Zalai Hírlap, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) abból az alkalomból, hogy az utolsó idegen katona is elhagyta hazánk területét. A nyárestén együtt indult a mintegy félszáz résztvevő a Göcseji úti temetőbe, a Mindenki Keresztfájához. Itt sok olyan egerszegi is csatlakozott a rövid, ám méltóságteljes ünnepség résztvevőihez, aki a több kilométeres sétát már nem tudta vállalni. A továbbiakban viszont a közelben lévő— a II. világháború ádozatainak állított — emlékműnél együtt énekeltek az ünneplőkkel, s meggyújtották a kegyelet apró lángjait. Az esti szertartás az Ady utcában, az 1956-os mártírok emlékére állított tábla előtt ugyancsak koszorúzással, gyertyagyújtással, s a Szózat közös eléneklésével zárult. Tegnap Zalaegerszegen már 11 órakor megszólaltak a harangok; délelőtt minden egyház hálaadó istentiszteletet tartott saját hívei részére. Fél 12-kor ünnepi nagygyűlés kezdődött a Bajcsy-Zsilinszky téren, a Felszabadulási emlékműnél. Müller Imre alpolgármester köszöntötte az esemény több száz résztvevőjét. — A mai napot a magyar szabadság napjának neveztük el; emlékezzünk arra, hogy 47 év után önállóan, függetlenül élhetünk — mondta többek között, s a közelmúltban elhunyt Csengey Dénes szavaival szólt arról, hogy ez az ország a mi hazánk, szegénységben, szabadságban itt lehet és kell bizonyítanunk. Ugyancsak a tragikusan fiatalon elhunyt írótársra emlékezve kezdte ünnepi beszédét Csurka István országgyűlési képviselő annak okán, hogy úgy vélte: ha a zalai képviselő még élne, bizonnyal ő állna ezúttal a tömeg előtt. —Kedves testvéreim! A Jóisten kegyes volt hozzánk, szép időt adott... Szép napunk van, kötelességünk az elsők között azokra emlékezni, akik szerették volna megérni ezt a napot, de már nem lehetnek közöttünk — mondta többek között, majd arról beszélt, hogy nehéz a mostani világban kiigazodni, sokféleképpen éljük meg hazánk függetlenné válását. Emlékeztetett az elmúlt évtizedek történelmi eseményeire, s arra, hogy e legutóbbi forradalmunk vértelenül zajlott le, a nép akaratából. — Miattunk is kényszerült megszűnni a rendszer, s távoztak az idegen katonák. Ünnepi beszédét ekkor szakította meg először a felzúgó taps, ám a továbbiakban is többször kiérdemelte a résztvevők tetszésnyilvánítását. — Túléltük az elnyomó rendszert —ez a mai nap üzenete! Nem lehet szabadságvágyunkat megtörni. Már csak rajtunk múlik, merre megyünk tovább... Mindenki számára érvényes a hívás: jöjjön és építsük fel új, szabad életünket... Örüljünk egy kicsit! Magyarok, az Isten áldjon meg benneteket, győztünk! —– hangoztatta végezetül a szónok. Este 8 órakor ismét megszólaltak a város harangjai. Előtte fél 7- kor a Kereszténydemokrata Néppárt zalaegerszegi szervezetének tagjai az elmúlt korszak ártatlan áldozataira emlékeztek az Ady utcai emléktáblánál. 7 órakor hálaadó istentiszteleten vettek részt a Mária Magdolna templomban. A megyeszékhelyi ünnepségsorozat Mindszenty bíboros emléktáblájának megkoszorúzásával fejeződött be. Keszthelyen vasárnap este a Fő téri templom előtt gyülekeztek az ünneplők a szovjet csapatok kivonulásának alkalmából szervezett rendezvényre. Az MDF helyi szervezete rendezte program keretében elsőként a Nagyváthy Néptánc Együttes adott műsort, majd fél hétkor a Himnusz eléneklésével kezdődött a megemlékezés. Dr. Szutrély Antalné „Szabadság” címmel írt saját versével köszöntötte a megjelenteket, ezt követően pedig Wentzely Dénes helyi önkormányzati képviselő mondott beszédet. — Ma szerte Magyarországon szólnak a harangok, s ez a nap hazánk legújabbkori történelmének nagy ünnepe lett — hangoztatta. Szólt népünk évszázadokon át tartó függetlenségi küzdelmeiről, majd így folytatta: — A déli harangszó a nándorfehérvári magyar győzelem emlékét hirdeti szerte a világban, s ez a mai alkonyatból kicsengő tiszta hang most is hálaadásként száll az égig. Lassan leülepedik a por, amelyet a kivonult seregek kavartak föl, s eltakarja az utóbbi fél évszázad minden keserűségét, amiért nem az orosz katonák a felelősek. Bizakodásának adott hangot, hogy megtaláljuk helyünket egyenrangúként a kis nemzetek és a nagy népek között. Az ünnepi beszéd után Horváth Zoltán gimnáziumi tanuló Hegedűs Géza „Érzelmes búcsú Ivan Ivanovics Ivántól” című versét mondta el, majd az ünneplők elénekelték a Szózatot. Az istentiszteletet követően a Fő téri 56-os emléktábla megkoszorúzására került sor, a temetőkertben pedig a második világháború áldozatainak sírjainál helyezték el a kegyelet virágait az ünnepség résztvevői. Zalaegerszegen a nagygyűlés szónoka Csurka István író volt. — Zalai Hírlap — Főszerkesztő: Tarsoly József Főszerkesztő-helyettes: Magyar Hajnalka A szerkesztőbizottság tagjai: Hujber Katalin, Kiss Ferenc, Kovács Ferenc,Török András, Völgyi Ferenc Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán Kiadja: Journal Kiadói Kft. Felelős kiadó: Györffy István ügyvezető Pénzügyi-gazdasági vezető: Gyerák András Reklámiroda vezető: Mázsa Ferenc Lap- és kiadványmenedzser: Jakab Vilmos Elektronikus szerkesztés: Műszaki vezető: Tantalics József Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276. Fiókszerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady Endre u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Telefon: 51-002. Hirdetésfelvétel: Reklámiroda Zalaegerszeg, Kossuth L. u 45-49. Telefon: 12-580. Fax: 12-581 — Nagykanizsa, Ady u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150, Ady u. 26. Telefon: 11-963. — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Nyomtatás: Zalai Nyomda. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József igazgató Terjeszti a Magyar Posta és a Mediaprint Pressegrosso Kft. Előfizetési díj: egy hónapra 195.-Ft negyedévre 585.-Ft, fél évre 1170.-Ft, egy évre 2340.-Ft Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25 011. Journal — Zalai Hírlap Ökumenikus istentisztelet Nagykanizsán Tegnap reggel 9 órakor a Szent Imre templomban Kanizsán cserkészek avatása kezdődött a hagyományos szentmisével. Innen a 14 cserkészjelölt a ipari iskola udvarába vonult, ahol letették a fogadalmat Péntek Tibor szombathelyi kerületvezető tiszt előtt. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, mikor a ma Budapesten élő Szentirmay József öregcserkész beszélt az 1920-ban alakult 74. számú Törekvés cserkészcsapatról és átadta az utódoknak azt a naplót, melyet eddig gondozott. Délután a Károlyi-kertben várta a „Búcsú" címet viselő program a kanizsaiakat. A programban fellépett a Tiborcz Jazz Quartett, az Eraklin Táncklub, a Fracilor Hagyományőrző Cigányegyüttes, a Dél-zalai Néptáncegyüttes és kísérőzenekaruk, a Patkó Banda. A nem túl nagy létszámú közönség lelkes tapssal jutalmazta a szereplőket. Este 7 órakor több ezer ember gyűlt össze a Deák téren, ahol ökumenikus istentiszteletet tartottak. A katolikus misét Szabó Bakos Szilárd celebrálta, majd az evangélikus és a református lelkészek hirdettek igét. A Himnusz eléneklése után Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy 47 év után újra független lett hazánk. A Szózat hangjai után megszólaltak a város harangjai, s egy órán keresztül zúgtak. Közben a tömeg elindult a temetőbe, ahol a megemlékezés virágait helyezték el — nemzeti hovatartozás nélkül — a második világháborús sírokon, majd a zsinagóga falán, az elhurcoltak emléktáblájánál helyeztek el koszorút. Megemlékezés a keszthelyi téren Wentzely Dénes ünnepi beszédét tartja. ■ - m 1991. JÚLIUS 1. A magyar kormány nyilatkozata Vasárnap a Magyar Távirati Iroda közzéadta kormányunk alábbi nyilatkozatát: A mai napon Magyarország visszanyert szuverenitását ünnepeljük, 1944. március 19-e óta most mondhatjuk el először, hogy nem állomásozik idegen katona magyar földön. Van okunk az ünneplésre, van okunk a büszkeségre mindazért, ami ebben a mi érdemünk. De van okunk arra is, hogy hálásak legyünk a történelmi szerencsének és mindazoknak az erőknek — határainkon kívül is —, amelyeknek részük volt a mai ünnep eljövetelében. Kelet-Közép-Európában négy évvel ezelőtt felgyorsultak az események és régiónk ismét a történelem főszereplője lett. Magyarországon a demokrácia erői, amelyek hosszú éveken át várakoztak és készültek, a Szovjetunióban induló olvadásra a nyilvánosság elé léptek és a reformok útjára kényszerítették a szakadék szélére került kommunista politikai rendszert. Ez az erő és ez a szellem — amely a mi 1956-unk, a csehszlovák 1968 és az 1980-as lengyel Szolidaritás erőforrásaiból merített — hamarosan elindította régiónk többi országában a diktatúrák felszámolását, melynek következtében leomlott a berlini fal, demokratikus választásokat harcoltak ki a nemzetek, és a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett csapatai kivonásáról. Ennek a folyamatnak a csúcspontja a mi számunkra a mai nap, olyan ünnep, amely kiemelkedő eseményként íródik be történelemkönyveinkbe. Az ünneplés pillanata legyen felszabadult és boldog, de legyen emelkedett, nagylelkű és mértéktartó is. A magyar nép mutassa meg ma is azt a méltóságot és higgadtságot, amellyel kivívta magának az elmúlt években a világ becsülését. Ne tulajdonítsunk magunknak valótlan érdemeket és kívánjuk tiszta szívvel az eltávozottaknak, hogy ez a nap őket is tovább segítse saját nemzeti megújulásuk útján. Ne feledjük, hogy, aki tisztességgel vonul vissza, az erkölcsi erőről és lelki rugalmasságról tanúskodik. Kívánjuk ezért, hogy a mai nap járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között valódi, nem hazudott barátság bontakozhasson ki. A mai napon ne csak visszafelé tekintsünk, hanem előre is. Szuverenitásunk csak olyan Európában maradhat tartós és gyümölcsöző, ahol kiteljesednek az újonnan kivívott demokrácia és szabadság alapjai. A magyar nép azt kívánja, hogy folytatódjék és terjedjen tovább keletre és délre az a Nyugat - Európában megindult integráció, mely során évszázados nemzeti ellentétek oldódtak fel és megnyíltak a határok. Amit az európai szellem legjobbjai hirdettek, jöjjön el valóban a mindennapokban is: a nemzeti és helyi sajátságokból táplálkozó egység, a szuverenitás és a mindent átható együttműködés. Kívánjuk, hogy létrejöjjön az az új Európa, amelyben az önrendelkezés és a demokrácia érvényesül, ahol virágoznak az emberi és kisebbségi jogok, az egyéni szabadság és tehetség és a szolidaritás érzése. Ahol a határok átjárhatók, a vitákat tárgyalások oldják meg és a háború fenyegetése örökre megszűnik, mert senki sem próbálja másra erőltetni eszméit, véleményét és akaratát. Gondolnunk kell a holnapra. A szuverenitás nem csak felszabadít, de ránk hárítja a felelősség teljes súlyát is sorsunkért. Magyarország arra vállalkozott, amire még nem volt példa: demokráciát és szociális piacgazdaságot teremteni egy kommunista rendszer után. Ennek jegyében alakítottuk át alkotmányunkat és egész jogrendszerünket az elmúlt év során, belefoglalva az európai demokratikus jogalkotás egész örökségét és legkorszerűbb gondolatait. Elsősorban elszántságunk és türelmünk biztosíthatja e vállalkozás sikerét. Anyagi örökségünk szűkös és nehéz, de ha tehetségünket kitartással és nemzeti összefogással párosítjuk, akkor megnyerjük és megtartjuk a világ rokonszenvét és az új évezredbe egy szabad, demokratikus és megújhodott Magyarország léphet majd át. (MTI) • •Ünnepségek a szabadság napján Antall József Prágába utazott A szovjet csapatok kivonulásának örömére tartott vasárnapi ünnepségeken több vezető politikus is beszédet mondott. A somogyvári bencés apátság az idő és a történelem folyamatosságának jelképe; az itteni bencés rend indította el Magyarországot azon az Európa felé vezető úton, amelyen most is járni szeretnénk — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök az apátság alapításának kilencszázadik évfordulója alkalmából a Somogy megyei településen vasárnap tartott ünnepségen . A továbbiakban hangoztatta: „Függetlenné válásunk ünnepével egybeeső évforduló megnövekedett felelősségünkre figyelmeztet bennünket. A mai nap múlt és jövő kapcsolatára és olyan történelmi vereségekre emlékeztet, amelyekből mindig fel tudtunk állni. Bizakodás, folyamatosság a jövő reális végiggondolása, ezt szeretném kívánni magunknak és ehhez kérem Isten segedelmét." Magyarország soha nem nyugodott bele abba, hogy idegen megszállás rabja legyen, hogy tőle idegen társadalmi, politikai, gazdasági szokások uralkodjanak a nemzeten. Az elmúlt évtizedekben háromszor próbálta meg visszaszerezni függetlenségét. 1945-ben és 1956-ban nem sikerült, csak mostanra érte el tárgyalásokkal, békés úton, hogy az országban sem jogi, sem más értelemben nem tartózkodnak idegen csapatok. Lezárult a szovjet hadsereg magyarországi állomásoztatásának története, s nem csak azt értük el, hogy kivonult egy hadsereg, hanem azt is, hogy nem jött helyette másik — mondta Antall József miniszterelnök vasárnap Somlóvásárhelyen, a Somló környéki MDF szervezetek által rendezett juniálison. Az ország helyzetéről szólva Antall József elmondta, hogy megnőtt irántunk a világ gazdasági és politikai bizalma, amit jelez, hogy a kelet-európai térségbe beáramlott külföldi tőke több mint fele ide érkezett. Éppen ezért nincs értelme az átfogó nemzeti rosszkedvnek és a bizalmatlanságnak, ami szétterjedt az országban. Ahhoz, hogy a világnak jó képe legyen rólunk, megvan minden adottságunk. De azt tudni kell, hogy aki az ellenfelét lejáratni akaró politikai propagandát folytat, nem csak ellenfelének, az országnak is árt. A mi felelősségünk, hogy Magyarországról kedvező kép alakuljon ki, de ahhoz, hogy ez így legyen kemény munkára, bizalomra és hitre van szükségünk. Nem ígérek könnyű hónapokat, könnyű éveket, mert nehéz hónapok, nehéz évek várnak ránk — mondta a miniszterelnök —, de azt megígérhetem, hogy az országot kivezetjük a jelenlegi helyzetből, ha bíznak bennünk, ha nem ülnek fel a demagógoknak, a hazugoknak, a szószátyároknak, s azoknak, akik most úgy tesznek, mintha semmi közük nem lett volna az ország tönkretételéhez. Ha becsaptam Önöket, ha egyszer is becsaptam, akkor bocsássanak el — kérte befejezésül a miniszterelnök, — de addig kérem a hitüket a bizalmukat. Néhány év múlva úgy fognak ezekre az évekre emlékezni, hogy ez volt a szabadság fordulója, amikor nehéz időket éltünk meg, de megérte. Az ünnepséget követően Antall József még hosszú ideig nem tudott kiszabadulni az őt üdvözölni, vele kezet fogni, beszélni kívánók gyűrűjéből, majd ebéd után Szentkirályszabadjáról Prágába repült, ahol ma írják alá, újabb történelmi jelentőségű lépésként a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló okmányokat. Ünnepséget tartottak vasárnap Szombathelyen, az egykori 11 -es huszárezred laktanyájában, a volt szovjet katonai támaszponton is, ahol Szabad György, az Országgyűlés elnöke helyezte el az új oktatási központ harangtornyának alapkövét, majd beszédet mondott. Hangsúlyozta: az új társadalom felépítéséhez, a demokrácia érvényesítéséhez alapoznunk kell kőből is, becsületből is, erényből is. (MTI)