Zalai Hírlap, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

1991. JÚNIUS 1. Zalai Hírlap Alapítványok és alapítványosdi KOMOLYAN MONDOM, ki­csit mindig összeszorul a szívem örömömben, amikor nemes cé­lú alapítványokról hallok hírt. Távol áll tőlem a kérkedés, de mindig pottyantottam néhány pénzérmét a gyógyszertárakban kirakott gömbökbe, amelyekben a mentőszolgálat fejlesztésére gyűjtögették az adományokat. Pedig amúgy is hagytam ott jócs­kán forintot, noha csak egy-egy prózai megfázás kikúrálására felírt medicinákat váltottam ki. Adnék másra is, de hát az em­ber financiális lehetőségei rop­pant végesek. Amúgy, ha For­tuna megváltoztatná hozzám va­ló viszonyát, s nyernék valami­lyen komolyabb összeget, ma­gam is nyitnék néhány alapít­ványt. Például a nagykorúvá vált állami gondozott gyerekeknek. Hogy ne üres zsebbel, esetleg né­hány cincogó forinttal, „állandó lakhely, gymvi'' bejegyzéssel a sze­mélyi igazolványukban rugasz­kodjanak neki, a sivár gyermek­sors után a még mostohább fel­nőtt életnek. S megmondom őszin­tén, az erre szánt összeget még a személyijövedelemadó-alapomból sem vonnám le. Mert ha már ala­pítvány, legyen önzetlen, s abból semmiféle hasznom ne származ­zon vissza. Az utóbbi időben gombamód el­szaporodtak az alapítványok. A múlt évtől a bíróságok hatásköré­be tartozik elfogadásuk és bejegy­zésük. A röpke 17 hónap alatt a Zala Megyei Bíróságon 102 alapít­ványt vettek nyilvántartásba. A Polgári Törvénykönyv szerint az engedélyezés legfontosabb feltéte­le: az alapítvány tartós, közérde­kű célt szolgáljon, s ennek meg­valósításához megfelelő vagyonnal rendelkezzen. Belekukkantva a zalai alapít­ványok lajstromába, elég érdekes közérdekű célokra bukkantam. Például néhány szövetkezet ko­moly összegeket szán ilyen módon nyugdíjasaik istápolására. A boc­­földeiek így kuporgatták össze fo­rintjaikat az iskolaépítésre, a szentgrótiak és a szentivániak a világháborús halottaiknak kíván­nak ily módon emlékművet állíta­ni. A budapesti Marton Géza 1 mil­lió forintot áldozott népművésze­ti alkotótelepre, rakosgatnak pénzt a diabeteses betegek gyógyí­tására, a keszthelyi Yacht klub sportolóinak, vagy a falusi kézi­labdázóknak a támogatására, le­rongyolódott templomok renová­lása érdekében. Ezen alapítvá­nyok minden valószínűség szerint önzetlenül, nemes, csak így elér­hető célt szolgálnak. Aztán találtam alapítványokat, amelyeknél enyhén szólva kilóg a lóláb. Pontosabban az alapítvá­nyokhoz kapcsolódó „pénzügyi, adózási kedvezmények” kihaszná­lása. Mert miféle alapítvány az, amely esetében az „adományozók" személy szerint fillér pontosság­gal megkapják az ellenértékét an­nak, amit „közérdekű célra" befi­zettek. Aztán a jogszabályadta kedvezmények alapján — a sze­mélyi jövedelemadó-alap csök­kentésével —ennek körülbelül 25 százalékát megspórolják az adó­ból is. Az már igazán csak ráadás, hogy az alapítvány — ebben az esetben az adományozók közös­sége —, mert joga van gazdálkod­ni, visszaigényelheti az áfát is, vagyis a befektetett összeg 25 szá­zalékát. Tehát az alapítványosdi­­val lényegében véve fele áron va­lósíthatják meg, amit akarnak. Na, és? Kinek fáj az, ha egy ki­sebb közösség jól jár? Talán an­nak a nagyobb közösségnek, aki­nek eredetileg jussa lenne az összegre. Mármint az adókra. Vagyis az államnak, amely jelen­leg meglehetősen nagy kátyúból igyekszik ezen pénzek segítségé­vel kikecmeregni. S ez mindenki­nek érdeke. A kisebb közösségnek is. Amúgy jogilag nincs „csont” a dologban. A Polgári Törvénykönyv ugyanis csak a tartós közérdekű célt íja elő. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának ál­lásfoglalása akkor minősíti közér­dekűnek a célt, „ha a társadalom, illetve az egyének szélesebb köré­nek érdekeit szolgálja. Nem minő­síthető ilyennek egy szűkebb kö­zösség jövedelemszerzését, illet­ve vagyongyarapodását elősegí­tő alapítvány”. De ugyebár min­den relatív. Mert mi az, ami még szélesebb körnek, s mi, ami már szűkebb közösségnek minősül? S vagyongyarapodás-e, ha a töb­bi gyarló állampolgárhoz, közös­séghez — akik nem bukkantak rá e jogi kiskapura — képest fe­le áron hozzájutnak valamihez? A bíróság egyébként a jogszabály szerint „nem vizsgálhatja az ala­pítvány célszerűségét és annak gazdasági hasznosságát”. S ezek szerint a kárát sem. AHOL LEGJOBBAN ÉSZ­LELHETŐ az ellentmondás: a fa­lusi kábeltévé alapítványok. Hét ilyet jegyeztek a megyében, s tu­domásom szerint néhány még készülőben van. Ennél lényege­sen több kábeltévé hálózat épül a falvakban. Csakhogy ők kifi­zetik a teljes árát. Ismétlem: nem törvényellenesek ezek az alapít­ványok. De remélhetően egyszer csak rájönnek a törvényalkotók, hogy az alapítványok körül lévő joghézagokon át sokmillió forint kicsordogál az állam zsebéből... — szs — Sikeres „fazon” Tavaly májustól mű­ködik részvénytársasági formában megyénk leg­nagyobb konfekcióipari cége, az egerszegi ruha­gyár. Az első 12 hónap ta­pasztalatairól, a kitűzött célok megvalósulásáról kérdeztük Csutorádé dr. Zillich Margit vezérigaz­gatót. Nehézségek az Öböl-háború miatt — Több indok is szólt a vegyes tulajdonú részvénytársaság meg­alakítása mellett — kezdi a beszél­getést a vezérigazgató. —Talán jö­­vőnk szempontjából a legfonto­sabb: így sikerült olyan beruhá­zási forráshoz jutnunk, ami feltét­lenül szükséges volt ahhoz, hogy a piac által megkövetelt minőségi és rugalmassági követelmények­nek eleget tudjunk tenni. Más mó­don nem lettünk volna képesek előteremteni a szükséges pénz­ügyi fedezetet. A külföldi részvé­nyesek által hozott tőkét — 2,7 millió dollárt — szinte teljes egé­szében termelőberendezések vá­sárlására fordították. E pénzínséges világban igen­csak szépen hangzó összegnek kö­szönhetően a ruhagyárban folya­matosan le tudták cserélni az el­öregedett és korszerűtlen varró­gépparkot, amelynek alkatrész­­utánpótlásával is gond volt, azaz ma már az egykori NDK-s Texti­­mák helyett a géptermekben zö­mében japán berendezéseket lát­hatunk. Sikerült jónéhány speci­­álgépet is beszerezniük, s minden­nek köszönhetően a külföldi ve­vők megállapítása szerint korsze­rűségét tekintve az egerszegi ru­hagyár semmiben nem marad el nyugati társai mögött. — Ugyancsak a részvénytársa­sági forma bevezetése mellett szólt, hogy a szabályozás jóvoltá­ból dolgozóinknak mind tavaly, mind az idén 20 százalék feletti béremelést sikerült biztosítanunk — folytatja a vezérigazgatónő. — S ami szintén nagyon fontos, rész­ben részvényeseink jóvoltából si­került piacpolitikában, kereske­delmi tevékenységünkben is elő­relépni, mégpedig félszemmel már az egységes Európa kialakulásá­ra is figyelve. A ZA-KO Rt. tavaly 1,2 milliárd forintos árbevételt és 88 milliós eredményt produkált. Idén 1,3 milliárdos bevétel a cél, s az év ed­dig eltelt részében sikerült teljesí­teni a terv időarányos részét. Még­pedig annak ellenére, hogy a ne­hézségek nem kerülték el a ruha­gyáriak házatáját sem.­­Az Öböl-háború igencsak fo­kozta a múlt évben már jelentke­ző világméretű recesszió kedvezőt­len hatásait — mondja Csutorá­né dr. Zillich Margit. — Szinte egyetlen külföldi vevőnk sem tud­ta betartani a megállapodások szerinti anyagbeszállítási határ­időket. A belföldi piacon pedig egy­re inkább csökken a fizetőképes kereslet, csakis az átlagosnál jó­val divatosabb, korszerűbb ter­mékre akad vevő, így aztán végül is örülhetünk, hogy részleges sza­badságolással, illetve saját érté­kesítés felvállalásával sikerült úr­rá lennünk a leginkább feszítő gondokon. Ahány részvényes, annyi látásmód — Milyen a részvényesekkel a kapcsolat? — Kilenc külföldi részvénye­sünk van, többségük egyúttal ve­vőnk is. Ahány részvényes, annyi­féle látásmód, mindegyik a saját gyártástechnológiáját tartja a leg­jobbnak. Az elmúlt időszak még nem volt elegendő ahhoz, hogy a közös nevező kialakuljon. A fel­ügyelőbizottság gyakrabban jön össze, itt már sikerült megtenni a lépéseket egy egységes értékelési szempontrendszer kialakításának irányába. A közgyűlés tagjai éven­te csak egyszer találkoznak, tehát náluk lassúbb ez a folyamat. — További átalakulás várható­­­ a ZA-KO Rt-nél? — Az 580 millió forintos alap­tőke 30 százaléka van külföldi, kö­zel 66 százaléka pedig a magyar állam tulajdonában. A fennmara­dó részvényeket önkormányzatok, valamint egy hazai exportcég bir­tokolja. Mindenképpen azt szeret­nénk a jövőben elérni, hogy ne csak a vagyonkezelői jogosítványt kapjuk meg az Állami Vagyonügy­nökségtől, hanem dolgozóinkat is részvényekhez juttathassuk. Úgy véljük, hogy a gyár közössége bi­zonyította már, képes jól sáfárkod­ni a rábízott javakkal, hiszen az alapításkor 84 millió forint érté­kű vagyont időközben több mint ötszörösére növelte. Tehát nagyon is megérdemelnék, hogy tulajdo­nosi részesedést is kapjanak, s egyúttal közvetlenebbül érdekelt­té tudnánk tenni őket hatékony­ságunk növelésében is. — Összességében tehát ked­vezőnek értékeli a részvénytársa­sági formában eltöltött egy évet? — Mindenképpen, hiszen egyébként nem lettünk volna ké­pesek megfelelően válaszolni a pi­ac kihívásaira. Semmiképpen nem akartunk lemaradni az egy­re élesedő versenyben, márpedig a szintentartás — amire talán sa­ját erőből futotta volna — manap­ság már lemaradással egyenérté­kű. Úgy véljük, hogy 8-10 évig biz­tosított a munkája a magyar kon­fekcióiparnak, hiszen Nyugaton folyamatosan építik le az ilyen jel­legű kapacitásokat, tehát jelentős részben rajtunk múlik, hogyan tudunk élni ezzel a lehetőséggel. L. D. 2,7 millió dollár fejlesztésre Bevált a részvénytársasági forma a ZA-KO-nál Ihász Andrea az egyik legkorszerűbb automata speciál-berendezés segítségével zakó oldalzsebeket készít. Az elöregedett Textimákat japán Brother varrógépekre cserélték. (Arany Gábor felvételei) Kemény dió Dióskálon is: Lesz-e munkája az üzemnek? —Sajnos el kellett bocsátanunk 17 dolgozót — fogad a hírrel Győ­re Géza, az Elektromos Készülé­kek és Anyagok Gyára dióskáli üzemének vezetője. A „miértre" ismerős a válasz. A szovjet piac beszűkülése, össze­omlása, a hazai kereslet lecsök­­kenése tette szükségessé a fájdal­mas lépést. Azt itt gyártott alumí­niumházas halogénfényszórók­ból, köztéri világítótestekből fele­annyi megrendelést kaptak, mint korábban. A negyedévi 5-6000 da­rab fényszóró mellett egyéb villa­mosipari szerelvények, kábelsa­ruk, villámhárító szerelvények gyártása jelent elfoglaltságot az itt dolgozóknak.­­ A felmondásnál tekintettel voltunk arra, hogy lehetőség sze­rint a helybélieknek nyújtsunk munkaalkalmat. Természetesen nem ez volt a fő szempont, de ha két azonos képességű dolgozó kö­zül kellett választani, figyelembe vettük ezt is —világítja meg a dön­tés hátterét Győre Géza. —Azt is tudjuk, nem ez a megoldás. Nem lehet létszámleépítéssel megolda­ni gondjainkat, munkát kell bizto­sítani az ittmaradóknak. Az első félévben teljesen lekötöttük a ka­pacitásunkat a második félévre is hoz egy kis üzletet, fellendülést azonban még nem túljók a kilátó­ — mondja végezetül az üzemve­­seink, de reméljük a BNV nekünk tető. Egy még keresett termék a kevésből, a bányalámpa. Képünkön egy különleges típust szerelnek össze az asszonyok. (Arany Gábor felvétele) 3 OLDALSÓL ♦ A Lenta Épületasztalos és Faipari Vállalathoz látogatott az UM Gruppens Helsingborg svéd­országi konszern küldöttsége, Lars-Erik Sandstroemnek igaz­gató vezetésével. A svéd szakem­berek piacérett termékek kivá­lasztása céljából tartózkodnak a lenti vállalatnál. ♦ Közösségi tévé­ rendszert helyeznek üzembe Zöldesében la­kossági beruházással A televízi­ózás lehetőségének javuásához minden lakástulajdonos 12 ezer forinttal járult hozzá. ♦ Az Európa­ Akadémia négy­napos olaszországi, goriziai rendezvénysorozatán Müller Imre zalaegerszegi alpolgár­mester előadást tart „Etnikai, szociális és gazdasági kisebb­ségek” címmel. ♦ A KFV gellénházi üzemében megtartották a 400 órás szénhid­rogéntermelő-szakmunkásképző tanfolyam záróvizsgáját. A már­ciusban kezdődött tanfolyamon 16-an tettek eredményes vizsgát és kaptak a már korábban meg­szerzett érettségi bizonyítványuk mellé szakmunkásbizonyítványt. ♦ Zöld üzemanyagot tankolnak ezentúl a katalizátoros autók bir­tokosai Belgiumban: a pénzügy­­miniszter rendelete értelmében a töltőállomások kötelesek a kör­nyezetvédő mozgalmat jelképező színre festeni az ólommentes ben­zint. A környezetbarát üzemanyag zöldre színezését nem azért ren­delték el, hogy felismerhetők le­gyenek a környezet barátai ha­nem azért, hogy lebukjanak a csa­lók: néhány benzinkutas ugyanis a hagyományos benzinhez ólom­mentes üzemanyagot kever, amely adókedvezmények követ­keztében olcsóbb az ólomtartal­múnál. ♦ Jó eredménnyel zárta mű­ködésének első heteit az első szovjet—olasz benzinkút — számolt be Milánóban a közös vállalkozásban érintett ENI, az állami kézben lévő olasz ener­getikai csoport szóvivője. Az ENI-hez tartozó Agip Petroli Spa. május elején nyitotta meg a szovjet Mosznyeftyeprodukt céggel közös üzemanyagtöltő szervizállomását az új moszk­vai nemzetközi repülőtér köze­lében. ♦ Németország nyugati tarto­mányaiban a csirkehús fogyasz­tása változatlanul növekvőben van. 1990-ben az egy főre eső fo­gyasztás 400 grammal, 7,1 kilog­rammra emelkedett. A csirkete­­nyésztők érdekképviseletének el­nöke szerint ez a kedvező fejlő­dés a fehér hús élettani előnyei­re vezethető vissza a tőkehússal szemben. ♦ Rudabánya község önkor­mányzati képviselő testülete úgy döntött, hogy hozzájárul a veszé­lyes­ hulladékot égető mű tervezett építéséhez a községben. A hírrel kapcsolatban a település polgár­­mestere közölte: a korábbi infor­mációkkal ellentétben a legfejlet­tebb csúcstechnológiával megva­lósuló, igen biztonságos és kör­nyezetkímélő mű nem a volt érc­dúsító üzemcsarnokában, hanem az azzal szemben lévő szabad te­rületen épül fel RENDKÍVÜLI KEDVEZMÉNY! június 3-8-áig OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT Gold-Star GHV 1245 típusú videomagnót, ára: 31.300,- helyett 25.300,- Ft CROWN-CD-S Music-centert, ára: 24.700,- helyett 22.700,- Ft ^udioton egykazettás rádiómagnót, ára: 2.850,- helyett 2.450,- Ft íjd­!mnBHKIJ Várjuk Vásárlóinkat! IkMipKmUpP^ Zalaegerszegen a ZALAIPARKEK Rádió-Hangszerboltjában Marx tér 3. Tel.: 12­ 451.­­ ’63682/1H*

Next