi béke és bizalom. Ellenkező esetben aligha. Kukorelli István így volt '47-ben Az idős gazda folytatja Két testes ló játszi könnyedséggel húzza maga után a koronát. Magágyat készít segítőivel a kis parcellácskán a szentliszlói Tóth Kovács Gábor. Szokatlan ez a fajta földművelés a fejlett technika korában, a harmadik évezredhez közeledvén. De a gazda ezt szokta meg, nem tudna megválni lovaitól. — Nyugdíjas olajmunkásként, most megint a földön folytatom — említi. — Hány évesen? —Jóval túl vagyok a hetvenen. Látja ez a baj, az idő eljárt. — Mégis bírja a munkát? — Csak módjával. A lábaim, a derekam már nem a régi. Nehezen engedelmeskednek. A nőtlen fiam persze segítségemre van. — Miért csinálja? — Mert kedvelem a lovakat és szeretek a földön dolgozni. —Valamikor mégis elhagyta az olajiparért. — Oka volt annak. Földművelő ember voltam én, de amikor 1959- ben jött a téesz, elmenekültem előle. A föld és más értékem viszont a szövetkezetbe került. — Abból már visszaigényelt? — Nem kértem még vissza semmit. A mai bizonytalanságban megbízást a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek környezetbarát technológiák kidolgozására — említette az igazgató. A zalaegerszegi gyárban hetente 8 tonna iszap és maradék elégetését kell biztonságos körülmények között megoldani. A technológiai szennyvíz elhelyezése érdekében a debreceni tudományegyetem szakembereivel vették fel a kapcsolatot. Találmányi szinten rendezett a kérdés, s amint a kutatási tématerv összeáll azonnal megkezdhető a műszaki tervezés. A zalaegerszegiek jövőre szeretnék indítani a beruházási programot. — Gyárunk a Balaton vízgyűrnekem sincs önbizalmam. Majd talán később, amikor a föld körül is rendeződnek a dolgok. — Honnan a mostani terület? — Ilyen kis elhagyott tartalék területeket, zártkerteket kérnek. Két holdra való az egész. Takarmányt termelek az állatoknak. — Ezen meg lehet élni? — A nyugdíjjal együtt, igen. Van tehenem is, a borjakat eladom növendékként, vagy meghízlalva vágóba. Amikor nyugdíjas lettem, akkor vettem egy lovat, később a másikat. A csikókat szintén vásárra viszem. Mostanában különösen jó pénzt adnak értük. — Nem lenne jobb egy kis traktor? — Azzal én nem tudnék mit kezdeni, nem nekem való. A lovak többet érnek. — Így művelni a földet viszont korszerűtlen, tényleg a negyvenhetes állapotok konzerválása. — Viszont ezeket én is elvezetem a gyeplőnél fogva, a traktor pedig elragadna. Amíg bírom, kitartok a jószágok és a föld mellett. 1 b N. F. 1 rr isit ( Régi módi magágykészítés, 1990 őszén. (Mészáros T. László felvétele) Szükség van érdekképviseleti törvényre Sajtótájékoztató az OKISZ-ban Az utóbbi napok eseményei arra mindenképpen felhívták a figyelmet, hogy az érdekképviseletek szerepe meghatározó, ám még mindig hiányzik egy olyan jogszabály, amely tételesen rendezné a kormány és az érdekképviselet közötti viszonyt — mondotta Köveskuti Lajos az OKISZ elnöke a szervezet székházában szerdán tartott sajtótájékoztatón. A továbbiakban hangsúlyozta: a mintegy évi 200 milliárd forint árbevételt elérő 3400 ipari szövetkezet az idén rendkívül nehéz, egy részük katasztrofális helyzetbe került. Ennek oka egyértelműen a piaci veszteség. Éppen ezért — és ez már a sajtótájékoztató másik témája volt — immár elengedhetetlen az új szövetkezeti törvény mihamarabbi megalkotása. Ennek tartalmaznia kell a szövetkezeti tulajdonreformot is. Az OKISZ úgy véli, az elkövetkezendő időben jelentősen megnő gazdasági érdekvédelmi szerepe. Ennek első jelei máris tapasztalhatók: a promtinkasszó megszüntetése miatt a szövetkezetek egy része az egyik pillanatról a másikra került katasztrofális helyzetbe. Megsegítésükre az OKISZ tárgyalásokat kezdeményez a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával és több bankkal rövidlejáratú, kedvezményes hitelek felvételének lehetőségéről. (MTI) 3 Környezetbarát termékek a Caoláról Beszélgetés Mazzag István igazgatóval a termékszerkezet-korszerűsítés halaszthatatlan tennivalóiról Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjával kitüntetett zalaegerszegi Caola-gyár az 1972-es indulás óta talán legjelentősebb változtatásokra készül. Mazzag István igazgatóval a termékszerkezet váltás halaszthatatlan tennivalóiról beszélgettünk. A nyolcvanas években kiépült gyártókapacitásunk elsősorban a környezetvédelmi előírások változása miatti feltételeknek napjainkban alig felel meg. Az új előírások ismeretében adtunk terén fekszik, s emiatt különösen szem előtt tevékenykedünk. A szigorodó környezetvédelmi feltételeknek csak akkor tudunk megfelelni — a csapadékvíz elvezetésétől kezdve a technológiai szennyvizek kezeléséig—, ha nem sajnáljuk a korszerű szennyvízkezelési technológiák meghonosítását. Gyárunkban ezidáig sikerült megoldani a biztonságos szennyvízkezelést, és így fennállásunk óta szennyvízbírságot nem is fizettünk. — Mekkora tömegű anyag tisztításáról kell gondoskodni? — Naponta 20-25 köbméter technológiai szennyvíz — a már említett heti 8 tonna iszapon kívül — az amit a környező olajfúrásokba rétegvízként megfelelő előtisztítás után visszajuttatunk. Az iszapot eddig a beleznai hulladéktárolóba szállítottuk, ezt szeretnénk felszámolni. Nem szabad ugyanis belenyugodni, hogy elegendő a szennyező anyagok átmeneti elhelyezése, hanem gondolkodni kell, hogyan lehet azokat tovább hasznosítani. Ennek figyelembe vételével első lépésként szeretnénk az iszapot és egyéb technológiai maradékokat a mikoldpusztai lenfeldolgozóban elégetni. Erre az engedélyt beszereztük és ezentúl nem kell Beleznára szállítani a melléktermékeket. Ráadásul Mikoldpusztán a technológiai gőz előállítására nagyszerűen felhasználható a hulladékanyag. Az igazgató azzal folytatta, hogy jövőre megteremtik az elavult szennyvízkezelő rekonstrukciójának anyagi feltételét valamint a veszélyes anyagok megsemmisítésére saját égető berendezést állítanak be. Ez utóbbi alkalmazása esetén természetesen a közvetlen környezetet maximálisan megvédik. — A környezetvédelem a termelés szerves része. Már említettem, nem mindegy, hogy milyen környezetet hagyunk unokáinkra. De ennél sokkal fontosabb, hogy a piac is ezt igényli tőlünk, ugyanis Nyugaton egyre inkább a környezetbarát szerek forgalmazását követelik a kereskedők. Elég csak arra utalni, hogy egyre kevesebb nyugati megrendelő fogadja el a PVC-csomagolóanyagot. A béltartalom is rendkívül fontos, biológiailag lebontható összetételt várnak. Ez érthető, hiszen ezeket a szereket is háztartásban használják, s nem mindegy. Hogy a mosogatóvízzel a közcsatornába, majd az élővízbe került szennyvíz milyen koncentrációban tartalmaz káros anyagot. Az igazgató értékelését továbbgondolva meg kell említeni az átalakulóban lévő magyar vásárlói szokásokat. A magyar életvitel is megköveteli a háztartásvegyipari termékek széleskörű alkalmazását, de a divatot követni nagyon nehéz, mert a környezetbarát termékek túl drágák. Ráadásul a magyar gazdaság olyan amilyen, s az életszínvonal stagnálás miatt érezhetően visszaszorulóban van a slágercikkek iránti kereslet. Amíg a hazai ipar a környezetbarát és olcsó cikkekből kevesebbet tud ajánlani külföldre, addig a kapacitásfelesleg lekötése is nehézkes. A gyártmányszerkezet átalakítása ezért az exportszerkezet váltását követeli, s ha ennek megfelel, akkor végül is jól jár majd a hazai fogyasztó is. — Mennyiben veszik figyelembe a piaci jelzéseket? — Ez a legfontosabb. Hiba volt korábban, hogy kevés pénzt fordítottunk a vásárlói igények befolyásolására, nevezetesen a reklámra. Pedig ez is a kereskedelem fontos része. Hiba volt, hogy az új terméket csak a kifejlesztéséig menedzseltük — a bértartalom és a csomagolás részletkérdéseinek tisztázásáig - de a fogyasztókig nem vittük tovább. Pedig igenis csak akkor lehet arról érdemben beszélni, hogyan kell takarékosan alkalmazni egy új mosogatószert, ha felhasználásával kapcsolatosan a reklámot is mi szervezzük. Egyébként a jövőben nem szabad különbséget tennünk hazai és külföldi felhasználásra szánt termék között, az alapvető cél csak a versenyképesség lehet. —Itthon is megnézik hogy mire adják a nehezen megkeresett forintokat. Van-e, lesz-e újdonság? — Október végéig kellett összeállítani a központi kutatási és fejlesztő bázis igényének megfelelően a jövő évi gyártmányfejlesztési programot. Lesz bőven érdekesség, mert váltanunk kell. Hamarosan a boltokban lesz a Smaragd és a Topáz után a Zafír és a drágakő-sorozat újabb tagja, a Rubin sampon és habfürdő. Továbbá a versenyképes arcvíz és tini készítmények. —Zalaegerszegen hosszú évek óta száznál több, főleg olcsóbb kategóriájú termék készült. Van-e ezzel összefüggésben változás? — Nem lehet egyik napról a másikra a tömeg által keresett Pitralonról és Barbon arcvízről lemondanunk, s helyettük drágább cikket ajánljunk, mert nem biztos, hogy a megszaporodott konkurenciából minket választanak majd. — Milyen az idei gazdasági év? — Szeptember elejéig ismert a nyereségünk, nincs baj. — Máskor, év vége felé krónikus alapanyaghiányra szoktak hivatkozni. — Valóban, a bővített újratermelés feltétele az anyagellátás. Az év közepétől, a központi vezetésben történt változás óta gyökeres a javulás. (A korábbi zalaegerszegi igazgató kapott vezérigazgatóként bizalmat a vállalati tanácstól.) Döntés született arról is, hogy jövőre magunk vesszük kezünkbe sorsunk alakítását, s ennek szellemében kell kapcsolatot teremteni többek között a papírgyárakkal, a nyomdákkal és így tovább. Nem jelentéktelen szerepvállalás ez, mert a raktárköltségek alakulása alapjaiban befolyásolja a termelési költségeket, azaz a gazdaságosságot — válaszolta kérdéseinkre többek között az igazgató. . . — áts— Laboratóriumi ellenőrzésen a BNV-díjas Nett-termékcsalád. (Polgár Tamás felvétele)