Zalai Hírlap, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

2 Maratoni szavazás a költségvetésről (Folytatás az 1. oldalról.) szintén 1 milliárdot, a termelési árkiegészítésre, dotációra — a MÁV támogatására — fordítható összegből félmilliárd forintot fa­ragtak le. Teljes egészében feles­legesnek tartották, hogy a Pénz­ügyminisztérium 4 milliárd forin­tot fordítson tőkekihelyezésre, ál­lami tőkerészesedés biztosításá­ra. A költségvetési szavazás része­ként határoztak a kedvezményes lakáscélú kölcsönökről. Három változat szerepelt a parlament előtt. Végül is úgy döntött a T. Ház, hogy a lakosságnak választási le­hetőséget biztosítanak. Vagyis az adósok maguk dönthetik el, hogy az első, vagy a harmadik változat alapján fizetik a magasabb kama­tot. Az első változat szerint a ked­vezményes kamatok egységesen 15 százalékra emelkednek janu­ár elsejétől, és a törlesztés havi részlete 1500 forinttal több lesz. Akinél az 1500 forintos többlet nem fedezi a magasabb kamato­kat, ott a különbözetet a költség­­vetés vállalja át. Ha viszont az 1500 forint a kamaton túl másra is fedezetet nyújt, akkor ez az összeg a tartozás visszafizetésé­nek gyorsítását fogja szolgálni. A harmadik változat szerint a fennálló tőketartozás felét a költ­ségvetés elengedi, míg a fennma­radó részre pénzpiaci kamatokat kell fizetni. Ekkor is azonban a ha­vi törlesztő részlet maximálisan 1500 forinttal emelkedhet. Amennyiben ez nem lenne elegen­dő, a hiányzó részt ismét a költ­ségvetés állja. Ha viszont több, az ebben az esetben is a törlesztés gyorsítását szolgálja. A képviselők a továbbiakban döntöttek arról, hogy a jövő ősz­­i fekendőben a Szolidaritási Alapba, amely a munkanélküliek helyze­tét hivatott javítani, 9 milliárd fo­rintot helyeznek. A képviselők el­fogadták azt a javaslatot is, hogy a kormányzati igazgatási szervek­nél a dologi kiadásokat jövőre 12 százalékkal, összesen 885 millió forinttal csökkentsék. Hosszas vitát folytattak a Hon­védelmi Minisztérium tervezett költségvetéséről. Számos képvise­lői indítványról tárgyaltak, melyek a védelmi kiadások csökkentését szorgalmazták. Ezek közül azon­ban a T. Ház végül is egyet sem fo­gadott el. Jóváhagyták viszont azt a kép­viselői javaslatot, miszerint a pénzügyminiszternek a költségve­tés végrehajtásáról 1991. április 30-áig be kell számolnia a parla­mentnek. A költségvetési törvényjavas­lathoz illeszkedve döntöttek a kép­viselők a személyijövedelemadó­­törvény módosításának egyes, ed­dig fennmaradt részleteiről is. Ha­tároztak arról, hogy 1991-ben va­lamennyi 6 évnél fiatalabb gyer­mekre kiterjed az adókedvezmény, a jelenlegi mértékkel, függetlenül a gyerekek számától. A befekteté­sek ösztönzésére, és az állami pri­vatizáció elősegítésére elfogadták azt a javaslatot, miszerint a befek­tetésre és a privatizációra fordított kiadásokat egyaránt le lehet von­ni az adóköteles jövedelemből, an­nak 30 százalékaiig. Végül elfogad­ták a költségvetési bizottság által javasolt adótáblát. Az 1991. évi adótábla a kö­vetkező: Évi 55 ezer forintos jövedelemig nem kell adót fizetni. Ezen felül 90 ezer forintig 12 százalékos, 120 ezer forintig 18 százalékos, 150 ezer forintig 30 százalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer forintig 40 százalékos, azon felül pedig 50 százalékos kulccsal kell adózni. Ezt követően a képviselők elfo­gadták — 61 százalékos többség­gel — a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az ál­lamháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavasla­tot. A döntés értelmében a költ­ségvetés kiadásainak főösszege 931,69 milliárd forint, a bevéte­lek főösszege 852,9 milliárd forint, s a deficit végül is 78,786 milliárd forint lesz. A hiány finanszírozá­sára a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Banktól 60 milliárd forint értékű hitel felvételére kényszerül, az államkötvények kibocsátása várhatóan 15 milliárd forint kö­rül alakul, míg a kincstárjegyek állománya 3,8 milliárd forinttal növekszik. Az Országgyűlés a Társadalom­­biztosítási Alap 1991. évi költség­­vetésének megtárgyalásával ple­náris üléssel folytatja január 14- én és 15-én munkáját. Ezt meg­előzően több bizottsági ülésre is sor kerül. r- Zalai Hírlap — Főszerkesztő: Tarsoly József Főszerkesztő-helyettes: Magyar Hajnalka A szerkesztőbizottság tagjai: Hujber Katalin, Kiss Ferenc, Kovács Ferenc,Török András, Völgyi Ferenc Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán Rovatvezetők: Lukácsffy Dénes (közgazdaság), Mihovics József (belpolitika), Takáts Sándor (sport, információ). Kiadja: Journal Kiadói Kft. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető Pénzügyi-gazdasági vezető: Gyerák András Reklámiroda vezető: Mázsa Ferenc Lap- és kiadványmenedzser: Jakab Vilmos Elektronikus szerkesztés: Műszaki vezető: Tantalics József Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276. Fiókszerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady Endre u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Telefon: 51-002. Hirdetésfelvétel: Zalaegerszeg, Ady u. 62. Telefon: 12-580. Fax: 12-581 — Nagykanizsa, Ady u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150, Ady u. 26. Telefon: 11-963­ — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Nyomtatás: Zalai Nyomda. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 170.-Ft negyedévre 510.-Ft, fél évre 1020.-Ft, egy évre 2040.-Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25­011.­­ yournal. — A nehéz utat meg kell tenniük Gorbacsov—Bush üzenetváltás Moszkva (MTI). Az amerikai— szovjet viszony javulását és meg­szilárdulását nevezte az elmúlt esztendő egyik legfontosabb ered­ményének George Bush. Az ame­rikai elnök a szovjet népnek kül­dött újévi üdvözletében kiemelte a politika és a fegyverzetellenőr­zés terén elért haladást. Külön is méltatta a Kuvait elle­ni iraki agresszió ügyében elfog­lalt határozott moszkvai álláspon­­­tot, amely elítéli Bagdad magatar­tását.­­A politika terén elért eredmé­nyek mellett nem kevésbé fontos az amerikai és a szovjet nép kö­zötti közvetlen kapcsolatok kiala­kulása sem — fejtette ki az ame­rikai elnök. Utalt arra, hogy már több tízezer amerikai és szovjet polgár lépett kapcsolatba egymás­sal. George Bush üzenetében üd­vözölte azokat a fontos lépéseket, amelyeket a Szovjetunió az új tár­sadalom építésében tett meg, és dicsérte a szovjet emberek elha­tározottságát, hogy a politikai és gazdasági reformokat megvalósít­ják az országban. — Ez nehéz út, de meg kell ten­niük, mert országukat egy szebb jövő felé vezeti — hangoztatta az amerikai elnök, Moszkva (MTI). Az utóbbi esz­tendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően Mihail Gorbacsov az óév utolsó napján külön üzenet­ben köszöntötte az amerikai né­pet, sikereket, jólétet és békét kí­vánva a szovjet nép nevében. A szovjet államfő üdvözletében kitért az elmúlt évtizedben történt jelentős nemzetközi változásokra, s emlékeztetett arra is, hogy még számos világprobléma megoldat­lan maradt. Az új jövőt kutatva „ a népek és az államok új partok fe­lé vették az irányt. Ez az út nem veszélytelen, s nem mentes fájdal­mas lépésektől sem. Ezen út leg­elején a világközösség máris ko­moly próbatétel elé került: ag­ressziót követtek el az Öbölben. A világnak erőt kell vennie magán, oly módon leküzdenie a válságot, hogy ne hiúsítsa meg a civilizáció békés korszakához való átmenet kezdetét" — hangsúlyozta Gorba­csov. Segítünk, ha Önök is akarják Kohl a szovj­et televízióban Bonn (MTI): Németország az új évben is tanácsokkal és tettekkel kívánja segíteni a Szovjetuniót, „amennyiben Önök is akarják”, közölte az új év első perceiben Hel­mut Kohl német kancellár a szov­jet televízió nézőivel. Kohl szemé­lyében német kancellár először szerepelt újévi köszöntővel a szov­jet televízióban. A bonni politikus 1990-et tör­ténelmi mérföldkőnek minősítet­­te a két nép történetében. „Német­­ország összes szomszédjának és partnerének egyetértésével vissza­nyerte egységét. Mindig emlékez­ni fogunk arra, hogy ehhez az önök országa és vezetése is hozzájárult" — közölte Kohl, s úgy vélte, hogy „minden európai mindörökre ma­ga mögött hagyta a szembenállás és a hidegháború korszakát”. Kohl arról biztosította a szovjet néző­ket, hogy az egységes Németország politikája békepolitika, és az is marad. Borúlátó magyarok Gallup-felmérés 1991 kilátásairól London (TASZSZ). Jobb lesz­­e az 1991 -es esztendő, mint az elő­ző volt? — tették fel a kérdést a brit Gallup közvéleménykutató in­tézet munkatársai harmincnyolc országban. A válasz — mint vár­ható volt — jellegzetesen tükröz­te az egyes országok gazdasági- társadalmi helyzetét, bár akadt egy-két meglepetés is. Kiderült, hogy semmi jót sem várnak az 1991-es évtől Magyar­­országon, a Szovjetunióban, Ka­nadában és még tizenkét másik országban. Magyarországon a megkérdezettek 82 százaléka mondta magát pesszimistának, a Szovjetunióban 46, míg Kanadá­ban 45. A három országot Finnor­szág, a Fülöp-szigetek, Uruguay, Törökország, Izrael, Ausztália, Costa Rica, Belgium és Hongkong követi a borúlátóak listáján.­­ Ugyanakkor a legderűlátóbbak az izlandiak: náluk több az opti­mista (35 százalék), mint a pesszi­mista (34 százalék). Hasonló a helyzet Japánban, Franciaország­ban és az Egyesült Államokban is. Az alezredes magával vitt egy légvédelmi rakétát is Szovjet katonaszökevények Németországban Moszkva (MTI): 145 szovjet ka­tona dezertált 1990-ben a Német­országban állomásozó szovjet hadseregcsoport egységeiből —je­lentette az Izvesztyija. Anatoly Ko­­rotkovra, a szovjet katonai főü­gyészség vizsgálati főosztályának vezetőjére hivatkozva. Korotkov megerősítette azokat az értesüléseket, hogy november végén megszökött az egyik ezred­parancsnok, családtagjaival és egyik beosztottjával, egy százados­sal együtt. Koleszny­ikov al­ezredes a volt NSZK területére egy légvé­delmi rakétát, egy távirányítható rakétát és három, a legkorszerűbb szovjet harckocsihoz rendszeresí­tett lőszert is magával vitt. Korotkov nyilatkozata szerint a Kolesznyikov-ügy kapcsán a szovjet nyugati hadseregcsoport négy vezető beosztású tábornokát váltották le — köztük a hadsereg­csoport parancsnokát, Sznyetkov hadseregtábornokot —, s több más parancsnok is büntetést ka­pott. A katonai főügyészség képvise­lője egyébként annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a ka­tonaszökevények egyáltalában nem politikai indokokból dezertál­nak egységüktől, hiszen egytől­­egyig valamiféle katonai bűncse­lekményt követtek el. Korotkov szavai szerint a német fél „jószán­­dékkal” kezeli ezeket az ügyeket (a kormányközi megállapodások értelmében a szovjet fél vizsgálja a katonai bűncselekményeket), s példakánt hozta fel, hogy Matyi­­jenko zászlóst, aki katonatársát meggyilkolva és kirabolva szökött meg, kiadták a szovjet hatóságok­nak. Nem tagadta ugyanakkor, hogy sok szovjet katona igyekszik hasznot húzni abból, hogy nyu­gaton nagyon kelendő árucikk a szovjet katonai felszerelés, s fő­ként egyenruhákkal kereskednek. Zalai Hírlap 1991. JANUÁR 2. Az igény egyelőre csak két sziget Rugalmasabb japán magatartás Tokió (MTI). A japán kormány egyelőre csak két szigetet fog visszakövetelni a Szovjetuniótól, hogy lehetővé tegye a két ország megegyezését — közölték japán kormányforrások. A japán kormánypolitika jelen­­tős fordulatának tekintik ezt a hi­vatalosan még be nem jelentett változást, amely azonban nem je­lenti azt, hogy Tokió végleg lemon­dott volna a Kunasiri és Etorofu szigetről. Ám azzal, hogy egyelőre csak a Hokkaido közeli Habomai és Sikotan szigeteket szeretné visszakapni, Tokió elfogadhatóbb megoldást teremt Mihail Gorba­csov számára a területi vita ren­dezésére. A kormány illetékesének köz­lése szerint a javaslatot részlete­sen a január vége felé tartandó külügyminiszteri tanácskozáson vitatnák meg. Japán akkor fel­ajánlaná Moszkvának a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi együttműködést is. Megfigyelők szerint a rugalma­sabb japán magatartást Eduard Sevardnadze váratlan lemondása váltotta ki, és összefüggésben áll azzal is, hogy Tokióban megjósol­­hatatlannak tartják a gorbacsovi vezetés jövőjét. Márpedig Japán érdekében áll, hogy még Mihail Gorbacsov idejében találjanak megoldást a területi vitára. Nem lesznek idegen csapatok magyar földön SZER-interjú Antall Józseffel München (MTI): Azt remélem, hogy Magyarország 1991-ben a súlyos nehézségek ellenére elin­dul azon az úton, ami kivezeti a válságból — mondta Antall József miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában. Hozzátette: nem szabad elfelej­teni azt sem, hogy ennek az évnek lesz még egy igen nagy és kiemel­kedő jelentőségű eseménye, még­pedig az, hogy a szovjet hadsereg alakulatai elhagyják Magyaror­szágot, és nem lesznek idegen csa­patok magyar földön.­­ 1944 március 19-e, tehát a németek bevonulása óta először az idén lesz Magyarország olyan szuverén állam, amilyen koráb­ban nem volt — mondta a kor­mányfő. — Már 1991 január elsejétől gyakorlatilag minden formális kapcsolat megszűnik a Varsói Szerződés katonai szervezete és a Magyar Honvédség között, vagyis a Magyar Honvédség teljesen önálló katonai koncepció alapján fog működni— közölte az interjú­­ban. Albánia bennünket akar másolni Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának üzenete Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága — tagjainak a közelmúlt­ban Albániában szerzett tapasz­talatai alapján, valamint a jelen­leg ott zajló eseményekkel össze­függésben — üzenetet intézett az albán parlament külügyi bizottsá­gához. Az üzenet szerint a magyar par­lament Külügyi Bizottsága üdvöz­li a kibontakozási folyamatot, a többpártrendszer meghirdetését, a békés átmenet érdekében meg­kezdődő tárgyalásokat a szervező­dő pártok és a hatalom képviselői között. A dokumentum leszögezi azt is: az 1956-os magyar tapasz­talatok és az 1968-as csehszlová­kiai események arra intenek, hogy az erőszak alkalmazása csak elo­dázza, de nem oldja meg a társa­dalom alapvető problémáit. A je­lek szerint az albán nép többsége higgadt magatartást tanúsít a de­mokratizálódás folyamatában, és remélhető, hogy a szélsőséges je­lenségek nem hátráltatják a de­mokratikus átalakulás kibonta­kozását. A magyar parlament Kül­ügyi Bizottsága úgy véli, hogy a po­litikai foglyok szabadon bocsát­sa a tényleges átalakulás felté­sét jelenti. Egyben felajánlj­­­a maga tapasztalataival és kev­­tőségeivel támogatja az albán 53 békés demokratizálódási folyaa­tot, mindenkor tiszteletben va az albán nép akaratát és verenitását. Ezzel összhang a bizottság kész szoros egy mű­ködést kialakítani az albán parla­ment külügyi bizottságával. Az üzenetet a Külügyi Bizott­ság két Albániában járt tagja is­mertette a sajtó képviselőivel. El­mondták azt is: Albániában nagy szimpátiával figyelnek Magyaror­szágra, a jelek arra utalnak, hogy „bennünket akarnak lemásolni”. Január 10-én — a Külügyi Bizott­ság határozata alapj­án—ismét Al­bániába utaznak, s magukkal vi­szik azt a hivatalos iratot is, amely azt tartalmazza, hogy a szolgála­ti és diplomata útlevelekre ne le­gyen vízumkényszer. (MTI) Mozgósítás Irakban Jordánia Izraeli támadástól tart Az iraki hatóságok hétfőn el­rendelték, hogy január első heté­ben a 17 éves fiúk is jelentkezze­nek katonai szogálata. A felhívást ismertette a bagdadi rádió és az iraki hírügynökség is. A hír sze­rint az utasítást nem teljesítőket szigorúan felelősségre vonják. Külföldi becslések szerint a 3 mil­liós lakosságból több mint egy mil­liónyi a 13-17 év közötti korosz­tály. Az iraki behívásokkal egyidő­­ben csapatösszevonások zajlanak a jordániai—izraeli határon — kö­zölte egy ammani diplomata. Szemtanúk szerint Jordánia harc­kocsikat és csapategységeket ve­zényelt a két ország határához. Jordánia attól tart, hogy Izrael tá­madást intéz Irak ellen és ezt J­or­dán területen keresztül indítja meg. Közben megkezdődött a Jordá­niában lévő amerikai diplomaták első csoportjának evakuálása. Mintegy 165 emberről van szó. Ugyancsak ammani hír, miszerint Európába utazik a héten Hussze­in jordán király, hogy az utolsó pil­lanatban megpróbáljon békés megoldást találni az Öböl-válság­ra. Irak január 1-jétől nem vesz részt az Arab Liga munkájában, tiltakozásul amiatt, hogy a szer­vezet székhelyét Tuniszból Kairó­ba helyezték vissza — közölte hét­főn a pán-arab csoporthoz akkre­ditált iraki nagykövet. A döntés mögött az áll, hogy Egyiptom kelt ki a leghevesebben az arab álla­mok közül Kuvait lerohanása el­len. Irán első számú vallási vezető­je hétfőn kijelentette: hazája az Öböl menti arab államokkal össze­fogva meg fogja akadályozni, hogy a nyugati erők állandósítsák jelen­­létüket a térségben. Ali Hámenei ajatollah éles hangú Amerika-el­­lenes kirohanásában „huliganiz­mussal, banditizmussal és kalóz­kodással” vádolta az Egyesült Ál­lamokat. Teherán (AP). Irán kedden be­jelentette, hogy nyugati (iraki) ha­tárai mentén egy hónapig tartó hadgyakorlatot kezd januárban, nagyjából ugyanabban az időben, amikor lejár az Iraknak adott ENSZ-ultimátum. A hadgyakorlat kezdetének idő­pontjául a teheráni rádió a janu­ár 10-ike és 20-ika közötti idősza­kot adta meg, míg az ENSZ Biz­­tonsági Tanácsa január 15-ikében szabta meg a Kuvaitból való iraki kivonulás végső dátumát. Az irá­ni hadgyakorlat célja a légi és szá­razföldi csapatok harckészültsé­gének felmérése. A résztvevő ka­tonák száma nem ismeretes.

Next