Zalai Hírlap, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
1991. JÚLIUS 1. Zalai Hírlap Torgyán József a kisgazdapárt elnöke Torgyán Józsefet választotta elnökéül a Független Kisgazdapárt szombati nagyválasztmányi ülésén Budapesten. Az FKgP korábbi társelnöke egyedüli jelölt volt a tisztségre, miután az eddigi országos elnök, Nagy Ferenc József a zárt ülés első felszólalójaként éles hangon bírálta riválisát, majd Torgyán József válasza után elhagyta a tanácskozást. Vele együtt távozott a Testnevelési Egyetemről, a nagyválasztmány helyszínéről a párt több parlamenti képviselője is. Az új tisztségviselők neveit több mint 7 órán át tartó szavazatszámlálás után hirdették ki, jóllehet ezúttal számítógép segítette a pártaktivisták munkáját. A küldöttek ovációja közepette, este fél 10-kor lépett az emelvényre Torgyán József, aki azonmód programbeszédet is hirdetett. Kijelentette: a kisgazdapártot végre párttá kell szervezni, olyan pártot kíván építeni, ahol nem a gyalázkodás, hanem a segítőkészség fog érvényesülni Torgyán József szabályos árnyékkormány felállítását helyezte kilátásba, olyan szakértői közreműködéssel, amely szükség esetén, akár kormánytényezővé is teheti a pártot. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy végre biztosítani kell a kisgazdapárt függetlenségét, enélkül ugyanis nem létezhet többpárti demokrácia Magyarországon. A jelenlévők előtt ígéretet tett arra, hogy semmilyen körülmények között nem vállal tisztséget a kormányban, hogy ily módon is megőrizze a párt befolyásolhatatlanságát. Az FKgP bázisának kiszélesítésére szorgalmazta az értelmiség, a vállalkozók és a munkások előtti „nyitást". Utóbbiakkal kapcsolatban kijelentette: a munkásság tulajdonossá tételére a Független Kisgazdapárt megtesz mindent, ami szükséges. „Olyan jogokat kell e rétegnek kapnia, amelyet Magyarországon a munkásság még sohasem élvezett.” Torgyán József az egyházakkal való kapcsolatot is rendezni kívánja. A párt által követett irányzatot a konzervatív radikalizmussal átitatott jobboldaliságban jelölte meg, s ezt az FKGP büszkén vállalja, mert ezt a szellemet azok a tömegek képviselik, akiket évtizedek alatt kiszorítottak a politikai életből. Hangsúlyozta, hogy ez nem szélsőjobboldali irányzat, hanem az egészséges jobboldalé, amelyet Helmut Kohltól George Bush-ig a jogállamok világában sokan képviselnek. A koalíció jövőbeni sorsát illetően Torgyán József kijelentette: nem célja felrúgni azt. Sőt éppen arra figyelmeztette a küldötteket, hogy a kereszténydemokrata szellemű politizálásnak Magyarországon 60 százalékos többsége van, viszont a kisgazdapárt semmilyen módon nem helyezkedhet közös platformra sem az SZDSZ-szel, sem pedig a Fidesszel. Torgyán József a kárpótlási törvényt rossznak minősítette, olyannak amely „a szívét szakítja ki”. Amennyiben ezen jogszabály alapján az agrárlobbi szerzi meg a földeket, az tönkreteszi a tagságot, a pártot, a földeket. Ennek elkerülésére Torgyán József elnöki minőségében a megyei, vidéki szervezetek kötelezettségévé nyilvánította, hogy e törvényt a napi gyakorlatban minden energiájukkal, minél kedvezőbbé alakítsák át. Elrendelte azt is, hogy a helyi FKgP szervezetek már ezen a héten állítsák fel a kárpótlási hivatalok munkáját segítő, de főként ellenőrző bizottságokat. Feladatként szabta, hogy figyeljék: ki akarja elrabolni a földet. Amennyiben ilyet tapasztalnak, a kisgazdapárt ha kell fellép a kormánnyal és a parlamenttel szemben is, mert nem tűri, hogy az ország lakosságát tönkre tegyék. Az elnök bejelentette, hogy a párt hamarosan napilapot indít, s kiad egy elméleti folyóiratot is. Torgyán József a beszédében meghirdette a vidék "felvirágoztatását". Mint mondta a legelmaradottabb térségeket alapítványokkal kívánják megmenteni, a parasztgyerekeknek pedig ösztöndíjakat juttatnak. Az elnök „fel a győzelemre” jelszóval lépett le a pulpitusról. Este 10 óra előtt néhány perccel — a pártalkotmány módosítása után — hirdették ki a választás hivatalos végeredményét. A főtitkár Németh Béla, helyettese ifj. Bélafi Antal és Gyimóthy Géza lett. Az öt alelnök: Simon Tamásné; Cseh Sándor; Kávássy Sándor; Dragon Pál és Gerbovits Jenő. A nagyválasztmány új pártigazgatót és pártfőügyészt is választott. (MTI) Nagy Ferenc József, akit detronizáltak. Torgyán József, aki kézbe vette a gyeplőt. Zalai küldött a nagyválasztmányról: „Részt akarunk venni a koalícióban, de nem minden áron” . A közelmúltban Söjtörön megrendezett megyei választmányi gyűlésünkön választottuk meg al1 küldöttet az országos nagyválasztmányi gyűlésre, rajtuk kívül a pártalkotmány értelmében még ott volt az eseményen a megyei elnök, valamint első alelnökként jómagam — mondja Kovács László. — A megyei választmányi gyűlésen megfogalmaztuk, hogy a küldöttek kiket és mit képviseljenek. Ez a „muníció” egyébként hasonló volt ahhoz, amivel az ország más részéről is jöttek a küldöttek. A kisgazdapárt tagságának zöme elégedetlen a tulajdonviszonyok rendezetlenségével, illetve annak bizonytalanságával. Szerették volna, hogy a kisgazdapárt — s ne adj' Isten, a többi párt is —betartaná a választási küzdelem során tett ígéreteit. Az FKgP volt vezetőitől éppen azt kérték számon, miért nem ragaszkodtak következetesen az eredeti koalíciós megállapodásban egyértelműen megfogalmazott feltételekhez. Ez volt a mozgatórugója annak, hogy a küldöttek nagy többsége új embereket akart látni a párt vezetésében. — Milyen volt a nagyválasztmány hangulata? — Véleményem szerint jó volt, s nyugodt körülmények között folyt le. Legfeljebb az ülés kezdetén Nagy Ferenc és dr. Torgyán József között kialakuló rövid, a személyeskedést sem nélkülöző vita rontotta az összképet. Ezt követően a nagyválasztmány visszahívta tisztségéből Nagy Ferencet, aki erre bejelentette, hogy nem vállalja az elnöki posztra való jelölést és elhagyta a termet. A választmány tagjainak döntő többségével ellentétben a képviselők egy jelentős csoportja is eltávozott, illetve egy részük nem is vett részt a választmány munkájában. — Nem vezethet ez a párt pozícióinak gyengüléséhez, esetleg kettészakadáshoz? — Én nem hiszem, hogy pártszakadásra kerülne sor, de ezt majd az idő dönti el. Mindenesetre dr. Torgyán Józsefet a jelenlévő 518 küldött közül 358 szavazta meg, s ez is jelzi, hogy a tagság nagy része mögötte áll. Egyébként megválasztása a zalai kisgazdák többségének a véleményével is egybeesik. — Az új vezetéssel változik-e a kisgazdák politikai irány vonatta, stílusa, s a koalícióhoz való viszonya? — Úgy vélem, hogy a kisgazdapárt mindenképpen radikalizálódik. Dr. Torgyán József sem titkolja, hogy a centrumból jobbra áll, de tiltakozik a szélsőjobboldali beállítás ellen. Ahogy a küldöttek is megfogalmazták: továbbra is részt akarunk venni a koalícióban, de nem minden áron. L. D. Megszületett az FM megyei hivatala Beszélgetés a rendtartásról Az Országgyűlés 1991. évi VII. törvénye intézkedik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok létrehozásáról. A jogi szabályozást követően kezdődött el az intézmények szervezése. A zalai hivatal vezetője, Kiss Bódog Zoltán június 3-án vette át kinevezését a Földművelésügyi Minisztériumban. Az agrár- és két szakmérnöki képesítéssel is rendelkező vezetőt szakmai körökben aligha kell bemutatni; sok magántermelő által is jól ismert, hiszen — mint a Mezőgazdasági Minősítő Intézet megyei kirendeltségének vezetője — legutóbb a kertészeti növények szaporítóanyag-előállítását felügyelte és forgalmazásának ellenőrzését látta el. Korábban a Baki Tangazdaságban ismerkedett meg a gyakorlati munkával, majd — több év üzemi tapasztalattal rendelkezve — a megyei növényvédő állomáson folytatta tevékenységét. Ilyen előzmények után került a hivatal élére. Az Intézmény jogállásáról és feladatairól beszélgettünk. — A Földművelésügyi Hivatal önálló jogi személy, az FM területi szerve, amely közvetlenül a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozik — kezdte Kiss Bódog Zoltán, majd nyomban hozzátette, hogy létrehozása egy korszerű agrárigazgatási intézményrendszer kialakításának első lépése. — A jelenlegi helyzetben a centrális szerveződésű agrárigazgatási intézmények (például az állat-, illetve a növényegészségügyi hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának rendszere nem változik—folytatta. — A tanácsok megszűnésével viszont gondoskodni kellett az előbb említett intézményekhez nem tartozó, érvényes jogszabályokban előírt államigazgatási tennivalók ellátásának folyamatosságáról. — Megszületett tehát a hivatal. Milyen a működési feltétele az új intézménynek? — Első megbízatásként azt kaptam, hogy gondoskodjak a hivatal megszervezéséről, elhelyezéséről, általában működésének feltételeiről. Velem együtt kilencen leszünk, s a többség a hajdani megyei tanács ellátásfelügyeleti osztályának a munkatársa volt. A kertészet, szőlészet és borászat, valamint a műszaki-gépészeti feladatok ellátását kivéve együtt van a „csapatunk”. Ügyfeleinket a megyeházán várjuk. — Az első megbízatáson túl milyen tennivalók várnak önökre? — Alapvetően két nagy feladatkör ellátására vagyunk hivatva. Az egyik az agrárpiaci rendtartás, a másik a hatósági agrárigazgatás tennivalói. Itt szeretném megjegyezni, hogy nagyon fontos lesz a tulajdonviszonyok módosulása és a szerkezetváltás előmozdítása. Figyelmünket az induló vállalkozások segítésére és a térségi programok menedzselésére kívánjuk összpontosítani. A központi kívánalmakat igyekszünk majd eljuttatni a mezőgazdasági üzemekhez, a gazdakörökhöz, rajtuk keresztül a magángazdálkodókhoz. Nem a régi típusú szervezet lesz a miénk, hanem tevékenyen részt akarunk venni a helyi kezdeményezések megvalósításában. Az információk gyors áramoltatásával, az új programok elterjesztésével, oktatásszervezéssel segíthetjük leginkább a vállalkozó termelőket. — Milyen körben gondolnak az együttműködésre? — Az eredményes munkának lényeges eleme a helyi és a megyei önkormányzattal való rendszeres munkakapcsolat. Magától értetődő, hogy ugyanezt kell tennünk az érdekképviseletekkel is. Kérjük és igényeljük is ezen intézmények munkatársaitól a szakmai kérdésekben való együttműködést, miközben tevékeny segítségnyújtást vállalunk problémáik megoldásában. Az átmeneti időszak rendkívül feszítő gondjai, az agrárágazat működőképességének fenntartása, a tulajdonviszonyok rendezése, a kedvezőtlen adottságú térségek hatványozott ellehetetlenülésének megakadályozása csak a megye érintett szakembereinek nagyfokú összefogásával oldható meg — mondotta végezetül a hivatalvezető. N. F. Amíg van hálapénz, nincs változás! Dél-dunántúli orvosfórum Zalaegerszegen „Az egészségügy kevés pénzből nagyon pazarlóan gazdálkodik, az orvosok és a betegek elégedetlenségére" — fogalmazta meg a mai magyar helyzetet igen találóan szombat délelőtti rövid megnyitó beszédében is. dr. Marx Gyula, abból az alkalomból, hogy Zalaegerszeg adott otthont a dél-dunántúli orvosfórumnak. Az SZMK emeleti nagytermében megteltek az utolsó széksorok is, hiszen sokan kívánták kifejteni az előadásokat követő vitában véleményüket a készülő egészségügyi törvénytervezetről . Neves előadókat nyertek meg a találkozónak a rendezők a Népjóléti Minisztérium, a Zala Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum Országos Egészségpolitikai Tanácsa és Zala Megyei Választmánya részéről. Elsőként dr. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára kapott szót, aki felvázolta a törvénytervezet alapvető irányait, így többek között ismertette az egyes területek — alapellátás, fekvőbetegellátás, szakellátás, gondozók—finanszírozási elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy rendezőelv a szabad orvosválasztás, amely első lépcsőben a háziorvosi rendszer bevezetésével indítható el. Kifejtette, hogy a deklarált, de régóta nem létező ingyenesség helyébe a járulékfizetésen alapuló kötelező, illetve kiegészítő biztosítás lépne. E rendszert az alapellátásban január elsejével kívánják bevezetni. Az alapellátás változásait dr. Fodor Miklós, a törvénytervezetet kidolgozó munkacsoport vezetője, zsámbéki körzeti orvos ismertette. Érzékeltette, hogy nehéz feladat lesz az elmúlt évtizedekben helytelen gyakorlat felvállalására késztetett körzeti orvosokból magas nívón dolgozó háziorvosokat képezni. Öt-tíz év is eltelhet, mire a mai „diszpécseri funkciójú körzeti hálózatból valóban a betegellátás fundamentuma válik. Ezt követően dr. Várszegi József a zalaegerszegi kórház orvos-igazgatója, a törvénytervezetet előkészítő kórházi munkacsoport tagja szólt a kórházi ellátás átszervezésének lényeges kérdéseiről. (E témát olvasóink már ismerik, hiszen lapunkban részletesen foglalkoztunk vele.) Különösen nagy érdeklődés kísérte dr. Mikola István, a Budapesti László Kórház orvos-igazgatója, a társadalombiztosítás miniszteri biztosa előadását; a társadalombiztosítás rendszerváltásának rendező elveit világította meg a hallgatóság előtt, tegyük hozzá, rendkívül szuggesztíven. Többször hangsúlyozta: a beteg, a háziorvos, a szakorvos, a kórház, a biztosító és az önkormányzat viszonyában eleve bukásra ítéltetett a program akkor, ha a mai korrupt, hálapénzt erősítő rendszer nem szűnik meg. Az előadásokat vita követte. Ebben többek között szó esett a körzeti orvosok munkafeltételeiről, a kórházak jelenlegi hiánygazdálkodásáról, az emberi tényezőről, az orvosi munkanélküliségről, a preventív ellátásról, az egészségügyi bérrendezésről, a társadalombiztosítás vagyoni kárpótlásáról, s a kormány felelősségéről. 3 OLDALSÓ ♦ A bíróságok függetlenségének, a bírói hatalom önállóvá válása nélkülözhetetlen alapjának megvannak a jogszabályi és szervezeti feltételei hazánkban. A magyar társadalom demokratikus átalakulásában azonban az igazságszolgáltatás struktúrája, a bíróságok típusai, a rendszer alapvetően még nem változott meg napjainkra — nyilatkozta az MTI munkatársának dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akit egy éve iktattak be hivatalába. ♦ Franciaország egyelőre nem tervezi haditechnika eladását Magyarországnak — jelentette ki szombaton tartott sajtótájékoztatóján Pierre Joxe francia védelmi miniszter, aki Antall József kormányfő meghívására magánlátogatáson tartózkodott hazánkban, s kétnapos programja során a miniszterelnökön kívül találkozott több kormánytaggal. ♦ A keszthelyi Hotel Helikon az elmúlt napokban egy héten át tartó programsorozattal ünnepelte születésének 20. évfordulóját. A szálloda jubileumi rendezvényekkel köszöntötte vendégeit: kulturális bemutatók, kirándulások, sportvetélkedők, tájjellegű vacsoraestek fémjelezték a minőségi vendéglátás két évtizedes hagyományát. Az ünnepségsorozat szombaton fővárosi művészek vendégszereplésével és születésnapi bállal zárult. ♦ Poznanban nagyszabású megemlékezést tartottak az ottani 1956-os felkelés évfordulója alkalmából. A Mickiewicz téren az áldozatok emlékét idéző emlékműnél tartott ünnepségen az egész országból érkezett munkásküldöttek, képviselők és szenátorok, külföldi diplomaták vettek részt, s felolvasták Lech Walesa államfő üzenetét. ♦ Átalakulás előtt áll a zalai Zöldért: a tervek szerint a közeljövőben részvénytársasággá alakul a szövetkezeti vállalat. Jelenleg folyik a vállalat „átvilágítása", vagyonértékelése, amit egy francia bank magyar képviselete végez, amely várhatóan tőkebővítéssel is részt vesz az rt. későbbi tevékenységében. ♦ Szombaton megnyílt Sopronban a Carousel nemzetközi kiállítás és vásár. A városi sportcentrum és környező szabadtere ezúttal negyedik alkalommal ad helyet a július 7-ig tartó programnak, amelyre 130 kiállító, a hazaiakon kívül osztrák és csehszlovák cégek is felvonultatják termékeiket. ♦ Erőszakellenes társadalmi szervezetek és csoportosulások számára rendezett fórumot szombaton a Raoul Wallenberg Egyesület a szervezet székházában. Az eszmecserét a tervek szerint olyan közös akciók követik majd, amelyek az erőszakot erősítő tendenciák visszaszorítására keresnek megoldást. ♦ A várakozási gondokat enyhítendő, földalatti parkolók kiépítését tervezik Keszthelyen, a Rákóczi utcai bevásárló központban, valamint a Kossuth és a Galamb utcában. ♦ Felújították a katolikus templomot a Győr-Moson-Sopron megyei Levél községben. A templomot szombaton Pápai Lajos győri megyéspüspök áldotta meg. Belső terét az 1970-es évek elején hozták rendbe, s 1,4 millió forintos költséggel most külső homlokzatát renoválták. A munkálatokhoz a helyi egyházközség, az önkormányzat, a levéli hívek és a faluból kitelepített németek járultak hozzá anyagilag. . . MÁR KAPHATÓK az iskolai füzetcsomagok, táskák, tolltartók, vonalzók, festékek, ceruzák, tollak és egyéb felszerelések a ZALAIPARKER papír-írószerboltjaiban Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen. Most kényelmesen vásárolhat! *66643/1H*