Zalai Hírlap, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

ó­l Gorbacsov és Bush aláírta a START-szerződést (Folytatás az 1. oldalról.) Gorbacsov bevezetőjében kö­zölte: a világban kialakult új rea­litásoknak megfelelően új együtt­működési mechanizmust kell ki­munkálni a két ország között, s ez vonatkozik a leszerelési tárgyalá­sokra is. Nagyra értékelte a hadá­szati támadófegyverekről most aláírt START-szerződést, ám rög­tön hozzátette: nem elég csak az első lépést megtenni, tovább kell haladni. Ezzel összefüggésben ar­ra utalt: mindkét nagyhatalom el­szánta magát arra, hogy megaka­dályozza az atomfegyverek továb­bi elterjedését. A szovjet elnök kifejezte eltö­kéltségét, hogy a szovjet vezetés folytatja a megkezdett reformokat és az ország tovább halad a piac­­gazdaság felé. „A mi felelősségünk a folytatás, nem várhatunk más­ra” —hangoztatta. A továbblépés­hez jó háttérnek nevezte a köztár­saságok között hamarosan létre­jövő új szövetségi rendszert. Gorbacsov kiemelten szólt a gazdasági együttműködésről, mi­közben hangoztatta: ezen a téren is szükség van a reformokra. „Tet­szik nekem a kifejezés: el kell fo­gadni a játékszabályokat”—véle­kedett a szovjet államfő, majd hoz­zátette: a Nyugatnak is lépni kell és le kell bontani a még meglévő összes akadályokat, például csök­kenteni a COCOM-listát. Elége­detten közölte, hogy a mostani tár­gyalások alatt átadta az amerikai félnek az energetikai, az élelmi­­szeripari együttműködésről és a hadiipar békés célú átalakításá­ról szóló szovjet projekteket, s ha­marosan amerikai üzletembereket várnak Moszkvába a részletek megvitatására. Bush elnöknek nem sok kiegé­­szítenivalója volt, mert szavai sze­rint ő is hasonlóan ítéli meg a leg­több kérdést. „Nem pusztán dip­lomáciai fordulat, hogy a tárgya­lások termékenyek voltak, ez tény” — mondta. Nem csak a Jugoszlá­viáról és a Közel-Keletről hozott közös nyilatkozattal igazolta ezt, hanem azzal is, hogy mindketten a konkrét gazdasági együttműkö­dés mellett törtek lándzsát és er­re helyezték a hangsúlyt. Bush szerint a leszerelés felgyorsítása mellett az új szellemű gazdasági kapcsolatok kialakítása az új ki­hívás a két ország, illetve a Nyu­gat és a Szovjetunió között. A jugoszláv és a közel-keleti vál­ság békés megoldása mellett fog­lalt állást szerdán Mihail Gorba­csov és George Bush. A szovjet ál­lamfő a csúcstalálkozó utáni kö­zös sajtóértekezleten közölte: kö­zös nyilatkozatot fogadtak el mindkét kérdésről. A Jugoszláviáról szóló nyilat­kozatot pontról-pontra ismertet­te a szovjet államfő. Eszerint a két fél aggodalmát fejezi ki a súlyos helyzet miatt és felszólítja a szem­benállókat az azonnali tűzszünet­re. Álláspontjuk szerint a válsá­got Jugoszlávia népeinek kell az alkotmányos elvek alapján, békés eszközökkel megoldani. Támogat­ják továbbá a nemzetközi közös­ség, egyebek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Ér­tekezlet valamint az Európai Kö­zösségek tényfeltáró és közvetítő misszióit. George Bush bejelentette, hogy közös elhatározás alapján októ­berre tervezik a közel-keleti béke­­konferencia összehívását, ám ad­dig még néhány akadálynak el kell hárulni. Nem részletezte, hogy pontosan mit ért ezen. Az európai együttműködésről szólva Gorbacsov annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a Hel­sinki után létrejött politikai intéz­ményrendszert fokozatosan át kell alakítani a kontinensen kialakult új helyzetnek megfelelő, moder­nebb rendszerré oly módon, hogy megőrzik a régi struktúra még használható elemeit és eközben újakat hoznak létre. A két államfő végezetül sajnál­kozását fejezte ki a szerda hajna­li litvániai incidens miatt. Gorba­csov közölte, hogy a szovjet KGB és a litván biztonsági szervek nagy erőkkel folytatják a vizsgálatot és személyesen felügyeli a nyomo­zást. A szerdai nap eseményeihez tartozik, hogy a szovjet üzleti élet képviselőivel reggelizett szerdán Moszkvában George Bush. Az amerikai elnök „asztaltársa" mint­egy 150 központi gazdasági veze­tő és új színfoltként a Szovjetunió­ban még csak kialakulóban lévő gazdasági formációk, a részvény­­társaságok és vegyes vállalatok képviselői voltak. Bush — utalva arra, hogy va­laha egy hatalmas olajcég alapí­tója, később igazgatója volt — a „tisztességes játékszabályok” ki­munkálására szólította fel a szov­jet kormányt. Szavai szerint ezzel teremtheti meg a bizalmat és a sta­bilitást. A kormány felelőssége ab­ban áll, hogy védje a (magán) tu­lajdont és biztosítsa az üzleti élet megfelelő körülményeit — figyel­meztetett az amerikai elnök. ­— Zalai Hírlap — Főszerkesztő: Tarsoly József Főszerkesztő-helyettes: Magyar Hajnalka A szerkesztőbizottság tagjai: Hujber Katalin, Kiss Ferenc, Kovács Ferenc,Török András, Völgyi Ferenc Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán Kiadja: Journal Kiadói Kft. Felelős kiadó: Györffy István ügyvezető Pénzügyi-gazdasági vezető: Gyerák András Reklámiroda vezető: Mázsa Ferenc Lap- és kiadványmenedzser: Jakab Vilmos Elektronikus szerkesztés: Műszaki vezető: Tantalics József Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276. Fiókszerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady Endre u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi u. 4. Telefon: 51-002. Hirdetésfelvétel: Reklámiroda Zalaegerszeg, Kossuth L. u 45-49. Telefon: 12-580. Fax: 12-581 — Nagykanizsa, Ady u. 1. II. emelet. Telefon: fax: 11-150, Ady u. 26. Telefon: 11-963. — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360. Nyomtatás: Zalai Nyomda, 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13­ 550. Felelős vezető: Galla József igazgató Terjeszti a Magyar Posta és a Mediaprint Pressegrosso Kft. Előfizetési díj: egy hónapra 195.-Ft negyedévre 585.-Ft, fél évre 1170.-Ft egy évre 2340.-FL Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25-011.­­ Journalfen Sárhida község Önkormányzata pályázatot hirdet az alsótagozatos általános iskolájába iskolavezetői állásra. Pályázati feltétel: minimum 5 éves szakmai gyakorlat tanítói képesítés. Lakást biztosítani nem tudunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezési határidő: 1991. augusztus 10. A pályázatot Sárhida község polgármesteréhez kell benyújtani. *69530/10* Zalai Hírlap 1991. AUGUSZTUS 1. • • Összecsapások Eszék környékén Belgrád (MTI). Szerdára virra­dóra sem hallgattak a fegyverek Eszéken és környékén, de az összecsapások ezúttal nem köve­teltek halálos áldozatokat. Horvát részről azt közölték, hogy az Eszék melletti Tenye (Ten­­ja) falu egy részét ellenőrzés alatt tartó szerb fegyveresek nyitottak tüzet Eszék külvárosára, míg a ju­goszláv néphadsereg helyőrsége parancsnokságának közleménye szerint az eszéki felüljáróról nyi­tottak tüzet aknavetőkből Tenyé­re. Mivel az ismételt tűzszüneti fel­hívások eredménytelenek marad­tak, Zlatko Kramarics eszéki pol­gármestert kérték fel közbenjárás­ra. Hajnalban sikerült is elérni az ideiglenes fegyvernyugvást. Szerdáig újabb hétszáz mene­kült érkezett Horvátországból a Vajdaságba. A Vöröskereszt ada­tai szerint a Vajdaságban már több mint 18 000 menekült tartózko­dik, míg Szerbiában csaknem 12 ezer. A jugoszláv néphadsereg szer­dai tájékoztatója szerint kedden este a Kosztanicában állomásozó horvát rendőrök és gárdisták ra­kétafegyverrel és légvédelmi gép­puskával tüzet nyitottak a légierő két harci repülőgépére. A pilóták viszonozták a tüzet, de nem tud­ni, hogy az összecsapásnak van­nak-e áldozatai. Eközben Szarajevóban bejelen­tették, hogy katonai bíróság előtt vonják felelősségre azt a négy sze­mélyt, aki még májusban Splitben megpróbálta megölni a jugoszláv néphadsereg egyik katonáját. Em­lékezetes filmfelvételek tanúskod­nak arról, hogy a spliti haditenge­részeti parancsnokság épülete előtt május 6-án tüntetők egy cso­portja rátámadt a néphadsereg páncélosára, fojtogatni kezdte a lö­vegtoronyban ülő katonát és meg­próbálta kiráncigálni őt a harcko­csiból. A támadókat augusztus 19-én katonai bíróság vonja fele­lősségre szolgálatban lévő katonai személy elleni támadás vádjával. Az újvidéki Magyar Szó című napilap szerdai számában közöl­te, hogy július 27-én újabb holt­testet fogtak ki a Dunából a ka­­menicai gyermekfalunál. Vizsgá­latot indítottak az áldozat kilété­nek és a halál okának a megállapí­tására. ZALAEGERSZEGI RUHAGYÁR RT. Ruházati Boltja értesíti kedves vásárlóit, hogy 1991. augusztus 5-től 25-ig 30-40%-os árengedménnyel NYÁRI VÁSÁRT tart. Nagy választékban vásárolhatók: férfi, női kabátok, férfi, kamasz öltönyök és pantallók, szövetek. Várjuk kedves Vásárlóinkat! •69379/1H* A törvények betartásával történt! (Folytatás az 1. oldalról) — és egyre világosabbá vált az is, hogy a politi­kai pártok döntő többsége — ha az ország alapve­tő gazdasági és szociális kérdéseiben nem is — a szakszervezeti vagyon ügyében gyorsan konszen­zusra fognak jutni. Mit is tartalmaz a Szindikátusi Szerződés? Rögzíti azt a közös akaratot, hogy az MSZOSZ- t alkotó tagszervezetek írásos felhatalmazásával a rájuk eső volt SZOT-vagyon egy részéhez 1,9 mil­liárd forinthoz igen jelentős, mintegy 2,9 milliárd forintnak megfelelő konvertibilis valutát párosíta­nak és három lépcsőben bank és biztosító társas­ágot hoznak létre. E terv realizálásának első lépé­seként a budapesti és vidéki székházak apportálá­­sára került sor egy kicsit bonyolult, de a magyar törvényesség minden előírását betartó jogi megol­dás keretében. A székházak értéke a társaság rész­vényeiben testesül meg, nem történt értékesítés pénz ellenében. Felvetődhet a kérdés: lehetett volna egyszerűb­ben is? A válasz igen, lehetett volna. Ha számíthattunk volna a kormány, az államigazgatás jóindulatára, támogatására, együttműködési készségére. A jú­niusi sztrájkfelhívás után azonban ez a remény szer­tefoszlott, s mint később beigazolódott inkább re­torzióra számíthatunk. A megoldás tehát közvetet­ten ránk kényszerített megoldás, de újólag szeret­ném leszögezni a magyar törvények betartását egy percre sem tévesztettük szem elől. Gondolom azonban, hogy az olvasók, a szakszer­vezeti tagok többségét nem elsősorban a jogi meg­oldások, a társasági törvény részletei érdeklik, ha­nem inkább az, hogy mit is tud ez a bank és bizto­sító, személyesen számukra milyen segítséget je­lenthet. A Szakszervezeti Bank sok nyugati ország szak­­szervezeti bankjához hasonlóan az erős érdekvé­delem anyagi bázisát teremti meg, miközben sze­mélyre szóló pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, ér­dekvédelemmel kapcsolatos programokat finanszí­roz, — kezeli a tagdíjakból befolyó összegeket, részt vesz az üdültetés pénzforgalmában, a szakszerve­zetek közreműködésével, szervezésével zajló üze­mi takarékossági program pénzügyi bonyolításá­ban. Ezzel érhető el, hogy a munkavállalókkal köz­vetlenül kapcsolatos pénzmozgások bonyolítói haszna ne az államot vagy döntően a külföldi tulaj­donosokat gazdagítsa, hanem a szakszervezetek­hez visszaszállj­on. — munkahelyteremtő beruházásokat, szociális programokat finanszíroz — korszerű pénzügyi többletszolgáltatásokat biz­tosít személy szerint a szakszervezeti tagoknak (hi­telezési és kamatkedvezmények) — a bank által támogatott alapítványok közvet­lenül járulhatnak hozzá a szociális gondoskodás­hoz. A biztosító társaság — amely a bankkal együtt­működve funkcionál — biztosítja, hogy a befekte­tett vagyon, az infrastruktúra kétszeresen haszno­sul. A nagy számok törvénye szerint több millió biz­tosított esetén a legkisebb biztosítási díjjal a legna­gyobb kifizetéseket tudja megvalósítani. a. / kiegészítő nyugdíjbiztosításnál b. / kiegészítő munkanélküli biztosításnál c. / táppénzkiegészítő biztosításnál­­,­­ munkaképesség-csökkenés esetén. Ez a világos cél egyidejűleg a korszerű jövő is. Az olvasó döntse el, hogy valóban sötét üzelmek­­ről, tisztességtelen vagyonátjátszásról van-e szó, vagy a szakszervezeti tagok tagdíjából felhalmozott vagyon egy részének védelméről, gazdagításáról, legeredményesebb hasznosításáról. Nekem meggyőződésem,­hogy az a szakszervezeti vezető, aki csak saját tagságának akar elszámolni és azok érdekét védi és képviseli, annak elemi kötelessége ilyen döntések meghozatala. Persze azt is jó lenne tudni — akár egyszerű ál­lampolgárként is, hogy: — vajon egy törvényesen megkötött magánjogi szerződés részletei, fénymásolatai milyen „titkos" csatornákon kerülhetnek illetéktelen személyek­hez pl.: párttisztségviselőkhöz? — vajon egy jogszerű szerződés telekkönyvi be­jegyzésének leállításához elegendő jogi alap-e egy minisztériumi főosztályvezető országos körlevele? — a jogi természetű problémákon túl azok, akik vállalják a közszereplést és tudatosan vagy tudat­lanul hoznak nyilvánosságra féligazságokat akar­va vagy akaratlanul elhallgatnak tényeket, érzik-e felelősségüket a félretájékoztatásért és tudatában vannak-e annak, hogy az üzleti élet bizalmas jelle­gének megsértésével maguk riasztják el a külföldi befektetőket? Remélem ezekre a kérdésekre az olvasókon túl az igazságszolgáltatás is rövid időn belül válaszol­ni fog. Az MSZOSZ vezetése nevében ezzel magunk ré­széről a Zalai Hírlap hasábjain folyó vitát befeje­zettnek tekintjük, a tisztségviselőknek, a szakszer­vezeti tagoknak természetesen továbbra is a legtel­jesebb tájékoztatást időről időre biztosítjuk. Budapest, 1991. július 31. Tisztelettel: Sándor László a MSZOSZ elnökhelyettese A vártnál kedvezőbb mérleg MNB előzetes az or­szá­g féléves pénzügyi helyzetéről Bár a Magyar Nemzeti Bank­ban még nem készültek el a félé­ves adatok, Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese szerdán több előzetes információt közölt az első hat hónap eredményeiről a Magyar Távirati Irodával. Elmondotta, hogy a bankrend­szer nyilvántartásai szerint júni­usban az előző két hónapnál ked­vezőbben alakult a pénzügyi hely­zet, s így várhatóan a félév során a folyó fizetési mérlegben kialaku­ló hiány nem haladja meg a 150- 170 millió dollárt. Mindez lénye­gesen alacsonyabb a vártnál, mi­vel a kormány úgy számolt a prog­nózis készítés során, hogy a defi­cit ebben az időszakban eléri a 1 milliárd dollárt. Kedvező az is, hogy­ júliusban tovább folytatódott a júniusban kialakult tendencia, ezt tükrözik a cash flow adatok, vagyis az MNB pénzforgalmi ada­tai. A folyó fizetési mérlegben nyil­vántartott láthatatlan bevételek és a turizmusból származó jövedel­mek továbbra is folyamatosan fe­dezik az ország kamatkiadásait. A láthatatlan bevételekből havon­ta 60-70 millió dollárra tesz szert az ország, míg a turizmusból szár­mazó nettó jövedelem havonta el­éri a 20-30 millió dollárt. Ha a kül­kereskedelmi mérleg nem alakul túlzottan kedvezőtlenül, az év vé­gére egyensúly körüli fizetési mér­leg várható. A pénzügyi helyzet javulását jelzi, hogy az elmúlt hetekben a Magyar Nemzeti Bank tartalékai növekedtek, jelenleg elérik az 1,7 milliárd dollárt és várhatóan az év végére a tervezett szintnek megfe­lelően 2 milliárd dollár körül ala­kulnak. Az ország külső finanszí­rozása meglehetősen stabil ebben az évben. A már megkötött szer­ződések alapján a Világbank, az IMF, a Közös Piac és a Japán Exim­­bank összesen 7-800 millió dol­lárt folyósít Magyarországnak a második félévben. Emellett már megkezdődött egy ECU-kötvény kibocsátásának előkészítése, s várható, hogy az MNB Japánban szindikált hitelt vesz fel. Ebből a két forrásból 4-500 millió dollár kölcsönhöz jut az ország. Az első félévben a hitelfelvétel 2,2 milli­árd dollár volt. (MTI) PÁLYÁZAT Fityeház Község Önkormányzati Képviselő­testülete meghirdeti a vezető óvónői állást. Az állás betölthető: 1991. szeptember 1-től. Az írásos pályázatot az Önkormányzati Képviselő-testület 8833 Fityeház, Alkotmány 1. 10. címre kell eljuttatni. Határidő: A hirdetés megjelenésétől számított 15 nap. *69375/ 10* EK-hitel Magyarországnak Brüsszel (MTI). Az Európai Közösség bizottsága megindította a szükséges pénzpiaci műveleteket ahhoz, hogy a július 5-én aláírt megállapodásban foglaltak szerint előteremtse a Magyarországnak beígért 100 millió ecu-t (több mint 120 millió dollárt). Botos Katalin pénzügyminisztériumi állam­titkár és Henning Chris­­­tophersen, a bizottság illetékes alelnöke összesen 180 millió ecu fo­lyósításáról írt alá szerződést, amely összeg része a „G-24"-ek által még januárban kilátásba helyezett 500 millió dolláros hitelcsomag­nak. A júliusi aláíráskor a közösségi fél jelezte, hogy a részéről elvál­lalt 180 millió ecu-ból százat hamarosan rendelkezésünkre bocsát, és csütörtökön Brüsszelben immár hivatalosan is bejelentették, hogy Karel van Miert, a bizottság hitelekért és beruházásokért felelős tag­ja felhatalmazta a Paribas és a Dresder bankokat a szükséges köt­vénykibocsátási művelet végrehajtására. Jó minőségű áruja van? Nincs fizetőképes kereslet? Csatlakozzon adatbankunkhoz! A fővárosban hirdetjük áruját. Rövidesen az egész országban megismerik adatbankunkat a televízióból, írjon! Hívjon! Tel.: 1-1495-004 Pál Tiborné Jelige: Repertoár. *69441/1H* Kereskedők figyelem! PADLÓSZŐNYEG MINTA UTÁNI értékesítésére vállalkozó üzleteket keresünk. Telefon: 72/71-921. •69157/2­*

Next