Zalai Hírlap, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
1991. FEBRUÁR . Zalai Hírlap Adott a lehetőség a közvetlen kapcsolatok kiterjesztésére Az indiai nagykövet Nagykanizsán Zala megyei tartózkodásának második napján Nagykanizsára látogatott az indiai nagykövet. Surinder Lal Malikot és feleségét a polgármesteri hivatalban dr. Kereskai István polgármester és Farkas Zoltán alpolgármester fogadta. Rövid beszélgetés után az indiai vendégek városnéző körútra indultak, majd meglátogatták a Pannónia Cipész Ipari Szövetkezetét. A Central étteremben elfogyasztott ebédet megelőzően arra kértük Surinder Lal Malik urat, hogy összegezze zalai látogatásának eddigi tapasztalatait. —Nagyon nagy örömömre szolgált, hogy Zala megyébe látogathattam, s ezt a két várost Zalaegerszeget és Nagykanizsát láthattam — mondta a nagykövet. — Tetszenek azok az eredmények, melyeket Önök az ipar területén elértek. Úgy látom, hogy virágzó jövő előtt állnak, amit az is elősegíthet, hogy közel vannak Nyugat-Európához. Jelenleg Magyarországon is szabadpiaci verseny van, s várhatóan sokkal gyorsabban fognak fejlődni, mint az elmúlt negyven év alatt. Bizonyára vannak és a jövőben is lesznek nehézségeik, de a demokráciáért és a piacgazdaságért meg kell fizetni India és Magyarország között virágzó kapcsolat volt eddig is, de a kereskedelem volumenét nagyban lehetne növelni Én személy szerint is mindent megteszek azért, hogy a két ország közötti kooperáció fejlődjön. Az itteni látogatásom egyik célja éppen az, hogy keressem az együttműködés lehetőségeit. Tudom azt, hogy már vannak olyan területek, ahol együttműködünk, például a DKG-nak van leányvállalata Indiában. De azt is tudom, hogy nem ez az egyetlen lehetőség, hiszen India egy óriási piac. — A látottak alapján véleménye szerint van-e lehetőség zalai és indiai üzemek, vállalatok közvetlen kapcsolatára? —A már említett olaj és gáziparon kívül a gyümölcs feldolgozás területén is látok erre lehetőséget. Tudom, hogy itt Zalában nagyon jó gyümölcsöket termelnek, s azt is láttam, hogy virágzik a zöldségtermesztés. Lehetőséget látok a kooperációra a ruhaipar területén. Az is elképzelhető, hogy közös termékeinkkel harmadik piacon jelenjünk meg. Külön megemlíteném a zalaegerszegi MOM gyárat. Tudom azt, hogy korábban voltak kapcsolatok az optikai eszközök gyártása tekintetében India és Magyarország között, de ezt is tovább lehet fejleszteni — mondta az indiai nagykövet, Z. T. I. A szakértők állítják: a munkanélküliség elkerülhetetlen a piacgazdaságban. Márpedig mi — ha minden igaz — rohamléptekkel tartunk arrafelé. A gond csak az, hogy ez a szükségszerűség megannyi egyéni tragédiát hoz magával. Mert hát hogyan viseli el azt, hogy a kezébe nyomják a munkakönyvét, akinek mondjuk három gyermeke kér otthon enni, s onnan kell távoznia, ahol már egykét évtizedet becsülettel végigdolgozott? Ne szépítgessük a dolgot, a munkanélküliség rémének megjelenése, térhódítása nem csak az áttérésből, hanem gazdaságunk gyengeségéből is fakad. S így talán még örvendeznünk is kellene, hiszen a létszámleépítések azt is jelzik, hogy valami végre megindult a gazdaságban. De milyen is a helyzet Zalában? A Zala Megyei Munkaügyi Hivatalban havonta összesítik és értékelik a foglalkoztatás alakulását. A január végi adatok, ha még nem is rémisztőek, de mindenképpen elgondolkoztatók. Egy hónap alatt, tehát múlt év végétől közel negyedével nőtt a munkaviszonyban nem álló munkát keresők száma. A kimutatás szerint majdnem kétezerháromszázan vannak. A rangsor élén a megyeszékhely és környéke áll, közel kilencszáz embernek nincs jelenleg munkahelye. Igaz, a növekedés mértéke itt viszonylag alacsonyabb volt az elmúlt hónapban, nem érte el a 14 százalékot. Keszthely térségében viszont 44, Nagykanizsa térségében pedig 36 százalékos növekedést regisztráltak. Mindezzel együtt megyénk még mindig jobb helyzetben van, mint hazánk számos vidéke, a munkanélküliek száma ugyanis nálunk „csak” a másfél százalékát teszi ki az összes foglalkoztatottnak, s ez vagy fél százalékkal alatta marad az országos átlagnak. Ha pedig nemzetközi összehasonlítást teszünk, akkor voltaképpen még nem lenne szégyenkeznivalónk, hiszen a nálunk fejlettebb országokban általánosan 4-6 százalékos arányt tartanak indokoltnak. De ez csupán az érem egyik oldala. Ugyanis ezekben az országokban arányosan sokkal több munkahelyet tudnak felajánlani. Zalában január végén mindössze 328 betöltetlen munkahelyet jelentettek be a hivatalnál. Ez ötödével kevesebb, mint egy hónappal előbb, s egyben azt jelenti, hogy 7 munkát keresőre mindössze egyetlen álláslehetőség jut. Ilyen szempontból a legrosszabb a helyzet Letenye térségében, ahol 80 emberre jut egyetlen álláshely. Valamivel kedvezőbb csak a kép Zalaszentgróton, a legjobb pedig Lentiben, ahol majdnem mindenkinek tudnának helyet ajánlani, már persze, ha a kereslet és kínálat egybeesne. A munkát keresők közel háromnegyede fizikai állományú, számuk az elmúlt hónapban 27 százalékkal nőtt, míg a nem fizikaiaké 15 százalékkal. Ezzel együtt az előbbieknek még valamivel talán könnyebb az elhelyezkedés, hiszen 4 fizikaira jut egy bejelentett álláslehetőség, míg a nem fizikaiknál 25 az egyhez ez az arány. A legrosszabb helyzetben a segédmunkások, valamint a gimnáziumot végzettek vannak, s viszonylag nagyobb kereslet csak varrómunkásokra van. A pályakezdők közül január végén 179-en próbáltak a hivatal segítségével munkát találni — köztük hat felsőfokú végzettségű. Kiss Ambrus hivatalvezető becslése szerint azonban a munkát kereső pályakezdők száma a valóságban 1000 körül mozog, hiszen zömük — miután munkanélküli segélyre nem jogosult — nem kereste meg a hivatalt. Az elkövetkezendő időszak kilátásait szinte lehetetlen megjósolni, csupán az biztos, hogy az elkövetkezendő két hónapban mintegy hétszázan kapják meg munkakönyvüket szervezett leépítés keretében. Különösen a gépipar és közlekedés területén érint ez jelentősebb létszámot. A hivatalvezető véleménye szerint ezek mellett várhatóan a mezőgazdaságban is jelentősen nő a munkát keresők száma. A munkanélküliek mintegy 70 százaléka kap segélyt, s emellett kétszázan vesznek részt szervezett átképzésben. Tehát hogyan is lehetne összegezni? Bízzunk abban, hogy nem lesz sokkal, de sokkal rosszabb a helyzet megyénkben. Merthogy a munkanélküliek száma gyarapodni fog, az biztos. A remény csupán az, hogy nem a legpesszimistább jóslatoknak lesz igazuk. L. D. Hét munkát kereső — egyetlen álláslehetőség Egy hónap alatt közel negyedével nőtt a munkanélküliek száma megyénkben Háztartási gázmérők hitelesítésére komputer vezérlésű, nagy pontosságú mérőpadot állítanak üzembe a nagykanizsai Magyar Gázmérő Technika Kft. Somogyi utcai telepén. A német és magyar érdekeltségű cég főként nyugat-európai piacra szállított nemzetközi szabványoknak is megfelelő berendezéseit hitelesíti a képünkön látható mérőautomatán. (Szakony Attila felvétele) Már öt gazdaszövetség van a megyében Nemrég számoltunk be arról, hogy Zalatárnokon a helybeli és a környező községek tejtermelői gazdaszövetséget alakítottak a tejértékesítés megoldására. Sényi Miklóstól, a Zala Megyei Tejipari Vállalat felvásárlási osztályvezetőjétől megtudtuk, a vállalat több helyen is kezdeményezte az önkormányzatoknál, hogy a községek vegyék kézbe a tejgyűjtők működtetését, ugyanis a termelőszövetkezetek sorra mondják fel ezt a tevékenységet. Az új megoldáshoz eddig a gazdaságok is segédkezet nyújtottak, így most már a megyeszékhely térségében öt fejgyűjtő központban — Zalatárnokon, Pölöskén, Nemeshetésen, Barlahidán és Nagylengyelben — működik gazdaszövetség. Falugyűléseken határozták el a gazdák, hogy érdekeik védelmében szövetségre lépnek, s ezzel tárgyaló partnert kapott a felvásárló vállalat ezeken a helyeken. Mivel ismertté vált a felvásárlási ár, a jövő héten szeretnék megkezdeni a szerződéskötési tárgyalásokat. A tejiparnál arra számítanak, további helyeken alakul ki az önkormányzat segítségével hasonló, a gazdákat összefogó szerveződés. A kulcsszó: versenyképesség Az új földművelésügyi miniszter bemutatkozása Első alkalommal találkozott szerdai sajtótájékoztatóján Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter az újságírókkal. Tanult szakmája állatorvos és hosszabb ideje tudományos munkát folytatott a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán. Innen szólították a miniszteri székbe. A váltás megrázkódtatásokkal jár — A magyar kormány felelős tagjaként kell gondolkodnom és dolgoznom, az egész mezőgazdaság, az ország, a nemzet érdekében akarok cselekedni — kezdte bemutatkozását, majd azzal folytatta, hogy paraszti származása, indíttatása meghatározza elképzeléseit. Elmondta, hogy a tervutasításos rendszerből kell most átmenni a piacgazdaságba, s ez pedig megrázkódtatásokkal is jár. Aláhúzta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem működhet a piac, amelynek magántulajdonon kell alapulnia. Ettől függetlenül a szövetkezeteket hosszú távon is szükségesnek tartja, azokkal nincs is más probléma, mint a kolhoz jellegük, amit meg kell szüntetni, hogy a tulajdonosok szövetkezetévé alakulhassanak. A monopolizált élelmiszeripar piacot fékező hatásáról is szólt, amit fokozatosan meg kell szüntetni, persze a jól működő nagyvállalatokra továbbra is szükség lesz. Az agrárkereskedelem gondjait taglalva hibaként említette, hogy túlságosan sok a „láncszem”, amíg az áru eljut a termelőtől a fogyasztóig. A következő szavakkal fejezte be tömör „programnyilatkozatát”: — Nincs jó szél annak a vitorlásnak, aki nem ismeri a kikötőt. Nekünk ismerni kell, és ehhez kérem az agrárértelmiség segítségét. Mert kellenek a kiművelt, a jóindulatú, segítőkész szakemberek. Olcsóbb a tej! A továbbiakban a minisztériumok egyes vezetői több részletkérdésről adtak tájékoztatást. Egyebek között bejelentették, hogy a mostanában nem kis viharokat kavaró tejügyben több kompromisszumos javaslat is született a közelmúltban, így például az a termelő, aki tehenét levágatja és tehenenként legalább 4500 literrel csökkenti három éven keresztül a tavalyihoz viszonyított tejértékesítését, tehenenként 10 ezer forint egyszeri kárpótlásban részesül. Miniszteri bemutatkozásnak is szimpatikus intézkedés, hogy a tejipar által előállított 2,8 százalék zsírtartalmú polietilén csomagolású tej maximált ára egy forinttal csökken, így ennek fogyasztói ára literenként 22 forint helyett legfeljebb 21 forint lesz. (Mától a zalai boltokban is.) Szó esett a sertéságazat ugyancsak válságos helyzetéről is. Amint a termelők jelzik, mintegy kétszázezer vágásra kész hízót nem vesz át tőlük senki, nincs rá kereslet. Ez az a mennyiség, amely a volt rubeles piacok, főleg a szovjet piac áruja volt. Hogy, e téren milyen tendencia várható? Nos, a hazai fizetőképes fogyasztói kereslet aligha javul. A szovjet export lehetőségének jelenleg is meglévő bizonytalansága miatt az érdekelt vállalatok alternatív piaci lehetőségek felkutatását megkezdték és ebben számos új exportőr szervezet is bekapcsolódott, aminek eredményeként várhatóan az export februárban megélénkül és az év további részében a jelenlegihez hasonló túlkínálat nem várható. Kérdések és válaszok következtek. Nyomban egy kemény felvetésre kellett válaszolni a miniszternek: —Az európai közösséghez való csatlakozásunk ára talán a magyar mezőgazdaság tönkretétele? — Erről szó sem lehet — tiltakozott Gergátz Elemér. — Erős, versenyképes mezőgazdaságot akarunk. Tudom ellentmondásként érződik ez a kijelentés, amikor a termelés visszafogása van napirenden. De a gazdaságtalan termelés visszatartásáról van szó. A versenypozíciókat akarjuk javítani. Ha ezt nem tesszük, akkor tényleg elveszhetünk — mondotta egyebek között. Nincs tolakodás a földért — Hogyan látja a marhahústermelés jövőjét? Talán ismét fajtaváltás előtt állunk? — hangzott a következő kérdés. — Azok a húsmarha programok, amelyeket korábban ráerőltettek a magyar mezőgazdaságra, nem tudtak eredményesek lenni. Magyarország nem Texas és nem Észak-Írország, ahol ez legeltetéssel olcsón megoldható. A holstein-fríz maradjon csak tejtermelőnek, a húst a magyartarkától és más hasonló egyedektől várjuk. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e a kedvezőtlen adottságú üzemek termelésére, s az ajánlatra, hogy az ilyen vidékekre ma is jöhetnek a földfoglalók, művelhetik a területet — többen is válaszoltak. Egyebek között elhangzott az a vélemény, hogy bármilyen áron nincs szükség a mezőgazdasági termékekre, ám a nyugat-európai mércével mért piacos áru feltétlenül kell. A továbbiakban elismerték, hogy a jelenlegi körülmények között nem tolakodnak az emberek a földért. Becslések szerint pillanatnyilag a föld tíz százalékát igénylik vissza. N. F. Kisebbségek kerekasztala Hazai kisebbségi szervezetek megalakították a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalát. A konzultatív, érdekegyeztető fórum célja, hogy elősegítse a kisebbségek sorsát alapvetően érintő törvény megszületését. Ezzel is szeretnék megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy róluk nélkülük döntsenek. Az Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület, a Magyarországi Horvátok Szövetsége, a Magyarországi Németek Szövetsége, a Magyarországi Roma Parlament, a Magyarországi Románok Szövetsége, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Phralipe Független Cigány Szervezet és a Szerb Demokratikus Szövetség képviselői áttekintették a kisebbségi jogok szabályozásának, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénytervezetek kidolgozásának eddigi folyamatát. (MTI)